Programkereső

Téma: A lét elviselhetetlen könnyûsége

Spoiler
9/10
kezjegy 2011 jún. 05. - 21:34:08 9/10 Előzmény drProktor
(86/106)
Így gondolom magam is. Nem érdemes elvárni egy filmtõl, hogy olyan élményeket és esztétikai értékeket adjon vissza, mint egy könyv. A legtöbb elégedetlenség innen ered, azt hiszem.
Az én nemtetszésem a film vonatkozásában inkább abból ered, hogy nem igazán tudtam felfedezni az adott kor Csehszlovákiáját. Attól, hogy beletettünk három Skodát meg két Moszkvicsot, még nem lett élethû. Nem egy Menzel-film, na. És most csak arra a részre gondolok, hogy kicserélve ezeket a díszleteket, a prágai tavasz elérkeztéig meg nem tudnám mondani, merre járunk... Ez kissé elszomorított. Csakúgy, mint Lena Olin. Többre számítottam, ugyanis Sabina kifejezetten érdekes és akár többféleképpen is megragadható személyiség. Ehhez képest a film elsõ kétharmadában legalábbis egysíkú az alakítás. Day-Lewis viszont itt is tetszett, mint A bal lábamban és a Jack és Rose balladájában meg még oly sok helyütt. A film nálam nem több 8,5-nél. (A könyv egyébiránt 10.)
Válasz
9/10
kezjegy 2011 jún. 05. - 21:20:32 9/10 Előzmény drProktor
(85/106)
Egy idézet válaszul - persze nem akarom elvenni a lehetõséget az eredeti fórumozótól ;)
"A közhiedelemmel ellentétben az exploitation gyûjtõfogalma nem elsõsorban egy mûfajt, hanem sokkal inkább egy forgalmazási, illetve filmkészítési stratégiát takar. A harmincas-negyvenes B-filmjeinek attitûdjét továbbvivõ, és a hatvanas-hetvenes években kikristályosodott jelenség neve kettõs értelmû: a „kizsákmányolás” egyszerre jelenti a nézõközönség alantas igényeinek kielégítését, illetve az exploitation-mozik által az alkalmazott narratív sémák öncélú kihasználását. Ennek megfelelõen az exploitation két faktor mentén szervezõdik: a fokozott erõszak, illetve a fokozott szexualitás jelenléte roncsolja az adott történetsémákat másodlagossá, miközben a közönség éppen e kettõ miatt ült be a korabeli grindhouse-mozik különféle testnedvektõl ragacsos foteljeibe."
[Forrás: http://lugosibela.blog.hu/2010/03/31/exploitation_megyek_rad ; látogatás: 2011. június 5.]
Válasz
9/10
kezjegy 2011 jún. 05. - 21:11:14 9/10 Előzmény Egy gondolatrendõr
(84/106)
[OFF] Egyetértek. Ugyanakkor Stephen King például nem tartozik ugyanarra a lapra, mint, mondjuk, Hermann Hesse - vagy ha nem Nobel-díjas kört akarunk emlegetni, hát pl. Gustav Meyrink, aki különben is rémtörténeteket írt, mégis szépirodalmi szinten. Hogy hol kezdõdik a szépirodalom, vagy talán nevezzük ebbõl a szempontból magasirodalomnak, s meddig tart az, amit viszont nem szeretnék alacsonynak hívni; attól tartok, nem itt és nem most fogjuk eldönteni. Dumas-t és Rejtõt azért említettem, éppen azért, mert a könnyed szórakozást is lehet magas színvonalon szolgálni, igen. Ebben is egyetértünk, valóban. :) Nem is szeretném õket bántani, a lényeg az lett volna, hogy Kundera szerintem nem a könnyed szórakoztatás mûfajában alkot. Aki így gondolná (tudom, hogy Te nem), azzal vitatkoznék. És nem P. Howard ellen, hanem Kundera mellett. Szeretem például a Frankensteint is Mary Shelleytõl, de kétlem, hogy megállná a helyét, ha Poe-val hasonlítanánk össze. Amúgy is "csak" egy fogadás miatt írta meg hõsnõnk a történetet...
Válasz
filmbolond 2011 jún. 05. - 17:50:37
(83/106)
A könyvet még nem olvastam, de most felkeltette a figyelmemet és felkutatom. A film tetszett, legszívesebben nyolc és félt vagy kilences alát adnék rá. Ami nekem nem egészen jött be; a politikai vonal, amely számomra nem egészen illeszkedett a film többi cselekményével és mondanivalójával és a képek elég sematikusak voltak.
A szereplõk tényleg nagyon jók. Daniel Day-Lewis tényleg sokféle szerepet tud hitelesen eljátszani. (Elõször meg sem ismertem, pedig már láttam egy-két filmben, amiben szintén tetszett. Juliette Binoche karaktere nagyon illett a szerephez, olyan egyszerû és bájos volt, mint mindig. Lena Olin is hitelesen játszotta az "értelmiségi nõ" szerepét. Nem tudom, ti is úgy láttátok-e, nekem úgy tûnt, hogy míg a film elején csodaszép volt, késõbb a szépsége megkopott. Még mindig el tudta csábítani azt a jólszituált fiatalembert, de már nem volt a régi és azt sem nagyon tudta, mit akar.

A film címére vonatkozóan hasonló a véleményem, mint a 77. hozzászólóé és azé, aki Tereza búcsúlevelét emlegeti. Szellemes cím, amely paradox és ezért érdekes. Ami könnyû, az általában könnyen elviselhetõ. Itt viszont az derül ki, hogy a férfi könnyed életvitele megbukik. A lány szerelmének hatására megtanulja elviselni a terheket, vállalni a kötöttségeket (lánnyal való viszony, kutyatartás, talán még a politika is, legalábbis hazájának felvállalása és a nehezebb munkák, stb. )és ezekkel együtt boldog lesz.
Azért ez a csaknem happy-endes befejezés kicsit erõltetett volna, ha .....
Nem folytatom, kíváncsi vagyok, hogy a regény mennyiben tér el.

Mindenesetre gondolkozni kell a filmen és úgy látszik, ezt nem mindenki szereti.;)
Válasz
10/10
idlosza 2011 jún. 04. - 20:17:18 10/10
(82/106)
Sõt! Remélem mielõbb újra megnézhetem. Ha meglenne DVD-n, akkor rögtön kezdtem volna elölrõl.
Válasz
10/10
idlosza 2011 jún. 04. - 20:10:28 10/10
(81/106)
Nagyon igényes,kitûnõ (10/10)film.
A karakterek kiválasztása, hangulatok, képek megformálása telitalálat.
Talán a nagyon fiatalok számára( akik max. 10 évvel a rendszerváltás elõtt születtek és nincsennek ismereteik, élményeik errõl az idõszakról), nem adhatja azt a film, mint azok számára, akik átélték és zsigereikben érzik, de némi elõzetes tájékozódással egy biztonságos idõutazás élményében lehet része a nézõnek.
Válasz
hhgygy 2011 jún. 04. - 12:58:07
(80/106)
A szinkron tényleg iszonyú furcsa volt: Farkasházy Réka mint (a fiatal) Juliette Binoche, brrrrr.....
Válasz
8/10
kritiza 2011 jún. 04. - 11:28:55 8/10
(79/106)
Nagyon rég olvastam a regényt, az is tetszett, de a film kimondottan magával ragadott. Jó hosszú, de végig lekötött, egészen furcsa hangulatba kerültem tõle. Igaz, a könyv ismerete nélkül néhány jelenetnek nem tulajdonítottam volna akkora jelentõséget. 8-9/10.
Válasz
Egy a sokból.. 2011 jún. 04. - 09:24:55
(78/106)
Engem hihetetlenül, sõtt ELMONDHATATLANUL idegesített Jul.B. magyar hangja... Itt kezdetben nem csak egy butácska, de borzasztóan naiv,gyerekes, "életkeéptelen" mert az élethez / emberekhez nem értõ nõ tûnt fel - legalábbis számomra. Hát, amikor olvastam a könyvet, én speciel a lelki szemeim elõtt nem túloztam el ennyire a karakterét... De Ti tudjátok :) na, mindegy ez nem tetszett, de izlések és pofonok.
Válasz
drProktor 2011 jún. 04. - 02:28:53 Előzmény bayswater
(77/106)
"Egy Nobel-díjas író tehteségtelennek nevezte Kunderát.
Akaratlanul is védelmére keltem magamban. Igaz, az említett
író könyvét nem olvastam, így nem tudom összehasonlítani õket,
viszont ezt a kijelentését arrogánsnak találom. Kundera nem rosszabb az átlagnál"

Ez a beírás már nem friss, sajna, valószínûleg már soha nem fogom megtudni,
mit érthettél félre, vagy ha nem, ki lehetett az a "Nobel-díjas".
Persze azt is elfogadhatjuk, egy Nobel-díjas is lehet arrogáns.
Meg még tévedhet is.
Azt azért csak megerõsíteni tudom, nem tiszta dolog ilyeneket leírni,
forrásmegjelölés nélkül.
Válasz
offtopic
drProktor 2011 jún. 04. - 02:21:32
(76/106)
Ne vedd zokon, de én rákérdeznék arra, mi az hogy exploitation?
Pláéne a filmmûvészetben.
Pont azért én is, mert ha már ez egy filmes fórum. . .
Válasz
drProktor 2011 jún. 04. - 02:17:31
(75/106)
Hát az nem semmi, amit itt végigolvastam.

Netszleng! A hosszú mondatok fikázása, Kundera fikázása,
a film fikázása, van itt minden, mi szem-szájnak ingere.

Sokat kéne ahhoz elõbb olvasnotok, hogy ilyen nagy legyen az arcotok!

Kundera remek író, nagy ember! Ez az egyik legjobb mûve!
A film ennek adaptációja, sztem az adaptációk eleve nem jók,
olyan értelemben, hogy egy könyv által szolgáltatott élményt
egy az alapján készült film általában nem tudja nem hogy
túlszárnyalni, de „be sem állítani”. Nem is ez az értelme,
egy filmnek és egy regénynek egészen eltérõ az esztétikája,
pl. ebben az esetben a film is jó, a könyv is, nem keverhetõk össze,
egyik sem jobb a másiknáál, ha valaki egy adott idõben és
helyen az egyiket választja, az szubjektív döntése.
Válasz
Egy gondolatrendõr 2011 jún. 04. - 01:38:39 Előzmény kezjegy
(74/106)
Én nem értelek félre, de:
Mi a baj a mûfajjal, amiben Howard alkotott? (azaz: mit jelent az, hogy olyan, amilyen?!)

Pl. Elmore Leonard, Edgar Wallace, vagy Barry Gifford is abban a mûfajban alkotott, mégse csak a strandoló nyugdíjasok kedvelték, hanem a kritikusok, sõt, rangos kollégáik is nagy íróknak tartották õket.
A ponyva ugyanolyan fontos tényezõ az irodalomban, mint pl. az exploitation a filmmûvészetben (legyen szabad egy ilyen hasonlat, ha már egyszer egy filmes topicba írunk).
Ezenkívül számos nagy író mûveiben fontos motívum, vagy akár kiindulási pont, Bukowski-tól Paul Auster-ig, és akkor Tarantino-t nem is említem (legyen szabad egy ilyen hasonlat, ha már egyszer egy filmes topicba írunk)...
Ja, a Dumas hasonlat sem volt szerencsés, de az õ védelmét inkább átengedem másnak, mert az egy teljesen más történet.Biztosan jó pár rajongója van, akik szépirodalomnak tekintik a mûveit, nem pedig könnyed szórakozásnak.
Szóval én nem értettelek félre, de ezt a mûfajt (vagy stílust) is lehet jól (értsd: értékesen), és lehet rosszul mûvelni.
Csakúgy, mint az összes többit.
Válasz
9/10
kezjegy 2011 jún. 03. - 20:14:23 9/10 Előzmény Obránszky Ármin
(73/106)
Én nem tudok olyanról, hogy Milan Kunderát valaha is tehetségtelennek nevezte volna valaki, aki számít - márpedig ide sorolom a Nobel-díjas írókat. (Még Kertész Imrét is.) Aki ilyesmivel dobálózik, megjelölhetné a forrását is. Nem beszélve arról, hogy nõjön fel Kundera olvasásához, vagy pedig ne írjon ostobaságokat. [Innen kezdve részben: OFF] Ne értsük félre, nem leszólásképpen írom - én például érettségi után kezdtem csak Kunderát olvasni, és utólag örülök is neki: elõtte messze nem ez az élmény lett volna. Tehát (amint egy kisgyereknél, mikor azt mondják, hogy õ még túl pici, nem éri fel, teszem azt, a csengõt) ez csupán ténymegállapítás: aki könnyed szórakozásnak tekint egy Kundera-regényt, az ne olvasson több Kunderát! De nemcsak Kunderát, hanem Boris Viant, Umberto Ecót, José Saramagót, Cormack McCarthyt vagy éppen Örkény Istvánt, Nádas Pétert, stb. se olvasson! Neki Alexandre Dumas és Rejtõ Jenõ való. És ismét ne értsen félre senki: Rejtõ a maga mûfajában nagyon jó, ráadásul igen mûvelt, intelligens szerzõ volt. A mûfaj, amelyben alkotott, olyan, amilyen.
Válasz
9/10
kezjegy 2011 jún. 03. - 19:58:27 9/10 Előzmény Kreszcencia
(72/106)
A lét elviselhetetlen könnyûsége abban áll, hogy akármiképp döntünk is, nem áll módunkban a következményeit összehasonlítani azzal, ami lehetne, amennyiben egykor másképp határoztunk volna. Ezért hát mindenképpen jól döntünk - de ha úgy tetszik, hát mindenképpen rosszul: ezért kibírhatatlan a választásunk nyomán elinduló eseménysor. Ez a regényben egyértelmû, a filmet pedig ma megnézem; nem is tudtam, hogy lesz. Nagyon örülök, hogy rátaláltam most teljesen véletlenül, no meg Daniel Day-Lewist és Juliette Binoche-t meg Lena Olint is szeretem. Csemegének tûnik.
Válasz
10/10
Ford Mustang 2011 jún. 03. - 16:16:46 10/10
(71/106)
Jó lenne, csak ma annyi jó film lesz, nem tudom eldönteni melyiket válasszam...
Válasz
Egy a sokból.. 2011 jún. 03. - 14:58:55
(70/106)
Ó, hát ezt meg kell nézni, olvastam a filmet még nem láttam ...
de nagyon várom, izgi :) tuti ma megnézem !
Válasz
takacs99 2011 jún. 03. - 05:41:57
(69/106)
ó, ezt elcsesztem:)
a könyvet írta Kundera... ;)
Válasz
takacs99 2011 jún. 03. - 05:40:18 Előzmény Obránszky Ármin
(68/106)
Kundera.
Válasz
munyeka 2010 júl. 09. - 22:17:14 Előzmény bayswater
(67/106)
A lét elviselhetetlen könnyüsége "könnyü szórakozásnak elment" ??
biztos én értem félre....
Válasz