Roviden: Szerintem ez egy nagyon jo film.

Karakteresnek karakteres, de a magyar hangja kellemesebb.

Egyetértek. Russell Crowe-nak például annyira jó és karakteres hangja van, hogy élmény eredetiben hallgatni.

Nem mindegy ám hogy feliratosan nézed-e vagy szinkronosan, mert szerintem a szinkron iszonyú sokat rontott rajta. Én imádtam ezt a filmet mikor betört a mozikba, aztán mikor meghallottam a szinkront az olyan pofáraesés volt.. ó jaj....

Nekem kicsit hosszú a film, ezért elmondható, hogy elég ritkán nézem meg. Ettõl függetlenül jó filmnek találom. Jah és ebben a filmben nagyon odavoltam Joaquin Phoenixért, jól állt neki a szerep és amúgy is jobban szeretem a filmekben a gonoszakat:)

Egészen pontosan 1829 évvel ezelõtt;) Lehet, ha nem is tökéletesen korhût,de szinte tökéleteset igen.És ez nem az.Persze olyan film nem létezik,de ennél sokkal jobbak vannak.Mint már mondtam R.Scott két másik filmje ilyen téren lekörözi ezt.Ezen kivûl vannak még pl.a Nagy Sándor,amelyet lehet hogy sokan ócsárolnak,mégis lehet hogy az egyik leginkább korhû film.És ez a történészek véleménye, nem az enyém.Itt van még, A rettenthetetlen,A hazafi,Alamo-A 13 napos ostrom.Bár ezek késõbb játszódnak.Vagy R.Crowe Kapitány és katonája,ahol Aubrey kapitányként szerintem,jobbat alakitott.

Jó film, jó film, de nekem nem tetszett annyira, egyszer elég volt megnézni. Pedig szeretem az ilyen témájú filmeket, mondjuk a sokat ócsárolt Trója(2004-es) jobban tetszett. Crowe-nak volt azért néhány olyan szerepe, amiért jobban megérdemelte volna az Oscar-t.....

Jó filmnek tartom de nem a legjobb történelmi filmnek.Ugyanis túl sok benne a halivudi giccs és közhely.És nem is tartom túl hitelesnek.Scott mester másik két történelmi mûve,a sokak által unalmsnak tartott Mennyei Királyság és az igazán el nem ismert remekmû az 1492 sokkal korhûbb és élethûbb mint a Gladiátor.Ebben túl sok hiteltelen "hülyeség" van, mint pl. az elõttem is emlitett köztársaság mánia.Abban a korban senkinek eszébe nem juttott volna a császárságot megdönteni.Másik pl.hogy Maximusból egy világmegváltó hõs lesz,ami néha sajnos elengedhetetlen halivúdban.Számomra nem fontos hogy töténelmi filmekben ennyi nyál legyen,fõleg ha az illetõ személy történetesen nem is létezett.Szeretem ha korhû filmet látok egy bizonyos mértékû hõsiességgel,de ennél elvetették a súlykot.Jobb ha olyat látok mint pl.az Alatriste kapitány.Hõsiesség ott is volt, de mégsem csapott össze a spanyol királlyal.Ettõl függetlenül jó filmnek tartom,de nem a legjobb történelmi eposznak.

Ez az a film amelyik elejétõl végéig kerek egészet alkot. Fenomenális alkotás. Mind a zene, a történet, a szereplõk. Mindegy,hogy hanyadjára látom hiszen mindig a hatása alá kerülök több napra. Toronymagasan az egyik legjobb, ha nem a legjobb film a filmek világában. aki nem látta az sürgõsen pótolja!!!

Tízszer láttam ezt a filmet,annyira jó!Ajánlom mindenkinek!

Ez a film is vegyes érzelmekkel teli számomra. Ugyanaz a szituáció, mint a Mennyei királyságnál: mikor elõször láttam, csak legyintettem rá. Illetve most is hibájának rovom föl, hogy néhol túlzottan is patetikus, néhol már-már giccsbe hajlik (pl. finálé kompozíciója: rózsaszirmokkal tele az aréna, a színek meg olyan élénkek, hogy csak na - ez különösen a film elején látható sötétebb, realistább képi világ miatt szembetûnõ).
Aztán másodszorra elkezdett tetszeni. Nem tudom, mi fogott meg benne. Az elsõ képsorok végtére is zseniálisak - kárnak is tartottam, hogy gladiátorosdit csináltak az egészbõl, s nem inkább valami jó kis római-germán konfliktusra helyezték a hangsúlyt. Legalábbis szerintem vannak Julius Caesar történetein túl is izgalmas, elfeledett összecsapások, melyeket filmre lehetne vinni. Igazából a formai megjelenítés, és a (amerikai filmhez képest) hûség tûnt fel nagyon. Gyönyörû stratégiai húzást láthattunk, engem meg az ilyenek meg tudnak fogni, mert az ókori hadviselés és taktikák egyik nagy szeretõje vagyok.

Tulajdonképpen a forma az, ami a filmet számomra jóvá teszi - illetve az az, ami miatt kritiázlom is. Nagyon megnyerõ képsorokkal találkozik az ember, s szépen meg vannak komponálva a harcok is.
A sztori nem valami eredeti véleményem szerint, amiatt nem is vagyok lehidalva. De kiválóan van tálalva. Viszont Ben Hur-érzésem volt egész végig. SPOILER: Ugye ott is teljesen ugyanez a felállás szinte: egy magas rangú illetõt, akit a római vezetés még barátként is tisztel, hirtelen rabszolgának adnak el önös érdekekbõl, az meg bosszút esküszik, és visszatornássza magát. Csak a Ben Hurban fogatverseny van, itt meg kardozás. S a Ben Hurban talán kicsit több mélység van. SPOILER
Russel Crowe tök jó, bár kicsit azt éreztem, mint Orlynál: a karakter kissé gügyén volt megalkotva, nem volt valami szimpatikus. Nem tudom, én nem szeretem azokat a figurákat, akik igazából talpnyalók, tökmindegy, hogy azt egy valóságban is igen bölcs császárnak teszik. Illetve kissé lerágott csont már ez a kettõs motiváció, amit nem is olyan jól és eredetien sikerült nála tálalni. SPOILER: Ugye van egy szerelmi motiváció és egy birodalmi-sík: bosszú a feleségért és gyerekért, illetve harc a római köztársaságért. PFfff... Ez is mekkora baromság volt amúgy: Marcus Aurelius lehet, hogy egy idealista, filozófus császár volt, de kötve hiszem, hogy fel akarta volna adni a császári címét, csak hogy az impotens Senatus kezébe visszakerüljön a hatalom. Bleee... Hülye amcsi imperialista-képzet itt is megjelenik. Demokrácia... Az, bazmeg. Róma nagy birodalom volt, de, hogy Julius Caesar után majd 300 évvel valaki restaurálni akarja a köztársaságot, az kicsit nevetségesen hatott számomra. Marcus Aureliusnak kétségtelenül voltak érdekes írásai, s ha behatóbban tanulmányoznám, valószínûleg lennének "liberális" gondolatok, de ez annyira érzõdött, hogy direkte a demokrácia jegyében lett beletéve a filmbe. Szóval számomra nevetséges volt ez a demokratizálás... Fõleg, hogy a testõrparancsnokok, tábornokok, maximusok, szóval a légió, seregek vezetõi mind-mind hatalmat akartak. Nem egyszer volt rá példa, hogy Róma ellen vonultak, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Egyik sem azért vonult volna Róma ellen, hogy majd demokráciát, meg köztársaságot hozzon. LOL SPOILER.
Commodus tetszett volna, ha nem tették volna ennyire mocskosul aljassá. Tudom, hogy a valóságban is egy rohadt szemét volt, egy aljadék (Caligula után talán a legdegenráltabb császár - bár azért Nerot nem körözi le), de azért talán árnyalhatták volna jobban a karaktert. Az már nagyon lerágott csont, hogy "õsgonoszok" jelenjenek meg a filmben. Nem volt igazi ellenfél sem, így nálam elmaradt a gyõzelmi katarzis. Ha már a film klisék halmaza (megjegyzem: jól keverve azért), akkor valami epikus csatát kitalálhattak volna. Kár, hogy a film így ingadozott e téren is, mint képi világban sem volt egységes. Az elején nagyon epikus, utána tele lesz klisékkel, majd kapunk egy lezárást, ami kicsit stílusfilmes-ízt ad az egésznek.
Ugyanaz a bajom, mint a 300-zal: egyszerûen ott is beleesett abba a hibába a rendezõ, hogy egész végig jól adagolta, egész stílusosan a kliséket, de a végére berakott egy olyan megoldást, ami megtörte a film stílusát kicsit. Ha már ez egy tökös-harcolós film, akkor ne adják már olyan könnyen a végét. SPOILER: Ne már csak pofánhúzzák Xerxest, meg ne már csak egy buzis-pedofilos eunuch Commodus legyen a legyõzendõ ellenfél. Ilyen filmeknél katarzis kellene. Nekem legalábbis. Vagy pedig eleve olyan stílusa legyen a filmnek, hogy én ne ezt a fajta katarzist várjam. SPOILER.

A többi szereplõ közül még a rabszolgakereskedõ tetszett, bár a végére õ is ellaposodott kicsit.

S még egy kicsit a lezárásról: a 300 sok elemet átvett ebbõl a filmbõl, mert ez az erõltetett nõi szál is eléggé domináns volt. Nõ nélkül nem lehet eladni egy filmet, fõleg nem úgy, hogy a nõ csupán olyan szerepet tölt be, amilyen szerepe kellene, hogy legyen egy antik történelmi filmben. De nem: a nõ itt is felszólal, és mintegy kioktat. Féreértés ne essék: én a nõk egyenjogúsága mellett vagyok, de történelmileg nem hiteles, hogy egy nõ ekkora szólási jogot kapjon. Még akkor sem, ha õ a császár lánya. De nem is értem: az elején még érvényesül is ez, mikor SPOILER Mondja Marcus Aurelius, hogy "ha férfi lennél, jó császár lenne belõled". De erre a végén egy beszédet mond, mint ahogy késõbb Gorgo a 300-ban. Na ne már. SPOILER.

Szóval hemzseg azért ez is az amcsi kliséktõl, és kisebb hibáktól, mind történelmi, mind filmes szempontból. De összességében élvezhetõ, többször megnézhetõ, izgalmas film. Bár nálam akkora kult nem lesz, mint a 300, hogy még ma is felordítsak néha: "THIS IS SPARTA!!!" :D.

8/10

Ez a kedvenc filmem, nagyon jó.

Igen, a zene valami fenomenális nagyon szép, de ez igaz a filmre is!

10/10

a zenék meg egyenesen tökéletesek benne.

Ez a link amit beküldtél a You tube-ról.....................................
A filmben nem egészen ez szólt. A dal ugyan az, de talán az elõadó személye teljesen más. Nem tom,de ez a dal a filmben ütött, itt viszont inkább taszít,pedig még a képkockák is benne voltak.

Nekem azért tetszett a film, mert azt, ahogyan egy embert képes teljesen összemorzsolni, ledarálni a hatalom; elfújni, mint egy nyárlevelet. Ez szerintem torokszorítóan lett benne érzékeltetve.
A 20. sz-ban hány millió embernek volt ugyanez az élménye. Persze, talán, akit már ennek a szele sem csapott meg, az nem rezdül össze ettõl a történettõl.
Pedig ez a rettenet sajnos napi valósága lett sokaknak.

Én nem is tudom. Talán ez a feldolgozhatatlan rettenet az oka, hogy ma az emberek lépten-nyomon, ha kell, ha nem, a politikai hadakozásoknál kötnek ki. nem tudom, bár utálom a jelenséget.
De talán már annyira beleégett mindenkibe az, hogy a politika ilyen iszonyatosan brutális módon avatkozik be a magánszférába, mint ebben a filmben. Nem tudom.

De éppen azért, mivel Maximus a családját vesztette el, tulajdonképpen akár mindenféle "Roma victor" nélkül is számomra rettentõ megrendítõ volna.
Az én csúcsjelenetem az, amikor hazaérve szembesül a családja halálával, és lefekszik a maga ásta sírok mellé.
A film kérdése: túlélheti-e egy ember a saját halálát?
Lehet élni még úgy, hogy minden elveszett, ami éltetett?
Nem sokáig. Egy FELADAT még életben tarthat - egy darabig, szív nélkül is.
Mondjuk, hogy bosszút állj, vagy megváltsd a világot - ilyesmi...

Egyébként a film, noha persze nem a valóságos történelmi tényeken alapul, hiszen Commodus tíz évig volt császár - azért sok mindenben jó közelítést ad. Pl. Commodust megölték. Már nem pontosan emlékszem, de úgy rémlik, egy kegyenc rabszolga. Mindenképpen nagyon érdekesen világít rá egy méltán elfeledett császár rémuralmára. :S
Ami egyébként az egész rendszer, a császárság végét is jelentette egyben - eztán a katonacsászárok zûrzavara jött, majd Diocletianussal a dominatus hozott átmeneti rendet.

És az irigység, hatalomvágy, ami ölni is kész - nekem ez is borzasztóan plasztikus és döbbenetes volt Phoenixtõl.
És ehhez sem kell különösebben nagy politikai, történelmi feneket keríteni, hogy ne tudja rengeteg ember, mit is jelent az a keserû düh, ami megõrjítette Commodust.

Csak ez a mondat volt iszonyú baromság belõle: "Volt egy álom, Róma".

A film betétdala még egy külön tragédia lenyomata: the world lost this beautiful singer when she died WAYYY before her time at the age of 33 from cancer in 1996.

És itt van maga a dal: http://www.youtube.com/watch?v=0JnAizAZpMQ

szerintem ezt keresed:
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=27321

cso skacok valaki feltudna tolni a Gladiátort de a 1992-es kiadas amelyikben a boxolos sracok vannak: itt a leiras::lol:

A leiras: színes magyarul beszélõ amerikai akciófilm, 102 perc, 1992
16 éven aluliak számára nem ajánlott

rendezõ: Rowdy Herrington
író: Djordje Milicevic, Robert Mark Kamen
forgatókönyvíró: Robert Mark Kamen, Lyle Kessler
zeneszerzõ: Brad Fiedel
operatõr: Tak Fujimoto
vágó: Peter Zinner, Harry B. Miller III

szereplõ(k):
James Marshall (Tommy Riley)
Cuba Gooding Jr. (Abraham Lincoln Haines)
Robert Loggia (Pappy Jack)
Jon Seda (Romano)
Brian Dennehy (Jimmy Horn)
Ossie Davis (Noah)

Tommy Riley apja játékszenvedélye és adóssága miatt kénytelen Chicagónak abba a negyedébe költözni, ahol mindennapos az élethalálharc. Egy Jimmy Horn nevû férfi fogadásos bokszmérkõzéseket szervez a környékbeli srácoknak, akikkel elhiteti, hogy a segítségével profikká válhatnak. Valójában azonban az életükkel játszanak, a ringben ugyanis csak egy szabály van: minél nagyobbak az ütések, annál több a bevétel. Amikor Tommy a környékre kerül, Horn a jövõ új reménységét látja benne, és apja adósságával zsarolja meg a fiút, aki hamarosan az arénában találja magát.

Linkek:
IMDb
AllMovie

Csatlakozom
Nagyon nagy film.
Remekül sikerült,egyszerûen tökéletes.