Na jó, a denevérek támadása (akik mindazodáig együtt éltek a majommal), illetve a 3 dínóval KK gigászi küzelme valóban túlzás volt.
A sztori pedig jó volt és eredet-hû.
Naomi Watts pedig talán ebben a filmben a leggyönyörûbb.

Nos, akkor mondom :) A második lemezen van egy bevezetõ, van egy stúddiónapló, ami 2 és fél óra, és összefoglalja, hogy a film 36 hét alatt készültek el az utómunkálatok. Van egy (idézem Semprini-t) ál-dokumentum film, ami bemutatja a Koponya szigetet, és azt, hogy egyes fajok fennmaradtak és tovább fejlõdtek, így pl. a T-Rexbõl V-Rex lett, azaz Vastatosaurus Rex.
Van egy azt hsizem 70 perces werkfilm az 1933-as New York-ról és arról, azt hogyan valósították meg.
Egyébként az elsõ lemezen is vannak extrák, de gagyik, mert az egyik egy Volswagen kisfilm, a másik meg 2 perces New York bevezetõ (vagy mi). Nos, ennyi, amit sajnáltam, hogy nincs audiókommentár, pedig igazán szerettem volna a készítõk véleményét hallani. Na de majd legközelebb. A kétlemezes extra változat 2990 Ft. Az egylemezes 1990 Ft.

Nekem ez a film nem picit amatõrnek tûnt, egyébként pedig már lerágott csont. Egy ritka nagy ökörség az egész.

Mikor Kong király kirohan színházból vagy honnan, rászabadul a városra, és ott tombolni kezd a csajt keresve. Minden szõkét elkap, majd félredob, felborítja a buszt, letarolja az épületeket... errõl beszélek.

Juj, az eleje még tetszett, és ha a szigetes vonalon maradnak, élvezhetõ film lett volna, de a városbeli pusztítás agyoncsapta az egészet. Nevetséges, idiótán megcsinált, elcseseszerintett, tök fölös.

Egyszerûen vicc ez a film, vártam, hogy még mekkora hülyeséget lehet még beletenni a filmbe. Igazából a film végén nem tudtam eldönteni, hogy önmaga paródiája volt-e, mert ha igen, akkor tûrhetõ, ha nem akkor szörnyû.

Peter Jackson abban verhetetlen, hogy a összszínezetet eltalálja. Minden fejezetben mesterien hozta a szineket és ebben mondom, õ az egyik legjobb. A gyûrûk ura bõvített III. részében is egy pillanatra felbukkanó napfénnyel mindent el tud mondani. Ami hibája, pontosabban nem az övé, hanem az effektgyártók hibája, az az, hogy a CGI egyszerûen ordítóan nem rendelkezik tömegérzettel és a figurák mozgását se tudják normálisan eltalálni. Két jelenet ennek a mintapéldája, az egyik a dínók rohanása, össze vissza borulnak, buknak, kapkodnak, mint akik ingatagok, nincs semmilyen stabilitásuk, a másik amikor a szakadékba esnek le a T-rexel.
A CGI összevisszaságot, instabilitást sugall, szóval egy krumpli élethûbben gurulna, vagy esne a szakadékba. A csendes, Jacksontól megszokott néma tekintetek szintén többet mondanak bármilyen mû dramaturgnál, az üzenet pedig örök, szépen, giccstelenül kivitelezve.
Az ember sokszor nagyobb szörnyeteg, mint a legnagyobb szörnyeteg, és sokszor egy szörnyetegben is elõbb észrevenni az embert, mint az emberben.
Az ember ült ki King Kong arcára a central parkos jelenetben, aki a "legkisebb értéktõl" is boldog, attól az értéktõl, melynek lényege a szeretet, ez az egyetlen ami a szörnybõl elõhozza a szépséget, a vidámságot és a boldogságot. Ez az egyetlen, amiért bárkinek is érdemes feláldoznia magát, hogy megkapja és ez az egyetlen, ami az áldozatot, az átváltozást segíti. Jézus lelki transzmutációja tisztán kivehetõ, fõként azzal a szimbolikával, hogy Kong karjait úgy függesztik fel, mintha a kereszten lenne. Kong valahol az ember õsereje, amire utalnak is Conrad: A sötétség mélyén címû mûvével a filmben, amit az Apokalipszis most zseniális kivitelezésével mégjobban átláthatunk. Az 1976-os változatban lényegre törõbb az utalás, Kong úgy mászik fel az empire state buildingre, mint otthon az õ hegyére, hasonlóak az épületek elhelyezkedései, mint a szigeten. Az ember dzsungele realizálódott, lelki és anyagi értelemben is, bár lényegi értelmét tekintve ugyanaz a kiméletlen terep, de vele együtt az ember még távolabb került az alapállapotától. A dzsungelben élõ rohadék benszülöttek, akik a nõt áldozzák fel, semmiben sem különböznek a színházban Kongot "feláldozók"tól, csak talán kinézetükben és hangszereikben, de a két helyszínt az aranyszín uralja. Az ember õsereje, amit a dzsungelbe hajózva (sötétség mélyén) meglel, hatalmas és pusztító monstrum, de az örökös dávid-góliát legyõzési elv szerint ezen a hatalmasságon is lehet egy "kicsi" pont, ahol legyõzhetõ. A legyõzése nem szándékos, hanem csak úgy van. Az utolsó mondat nem hiába lett ez, a szépség gyõzte le a szörnyeteget, vagyis a szörnyeteg halála kényszerû.
A történet ezáltal bennünk gyõzi le a szörnyeteget, Kong halála szakrális önáldozat, a mi érdekünkben. A vége felé elkezdjük azt érezni, hogy a párhuzamban végig rokonszenvezett karakterek lettek az igazi szörnyetegek, a hazudozók, az álszentek, a csalók, a pénzhajhászok, mi egyként néztünk a színházban ülõkkel és ebben a szinkronban azonosítja: mi vagyunk a szörnyetegek, innetõl kezdve minket üldöznek fel a toronyra, minket támadnak és a tükörképünk Kong arca, innentõl egész emberi. Tulajdonképpen történik egy csere és ráismerünk a sötétség mélyénhez hasonlóan igazi, vad valónkra, ami itt éppen Kong, nem Kurtz ezredes. Amikor Kong bátran harcol a gyáva távolságtartó gépekkel, valami ismerõs, de elfeledett dologra ismerünk rá. Kurtz és Kong halála elkerülhetetlen, de áldozatuk nem értelmetlen, csak egyszerûen õket nem tudja vállalni ez a csillogó villogó képmutató hazug világ, õk és a dzsungel már egy köddel fedett letûnt világ, a lelkünk mélyén, amit annyira kemény burokkal láttunk el, hogy ha a kettõ találkozna, annak katasztrófa lenne a vége.Az õserõ nemes volt és bátor, a jelen vaskor embere, érdek, csapdát állít és a hasznot lesi, nem az érzéseket. Természetesen a két világ harcából a jelenkor természet és józanság ellenes önpusztító ön és közveszélyes embere kerül ki gyõztesen, de ez a gyõzelem keserû, hiszen önmaga valódi lényegét gyilkolta le. Az, hogy a sötétség mélyénnel és az apokalipszis mosttal ellentétben itt egy majom szimbolizálja a dzsungelbe lakó õsképet, több mint zseniális.

A történet nem, de a vizuális effektek, hangok, táj az nagyon tetszett, nem véletlenül kapott, ezért Oscart.

Kimentem közben ezért azt nem tudom, hogy a film közepe felé a dinók miért kezdtek el veszettül futni... sok le is esett a szakadékba.

A másik: amikor a nõt elrabolta, és az halottnak tetette magát, amikor kinyitja a szemét, nem azt a tájat mutatják, hogy hol van, hanem rögtön a másik szálra váltanak, szerintem ez egy elég feltûnõ vágási hiba.

Hosszú lesz a komment, bocsi XD
2005 novemberében hallottam, hogy lesz majd a King Kong 2005-ös változata. Be akartam ülni a moziba, de anyám nem engedte, mert amit azt hitte, nagyon véres film. Oké, egy kicsit elszomorodtam és 2007-ben végülis megkaptam a filmet DVD-n kétlemezes extra változatban. Megtudtam az extra-lemezrõl, hogy a Koponya-sziget valóban létezett, de 1948-ban elsüllyedt a tengerbe és minden faj, dinoszaurusz, ami rajata élt, elpusztult, megtudtam azt is, hogy a szigeten a dinoszauruszok továbbfejlõdtek: így például a T-Rexbõl V-Rex, azaz Vastatosaurus rex lett, a Velociraptorból pedig Venatosaur. Nos, miután megnéztem ezeket, beraktam az elsõ lemezt és elkezdtem nézni a filmet, nézem a DVD borítót: 181 perc (!!!). Uhh, baasszus- gondoltam magamban, de nem futamodtam meg, beraktam. Mikor elkezdõdött a film, kétszer is lestoppoltam, mert szó szerint majdnem behugyoztam az izgalomtól. Nos, a színészgárda egész jóra sikeredett, Adrien Brody + Jack Black= kibaszott jó szórakozás XD
Na de most komolyan :) A lényeg, hogy végülis egy pénzéhes rendezõ, Carl Dehnem révett akkoriban (amúgy azt mondják, ez igaz történet)egy gyönyörû színházi nõt, Ann Darrow-t, hogy legyen a filmje fõszereplõje, így hajóra szállt, amin ott volt Jack Driskul, Carl barátja, aki történetesen egy tucat regényt írt már, és elkezdõdik az utazás, ami egy óra. Oké, az elsõ órában feltûnik egy (bocs a szóért) baszott ronda kislány és egy annál is rondább öreg trottyos, meg plusz egy egész ilyen kiborító, néger-zombi kinézetû ember, aztán King Kong, aztán szép sorjában a dinoszauruszok: Brachiosaurus, majd a Venatosaur (a velociraptor továbbfejlõdött változata) késõbb egy ronda dagadt gyík, nem is egy, kettõ, hogy az mi lenne, azt ne kérdezzétek. mert én sem tudom XD, és jön a V-Rex, azaz három V-rex, a harmadikot két másodperc alatt elintézi Kong, aztán a további kettõvel kb. 8 percet harcol. Az effektek kurva jók! Bocs a szóért. De akkor is az XD Aztán jönnek ezek a férgek: óriás tetû, csótány, óriás skorpió, egy féreg, ami kijön a bõrébõl (a DVD-n mondták, ezt úgy hívják, Canictis, és ez tulajdonképpen egy mozgó bélrendszer, amin néhány fog található), aztán egy kis másodpercben láthatunk egy Triceratops-ot, és egy ilyen szárnyas patkányt (ezt a DVD-n Terapus Mordax néven mutatják be). Majd jön az elfogás-jelenet, ami majdnem 7 perc. Aztán a város, amiben Kong és Ann megtalálják az egymás közti szerelmet, de a végén, amikor Kong és Ann fentvannak a tetõn és Kong meghalt, ott én is sírtma. Az egy nagyon megható jelenet. Szegény Kong.
Nos, összegezve ez a film az eddigi második legjobb, amit életemben láttam, 9,5/10-et ajánlok, mert az a férges az... no comment. Amúgy meg: Köszi, Peter Jackson :)

Néhányan kicsit eltúlozzák, amikor kijelentik, hogy iszonyatosan sz*r, meg hogy ilyen rossz filmet nem láttak még. Szerintem vannak ezerszer rosszabb filmek ettõl.
Nekem 10 pontos.

Az a legrosszab, hogy több jó jelenetet is kivágtak a végleges verzióból, de így is 3 órás film lett!

Elmaradt a sejtelmes beharangozástól. Láttam már jobb filmet is!

Nem volt rossz, de Nekem a Jessica L.-es változat ezek után is még mindig tetszik. Ott sokkal félelmetesebbnek ábrázolják a majmot.
Ebben a filmben Kongnál még a sátánista "hol vak hol nem" bennszülöttek is félelmetesebbek voltak (túlzásba is vitték).
Túlságosan "megkedveltették" a majmot, olyannyira, hogy
Adrien B. a film végére már tisztára zavaró volt.
Talán az elejét sokkal jobban elõkészítették, mint az elõzõnél: egy csajt (szintén színésznõt) találnak egy csónakban, egyetlen túlélõként aztán puff, magukkal hordják.

Azoknak akik lehúzzák a filmet: Nem ütnek korbáccsal, hogy minden 5. percben szólj hozzá a topikhoz, mert ha nem tetted volna, normálisan nyugiban végig tudtad volna nézni a filmet.
8/10

Nekem õszintén szólva nem tetszett a film, csak a látványra adok 7 pontot; az állatokat szépen kidolgozták viszont a montírozás jópár helyen némi kívánni valót hagyott maga után ... a kamera is kapkodott, nagyon idegesítõ volt.