Végre nem egy romantikus vígjáték! Olyan akciókat láttam a filmben, amiket a kábeltévéken leadott amerikai, angol, kanadai produkciókban is hesszelhettem. A barátomnak is tetszett, pedig õ jóval kritikusabb, mint én.
Jó szórakozást hozzá mindenkinek!

Bunyók jók voltak, végre nem egy Trabanttal akcióznak egy magyar filmben. Én várom a fióolytatást.

Teljesen jó volt. A közepe kicsit belassult, a vége viszont nagyon jól felpörgött!

Nekem tetszett a film. Természetesen vannak gyermek betegségei, de teljesen nézhetõ. A szinészek közül nekem Gáti Oszkár játéka tetszett a legjobban, de a többi karakter is jól el volt találva. Szerény véleményem az, hogy nézze meg mindenki és döntse el maga, hogy tetszik e neki, vagy sem.

Ez nagyon rossz lett. Én már kínomban sokszor nevettem azon, hogy milyen amatõr az egész. Még azok a színészek is, akiket egyébként nagyon kedvelek és filmekben, napi sorozatokban jól alakítanak, itt olyanok voltak, mintha a Barátok közt elsõ jeleneteiben kezdõként szerepeltek volna. Még Ganxta Zolee és Szabó Gyõzõ voltak a legjobbak benne. Nem ajánlom senkinek.

Most sajnáljunk téged?

Azért kellet elkésziteni ezt a filmet, hogy tudatosodjon a magyar filmgyártásban kevés pénzbõl is lehet jó akció filmet késziteni. És miért baj az, ha valaki megpróbál magyarországon ezen a területen is alkotni valamit? Itt csak a tipikus magyar szokás megy, hogy inkább fikáznak valakit, mert támogatni zsenánt.

Azta! Egy magyar film, amiben nincs benne Rudolf Péter vagy Stohl András.

Köszönjük a ctr/c-ctr/v újjgyakorlatot, de tulajdonképpen mi értelme is volt?...

Brad Pittel és Bruce Willisszel dolgozott együtt, aztán írt és rendezett egy filmet Kamarás Ivánnal és Anger Zsolttal a magyar kaszkadõr, Kovalik József. A Cop Mortem olyan szeretne lenni, mint egy amerikai akciófilm a tévé délutáni mûsorsávjából.
De miért szívügye valakinek az, hogy sokkal kevesebb pénzbõl és sokkal kevesebb tapasztalattal leforgassa egy olyan B-kategóriás akciófilm másolatát, amit a tévék is csak a hétvége délutáni idõsávban játszanának le, és az sem tûnne fel senkinek, ha véletlenül másnap is lemenne újra? Minek olyan filmet készíteni, ami az elképzelhetõ legjobb esetben is csak egy fantasztikusan profin kivitelezett, középgagyi tucattermék lehet?

30
Képek a filmbõl
(Fotó: MacLeod Film / Pannonia Entertainment)
A kaszkadõrbõl most író-rendezõvé elõlépõ Kovalik József pont ezt tette: készített egy olyan filmet, amely minden egyediség nélkül egyszerûen csak követi a hollywoodi akciófilm-gyártás elsõ osztályos iskolásoknak írt tankönyvét. Sorozatgyilkos szedi áldozatait a rendõrség sorai közül, a bûnüldözõk tehetetlenek, mígnem jön egy speciális ügynök az Interpoltól, aki, még mielõtt az eddigieknél is fontosabb áldozatokkal is végezne a gyilkos, az utolsó pillanatban felgöngyölíti az ügyet, és egy autós üldözés után a végsõ közelharcban leszámol a bûnözõvel. Ez a tartalomleírás minden tévés mûsorújságban szerepel legalább heti egyszer, és most már van magyar verziója is. De tényleg, minek?
Nem, nem azért, hogy megmutassuk, a magyarok is tudnak olyat, mint a hollywoodiak.
Nem tudnak.
A Cop Mortem címû filmben egyedül a sztori áll meg a lábán: maga a krimi teljesen rendben van, mármint hozza az ilyen filmektõl elvárt színvonalat. A nyomozás kellõen sok szálon zajlik ahhoz, hogy megmaradjon az izgalom, és Kovalik azzal is jól egyensúlyoz, hogy mikor mennyit tudjon meg a nézõ: egy idõ után például kiderül, ki a gyilkos, de az csak a legvégén, hogy miért történik mindaz, ami történik. A megoldáshoz nem egyenes út vezet, és abban is van fantázia, hogyan jutunk el fél-alvilági és egészen törvényen kívüli csoportokon át a megoldáshoz. És a motivációk is folyamatosan változnak, így abban is van némi izgalom, hogy tényleg negatív figura-e, aki elsõre annak tûnt.

De mindez csak a dramaturgiára és a cselekmény fõbb pontjaira vonatkozik, a forgatókönyvre már egyáltalán nem. Mert mint szöveg, a Cop Mortemé az elmúlt évek, de talán évtizedek legrosszabb forgatókönyve: szinte nincs olyan mondat az egész filmben, amirõl el lehet hinni, hogy egy élõ és lélegzõ ember magától kimondaná. A bunkó, nyers rendõr például úgy kommentálja, hogy a nyakukra küldtek egy nyomozót, hogy "Elegem van ebbõl az Interpol-históriából", a másik rendõr izgatottan felkiált, "Ha bármilyen módon is elszalasztjuk õket, a fejünket veszik!", és mindenki, de tényleg mindenki úgy fejezi ki a meglepettségét, hogy "Csak nem azt akarod, mondani, hogy"-gyal kezdi a mondatait. Minden egyes mondat olyan, hogy papíron olvasva még talán elmennénk a legnagyobb közhelyeket újrahasznosító, tenyérbemászó modorosságok mellett, de amikor valaki tényleg kimondja õket, az ember már a falba verné a fejét.

30
Fotó: MacLeod Film / Pannonia Entertainment
Úgyhogy teljesen mindegy, milyen kvalitású színész dadogja el ezeket a rémes mondatokat, Kamarás Iván ugyanúgy nem tudja õket hihetõvé tenni, ahogy Anger Zsolt vagy Gáti Oszkár sem, bár Anger azzal próbálkozik, hogy rátesz még négy lapáttal a modorosságra, hogy az legalább szándékosnak tûnjön, Gáti pedig az irodalomrajongó rendõr szerepében idézget verseket, ami annyira életszerûtlen ötlet, hogy a megrökönyödésnél úgyse jut tovább senki.
Kovalik nemcsak a szövegekben, de a kötelezõ mûfaji elemekben is a közhelyeket halmozza, és ezekrõl a jelenetekrõl mindig érzõdik, hogy a rendezõ semmit nem akart elmondani velük, viszont úgy érezte, muszáj, hogy bekerüljenek a filmbe, hiszen Hollywoodban is így csinálják. Amiben van is valami, de jó esetben ott azért van értelmük, mondjuk megértjük belõle egy szereplõi motivációit. A Cop Mortemben viszont például olyanokat látunk, mint hogy
Kamarás Iván Interpol-ügynöke visszaemlékszik, ahogyan apja a Fuji lábánál karatézni tanítja, és közben megsimogatja a fejecskéjét.
Vagy hogy Kamarás Iván átszellemült arccal gyakorolja a harcmûvészetet egy erkélyen, egyedül. És az is minimum furcsa, amikor a rendezõ gondolkodás nélkül alkalmazza az amerikai sablonokat a magyar viszonyokra, például amikor a kommandósok behatolnak a bûnbanda rejtekhelyére, és szó nélkül elkezdik géppisztollyal agyonlõdözni azokat az alakokat, akikrõl nemrég elhangzott, hogy piti kis senkik, és talán a bíróság sem ítélné õket többre némi pénzbüntetésnél.
De a Cop Mortem nem agyas film, hanem egy kaszkadõr önkifejezése, persze, nyilván az akció a lényege. Ami annak ellenére távol áll a lenyûgözõtõl, hogy Kovalik olyan filmek forgatásán szerezhetett tapasztalatokat, mint a Z világháború, a Hellboy 2 vagy a Die Hard 5. Az akció leginkább verekedést jelent, mivel nemcsak Kamarás Iván játszik profi harcmûvészt, de a bûnözõk is azok, akikhez további harcmûvészeken keresztül vezet az út. Ezek a rövid snittekbõl összeálló jelenetek viszont sem nem túl látványosak, sem nem fantáziadúsak.

30
Fotó: MacLeod Film / Pannonia Entertainment
Egyetlen, talán félperces olyan rész van, amiben egy capoeirás küzd meg egy karatéssal: ebben legalább van valami ötlet, valami, ami túlmutat a mechanikusan ismétlõdõ mozdulatsorokon. Ráadásul minden egyes ütés alá olyan hangot vágott a hangmérnök, mintha egy dinnyékkel teli Barkas teljes sebességgel nekirohanna egy falnak, ami, mivel jelenetenként százhetvenszer, az egész film alatt pedig nagyjából kétmilliószor fordul elõ, azért eléggé idegesítõ.
És a közhelyismétlésekben elõjövõ "csak hogy legyen" mentalitás a nagy akciójelenetekben is fõszerepet kap. Nem az a baj, hogy csak azért repülnek és szaltóznak az autók, hogy legyen mit nézni, hiszen a "legyen mit nézni" minden látványfilm alapvetése. Hanem hogy meg sem próbálják legalább a mûfaj elvárásaihoz képest hitelessé tenni ezeket, ami miatt viszont nem a trükkök maradnak meg az emberben, hanem a röhögõgörcs, például amikor
egy rendõrautó azért röpül az égig és törik totálkárossá, mert a sofõr egy nyílegyenes úton nekihajt egy betonbólyának,
vagy amikor egy kisstílû bûnözõ úgy menekül meg a rá váró pár évnyi börtöntõl, hogy inkább felrobbantja magát. Pedig akadnak jó ötletek: bár annak sincs semmi értelme, hogy ugyan miért vágtatna fel valaki crossmotorral egy pláza mozgólépcsõin menekülés közben, de ennél a jelenetnél az eredeti megoldás úgy-ahogy szentesíti az eszközt.
Szóval Kovalik József a Cop Mortemmel nem tud vagy akar választ adni arra, ugyan miért volt fontos leforgatnia ezt a kicsit sárga és kicsit savanyú filmet. Profi B-kategóriás akciófilmnek gyenge, és magyar ízeket sem ad az amerikai alaphoz. Viccnek pedig rossz.

http://index.hu/kultur/cinematrix/2016/11/26/marpedig_a_magyarok_is_tudnak_gagyi_akciofilmet_kesziteni/

Igazán borzalmas film sajnos. Csak azért nem hagytam el a mozitermet, mert kritikát kellett ma írnom róla.

Megmozgatta a fantáziámat, mit ne mondjak!

Elõzetes nem rossz.