Programkereső

Téma: Gyilkosság az Orient expresszen

Spoiler
10/10
LexH 2012 okt. 28. - 09:45:36 10/10
(35/55)
Milyen igaz, amit Dietrich James Stewartról ír, hogy a "haldoklóknak járó" Oscart kapta meg. (Megjegyzem, a magyar színészeket is elõszeretettel tüntetik ki itthon végelgyengülésükre való tekintettel.)

Bergman esetében azonban rosszul következtettem. Kapott már korábban Oscart. Lehet, hogy a 1975-ben a 60. születésnapjára kapta.
Válasz
9/10
beszelo86 2012 okt. 28. - 09:38:25 9/10
(34/55)
Én ezzel nem értek egyet teljes mértékben. Igaz, a legutóbbi év (amikor Meryl Streep a 17-ik jelölését pont a gyengécske Vaslady-ért kapta) ezt igazolni látszik. Mégis, fel tudnám sorolni azoknak a nevét, akik, igenis, megérdemelten jutottak díjhoz.
Válasz
10/10
LexH 2012 okt. 28. - 09:28:40 10/10 Előzmény beszelo86
(33/55)
Igaz, Dietrichbõl a sértettség beszélt, de itt talán igazat szólt. Maga Ingrid Bergman is példa arra, hogy majdnem elfelejtettek neki Oscart adni. E film bemutatásakor jöhettek rá, hogy "csinálni kellene már valamit". Nem tudták azt, hogy pár év múlva az Õszi szonáta méltóbb alkalom lenne a díj átadására.
Válasz
9/10
beszelo86 2012 okt. 27. - 18:53:49 9/10
(32/55)
Nos, én a legkevésbé Dietrich véleményére adok. Négy életrajzi könyvem van róla, ezekbõl egyik az általad említett - szerintem képmutató és összecsapott - mû. Ezek közé az életrajzi könyvek közé tartozik Maria Riva könyve, amit az anyjáé mellé lehet állítani, az érdekes kontrasztok és párhuzamok kedvéért. Sok minden lappangó titokra fény derül.
Az Oscar-jelölésért Dietrich például többször is "ringbe szállt" (például A vád tanúja címû film fõszerepével, amit õ maga úgy reklámozott, mint "Marlene Dietrich Oscar-esélyes szerepe"), és eléggé bosszantotta, hogy csupán egyszer, a Marokkó címû filmért került a szobor közelébe.

Amit a filmrõl említettél, tökéletesen egyetértek. Természetesen, Ingrid Bergman - is - csodálatos, de valahogy én többet vártam a szereptõl azok után, hogy tudtam, ezért kapott egy harmadik díjat. Még az is járta fejemben, hogy talán õ lehetett a gyilkos. Picit csalódott voltam...
Válasz
10/10
olahmiki1959 2012 okt. 27. - 18:40:24 10/10 Előzmény -greghouse-
(31/55)
"ami még jobb, a "Tíz kicsi néger" (eredetileg Tíz kicsi indián"),"

Apró tévedés, pont fordítva, a könyve eredeti címe "Tíz kicsi néger", 1968-ban adta ki nálunk az Európa Könyvkiadó, (polcról vettem le, itt van elõttem), amelybõl 1965-ben egy egészen jó filmet készítettek.
A könyvet Agatha Christie 1939-ben írta, és az eredeti angol címe, - amikor még nem kellett politikailag korrektül fogalmazni, és nem féltek bizonyos kifejezések kimondásától, - "Ten Little Niggers".
Az, hogy egy könyv címében az írónõ le merte írni a "nigger" szót, - ami a legsértõbb, legvérlázítóbb kifejezésnek számít manapság, amikor már a "színesbõrû", és a "fekete" szó is nemkívánatos lett, - az igen érdekes. Úgy látszik, az akkori Angliában ehhez a szóhoz nem társultak olyasféle negatív asszociációk, mint az USA-ban.
Egyébként a "néger" szót egészen a rendszerváltásig itthon bátran használta mindenki, anélkül, hogy bárkit sérteni akart volna vele. Azután kezdõdött nálunk is - amerikai mintára - ennek a szónak az elhagyása, illetve a tõle való félelem, - szerintem teljesen rosszul értelmezve a dolgot.
Négercsók, néger inas, négerbaba, néger sportoló, és hasonló kifejezések naponta jelentek meg újságokban, könyvekben, vagy hangzottak el a tv-ben, rádióban.

Agatha Christie könyveit egyébként valóban nagyon nehéz megfilmesíteni, olvasva ezek általában nagyon jók, szellemesek, ötletesek, kristálytiszta logikával bírnak, pláne, amikor jó fordítóval dolgoztat a kiadó, filmen azonban ezek a legtöbbször egyszerûen unalmasak, vontatottak, megfilmesítésre alkalmatlanok.
Aztán ott vannak például a Miss Marple-féle könyvek, amelyek nagy része ráadásul eleve álmos vidéki angliai kisvárosokban játszódik, ahol a történetek gerincét a nyugodt felszín alatt megbúvó feszültségek, bonyolult családi és egyéb kapcsolatok ismertetése adja, ami egy magyar olvasó számára nem sok érdekességgel bír.
Na most amikor ezeket megfilmesítik, akkor még nagyobb baj van. Fogpiszkálóval kell kitámasztani a szemhéjadat, hogy nehogy bealudjál.

A "Gyilkosság az Orient Expresszen" egy egészen jól sikerült film, a leforgatásának a koncepciója tulajdonképpen arra épül, hogy a legutolsó jegykezelõt is ismert, nagy színésszel játszassák, ami be is jött, valóságos sztárparádé az egész.
A történet a nagy, régi, klasszikus alaphelyzetre épül, néhány ember összezárva marad valahol, - hajón, vonaton, világtól elzárt kastélyban, - és valakit, vagy valakiket megölnek, a tettes pedig csak a jelenlévõk között lehet.
Albert Finney Poirot-alakítása eléggé megosztotta az itteni hozzászólókat, én csak arra tudok gondolni, hogy - miután Finney nagyon jó színész volt, - szándékosan vette ilyenre a figurát. Valószínûleg a rendezõ is ezt kérhette tõle.
A merevnyakú, karót nyelt testtartású, nevetséges figura, akit senki sem vesz komolyan, inkább csak szánalmat ébreszt azokban, akik ránéznek, ezzel az éberséget elaltató külsõvel nyugodtan tud nyomozni, és kristálytiszta logikájával fel tudja deríteni a gyilkosság körülményeit, mozgatórugóit, és meg tudja megnevezni a tetteseket.

Csákányi László szinkronja zseniális, én nem ismerem az angol nyelvû változatot, de látatlanban ki merem jelenteni, hogy a szinkron legalább olyan jó, ha nem jobb, mint az eredeti.
Mindenképpen érdemes megnézni a filmet, hiszen ennyi világsztárt, - akiknek egy része sajnos már meghalt, - ritkán lát együtt az ember.

(A stábban nem találtam magyarokat, de hogy ne maradjunk magyar vonatkozás nélkül, - miután megszokhattuk, hogy szinte minden nagy amerikai filmben szerepelnek magyarok, vagy így, vagy úgy - a vonaton utazó fiatal magyar házaspár jelenléte megmelengette a szívemet...)
Válasz
10/10
LexH 2012 okt. 27. - 17:32:32 10/10
(30/55)
Jav. Poirot-t
Válasz
10/10
LexH 2012 okt. 27. - 17:31:17 10/10
(29/55)
Errõl írta azt Marlene Dietrich az önéletrajzában: "Az Oscar-díjat nem a legjobb alakításokért, hanem a legkülönlegesebb szerepekért adják. Nekem sosem adtak, mert nem voltam a szerepekben elég szerencsétlen, beteg vagy meghasonlott."

A filmet újra nézve: a forgatókönyv dramaturgiája, felépítése, fokozása magasan felülmúlja azokat a partitúrákat, amelyekbõl manapság Poirot-filmeket készítenek. És tetszik vagy nem tetszik, A. C. bizony olyannak írta meg Poirot, ahogyan Finney játssza: kicsit gnómnak, kicsit sántának, aki beszéd közben furcsán félre hajtja a fejét.
Válasz
9/10
beszelo86 2012 okt. 27. - 15:36:16 9/10
(28/55)
Mindegy, lényeg, hogy megkapta. Bár én inkább az Õszi szonátáért díjaztam volna.
Válasz
10/10
LexH 2012 okt. 27. - 14:48:26 10/10 Előzmény beszelo86
(27/55)
Igen, én is gondolkoztam ezen, s szerintem azt értékelték alakításában, hogy "úgy tesz, mintha nem tudna jól angolul, pedig nagyon is tud." Talán az angol eredetiben ez jobban átjön, a magyar szinkronban nem.
Válasz
9/10
beszelo86 2012 okt. 15. - 23:38:38 9/10 Előzmény LexH
(26/55)
Ingrid Bergmannak nem ezért az alakításáért adtam volna a harmadik Oscar-díjat... Szerintem itt eltûnt... Az Õszi szonáta viszont karrierjének méltó záróakkordja, amelyért járt volna a díj.
Válasz
10/10
LexH 2012 júl. 15. - 18:55:07 10/10
(25/55)
A David Suchet által megformált Pirot figurához elválaszthatatlanul hozzátartozik Szersén Gyula hangja (bár kétségtelenül Balázs Péter is szokta szinkronizálni). Albert Finney nagyszerû Poirot-alakítását pedig Csákányi László remek szinkronja egészíti ki.
A film valóságos prototípusa a késõbbi angol Poirot- és Marple-megfilmesítéseknek, csak sokkal jobb, mert a regény cselekményét a lehetõ legpontosabban követi, és visszaadja Agatha Christie mûveinek ritmusát.
10/10
Válasz
9/10
-greghouse- 2012 júl. 15. - 18:53:04 9/10
(24/55)
Én egyáltalán nem itélném el ezt a filmet. Nagyon jók a színészek, a rendezés, de néhány apróbb dolog.
1. Poirot személye NEM azért nem hiteles, mert David Suchet-hez szoktunk, hanem mert A.Ch. alakjához nem hû. Poirot a könyvekben (és Suchet-nél is) visszafogott, hiú, önmagáról harmadik személyben beszélõ, sosem indulatos, legfeljebb nagyképû. A "szürke állományát" is emlegeti.
2. Maga a történet nem véletlen vonaton történik. Kriminalisztikai szempontból ugyanis ezer sebbõl vérzik, amit egy rendõri nyomozás kiderítene. De kriminológiai szempontból is (nyilván tudjátok, mi a különbség).
3. Az igazságszolgáltatást sem lehet bevonni, mivel itt a gyilkos csak az lehet, aki az elsõ tényleges halálos döfést adta. Másodrendû vádlott lehet a titkár, aki ezt elõkészítette. Az összes többi legfeljebb "hullagyalázó", illetve bûnpártoló, attól függ, hol tárgyalják.
4. Végül, de koránt sem utolsó sorban, Agatha Christie nagyon ellentmondásos tud lenni. Elõször is, szerintem mai szemmel elég unalmasak a könyvei nagy részei, DE, van néhány abszolút zseniális ötlete, amit többször, sokan felhasználtak. Ilyen a zárt szobák esete, de ami még jobb, a "Tíz kicsi néger" (eredetileg Tíz kicsi indián"), de ami a legjobb az ABC gyilkosságok ötlete, amit már több tucatszor átvettek. A.Ch.-nél tehát két dolog jó igazán, maga az alapötlet, és a végén a nagy, látványos logikai leleplezés.
....Ami miatt nehéz megfilmesíteni, az két dolog. 1, az említett fentiek közti végtelen hosszadalmas és néha unalmas leírások, melyek nem filmre kívánkoznak.
...és 2, az, (õ szerinte a krimik egyik alapelve, szerintem is), hogy NINCSENEK légbõl kapott bizonyítékok, a könyvben MINDEN apró bizonyítéknak az olvasó elõtt kell lennie, hogy egyenlõ esélye legyen. Ezt nagyon nehéz filmben visszaadni, itt is csak a végsõ "leszámoláskor" mondja el Poirot, ami Christie szerint "nem fair", mindennek menet közben az olvasó orra elõtt kellene lenni, hogy a végén a homlokára csapjon, itt a bizonyítékok fele sincs a nézõ elõtt.
...Tisztes próbálkozás volt, csak éppen pont Agatha Christie saját szabályait nem tartotta be.
Válasz
10/10
E-gon 2012 júl. 15. - 18:30:32 10/10
(23/55)
Nagyszerû színészek, jó rendezés. Semmi bajom azzal, hogy Poirot többen is megformálták, mind tetszik. Agatha Christie-t nem lehet megunni. Sem könyvben, sem filmeken.
Válasz
proskit 2012 júl. 15. - 16:10:29
(22/55)
A David Suchet által megformált Pirot figurához elválaszthatatlanul hozzátartozik Balázs Péter hangja is. A mostani filmet viszont Connery miatt fogom megnézni.
Válasz
gregoire 2012 júl. 15. - 15:25:47
(21/55)
A hozzászólók nagy része szerint is David Suchet a legjobb Poirot megformálói közül. Nekem is ez a véleményem. Személye összeforrt az általa életre keltett figurával, akárcsak Jeremy Brett Sherloch Holmes-szal. Én is Peter Ustinov Poirot-ját láttam legelõször tévében annak idején. Sokáig számomra õ testesítette meg a belga detektív személyét. Aztán a 90-es években elindult a Suchet-féle Poirot sorozat és sokáig nehezen tudtam elfogadni ezt az új figurát, de be kell ismernem, hogy õ alakítja legjobban. Ma már elképzelhetetlen lenne ha más is Poirot alakítana. Úgy látszik levédette a Poirot-márkát és amíg él más nem játszhatja :)
Viszont A. Finney Poirot-járól csak egy szó jut eszembe: groteszk. Végig úgy játszik a filmben mintha nem is lenne nyaka, a feje együtt forog a testével, szóval irritáló az egész megjelenése. Mintha egy paródia lenne. Oké, lehet hogy azért kellett így játszania, hogy köpcösebb legyen a figura, mert Finney sem egy alacsony termet, de biztos megoldhatták volna másképp is ezt a problémát. Így a nagyszerû szereposztás ellenére ezzel elrontották az egész filmet, legalábbis rontottak az élvezhetõségén.
Válasz
10/10
atriumis 2012 júl. 15. - 13:20:25 10/10 Előzmény scoobylee
(20/55)
David Suchet a legjobb Poirot, de a például a Nyaraló gyilkosok Ustinov-val és a vele játszókkal sokkal szórakoztatóbb (sõt nagyon nagyon jó, sziporkáznak benne a színészek) míg Suchet-tel ez a rész eléggé sablonosra sikeredett.

A Gyilkosság az Orient expresszen színészei az idõszak legjobbjai, jó a story..., A. Finney valóban erõltetetten (túl)játszik, ennek ellenére a film 10 pont, érdemes megnézni, nagyon jól lehet szórakozni.
Válasz
Ney marsall 2012 júl. 03. - 14:08:11 Előzmény scoobylee
(19/55)
Ezzel teljes mértékben egyet értek.Ustinov-ról én egyátalán nem tudtam elhinni, hogy õ Poirot.egyátalán nem hasonlított rá.
Albert Finney nem rossz Poirot, de az Agatha CHristie által megalkotott figurához egyértelmûen David Suchet áll a legközelebb.
És egyetlrtek a film-mel kapcsolatban is. A Suchet féle változat (amit csak Murder on th eorient expres Port.hu címen találtam meg) valósággal iszonyatos.
Nem Suchet tehet róla, hanem a filmkészítõk, akik teljesen újarértelmezték a z egész történetet, és Poirot-t is, és olyan mondatokat adtak a szájába amiket sosem mondott volna, meg úgy viselkedik ahogy a könyvebn sohasem.Elég ha Piorot imádkozoására gondolunk.AZ persze többször is elhangzik, hogy POirot katolikus, de hogy van egy keresztje(!) amivel rendszeresen, (ahogy azt a film sugalja:minden este) imádkozik Isten-hez, errõl szó sincs.(annál a fimnél már részletesen leírtam mik voltak a probllmák a film-mel...)
Amúgy a legtökéletesebb Agatha Christie-adaptáció szerintem a Suchet-val forgatott Halál a Níluson. Az volt a legjobb feldolgozás.
Válasz
scoobylee 2012 jún. 21. - 12:49:40
(18/55)
Igaz, David Suchet maga Poirot, ennek ellenére a 2010-es változat jóval rosszabb.
Válasz
Mermaid. 2011 jún. 22. - 15:47:50
(17/55)
Tegnap volt szerencsém megnézni dvd-n, szinkron nélkül. A szinész aki Poirot-ot alakitotta valami borzalom sajnos! Nevetséges volt, egész idõ alatt úgy nézett ki mint aki valamiféle nyakmerevedésben szenvedne. A végén a gyülésen a félórás orditozása pedig a kabaréja csúcspontja volt. Csak azért nem "lõttem ki a dvd-t" mert érdekelt a vége. A film maga nem tetszett és a story is gyenge volt szerintem.
Válasz
frenchbullie 2011 febr. 06. - 14:59:57
(16/55)
Üdv! Megvettem DVD-n, idõnként megnézem, de sajnos nem Albert Finney miatt. Nekem nem õ Poirot. A "régi" Nyaraló gyilkosokban, és Halál a Nílusonban tetszett Ustinov, azóta pedig Suchet viszi a pálmát:-)
Válasz