Téma: A púpos

7/10
Alfredo júl. 11. 21:31:38 7/10 Előzmény gladiolus
(27/27)

Olyan snassz az egész; ahogy irod is, túl egyszerű. 1. verzió: lépcsőn rezdül egyet, és vége. 2. Ledöfi, és eldől, mint egy fa, ahogy montad. :-) 3. Talán ez tetszett a legjobban, de az is snassz, szerintem; hegyvidéken párbajoznak, megállnak, főhősünk beszól valamit, majd két nyissz, és kereszt alakú sebbel a fején fekszik holtan az ellen. Tiszta Zorro. :-)


10/10
gladiolus júl. 11. 21:09:26 10/10 Előzmény Alfredo
(26/27)
Ja jó, akkor a kis humor szemszögéből nézve már értem. :-) Egyébként a Jean Marais féle filmben az egy kellemetlen jelenet volt, amikor elmaszkírozva bement a csajhoz, és kicsit szigorúan szólongatta, attól egy kicsit be lehetett tojni. Ebben a másikban ez a púpos nem lett olyan rondácska, mint a régiben.


A fejszúrásnál a régi filmben egy kicsit fetrengett azért a pali. Ebben eldőlt, mint egy darab fa.
Mit hiányoltál belőle? :-)


7/10
Alfredo júl. 11. 11:49:53 7/10 Előzmény gladiolus
(25/27)
Egyik filmben sincs olyan jelenet.
Kis humor akart lenni. :-(

(Mondjuk az összes verzióban a végén a fejszúrás jelenet elég gyengére sikerült.)


10/10
gladiolus júl. 11. 08:50:28 10/10 Előzmény Alfredo
(24/27)
Közben rájöttem, nem tudod, melyik jelenetre utaltam. A jelenet a film végén van, amikor Lagarder megmenti a lányt, és ott már nem púposként jelenik meg, hanem a saját arcával.
10/10
gladiolus júl. 11. 08:42:30 10/10 Előzmény Alfredo
(23/27)
És hol látsz elmaszkírozott szörnyet?
7/10
Alfredo júl. 10. 22:05:34 7/10 Előzmény felh
(22/27)
Igen, az valahogy jobb. Ennek a története is silányabb.
A régivel a léc magasra lett feltéve, ez csak középszerű ahhoz képest.
De nem baj, hogy elkészült, mert lehet viszonyitani. (Még ha nem is kellene.)
Szerintem.!
7/10
offtopic
Alfredo júl. 10. 22:00:38 7/10 Előzmény gladiolus
(21/27)
Engem is kirázna a hideg, ha elmaszkirozott, "szörny" jönne felém. :-(
10/10
gladiolus júl. 10. 16:30:56 10/10
(20/27)
Hát...még pár nap múltán is vissza kell térnem egy kicsit ide -mivel pár napja napi szinten nézem a filmet-hogy állítsak egy kicsit a mérleg nyelvén, ami eddig úgy tűnik, túlságosan egy irányba mutat, és meg kell, hogy védjem ezt a filmet, pedig én is a régit szerettem, de most átálltam erre az oldalra, és végleg, mert meggyőzött.

Egyáltalán nem szeretem a kosztümös kalandfilmeket, és egy ideje úgy általában a kosztümös filmeket sem, mert sok bennük a bárgyúság. Inkább kifejezetten taszítanak. Nem szeretem a szirupos, csókban rettenetesen patetikusan összeforró, giccses happy endeket sem. De amit máshol rühelltem, azt itt megszerettem, mert ami máshol giccs, az itt valódi, és egészen megrendítő, és itt kezdődik a művészet, amikor egy film valakit ki tud rángatni az önmaga állította korlátok közül.

Azért tudja megtenni, mert ez a film más, mint a megszokott. Más hangulat, más stílus, teljességgel a mai ember lelkületére komponálva, mégis őrizve azokat a szép, és már nagyon régen teljesen kiveszett emberi értékeket, amiket az embereknek úgy általában át kellene élni, megspékelve a legszívfacsaróbb zenével, amit valaha is hallottam.
Mert belegondoltam, a filmet látva, hogy ki az manapság, aki feláldozza az életének egy jelentős részét, főként a fiatalságát azért, hogy egy haldokló utolsó, és egyáltalán nem veszélyektől mentes kívánságát teljesítse? Amiből neki elvileg semmi haszna nem származik, csak nyűge, és terhe?

Nincs ilyen ember. Vagy csak nagyon kevés.

Sokáig azt gondoltam, hogy a Jean Marais féle púpossal mi, nézők megkaptunk mindent, amit lehetett, de tévedtem. Lehetett még beletenni többet, és olyan érzelmeket, amik abból a régiből kimaradtak.
A régi filmben a kicsit steril és merev szereplők (Bourvil nem ide tartozik, mert ő zseni volt) helyét ebben az új változatban átvették a húsvér emberek, akik tényleg szenvednek, tényleg nevetnek, megfagynak, ha kell, és valóban sírnak, és éhesek, és az egyik kitörli a másik fenekét, szóval emberi életet élnek, és kimondanak olyan dolgokat, amiket a régi filmekben nem illett kimondani.

Daniel A. mindenestől kiváló választás volt erre a szerepre, nem kell jobb, ennyi elég. Nagy erőkkel és nagy szenvedélyekkel játssza a figurát, csakúgy, mint ahogyan a leányzó is. És a lényeg, hogy teljesen együtt játsszák, tartalmi, kémiai szempontból egyaránt, végig, egy közös úton járva.
Nincsenek ellentmondások, Lagarder csak egy utat ismer, az igazság és becsület útját, és csak ritkán magyarázkodik. Az ő játékukat nézve el lehet hinni, hogy ez egy hatalmas szerelem. Olyan, amiről nem nagyon kell beszélni, mert szavak nélkül is végig ott vibrál a levegőben, és teljesen egyértelmű. Kimondani viszont az egyik nem meri, mert még attól is fél, nehogy összetörje.
Viszont amikor ember kell a gátra, akkor nem fosik be attól, hogy a sunyi ellenség kést tart a lány nyakához, hanem megy felé, néz rá olyan ellentmondást nem tűrően, hogy annak a nyomorultnak a kezéből kiesik a kés, mert fél, csupán a nézéstől is. Annak a nézésnek ugyanis nem lehet ellentmondani.
Hát... nem gondoltam volna, hogy éppen ez a kis randa emberke fogja tudni ezt elhitetni. :-)
10/10
gladiolus júl. 08. 14:56:06 10/10
(19/27)
Mindkét filmnek vannak erősségei. Az 1960-asnak Bourvil és Jean Marais alakítása.
Ennek a filmnek pedig számomra az, hogy a szerelmi szál nagyon mélyen és katartikusan kidolgozott, ez a vonulat a régi filmből szinte teljességgel hiányzott. Daniel Auteuilt nehezen tudtam volna vonzónak elképzelni, ebben a filmben azonban mégis sikerült elérnie ezt a hatást, és a színészi alakítása is teljesen rendben van. De hol volt Passepoil? Nekem alapvetően hiányzott. Nem értem, hogy lehet egy ilyen lényeges szereplőt ebből a történetből kihagyni.

Nagyban hozzájárul ennek a filmnek a varázserejéhez a gyönyörű zene, ami remélem, másnak is feltűnt. Engem azért ütött szíven, mert az egyik legszebb, ha nem a legszebb zenének tartom.
Mascagni: Parasztbecsület, Intermezzo. Ezzel együtt már szem nem maradhat szárazon. :-)
10/10
gladiolus júl. 08. 12:55:15 10/10
(18/27)
Kedves Fórumozó Társaim! Akinek nem inge, ne vegye magára.

Egy mulatságos kis dologra hívnám fel a figyelmet. Jean Marais nevét többszöri alkalommal sem sikerült helyesen ragozni. Azt írjátok több alkalommal is, hogy Jean Marais-os. Ez akkor stimmelne, ha a kiejtés szerint Zsan Marajos dologról beszélnénk. :-)
Olyan is volt, aki azt írta, Jean Marais-szal. Ő úgy gondoja, hogy Zsan Marajsszal? :-)

A nevet úgy kell ejteni: Zsan Maré. Így ragozása a következőképpen történik:
Jean Marais-s (azaz Zsan Marés változat), valamint Jean Marais-val (Zsan Maréval).
Bocsi, nem vagyok kötekedő, de annyira bántja a szememet. :-)

Egyébként mindezt teljesen baráti hangon írom, nincs bennem bántó szándék.
Aggiep007 2012 ápr. 03. - 09:42:29
(17/27)
Nekem is az a bajom, hogy ezt a filmet sehol sem lehet megszerezni. Nem tudja valaki, hogy hol lehet megszerezni ezt? A Jean Marais-os film már nekem is megvan, de ez a kettõ valahogy mégis más...
Daniel-t piszkosul megszerettem. Éretlenek, Addig jár a korsó..., Púpos, stb.
Sok jó filmje van.
Elõre is köszönöm, ha valaki tud szerezni nekem egy példányt.
duckshoot 2010 okt. 24. - 14:29:19
(16/27)
Egy Cinema mellékletes példány
9/10
Ayrton Corvus 2010 ápr. 29. - 12:22:24 9/10
(15/27)
Nekem, ha jól számolom hat éve van meg DVD-n, egy kétrétegû lemezt tesz ki. Már 03-ban benne volt a Cinema magazin mellékleteként.

A két Púpost nem lehet összehasonlítani, mindkettõ az akkori kor remekmûve. Az új Púpos, kegyetlenebb drámaibb lett. A Jean Marais fémjelezte Púposban Nevers hercegnek a szerepe nagyon minimális. Itt Vincent Perez Nevers herceg szerepében uralja az elsõ 40 percet, a pökhendi stílusa, és elképesztõ vívótudása lenyûgözõ. A film rendezõje a néhai Philippe De Broca mondta róla, hogy jobban vív, mint a kardmester, és még enyhén fejezte ki magát, egy igazi õstehetség.
Daniel Auteuil választása jó döntés volt, a Lagardère karakterét mintha a régi púpos Lagardére lovagjából és annak szolgájából gyúrták volna össze.
Fabrice Luchini Gonzage szerepében egy igazi képmutató sunyi sátánfajzat.
A filmet már ezerszer láttam szerencsére szinkronosan csak egyszer.
10/10
seelöwe 2010 ápr. 03. - 21:40:27 10/10
(14/27)
Ez egy nagyon-nagyon jó film, mindenféle tekintetben. És ami a lényeg: nem amerikai, bár szerintem ez csak véletlen lehet, a mûsorszerkesztõk elnézték.
10/10
redsas 2010 ápr. 03. - 20:23:49 10/10
(13/27)
Ez egy igazi kosztumos kalandfilm!!!
Jean Marais fele verzio is jo, sot!!
helsinkirokker 2010 ápr. 03. - 20:20:20
(12/27)
Most hogy nézem, nagyon rendben van ez.
felh 2010 ápr. 03. - 17:42:20
(11/27)
Nálam is a régi, J. M. fõszereplésével készült film a nyerõ....
10/10
toshiba321 2010 ápr. 03. - 17:41:50 10/10
(10/27)
ennek a filmnek vagy sztorinak három változata van mindegyiket láttam de ez tetszett a legjobban 10/10 kiváló film színészi játék és operatõri munka kár hogy nem adják többször :)))
oncogito 2010 ápr. 03. - 17:28:20
(9/27)
Nem értem, minek kell a régi, klasszikus filmeket felújítani. Nincs új ötlet, új történet, új szereplõkkel?
Ennyire hígulna a fantázia...?
DrAnthony 2010 ápr. 03. - 12:49:47
(8/27)
Nagyon jó kis kosztümös film, de sajnos nekem csak a régi-régi Jean Marais-os az igazi. Ezek a feldolgozások valahogy nem ütnek úgy. De mindenképp nézhetõ, jó film.