Programkereső

Téma: Doors

Spoiler
Tams 2009 febr. 02. - 19:12:44
(25/45)
Azzal, amit írsz, egyet értek, és nem is... A film alapján télleg az általad felsorolt dolgokat "tudhatjuk" meg Morrisonról. De hogy Õt kell nézni, nem a zenekart? Nélkülük mit csinált volna Jim? Dobbal a hátán, gitárral a kezében az utcán bohóckodott volna? Õk is nagyban hozzájárultak a halhatatlan zenéhez! Mivel a mai napig nincs ilyen pszihedelikus zenekar. Õk valami újat alkottak...
Sztem a film nagyon jól mutatja be, azokat a pillanatokat, mikor Morrison szét volt csúszva stb. Mivel ilyen IS volt! Olvass el pár verset tõle, és rájössz, hogy whiskey, és drogok rányomták a bélyegüket a szövegekre, és a zenére...
Válasz
elaci 2008 máj. 20. - 14:35:45
(24/45)
Inkább Doors, mint Windows!
Válasz
10/10
june 2008 máj. 20. - 14:34:58 10/10
(23/45)
a napokban láttam a filmet, és magával ragadott.a doors-t elõtte is kedveltem, de valahogy ezután...kötelezõ darab:)
Válasz
Dorian Gray 2008 febr. 24. - 23:04:22
(22/45)
Jim ábrázolása nem is hiteles a filmben..elég errõl anynit mondani hogy Ray manzarek a billentyûs volt a film szakértõje eredetileg és nem váletlenül ahgyta ott a stábot..mert képetelen volt a rendezõ úrnak megmagyarázni hogy nem így kéne ábrázolni a dolgokat. Errõl ennyit:) Aki életérzést és zenát akar az megkaphatja a filmbõl, de a zenekeart és Jimet nem ez alapján kell megismerni.
Válasz
rockqueen 2007 dec. 24. - 08:45:34
(21/45)
Sajnos még nem láttam,de nagyon megnézném,mert Jim Morrison
és a Doors nagy kedvenceim.Szerintem VAl KIlmer egy kicsit hasonlít JM-re.Annak örültem,amikor olvastam a fõszereplõk listáját,hogy szerepel benne Billy Idol.Õt szintén nagyon szeretem.
Válasz
Redfield 2007 jún. 23. - 09:06:00
(20/45)
:) azzal édeskevesen értenek egyet. Még errõl is tudnék vitatkozni pedig. :)
Válasz
demeter 2007 jún. 23. - 03:35:20
(19/45)
fantasztikus a zene és a film is, mégha az életvitellel nem is értek egyet.
Válasz
Mehesb 2007 jún. 18. - 15:32:24
(18/45)
Remek film! Én még anno moziban láttam, akkor szerettem meg a Doors-t. És úgy gondolom, hogy Val Kilmer hatalmasat alakít benne!!!
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 16:17:50
(17/45)
Hát nagyon jó. :) na. De voltak jobbak is bõven. Az albumukon, amin ez is rajta van, biztos, hogy nincs túl sok kiemelkedõ. A menedzser ki is szállt, nem viselte el, hogy ennyire elgyengüljön a korábbi lemezekhez képest az együttes. De ez se volt rossz. Nálam igazán az elsõ három albumuk a nyerõ.
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 16:01:15
(16/45)
Az Jó szám... :) Én a The End-et bírom nagyon... de ez gondolom nem lep meg túlzottan... :)
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 16:00:32
(15/45)
Oké. :) örülök, hogy ezt megosztottad velünk. Nem vagyok akkora fanatista, amekkorának kinézek. :) És nem is attól teszem függõvé a menekülést, hogy ki mennyit foglalkozik vele. Mindenki annyit foglalkozik vele, amennyit akar. Csak most hosszadalmasan fejtegettem ugyanazt a dolgot, véleményt. :) Hogy mi az egészséges? Természetesen az, ha pusztán elismerik az emberek, és kész, élik az életüket. Ezt nem is vitatom. Az viszont, ha úgy élik az életüket, ahogy akarják, már nem feltétlenül egészséges. Pl.: randszeres piálás, dohányzás, drogok, stb... Én azt mondom, hogy egymás életébe nem szólhatunk bele, meg minek is csinálnánk? Csak azt magyaráztam (ne vegye magára senki), hogy ha valaki behúnyja a szemét az nem életet él, csak egy töredékét, egy árnyékát annak, amit élhetne. A másik véglet természetesen az, ha valaki folyton a halállal van elfoglalva, és feketében jár ,depizik, és öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják. például. De én nem tartozom egyik helyre sem szerintem. És gondolom ti sem. :) Engem max: nem érdekel a jövõm, nem tervezek, és amit, meg ahogy élek a jelenben az se ésszerû. De hát Istenkém... nem az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat? :) Mit ér az élet, ha azért éled, hogy mások kedvére tegyél, és másoknak megfelelj?
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 15:29:44
(14/45)
Van aki ilyen fiatalon megtapsztalja a halál árnyékában való életet. Természetesen ne a halálról szóljon. De ne is hazudjunk magunknak, nem meneküljünk, ne tagadjunk, csak hogy könnyebb legyen. Ugyanúgy ahogy a körülöttünk lévõk meghalnak, mi is meg fogunk majd. Ez a gondolatmenet még nem tölti ki az egész életet, marad idõ bõven arra is, hogy ha el tudjuk fogadni, akkor elkezdjünk igazán élni. Nem úgy, ahogy ésszerû (fõleg mások szerint) hanem ahogy mindíg is akartuk.
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 14:19:53
(13/45)
Ebben igazad van. Ne arról szóljon. :) De ne is a félelembõl való görcsös élethez való ragaszkodásról. Ha valaki meg tud békélni (nem csak ezzel, sok más dologgal is akár), jó esélye van rá, hogy valami különlegeset is kezdhet az életével. Nem csak azt, amit példának lát a többiektõl: suli, meló, nyugdíj, ezen belül: nagy ház, kocsi, kiskutya, sok pénz, feleség, két gyerek (szóval a szokásos példa) :) Nem azt mondom, hogy ez a jó meg ez a helyes. Csak azt, hogy egy életet "elpocsékolni" is relatív dolog, és mindenkinek kötelessége lenne továbbmennie azoknál a dolgoknál amivel a környezete és a társadalom kiszúrja a szemét, és keresni a személyes szabadságát, a kiteljesedést.
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 13:56:47
(12/45)
Igen. értem a gondolkodásodat. :) De ahhoz, hogy széleskörûbben alkothasson valaki, minél jobban meg kell ismernie a külsõ és a belsõ világát. És ahogy megismer, felismer dolgokat, nem tagadhat, ha õszintén akar alkotni. Meg egyébként sem értem igazán, hogy az emberek miért félnek annyira a haláltól. Természetes és elkerülhetetlen. Az egyetlen dolog ami megkoronázhatja ezt az életet. És (szerintem) nem az számít, hogy meddig élsz, hanem hogy milyen az életed. Ez a test is csak eszköz, egy hely, ahol a lelkünk meghúzza magát egy ideig, és aztán szabad lesz újból. Túl komolyan vesszük az életet sztem. :) (félre ne értsd, nem papolni akartam, csak nekem így jár az agyam.)
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 13:18:40
(11/45)
:) pont az? nem értem... hiszen ebben rejlik nagyrészt a lényege. :) Meg amúgy is: költõ volt, csak énekesként ismerték el inkább. Nietzsche mondta, hogy: "A legnagyobbak szenvedélye a kockázat és a veszély keresése, s hogy magával a halállal kockázzanak."
Válasz
Redfield 2007 ápr. 22. - 12:02:12
(10/45)
Én is félistennek kezelem. :) De ha érdekel behatóbban a téma, olvasd el Stephen Davis vaskos kis könyvét róla. Tényekbõl áll, nem mesél bele dolgokat, mégis szinte le se lehet tenni. Egész a gyerekkorától a halála utáni eseményekig le van írva minden (így ez együttes története is). Egy kicsit valósabb, és behatóbb képet ad, mint a film, de ennek ellenére is hatalmas fazon volt. Egy legenda.
Válasz
Brambilla 2007 ápr. 21. - 22:58:57
(9/45)
Biztos jó, szeretem az ilyen amatõr filmeket. A Doors zenéjét elhallgatom, de nem a kedvencem (de a baráti társaságom minden nõnemû tagja imádja a zenéjüket), engem inkább az életérzés, feeling kerített hatalmába.
Válasz
Redfield 2007 ápr. 21. - 19:53:41
(8/45)
Most sikerült szert tennem egy igen nagy ritkaságra. Jim Morrison: HWY - An American Pastoral, 1969-es filmjére. (természetesen õ játszik benne, szal rajongóknak kötelezõ!) Egyébként egy amatõr mûvészi, elvont alkotásról van szó, egy Indie-road movie-ról, ami ha minden igaz, megelõzte a Szelíd Motorosok-at, és így ez volt az elsõ ilyen jellegû film. Jim érzelmeit, életérzését (ami nagy részben megfelel az akkori fiatalság életérzésének is) remekül közvetíti. :)
Válasz
Redfield 2007 febr. 12. - 15:28:44
(7/45)
Nem azt mondom, hogy nem nyomják jól... csak szeretnek mindenben benne lenni. Az önállóság talán... sehol sincs?! :)
Válasz
Redfield 2007 febr. 12. - 10:10:44
(6/45)
Hát az biztos. Bár a Hobo szinte mindent magyarosított már, aminek köze van a blues-hoz.
Válasz