FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

CALIGULA HELYTARTÓJA Szikszai Rémusz Zsámbéki Színházi Bázis

Nagyon zavaróak a román színházi stílusból örökölt, funkciótlan szobor-bálványok, a helytartó tisztjei otrombán lökdösik/!?!/ a zsidó királyt és társait, még egy pornó-domina is terpeszkedik a szélen. A furcsa felütés után azonban már az elsõ mondatoknál hitelesen szólal meg Székely János, olvasva is költõien gyönyörûséges, veretes textusa. A cézári szobornak a jeruzsálemi Templomba való felállítása ellen tiltakozó Agrippa király, Tamási Zoltán, a rapid döntésû politikus, Tóth József passzív, illetve hiperaktív ellenállásánál
gyümölcsözõbbnek bizonyul Barakiás fõpap gondolkodásra késztetõ okfejtése. Az ideiglenesen Palesztinában táborozó, megszálló szíriai légiók vezére, Petronius diktátori határozottságát töprengõ filozofálgatás ingatja meg, ám barátja, /Király Attila/ követként a diktátor sürgetõ parancsát hozza, egyre megoldhatatlanabb kérdéssé élezve a "muszáj" és a "lehetetlen" konfliktusát. Lucius és Probius, a két ifjú szárnysegéd, római karrierrõl ábrándozik, melynek érdekében akár a besúgás is szóba jöhet. Huszár Zsolt marcona
patrícius-ivadéka felháborodva utasítja el a kisebbségi, germán származású tiszt nagyívû ábrándjait a hûség és árulás kiélezett vitájában. Kovács Krisztián-nak már elsõ megszólalása, - "tényleg hamu" - is figyelmet kelt, heves mozgással nyomatékosított monológja pedig áradó erejû, átütõen hiteles színészi teljesítmény.
Papp Janó feketében tartott jelmezei, a helytartói köpeny fenségétõl, a zsidó elõkelõségek biblikus ornátusain át a katonák kommandós öltözékéig, csillagdíszek kombinációival élve, méregfiolákkal súlyosbítva, tevékenyen járulnak hozzá a karakterek jellemzéséhez.
Szikszai Rémusz rendezése szakítva az eddigi színrevitelek didaktikus pátoszával, a történelmi drámaiságtól elemelt, kicsit idézõjeles, kicsit ironikus, néha még abszurdba is hajló, minden tekintetben korszerûbb stílust alakított ki. Az értelmezés pontossága, a tempó fegyelmezettsége, a következetes térhasználat tette lehetõvé, az együttes egységén túl, a kiemelkedõ színészi alakításokat.
A két fõszereplõ személyében két korszak, két színész-generáció találkozásának örülhetünk. Az alternatív szcéna õsének tekinthetõ, 70-es évekbeli amatõrszínház-mozgalom vezéralakja, a máig élõ Stúdió K alapítója, aki színészként, rendezõként is egyaránt jelentõs /fél/életmûvet tudhat magáénak: Fodor Tamás nagyformátumú szerepben, hagyományosabb keretek között bizonyítja karakterábrázoló kvalitásait. Szélessávú dinamikai regiszteren játszik, felizzó kitöréstõl az elhaló suttogásig, de hangtalan gesztusai, egy bólintás, egy tétova félrenézés is vizuális fortisszimóként szól. Kérdezõ hanglejtése, bölcselkedõ rábeszélése egészen elfogadhatóvá teszi ajánlatát: - Nekünk Urunk van birodalom nélkül,
Nektek Birodalmatok egy igaz isten nélkül, tulajdonképpen kiegészülhetnénk egy integráló államvallás ideológiájában... Nagypál Gábor, aki Arisztofánész Bárka-beli Igazság-ában Hermész diktátor, a manipulatív demagóg rémképét vetítette elénk, hiteles fokozatossággal változik parancsoló nagyúrból kételyek, ellentmondások hálójában vergõdõ tragikus hõssé. Szuggesztív artikuláció, árnyalt mozgás, bravúros arcjáték, - egyenletes szerepformálás, amely groteszk humorral ízesítve sem veszít férfias erejébõl. /Évekig küszködöm a zsidókkal, majdnem megértem már egy mutatós vértanúságra, hát nem meghal a Cézár.../
A különös adottságokkal bíró színész ezzel a munkájával az évad legjobbjai közé emelkedik, de elmondhatjuk ezt Szikszai Rémusz rendezésérõl is, amely, az egyik legértékesebb magyar dráma invenciózus színpadra állításával, a Zsámbéki Színházi Bázis 2011-es nyarának hátralevõ tíz bemutatóját szenvedélyes várakozásunk fókuszába helyezi.