Téma: Fedák Sári

offtopic
Edmond Dantes 2019 febr. 21. - 15:17:44 Előzmény ambrosius
(5/5)
Szerencsés vagy: bő öt év után s e m tudok megbarátkozni a gondolattal...sokan mások sem.
Nótárius 2019 febr. 21. - 14:47:52
(4/5)
Az első és az utolsó mondatom is a Nemzeti Színháznak szóló köszönetem legyen! Semmiképpen nem hagytam volna ki ezt az előadást! Én ugyanis úgy vagyok Fedák Sári őszinte és elképedt csodálója, hogy róla, a kortársai és saját visszaemlékezésein túl, nincs szinte semmi, ami segítene megérteni személyiségének vitathatatlan erejű varázsát. Leggyakoribb visszatérő rácsodálkozásom vele kapcsolatban az, hogy nem értem mi volt a titka; de nagy titoknak kellett lennie, ha a kedvezőtlen alkati és hangi adottságai ellenére is, máig páratlan fergeteges sikere volt! Csak az egykori leírásokra hagyatkozhatva is, oly megragadón sugárzik át róla az, amit mindenképpen látnom kellett volna; hogy szinte érezni vélem, amit nem érthetek. Manapság is ez, az átlényegülés csodája az, amiért leginkább színházba járok. Amikor ez nem történik meg, olyankor oda a maradandó élmény. Sajnos, így jártam evvel az előadással is. A Szűcs Nelli iránti tiszteletem okán, ehelyt nem szeretném részletesen kifejteni, hogy szerintem, mi volt sok és mi volt kevés az előadásában, amiért a várakozásteljességem, a mindinkább rámtelepülő csalódottságom feszengésébe ment át. A darabnak egyébként nagyon drukkolva; az volt a legkínosabb számomra, hogy Fedák Sári megszemélyesítése mennyire nem idézett fel bennem semmi hozzáfoghatót. Talán jobb lett volna, ha Fedák Sári életrajzát és színészi pályáját, nem dramatizáltan őt alakítva formálták volna előadássá; hanem az odaillő betétszámokkal, inkább a valós vagy fikciós kortársait személyesíthették volna meg e célra.
Végül mindazonáltal: feltétlen köszönet illeti a Nemzeti Színházat, hogy régmúltunk e kivételes nagyságú művésznőjének méltó emlékezetét ilyen átfogó részletességűen informatív, az ellentmondásosságait sem leplező előadással segít feleleveníteni és megőrizni!
9/10
Klopédia66 2019 febr. 19. - 18:50:30 9/10
(3/5)
Köszönjük, Nelli!
9/10
ambrosius 2015 nov. 24. - 23:05:57 9/10
(2/5)
Most a színésznõt méltatom, aki Beregszászon „földije” volt Fedák Sárinak, és volt mersze, bátorsága, ereje, összegyûjteni a monodrámához való anyagot és azt el tudta játszani. Kemény elõkészület és kemény munka. Néha úgy érzem a „határon kívüli magyar” jobban érzi magyarságát, mint én, az õs-szülött.
A koffer kellékei a lábamnál landoltak, „lejátszottak”, de a színmûvész, díva, megalázott és meghurcolt asszony kellékei voltak csak. Részei annak a sokszínû megjelenésnek, hangnak és éneknek, amit ma este hallhattunk.
Vidnyánszky valamit megtaníthatott a növendékeinek, valahol képes kísérni a sorsukat, sõt egyengetni pályájukat. Ezért kezdem megbarátkozni a gondolattal, hogy õ lett a Nemzeti igazgatója
10/10
FElepHánt 2015 nov. 01. - 18:27:18 10/10
(1/5)
A magyarországi Beregszászból jött, színésznõ lett, a Legnagyobb. Õstehetség: még éppen
higy pályakezdõ, Beöthy László neki építi a Király színházat, ahol színháztörténetünk elsõ
százas szériáját produkálja, pedig akkor repertoár helyett egyvégtében játszták a frissen
készült operetteket. Hónapok alatt megtanul németül, megkísérti a nagy Max Reinhardt,
szerencsénkre visszatér, neki ír, komponál a szerzõk krémje, népszerûsége leírhatatlan, az
ultiban róla nevezik el a mindent felülütõ lapot: ...durchmarsch után Fedák Sári!!!
Szûcs Nelli zseniális sokoldalúsággal varázsol színpadi csodát az életmû anyagából. Népdalt
énekel, szemléletes narrátor, elragadó mesélõ. Játszik a frizurája, mozgása tágra nyitja a
cseppnyi színpadot, beavatóan suttog, villámlóan gesztikulál, minden szituációhoz, képhez,
szinte mondatonként képes hangszínt váltani. Belefér egy Molnár Ferenc-figura, dörgedel-
mes tirádákban szólal meg a fejéke zsinórjaival mórikáló Jászay Mari.
Fedák Sári még a vetélytársait is meghódította, a férfiakról nem is beszélve, hiszen maga
Ady Endre zengett ódát mûvészetérõl. A Király Színházban nem kellett bonviván, nadrágba
bújva, több, mint négyszázszor játszotta el Kukorica Jancsit. Prózában talán még jobb va-
la, egy sereg darab íródott kifejezetten neki, így például az Üvegcipõ. Milliomos lett, apjá-
nak kastélyt, a háború sérültjeinek kórházat épített, de még dolgozott is derekasan a ma-
gánispotályban.
Szûcs Nelli a tüzes primadonna-belépõk után, a "kis Petrovom..." lírai szépségében a lélek-
bemarkoló muzikalitás pianisszimójával hatványozza lenyûgözõ szuggesztivitását. A tanács-
köztársasági kényszer-agitációjában viszont velõtrázó intenzitással sistergi a tótozó, oláho-
zó harci kiáltványt. Majdnem két órás a monodráma, de egyetlen pillanatig sem csökken a
páratlan színpadi jelenlét intenzitása, a sors és a történelem fordulatai sodró tempójú je-
lenetezés elevenednek meg.
A két háború közt tovább szárnyal a siker-széria, csak az aljas 38-as törvények vetnek sú-
lyos árnyat: a legjobbakat parancsolják le a pályáról, szerzõket, színészeket, direktorokat
egyaránt. Ám hiába törtet a második vonal, a féltehetségek semmire sem jutnak. Szûcs
Nelli Fedák Sári szavaival mondja: politikai utasításra nem lehet jó színházat csinálni! - se
akkor, se ma.
Az ünnepelt színésznõt 66 éves korában, koholt vádak alapján elítéli a népbíróság. Többet
nem térhet vissza a színpadra, de nevét még ma is mindenki ismeri, pedig még filmen, ké-
pen se láttuk soha. A Dávid Zsuzsa közremûködésével készült darab segít megõrizni, meg-
ismerni emlékét, olyan korba vezet vissza, amikor még az igazi tehetségek voltak a híressé-
ek. - Nem kapott még színházában képességeihez méltó szerepeket: Szûcs Nelli alkotott
magának és nekünk egyet, bizonyítva: nemcsak korosztályának eminense.
Az ukrajnai Beregszászból jött, magyar színésznõ lett. A Legnagyobb.