Téma: Anyegin

BicskaMaxi 2012 febr. 20. - 22:12:37
(86/126)
Szerintem Anyegin annyira nem hatódott meg Tatjánától, hanem elõvette úri modorát, és egy "tapintatos" prédikációval koptatta le. :(
BicskaMaxi 2012 febr. 20. - 21:51:42
(85/126)
A szóbeszéd már összeboronálta õket, tehát Olga tudhata, hogy "valami van".

Anyeginunk látogatása
Larinékra mélyen hatott,
De másoknál is volt hatása,
Minden szomszédot izgatott.
S nincs vége célzó tréfaszónak
S a suttyomban találgatónak,
Mely pletykát célt hibázva szõtt,
És Tatjanának szánta õt.
Akadt, ki váltig hajtogatta:
Kitûzték már a nagy napot,
De Anyegin nem juthatott
Új gyûrûkhöz, s késnek miatta.
Hogy Vlagyimir és Olga pár,
A hír rég eldöntötte már.

(3. fejezet, 6. versszak)
BicskaMaxi 2012 febr. 20. - 21:43:01
(84/126)
A viszontlátás Tatjána névnapi bálján:

"Tanjával szembe. Néz ijedve,
S mint hajnal holdja, sápad el,
S ûzött gímnél jobban remegve
Sötét szemmel nem nézne fel;
Piheg, tûz árad szét erében,
Fullad, könny ül borús szemében,
Köszöntik, s észre sem veszi,
Az ájulás környékezi;
Már-már erõt is vesz szegényen,
De lelke még éber marad:
Megtántorodni nem szabad,
S õ gyõz a testi gyengeségen,
Halkan néhány tört szót rebeg,
De helyt ül s nem mozdulna meg.

31

Ideg-drámát, bús nõi képet,
Sírást és ájulásokat
Jevgenyij nem bírt és nem értett,
Látott ilyent elég sokat.
Különc, s dühíti már a bankett,
S Tanja miatt is nyugtalan lett:
Mit borzong s bágyadoz megint; -
Rosszkedvében fel sem tekint,
Aztán duzzogva megfogadja,
Hogy Lenszkijt megbosszantja jól,
A rosszkedvért majd õ lakol,
S már látja is, hogy gyõz haragja;
Minden vendéget megfigyel
És torzképekben gondol el."

(Ötödik fejezet)
offtopic
kõmacska 2012 febr. 20. - 21:33:19
(83/126)
És Olga tudott arról, hogy Tatjána mit érez Anyegin iránt? Szó esik az õ indítékairól, érzéseirõl? Bocsáss meg, hogy kérdezgetlek, lusta vagyok utánaolvasni.
offtopic
kõmacska 2012 febr. 20. - 21:05:12
(82/126)
Köszi, hogy bemásoltad, legalább már ennyit ismerek az eredetibõl :)
Filmen is nagyon régen láttam már, sajna. Lehet, hogy abban is benne volt ez érthetõen, csak én nem emlékeztem rá.
Amúgy meg, ha így áll a helyzet, hogy Anyegin meghatódott Tatjánától és semmiképpen sem akarta megbántani, akkor vajon miért kezdett ki pont Olgával? Akkor, amikor azt Tatjána láthatta, és a legjobban fájt neki? Erre emlékszel? Én már sajnos nem.
Cordelia 2012 febr. 20. - 20:18:44 Előzmény kõmacska
(81/126)
bravó!
offtopic
kõmacska 2012 febr. 20. - 19:15:01
(80/126)
Nem olvastam az eredeti történetet, csak a filmet láttam. És Liv Tylernek nehéz lenne ellenállni. De az eredeti sztoriból is ilyesmi következik, hiszen a történet késõbbi alakulásából az derül ki, hogy Anyegin hiába kóborolt, nem tudott összeszedni magának senkit. Viszont pontosan Tatjánánál próbálkozott, meglehetõsen komolyan. Ebbõl pedig az derül ki, hogy már elõször sem lett volna ellenére Tatjána. A húg "megkísértése" is azt jelzi, hogy éppenséggel nagyon is vonzónak tartotta ezt a "genetikai állományt". Szerintem nem ostobaság feltételezni azt, hogy egyszerûen csak vérig sértõdött azon, hogy Tatjána lerohanta, ezzel megkérdõjelezve az õ férfiasságát. Úgyhogy bebizonyította neki, hogy igenis "férfi a talpán".
offtopic
kõmacska 2012 febr. 19. - 23:55:17
(79/126)
Szerintem Tatjána ugyanazt a hibát követte el a levél megírásával, amit szinte minden nõ elkövet - õ tette meg az elsõ lépést, mert arra gondolt, a fickó nyilván csak "túl bátortalan". Tényleg nagyon sok férfi szereti is, kifejezetten szinte várja, hogy a lányok/nõk legyenek a kezdeményezõk*, de ez nagyon helytelen. Ha valaki az elsõ lépésre sem képes, akkor hogy volna képes a többire? Anyagin akármit is gondolt Tatjánáról, és akármilyen ember is volt (most tételezzük fel róla a legjobbakat, tehát ne azt, amit én írtam róla), de tény, hogy nem szándékozott a következõ lépést megtenni. Neki még tényleg az elsõ lépést kellett gyakorolnia, és talán pont ezért sértette az, hogy Tatjána azt tételezte fel róla a levéllel, hogy õ egy olyan tutyimutyi anyucikisfia, aki megszólítani sem mer egy nõt. Ha a lelki motívumokba belegondolok, éppen ez a sértettség vezethette arra, hogy azzal vágjon vissza Tatjánának, és azzal alázza meg, hogy a saját testvérhúgával kezd ki. Hogy bebizonyítsa, hogy neki nem kell besegíteni, ha nõt akar szerezni magának, akkor tud. Talán attól is tartott, hogy ha Tatjána most ilyen rámenõs, akkor szinte azonnal a fejére nõne, õ meg papucsférjként tengõdhetne mellette, és az tényleg nem túl szórakoztató. Ezért válaszolta azt Tatjánának, hogy a házasság unalmas. Hát igen, egy papucsférj számára az; és lehet, hogy Anyegin ezt a mintát látta otthon és a környezetében, azért ódzkodott tõle. És Tatjánában épp azt a ragadozó nõt látta meg, amilyen az anyukája is volt az apjával, vagy általában ahogy a hölgyek viselkedtek a környezetében.
És lehet, hogy azért akarta férjes nõként elcsábítani Tatjánát, mert a férj számára biztosítékot jelentett arra nézve, hogy Tatjána nem nõhet a fejére, õ bármikor kisétálhat a viszonyból, ha neki úgy tetszik, Tatjána nem hajthatja õt igába.

* Shakespeare nem véletlenül írta meg a "tökéletes szerelem" drámáját úgy, hogy van egy bevállalós csaj, aki maga vall szerelmet a fiúnak, és magára vállal minden felelõsséget a kapcsolatért, aztán Rómeó simán kisétálhat az életébõl egy éjszaka után, mert a jóból is megárt a sok. Ez szerintem annyira "pasis" észjárás, hogy az õrület.
A neten olvastam "csajozós dumákat", és valaki azt írta, neki nincs jó csajozós dumája, de nem is kell, mert a nõk szinte megerõszakolják, és mivel a nõk így viselkednek, akkor minek erõlködjön még valami jó szöveggel is.
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 22:50:01
(78/126)
Nagyon szívesen. :)
Tervezem én is, hogy a napokban újra elolvasom.
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 22:30:54
(77/126)
Tatjána levelét én egy igen bátor tettnek tartom, fõleg abban a korban volt az. Az a lány végtelen bizalommal akkor gyakorlatilag az életét helyzete a férfi kezébe. Az õ levele a szeretet bátorsága volt. Anyeginé pedig az önzés gátlástalansága.

A mûvet Áprily Lajos fordításában tt lehel elolvasni: http://mek.niif.hu/00400/00467/00467.htm
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 22:03:51
(76/126)
Valahogy én nem látom Tatjánát ennyire makulátlannak ebben a történetben,

- Miben nem volt makulátlan?


És amint tudjuk, van az a szenvedély, ami félrelök akadályokat.

- ...és ami rendszerint ártatlanok életébe gázol bele.


Tatjana férjezett? Ugyan már... az elfogadás vagy elutasítás az õ kezében van.

- Tatjánának elsõsorban ÖNMAGA miatt kellett visszautasítania Anyegint.
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 22:01:48
(75/126)
Csakhogy a szerelmi vallomás az iróját minõsíti. :)
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 21:55:37
(74/126)
A szívembõl szóltál ismét. :)
offtopic
kõmacska 2012 febr. 19. - 21:48:37
(73/126)
Ez a történet szerintem egy ember elkárhozásának története. Anyegin a kárhozat útját járja végig. Nem buta, és lenne is benne mit szeretni, de felfuvalkodott, beképzelt, üresfejû, léha. Semmit nem tesz azért, hogy értékes ember váljon belõle, csak finyákolni és mást alázni képes, mint az a jóllakott ember, aki a lépesmézet is megtapodja. Õ a jellegzetes "fogyasztó", akit ki kell szolgálni és ki kell elégíteni, de valójában soha semmi nem elégíti ki. Élõsködõ parazita, ráadásul irigy is és tolvaj. Olyasmit vesz el mástól, amiért õ maga a kisujját sem mozdította, nem tett le érte semmit az asztalra, nem fektetett be, csak azt képzeli, (mármint beképzeli, hisz beképzelt), hogy az JÁR neki. Elveszi mástól azt, amire nincs is szüksége - el akarja venni Lenszkijtõl Olgát (noha semmi szüksége rá), aztán elveszi Lenszkij életét (noha semmi szüksége rá), aztán bûnbánat helyett kóborol, mint zsidóban a fájdalom; végül a koronát az teszi fel a romlottságára, hogy Tatjána is kéne már neki, de csakis azért, mert hercegné lett belõle. Így már nagyon vonzó, így már ellenállhatatlan, így már "szerelemes bele". Vagyis önmagába. Az õ hiúságát legyezné, az õ macsóságát fényezné, az õ mája hízna tõle, ha a szeretõjévé tudná tenni a herceg feleségét. Plusz: ha már õ megromlott, akkor legyen romlott más is. (Az iszákos is ivásra akar rávenni másokat, hogy azzal nyugtassa a lelkiismeretét - ha más is romlott, akkor õ sem lehet gonosz). Ennek a mélyén egy olyan alapvetõ lelki mechanizmus húzódik meg, hogy kétféleképpen lehetek kiváló: vagy igyekszem fejlõdni, hogy egyre jobb legyek - vagy aki jobb nálam, azt lehúzom a magam szintjére, minden módon akadályozom és tönkreteszem. Anyegin pontosan ezt csinálja. Puskin szerintem meglehetõsen szarkasztikusan ábrázolja (bár sajnos csak egy kis részletet olvastam el a mûbõl, de úgy láttam, õ Tatjánát láttatja pozitív szereplõnek, Anyegint pedig negatívnak).
A soros fintora, hogy Puskin maga is párbajban halt meg, mivel a felesége megcsalta. Ha jól emlékszem, a saját sógora ölte meg.
vénasszonyok_nyara 2012 febr. 19. - 20:56:35
(72/126)
Bizony így van ez a való életben is. mindenki olyan kocsi után rohan, amelyik nem akarja felvenni.
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 20:43:16
(71/126)
A kéz szitu között volt egy óriási különbség, még pedig az, hogy amikor Tatjána megírta a levelét, akkor még mindketten szabadok voltak.
Akkor Anyegin úgy döntött, hogy nincs szüksége a lányra, hanem felelõtlenül szórakozott mások érzelmeivel, életével.
Amikor õ zúdította az érzelemeit Tatjánára, akkor a lány már elkötelezte magát valaki más mellett, és ekkor Anyegin itt ismét felelõtlenül belelépett volna mások életébe, ha Tatjana hagyta volna.
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 19:51:37
(70/126)
Mellesleg éppen akkor lett szerelmes Tatjánába, amikor a herceg feleségeként látta viszont. Ha nem így történik, hanem mondjuk egy vidéki földmûves oldalán látja meg, akkor is beleszerelmesedett volna?
Ha Anyeginben lett volna becsület, (megkockáztatom, hogy ha igazán férfi lett volna), akkor a viszontlátáskor nem zúdítja érzelmeit a már házas Tatjánára, nem hozza õt zavarba, hanem levonja a konzekvenciát, hogy a szerelmi bánatát kizárólag a saját ostobaságának köszönheti.
Az viszont biztos, hogy a herceg meglátta a vidéki kislányban az értéket, és könnyen meglehet, hogy Tatjánát - Anyegin iránti érzelmei ellenére - a herceg sokkal inkább boldoggá tudta tenni, mint amennyire Anyegin képes lett volna.
Meridol 2012 febr. 19. - 18:47:40
(69/126)
És bánhatja egész életében. Én Anyegint nem sajnálom egy percig sem.Magával mit kezdeni nem tudó és nem is akaró ember aki szegény lányt meg sem hallgatja igazán /hogy jön ez a vidéki lány ahhoz hogy NEKi szerelmet valljon/,kikezd hebbcõl Olgával ami a barátja életébe kerül. A pofont megérdemelte és egész életében minden kisérteni fogja. De megérdemelte. Tatjána ha szenved is de a herceg mellett megnyugvásra talál szerintem.
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 15:29:19
(68/126)
A herceg - úgy tûnik - nem bánta meg. :)
BicskaMaxi 2012 febr. 19. - 15:27:07
(67/126)
Azt hiszem, akkor vált férfivé, amikor Tatjánát elvesztette. De végül legalább azzá vált - ha le is késett a vonatról.
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás