Téma: Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle

FElepHánt 2015 nov. 15. - 14:19:19
(1/1)
Mikó Csaba meséjének motívumaiból Hajós Zsuzsa és a rendezõ formált expozíciót, a foly-
tatás leírását mellõznünk kell, mivel azt a rendkívüli élénkséggel résztvevõ gyermekközönség
alkotja meg. Mi történt és miért, mi történjen és hogyan, - mindez a kisiskolások határtalan
fantáziájára van bízva, így az eredeti történetet káprázatos fordulatok hatványozzák meg. A
bevezetés és a kezdõ jelenet humoros energikusságán túl, ez leginkább a játszók bámulatos
kommunikációjának köszönhetõ.
Fejenként négy-öt gyermekhez kucorodnak, kérdéseket tesznek fel, lecsapnak a találó vá-
laszokra, nem is terelgetik a beszélgetés folyamatát, inkább együtt úsznak a mámoros kép-
zelet csapongó hullámain. Szemben ülve a színészekkel, elbûvölten figyeljük "munkájukat",
mely magában is egy remek színházi produkció. Az ötletek természetes könnyedséggel épí-
tik tovább a történéseket, valamilyen formában a leghalványabb megjegyzés is helyet kap a
szereplõk tetteiben, szavaiban.
Nyári Arnold korrekt bevezetõje után köpönyegforgató testõrkapitányként borzongat, az
álruhás király és a lánya sorsáért aggódó anya egyaránt Lipták Ildikó, tõle tudjuk meg, a
tizennégy év felettiekre a kötelezõ bányamunka vár, csak a protekciósok választhatják a ka-
tonaságot. Árvai Péter délceg legénye kapva kap az alkalmon, de ez bizony árulást jelent
a kényszermunkára dalolva masírozó osztálytársakkal szemben. Törpe jósnõként Bagaméry
Orsolya arasznyi lábacskáit táncoltatva kántálja súlyos próféciáit, majd királylányként hívja
palotai vendégjátékra a közösen kialakított színházi produkciót.
Kárpáti István rendezése minden lehetõséget megad a felszabadult öntevékenységre, min-
dent áthat a játszók és a nézõk mosolyos együttmûködése. Bizony a kisebbek nem hagyják
csak úgy manipulálni magukat, még egészséges ösztönnel visszavágnak, önállóan alakítják a
dolgokat, egyértelmûen jobban csinálják a felnõtteknél. (Próbáltunk gondolatban mi is be-
szállni, be kell vallani, egyetlen écánk sem állta ki az összevetés próbáját...)
Ne jósolgassunk, hogy majdand elromlanak, õket is bedarálja a diktatúra iskolája, most még
van remény: amíg ilyen elõadások születnek, amíg virul a Kerekasztal és a többi színházi ne-
velési kezdeményezés, amíg a Tükörváros-hoz hasonló produkciókat láthatunk két évente
a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlé-n a Marczibányi Téri Mûvelõdési Központ-ban, ne
csüggedjen optimizmusunk!