"Aki nem érti a filmet, az igazán sajnálhatja. Ilyen mérvû alkotás nincs még egy."

Teljesen egyetértek! És gyanús, hogy jó ideig nem is lesz még egy ilyen...
Viszont biztosan kell a film megértéséhez, és értékeléséhez egy fajta irányultság, érdeklõdési kör, különben nem vált ki olyan hatást, mint belõlünk.
Lassan egy hónapja néztem meg utoljára, de már nagyon érik a hetedik megtekintés. Ez a film egyszerûen annyira vonz engem, mint Cooperék hajóját vonzotta a Gargantua. Sosem fogom megunni!

Látom sok itt a kevésbé intelligens ember, hogy finoman fogalmazzak. Ez a film a mai tudományon, a ma ismert jelenségeken, törvényeken alapszik. Teljes mértékben valószerû. A féreglyuk és a fekete lyuk animálásakor a legpontosabb számításokat vették alapul, cikkek ezrei írnak errõl a neten.

"A bonyolult fizika miatt voltak olyan képkockák, amelyeket 100 órán át számoltak a gépek, és összesen 800 terabájt adatot gyártottak le a filmhez."

"A Double Negative emberei egészen addig valamilyen bugra gyanakodtak a kódban, amíg Thorne meg nem látta a végeredményt. De nem volt semmiféle szoftverhiba: a korong tényleg többszörösen elhajolva látszik a fekete lyuk körüli, eszelõsen görbült téridõben. A fényudvar természetes következménye volt a beadott matematikának, csak épp senki nem ismerte fel, amíg ténylegesen le nem modellezték. Így lett a sima CGI-bõl tudományos szimuláció.

A végén Nolan megkapta, amit akart, egy esztétikus, mozivászonra való feketelyuk-ábrázolást. De Kip Thorne sem panaszkodhat: úgy véli, legalább két tudományos publikációt ki tud hozni a szimuláció eredményeibõl."

Aki nem érti a filmet, az igazán sajnálhatja. Ilyen mérvû alkotás nincs még egy.

Ezzel nagyon egyet tudok erteni.

Szerintem ennek a történetnek a létjogosultsága ugyanúgy megvan ma is, mint 36 éve. Lehet, hogy a Holdra szállás óta sok idõ eltelt, és úgy tûnik, sokat nem haladtak elõre e téren a csillagászok és az ûrutazók, én azért ezt nem így mondanám. Nem tartom utópisztikusnak a dolgot, sõt. Le merném fogadni, hogy az ember mondjuk 100 éven belül el fogja tudni hagyni a naprendszert. Pont a napokban olvastam, hogy „Úgy becsülik, hogy a Voyager–1-nek további 200-300 évre lesz szüksége, hogy belépjen az Oort-felhõbe, és körülbelül 14-28 ezerre ahhoz, hogy elhagyja azt a másik oldalon. ” „A napszél határát jelzõ heliopauza ugyanakkor hivatalosan nem esik egybe a Naprendszer határával, ugyanis itt még nem ér véget a Nap gravitációs hatása. A végsõ határ az Oort-felhõ lesz...” http://index.hu/tudomany/2014/07/11/dalra_fakadt_a_plazma_a_voyager-1_korul/

Azaz, nagyon messze vagyunk még jelenleg a Naprendszer határától, de amilyen ütemben fejlõdik a tudomány, szerintem kétségtelen, hogy csak idõ kérdése, mikor lépünk át elõször a csillagközi térbe/ûrbe. Persze ehhez az is kell, hogy túléljük, kezelni tudjuk a klímaváltozást, elkerüljük a nagy és végsõ háborúkat, ill. ne jöjjön valami mindent elsöprõ járvány, Földbe csapódó égitest, stb. Ha mindezt megússzuk, vagyunk annyira ügyesek, hogy elõbb-utóbb elhagyjuk a naprendszert, jön a csillagközi tér, majd egy másik naprendszer. Nézd csak meg, milyen telefonok voltak 20 éve, milyenek vannak most, és el sem tudom képzelni, milyenek lesznek 20 év múlva (persze ez másik téma). Vagy hogy 500 vagy 300 évvel ezelõtt is biztos hülyének néztek volna, ha egyáltalán a földtõl való elemelkedésrõl, szimpla repülésrõl beszélünk… Egyébként a film is a valamikori jövõrõl szól, nem a jelenrõl. Mondjuk kíváncsi lennék, hogy ha Nolanéket megkérdeznék, mit mondanának, kb. mikor játszódik. 2050, 2100? Érdekes lenne tudni. :-)

Abban egyetértek, hogy a csodás Föld bolygó megmentésén kellene munkálkodnunk elsõsorban! Még egy ilyen tökéletes bolygót ki tudja, mikor találunk… és ki tudja, nem lesz-e akkor már késõ. :-( Bár amilyen rettenetesen hatalmas a világegyetem, nem gondolnám, hogy a Föld az egyetlen, sõt… Csak hát amekkora távolságok vannak…
És igazad van abban is, most már nem csak a zászlókitûzésre kell majd koncentrálni, hanem sokkal komolyabb dolgokra. Viszont szerintem semmilyen ûrkutatási tevékenységre költött pénz nem lehet felesleges, ki tudja, mikor menti meg milliárdok vagy akár az egész emberiség életét egy idõben észlelt, Földet fenyegetõ „dolog” kiszúrása. A Forma-1-et én sem szeretem, na az tényleg fölösleges szerintem is, de hát kell a cirkusz a népnek.

Az, hogy a Csillagok között felvett egy fajta ismeretterjesztõ jelleget, szerintem nem volt baj. Legalább azok is megnézhették, akik egyébként sík hülyék ezekhez a témákhoz, mert valljuk be, ha nem tudsz ezekrõl semmit, akkor igen nehéz lehet megérteni az egészet. És ahogy már volt szó róla itt korábban is, hogy a tudomány hiába sokkal fejlettebb, mint akár 50 vagy 100 éve, a helyzet szinte olyan, hogy minél többet tudunk meg, annál több ismeretlenbe botlunk. Ezért aztán, amíg nincsenek sziklaszilárdan bejelentett tények, ismeretek féregjáratokról és fekete lyukakról, amíg nem lehet látni egyiket vagy másikat, addig egy sci-fi miért ne hozhatná fel ezeket a filmben látott módon? Ha már pontosan tudjuk, milyen egy fekete lyuk, akkor már nem lesz értelme, de addig… Egyébként fekete lyukat sem láttak még, ha jól tudom, csak mérések igazolják az ott létüket. Azt azonban lehet tudni, hogy megbabrálják a hatalmas tömegû testek az idõt, ez alapján miért ne létezhetne olyan objektum, amely a teret görbíti? És pont az az igazán remek a filmben, amely szerinted már gáz, hogy a plusz dimenzió is képbe kerül – hiszen annyi mindent nem tudunk még, milyen „szörnyek” vagy csodák várnak felfedezésre a világegyetemben… vagy ha nem is Univerzumról van szó, hanem egyenesen Multiverzumról? Errõl is szólnak ismeretterjesztõ filmekben…

És végül SPOILER, az nem igaz, amit írtál: „a történet egyik szereplõjére hirtelen rájön valami ördögi gonoszság, és elkezd mindent elrontani”. Mann doktorra nem hirtelen tör rá a gonoszság, hanem nagyon is tervezetten teszi, amit tesz. Csak ki kell várnia, nem szállhat szembe mindenkivel, mert annak nyilván vereség a vége. De a saját robotját már tönkretette (persze szerinte az degenerálódott…), és érdekes módon, amikor próbáltak volna valamit kezdeni vele, felrobbant. Ez sem véletlenül történt. Tudta õ, el is mondta, hogy a bolygója élhetetlen, és ha a többiek rájönnek, megtudják, hogy hazudott – nem akarta ezt megélni.

... (folyt)

a filmrõl elõzetesen azt hallottam, hogy a terjedelem egyik oka, hogy nagyon sokat kell a dolog tudományos hátterét magyarázni (pl. fekete-, féreg- és isten tudja még, milyen lukak). Az igazat megvallva, nekem nem hiányzik, hogy egy film egyben ismeretterjesztõ program is legyen, sõt, ha egy film jó, én önfeledten lendülök át még nagyobb lukak felett. De hamar kiderült, a film ezekrõl a problémákról eléggé... khhmm... kevés mély, bizonyító erejû tudást oszt meg a nézõvel, amikor pedig kiderül, hogy azt a bizonyos féreglyukat úgy nyitogatják nekünk valakik... no, azon egy kicsikét már húzkodtam a számat. Nem fair dolog bedobni néhány pluszdimenziót, amitõl állati filozófikus és elgondolkodtató lesz minden, és különösen ki nem állhatom, amikor a történet egyik szereplõjére hirtelen rájön valami ördögi gonoszság, és elkezd mindent elrontani.

és nagyon sokáig sorolhatnám, mi nem tetszett a filmben, de az ember akkor akad ki igazásn, amikor valami komoly élményt várt, ám helyette csak a a pumpa ment egyre feljebb.

69-ben, az ûrkutatás hõskorában volt létjogosultsága egy olyan mesének (ûrodüsszeia 2001), ami szerint pár évtized múlva az ember keresztül-kasul járkál az univerzumban. A holdra szállás óta eltelt évtizedek alatt jóformán semmi nem történt, ez a várakozás mára teljesen utópisztikussá vált. Nem másik naprendszerekbe eljutni nem képes az ember, de a saját naprendszerrõl is bizonytalan a tudás: lásd pl. a plútóról legutóbb szerzett információkat. A maximum, amire nagyon hosszú idõ múlva képesek leszünk, az a mars-expedíció, megjegyzendõ: természetesen semmi több nem várható tõle, mint a hold-expedícióktól, leszállás, zászlótûzködés, könnyes szemmel elrebegett - elõre kitalált - mondat, késõbb aforisztikus szállóige, slussz-passz.

A földet elhagyni - ez a mi civilizáciünk számára teljesíthetetlen elképzelés. nem állnék neki részletesen alátámasztani ezt az állítást.

Az ûrkutatásról pedig az a véleményem, hogy az semmi több, mint valami hihetetlen anyagi pazarlással párosuló infantilis álmodozás (és ne jöjjön nekem senki azzal, mennyi mindent köszönhet a tudomány az ûrkutatásnak: abból a horrorisztikus költségvetésbõl, amit évtizedek alatt a projektre költött az emberiség, legalább ugyanannyi értelmes cél lett volna megvalósítható, szóval ez ugyanaz az alibi, mint kicsiben a forma 1-es nagy kisfiúk tékozló, környezetpusztító homokozója.

Az egyedüli értelmes igyekezet nem a föld elhagyása, hanem a föld megõrzése olyannak, hogy élhetõ maradjon, törölni azt a hagymázas hülyeséget, hogy 4000 fényév távolságban lehet egy olyan égitest, ahol elvileg, talán, esetleg... mert valószínûleg a földön semmi nem romolhat el annyira, hogy ahhoz képest bárhol máshol ne lenne sokkal rosszabb (ahogy ez ki is derül).

A film persze a föld sorsáért aggódik, az ember felelõsségét dörgöli a nézõ orra alá, ez természetesen szép.

ahogy a zene, a porviharok meg a vizes és a jeges bolygók.

Mégis azt mondom, mindenki nézze meg inkább a Vivian Maier nyomában címû filmet, és akkor érteni fogja, miért akadok ki egy ilyen nagyköltségvetésû agyatlanságon.

Sokadik Nolan filmem volt, de azt kell mondjam, hogy nem lesz ebben a kapcsolatban happy end, mert mindegyik fos volt, ez is, nem jár egy rugóra az agyunk.
MM játéka zseniális volt, nagyon nagy színész.

Na, itt vagyok. :-)
Szerintem ennél izgalmasabb nem nagyon lehet egy film. Elvégre csak az emberiség sorsáról van szó, a fennmaradásról vagy kihalásról, olyan körülmények között, melyek akár elõ is fordulhatnak. A mélységet úgy értem, hogy megindítani egy érzõ embert sok film tud, de szerintem ennyire, mint a Csillagok között teszi, talán csak ez. Akinek van családja, vannak gyermekei, azok aztán bõven át tudják érezni, milyen „kellemes” is lehet egy ilyen utazás. Szerintem ezekben a mások által csöpögõsnek mondott jelenetekben semmilyen túlzás nincs! Én teljesen át tudom érezni mindet, teljes MÉLYSÉGÉBEN”.

Kérlek, mondj az „ennyi lapos intelembõl” mondjuk hármat, melyek voltak azok!
Aztán légy szíves, sorold fel, melyek voltak azok a „faramuci tudományos nonszensz csavarok” (hogy micsoda?), melyeket kifogásoltál.
A szaggatott ritmus miért baj? Nem is értem, miért kellene egy adott ritmusnak kitartania 1 vagy 1,5 órán át! Az miért lenne jó? Nekem pont ez is nagyon tetszett, hogy olyan szépen változatos volt a tempó.
Melyik volt a vérlázítóan ostoba fordulat? Ja, nem, több is volt szerinted…
Miért irritáló az „akciófilmes párhuzamos történetmesélés”?
„A film ennyire banálisan leegyszerûsítõ, illetve egy egész sor olyan ostobaság is beépül, amitõl az embernek égnek áll a haja” – mint például? Többen is írták itt korábban, hogy nagynevû tudósok a film megtekintése után 80-90%-os valósághû alkotásnak tartották. Itt Magyarországon viszont sok egyszerû ember nullára húzza le az értékét… elég érdekes…
„Õrült Ló” is megírhatná, mire gondolt pontosan. :-)

Én a sokat emlegetett 2001-et nem láttam, de már csak a képek alapján sem tudom elképzelni, hogy az mitõl lehet olyan nagy szám. Persze elfogadom, hogy sokak számára az a kedvenc, de ez már egy más kor, más technikai lehetõségekkel, és sokkal fejletett tudományos háttérrel – szerintem ez a film mai szemmel nézve 100%-os. Aztán simán lehet, hogy 30 év múlva már csak 60%-os lesz, esetleg csak 40%...

Gab19-el értek egyet: annyira sok van a Csillagok közöttben, hogy simán tovább néztem volna én is. És ezzel is, ahogy mondta – „lebilincselõen érdekes, elgondolkodtató”. Teljesen igaz.

Nagy várakozásokkal és izgatott kíváncsisággal ültem le megnézni a filmet. A látvány okés, úgy ahogy átjött a mondanivaló is, de ettõl még a sztori egy nagy rakás kaki. Egyszerûen sci-fihez méltatlanul sok logikátlansággal, ostobasággal van tele a film. Kár érte :(

Nekem a filmek hosszával semmi bajom, nagy élvezettel ültem végig Schiffer Pál Kovbojok címû vagy 6 órás filmjét, hasonlóképpen a szintén nagyterjedelmû Sátántangót, és az én filmtempóm sokkal inkább 2 óra plusszos, ha egy film a nagykönyv szerinti klasszikus 90 perc, azzal szemben bizalmatlan vagyok.

De ez nem jelenti azt, hogy számomra minden 2 óránál hosszabb film csak jó lehet. Van jó lassúság, és van unalmas lassúság, vannak hosszan kifejtendõ gondolatok, és vannak, amikbe kár is belefogni.

A nemértésrõl: sokkal inkább gond a számomra, hogy a film ennyire banálisan leegyszerûsítõ, illetve egy egész sor olyan ostobaság is beépül, amitõl az embernek égnek áll a haja.

Mindegy, én nem akarom senki jogát elvitatni attól, hogy az tetsszen, ami tetszik, nekem baromira nem tetszett.

bocsánat, a "mély" jelzõ nagyon fájt. Ennyi lapos álmély intelmet a jófej édesapától, ennyi faramuci tudományos nonszensz történeti "csavart" majdnem 3 órára nyújtva, szaggatott ritmus (értsd be-belóduló tempó után hosszan leülõ, ellaposodó történet), olykor egészen vérlázítóan ostoba fordulatok, irritáló akciófilmes párhuzamos történetmesélés.... áááá....
sokat hallottam a filmrõl, nagy érdeklõdéssel ültem neki, de nagyon nagy csalódás volt.

Mondjuk az Ûrodüsszia 2001-hez képest olyan mintha a háború és békét valaki a Romana füzetek színvonalára ültette volna át.

Én meg éppen tegnap este néztem meg hatodszorra. Sosem fogom megunni. Számomra a tökéletes film, ennyire nagyívû alkotás nincs még egy, legalább is én így érzem... El nem tudom képzelni, aki egy pontot ad rá, az mit gondol a világról, ugyanúgy érzi-e, mi szép az életben, mit szeretünk, mitõl félünk, mi vonz minket legjobban, mi az, amit ki nem állhatunk, stb.
De ahogy pl. a zenére is igaz, a legzseniálisabbnak érzett dalok/alkotások sokszor csak egy bizonyos réteg tetszését nyerik el, de azét aztán a legnagyobb mértékben. Azt hiszem, a Csillagok közöttnél is ez a helyzet. Van, aki eleve viszolyog az ilyen mély filmektõl, van, aki nem is érti, nem is akarja érteni, mert ez bizony nem egy piff-puff, bimm-bumm mozi, ahol az a király, aki megöl 1000 embert 89 perc alatt...

INTERSTELLAR FOREVER!!!

ekkora istenverte baromságot! ennyi lapos bölcsességet... 1 óra 56-nál végleg elegem lett belõle.

Visszaolvasva a véleményeket a tiéddel értek egyet leginkább. Egyébként látva a hozzászólásokat, meg a 8,4-es átlagot, értetlenül bámulok magam elé (Kicsit úgy érzem magam, mint Jim Carrey a Truman Showban).

Számmora az elsõ két óra, kb Matt Damon szereplésének végéig egy izgalmas sci-fi dráma jó színészekkel, szép trükkökkel, 10/8. De aztán szép fokozatosan én nem is tudom mi történik a filmmel, de az utolsó 3/4 órát azt jobb lenne örökre elfelejtenem, ez a rész 10/2,5...

SPOILER!

...amikor Matthew lebeg a könyvespolc mögött, ráadásul még bökdösi is a könyveket és hangosan drukkol a múltbeli-jelenbeli lányának, hogy "Gyerünk kicsim!", na akkor azt hittem, hogy én is átkerültem egy sokadik dimenzióba :), ahol olyan hollywood-i producerek élnek, akik egy ilyen gyógyó jelenetet látva nem üvöltenek rá a vágóra, hogy most azonnal tüntesse el.
Aztán ami szimplán zavaros volt nekem, hogy a végén ugye Matt belpottyantja magát a fekete lyukba, ügyeskedik egy kicsit a könyvespolc mögött, aztán kijön a feketelyukból, belemegy a féreglyukba, amin keresztül visszajut a Szaturnuszhoz, ahol egy közeli hajó megmenti és elviszi egy NASA-ûrállomásra. Na de hogy jön ki a feketelyukból??
/"A fekete lyuk (a Csillagok közöttben a Gargantua) a téridõ egy olyan tartománya, ahonnan a gravitáció erõssége miatt semmi nem jut ki, még a fény sem."/
Aztán az is elég abszurd volt, hogy az ûrállomáson találkozik a 100 éves lányával, aki 1 perc után elzavarja, mondván, hogy itt vannak neki a gyerekei, Matt meg menjen el, ne nézze már végig a saját lánya halálát. Ami jogos "probléma" amúgy, de itt valahogy olyan érzéketlenül ledarálták 1 perc alatt, meg ahhoz képest, hogy az egész film arról szólt, hogy mennyire hiányoznak egymásnak elég könnyen elváltak ismét...
Na, a vége az meg feltette az i-re a pontot erre a Monthy Phyton szerû 3/4 órára...:), hogy asszongya a lánya a Matt-nek, hogy menjen el megkeresni a fekete rövid hajú csajszit, aki biztos várja a takaros kis bolygóján, ahová ugye õ biztonságban leszállt. Na de oda ugyebár csak a féreglyukon tudna visszamenni Matt.. azt meg a jövõbeni emberek nyitották meg végsõ soron azért, hogy meg tudják oldani a film eleji idõsikban lévõ emberek a Földrõl való elmenekülést.
Na de ezt mostanra, amikor 124 éves a Matt, már ugye megoldották, tehát a létrehozott féreglyuk a Szaturnusz mellett val.szeg. nincs már, hisz minek is lenne. Akkor most Matt egyeztetni fog a NASA-val, hogy legyenek szívesek nyissák már meg mégegyszer? (ez persze a jobbik eset, a rosszabik az hogy még ekkor sem tud féreglyukat nyitogatni az emberiség és egy még jövõbenibb idõsik emberei voltak ilyen jófejek a film elején.. huhh, bonyolódik:) ) Na de azt nyílván a tisztes polgárok adójából üzemelteti a NASA, most akkor ilyenekre herdálják el az ükunokáink pénzét ;)?!

Jaj, anyám... itt a végét már elhülyéskedtem, de remélem átjött, hogy mi a gondom a film utolsó harmadával.

Ha nem nõ lennél, kapnál érdemi választ, de így, halmozottan hátrányos helyzetûvel szemben csendesen visszavonulok..

:D :D :D :D :D kész

Iszonyatosan csalodtam ebben a filmben. Sajnos bedõltem a hypenak, meg Nolan nevének. Nekem nem tetszett. Foleg Ann Hathaway nem. Szornyu volt. A sztori elnagyolt, slampos, fercmunka. Nem melto a Memento es az Eredet keszitojehez. 600 forintot adtam ki erte, de ezt sem erte meg, nem szorakoztam jol, nem volt vilagos mit latok, dramat vagy scifit. Matt Damon remekelt, de o sem tudta megmenteni ezt a filmet.