Kedves Fórumozók!
Kérlek benneteket, hogy a filmrõl írjatok és ne személyeskedjetek, használjátok a privát üzenet funkciót, különben minden nem filmmel kapcsolatos hozzászólás törlésre fog kerülni.
Üdvözlettel:
A moderátor

Azért megnézném, hova jutna egy film, amit az amcsi átlag képtelen megérteni.
Tévében legalábbis alig találni olyan filmet ami nem ..........................
(Igen, tudom, hogy a macskaszárítás csak UL, viszont elég jól jellemzi azt a szintet, amit a filmesek megcéloznak)

Szegénykém... ekkora emberismerettel hogy tudod megkülönböztetni ............
És ilyen értelmi képességekkel ............................

Ez jön attól az embertõl, aki az amcsi szót használja negatív jelzõként a hozzászólásaiban meg a gagyi CGI-t, a Mátrix szerinte egy szar film, mindeközben egy hatalmas NCIS fan. Szerintem te állsz itt a dolgok rossz végén és azon kéne elgondolkodni, hogyha egy szórakoztatási célra készített termék nem tetszik neked, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki más a hülye. Filmesztéta Úr.

ez a komment felér egy öndiagnózissal :)

Mondjuk elég látni, hogy komoly mentális gondokkal küzdenek akik fétisként imádják ezt az amcsi ostobáknak gyártott marhaságot.

Mindez tömény nyáltengerben, az ostoba amcsi nézõk szellemi színvonalához igazítva.

Szerintem az erzelmi fogyatekosok szeretik ezt a filmet, mert ugyanolyan nem letezo alomvilagrol szol amiben ezek az emlitett erzelmi fogyatekosok szeretnenek elni, attol fuggetlenul, hogy teljesen vilagtol elrugaszkodott elkepzeleseik vannak azokrol az elvont fogalmakrol amiket a film feszeget.
Nem, egy apa nem fogja az emberiseget valasztani, a lanya helyett, mert akkor o nem apa.
Egy ember igenis hazudni fog, meghamisitja az adatokat, hogy tuleljen, es erte menjen egy mentocsapat a bolygora (ahogy Matt Damon karaktere tette), es nem egy ember soha de soha nem fog olyan helyzetbe kerulni, hogy rajta muljon az emberiseg, vagy a Fold bolygo sorsa. Mar a felvetes is abszurd. Kit valasztasz az emberiseg megmenteset vagy a lanyodat? Nonszensz. Egy apa a lanyat valasztja, ez nem is kerdes. A kerdes az, hogy mi a fene uthetett Nolanbe, hogy egy ilyen szart adott ki a keze kozul?!

Hat meg mennyi õrült aki szerint letezik a Tatooine es Darth Vader. Ha Nolan odabiggyesztette volna az elejere, hogy "egy messzi messzi galaxisban" akkor felfogna ez a sok bolcsesz, hogy ez csak egy kozepesen osszerakott, elnagyolt, szenteskedo, alszent film, rezignalt szineszekkel?!

Uramatyam, te normalis vagy?! Mi koze ennek a filmnek a fizikahoz?! Hol volt az en komnentemben, amire te valaszoltal, barmilyen megjegyzes a fizikarol?!
Ennek a filmnek semmi koze a valosaghoz, mar ami a tudomanyt illeti, remelem sikerult felfogni, te agyonkepzett! Fikcio, kitalacio, ostoba erzelmes szirupos lottybe burkolva!
Egy apa, akinek a lanya a legfontosabb a vilagon NEM viselkedik igy. Egy apa akinek sajat maga a legfontosabb, meg az almai, az viszont igen.
Egy lany, akinek az apja eltunik, az egy ido utan tullep, eltemeti az apjat es eli a sajat eletet. NEM kuldozgeti az uzeneteit 25 (!) even keresztul bele a sotet urbe. Konyorgom az apja, nem a szerelme! Nincs olyan ember a vilagon aki ne probalna meg tullepni, par ev utan. Sokkal hitelesebb a Szamkivetett cimu film, Tom Hanksel. Na az bemutatja, hogyan viselkednek az emberek, mit el at a csalad, a szeretett asszony a szeretett ferfi elvesztesevel, majd megkerulesevel. Ha erzelmi froccsre vagysz akkor nezd vegig azt, es lasd milyenek az emberek teljes valojukban! Nem varnak lanyok 25 evig az apjukra felaldozva a teljes eletuket ennek!
Ez a film egyszeruen tultolta az erzelmi loketet, es hamis! Ilyen nincs es soha nem is lesz!

Messze nem "tömegigényt kielégítõ" sci fi. Ez egy új klasszikus; egy sci-fi sõt egzisztencialista alapmû. Választásainkról, választásaink súlyáról, világba vetettségünkrõl, magányról, szeretetrõl, emberi mivoltunkról. A kivitelezés és a zene is remek. Katartikus.

Örülök, hogy szép sorban jönnek a 10 pontosok. :-)

Nem térek magamhoz a filmtõl, még mindig nem. Most is a zenéjét hallgatom munka közben. Teljesen szépen felidézi pl. azt a jelenetet, amikor az ûrhajóval a Gargantua felé sodródnak, na, az a zene, ami akkor szól, egészen hátborzongató! De persze nem csak a zene, az a pár perc a filmben... totálisan megvan az "érzés", ahogy a brutális fekete lyuk magához húz, mint egy szörnyeteg, "gyertek csak, megzabállak titeket is". Az a rész, mikor már minden elveszettnek tûnik olyan, mintha a világegyetem szélén járnánk. A hideg kiráz, annyira félelmetes és csodálatos egyben!

De ezt most csak kiragadtam, számomra az egész film és a teljes zene maximális pontszámú, sõõõõõõõt...

Mennyi csillagász, asztrofizikus, van itt kérem szépen :)

10/10
Nolan ismét bizonyított, igazi klasszis film, talán a legjobb filmje. A rendezés, a filmzene (külön elismerés Hans Zimmernek, szerintem az egyik, ha nem a legjobb filmzenét sikerült megalkotnia), az operatõri munka, vágás, hangeffektek, színészi játék is mind nagyon egyben van.

Attól még, hogy nem vagy képbe fizikából, és fingod sincs mi az az idõ- és gravitációs dilatáció, attól még ezek a dolgok léteznek. A film még mindig 10/10-es, az meg hogy érzelmileg is egy 0 vagy, az nem az én problémám.

Kedves Liumiu, örülök, hogy itt vagy, és a 10 pontnak is. :-)

Még pár gondolatban az elõzõ hsz-re reagálnék, aztán majd erre is. Szóval, moziban ugye szinkronosan ment a CsK, én sem szeretem már jó ideje, az eredeti hangok a legjobbak, felirattal, de ebben az esetben szerintem a szinkron elég jól sikerült. Még az általad említett Anne Hathaway magyar hangjában sem találtam semmi kivetnivalót, de ha legközelebb megnézem szinkronnal, majd erre is oda fogok figyelni. :-) Egyébként nem tudom, ez hogy van az HBO-n, õk esetleg saját maguk szinkronizálnak, ha úgy ítélik meg, az övék jobb lesz? Viszont ez egy elég új film, nem rossz szinkronnal, szóval szerintem nem lett volna értelme. Mindegy, nem is ez a lényeg, hanem maga a film! :-)

Teljesen ugyanígy éreztem én is magam az elsõ pár alkalommal, mikor néztem a filmet: szinte szó szerint földhöz vágott, végig fenntartotta a figyelmem (pedig ugye 169 perc a stáblistával…), és már akkor éreztem, ez a film sosem fog elereszteni! 10-szer néztem már meg, abból az elsõ kettõ moziban volt, és egyszerûen nem tudom megunni, és nem is fogom. És nem, hiába írják sokan, hogy lehetett volna feszesebb, meg ki lehetett volna hagyni belõle egy félórát, ez szerintem nem igaz! Pont annyi volt benne, amennyi kellett, sõt ahogy már korábban írtuk itt páran, még hosszabb is lehetett volna, megnéztem volna még egy-két dolgot, hogy alakult ez, meg az…

De miért is kellene minden filmnek 90 percnek lennie, vagy max 120-nak?! Azért mert akkor a mozi után már nem tudunk beülni a mekibe, vagy mert otthon lemaradunk életünk nagy sorozatáról, a Barátok köztrõl?! Egy komoly filmnél igen is elõny, hogy szép hosszú, és legalább tényleg van idõnk beleélni magunkat a történetbe, a szereplõk életébe. A kedvenc filmjeim mind-mind hosszúak… És az is hülyeség szerintem is, hogy az eleje kissé unalmas. Nem! Nekem is totál bejön, szerintem nagyon jól felvezeti az ûrbéli részt. És azok a zenék már az elején is, olyan sejtelmes hangulatot árasztanak, mint semmi más. Persze a zene végig mestermû! Nem hiába hallgatom szinte minden héten.

Egyébként valóban érdemes még újra megnézni, még jobban összeállhatnak a dolgok, esetleg a fórumot visszaolvasni, itt is voltak baromi jó hozzászólások még 2014-ben, de tavaly év elején is. Aztán sikerült szétcseszni sajnos az itteni életet… :-((((

A fiával kapcsolatos kérdésedre mondanék valamit, aztán legfeljebb Te majd nem így gondolod. :-) Szóval, szerintem az történhetett, hogy Cooper a nézõknek nem mutatott üzenetekbõl már tisztában lehetett vele, hogy (fia és családja) az õ távozása után még vagy 25 évig a farmon élhetett, gyakorlatilag már olyan körülmények között, melyek simán tönkre vágják az egészséget. Azt már nem tudjuk meg, végül õk is biztonságosabb helyre költöztek-e, mint korábban Murph, de ha esetleg igen, akkor is szép nagy hátrányuk volt már korábbról. Ezért aztán Cooper visszatérését már nem igazán érhették meg…
Szerencsétlennek már csak a lánya maradt, de õ is már kórházi ágyon fekve. Azért milyen durva már belegondolni, hogy érezheti magát egy ember ilyen helyzetben… Elmegy a jó büdös fran.ba megpróbálni megmenteni az életet, az emberek egy részét, a családját, és ezt kapja cserébe. Valamennyire happy-end, de azért nagyon messze van ez a totális boldog végtõl…

Még valami, kicsit személyesebb. „Durva”, hogy ez a film ennyire bejön egy nõnek, az OK, hogy nekem teljesen elment már az eszem tõle, de én mégis csak férfi vagyok. Persze írtak itt korábban is hölgyek, akiknek tetszett, de azt gondolom, az ilyen filmek, ill. különösen ez, inkább a férfi nézõknek jönnek be. A feleségemnek hiába ajánlgatom, hogy ugyan nézze már meg velem, nem nagyon érdekli. :-) Én meg ki vagyok ettõl, pedig számomra ennél a témánál nem sok érdekesebb van! Mindegy, addig is a gyerekeink ott vannak „tartalékban”, persze ehhez még azért elég kicsik. :-)

Az ilyen „mainstream fércmûs” dumákra én meg finoman csak annyit mondanék, hogy apátok f…t. :-) Akinek nem tetszik, az nézze a Star Wars-t vagy amit akar, ezt a filmet meg hagyják meg nekünk. :-) De egyetértek, sok embernél ez legalább elindít egy gondolkodást, persze sokan inkább nem is akarnak ilyennel foglalkozni, vagy bele se gondolni, pedig a világ tényleg leírhatatlanul hatalmas, és egészen biztos tele van olyan csodákkal, amikrõl nem is álmodunk. Még…?

Huhh, hát, végre meg tudtam nézni az egészet, eredeti nyelven, nyugiban, és... mit mondjak, engem földhöz vágott, egyetlen másodpercig sem veszített el, egyetlen másodpercig sem untam, kincs volt mind a 169 perce, kár lett volna bármit is kihagyni belõle; minden egyes felmerülõ kérdésre ott a válasz a filmre, igazán csak egy-két apróság róható fel hibának, de azok igazán lényegtelenek a story egészének relációjában, és még az is lehet, hogy ha megnézem újra (és újra, és újra) a filmet, választ találok azokra is; könnyen lehet, hogy azok sem hibák, csak nem fogtam elsõre õket... ki tudja? Részemrõl a legkisebb hezitálás nélkül 10/10-es a film, több nagy dobása is volt, ami odaba... izé, odavágott; a többek által unalmasnak ítélt elsõ harmada-negyede is nagyon bejött, amikor meg Cooper elindult a bázisra - és ezzel párhuzamosan a misszióra is -, már ott lúdbõröztem, nagyon jól meg volt csinálva, mint ahogyan a többi ütõsnek szánt jelenet is - hát, ja, ütõsek is lettek.
Meg fogom még nézni párszor, az biztos, mert most, hogy így belegondolok, számomra egy nyitott kérdés mégis csak maradt: az hogyan lehet, hogy visszaérkezik százhuszon-nemtomhány évesen, és csak a lányára kíváncsi, és a fia? A fiára nem..? Hogy mi lett vele, él-e még, ha nem, mikor halt meg, és a többi..? Anya vagyok, és nem tudom elképzelni, hogy csak az egyik gyerekem sorsa érdekeljen, akármennyire is szorosabb a kapcsolatom esetleg az egyikkel, a másikat akkor is szeretem, és tudni akarok felõle ugyanúgy... nem? Ezt az egyet nem tudtam hová tenni, de amúgy rendben van a film (már el is indítottam másodszor;)

Ja, mélyebb, filozofikusabb mondanivaló... írták itt páran, hogy azt ne ilyen mainstream "fércmûben" keressük, de éppen az ilyen mainstream filmek jutnak el széles körben az emberekhez, csakis így esélyes, hogy a mélyebb üzenetek is eljutnak minél többekhez; ha csak egy-egy emberben indul el ezáltal valami.... már jó - a rendezõnek, és nekünk is.