Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Kolorádó Kid

Spoiler
offtopic
efes 2010 okt. 21. - 14:17:08 Előzmény baribarany
(53/93)
Ja, igen, a lényeget felejtetem ki: nem tanulni kell a könyvekbõl, filmekbõl, hanem vitatkozni velük, elmélkedni rajtuk, esetleg néha elszállni velük. Ezért kell egy gondolkodó magyarnak elmenni a moziba és megvenni a könyvet. A magyar nemzeti kultúra elsõsorban az együttgondolkodást jelenti, és éppen ez nincs meg: agymosott, egyoldalú lózungok vannak, vastaps, meg bólogatás. Vita, egyéni vélemények nincsenek, csak prekoncepciókon és elõítéleteken alapuló, tapasztalat nélküli vagdalkozások. Ezért van ez a nihil, ami most van.
Válasz
offtopic
efes 2010 okt. 21. - 14:13:28 Előzmény baribarany
(52/93)
Az értelmiség nemzeti kultúra iránti felelõsségvállalásáról, pontosabban annak hiányáról írtam, természetesen képletesen és nem számszerûen. Bár amúgy, minden magyar filmet megnézni nem egy pénztárcagyilkos feladat, évi 10 rongyból megvan az. Ez tétel? Többet költsz el egy duhaj hétvégén agysejtrombolásra. De lehet várni az ingyenes tévébemutatóra is. Könyvekkel más a helyzet, ott még nagyobb a recesszió: meg kell nézni, milyen könyveket vesznek az emberek. Útikönyvek, szakácskönyvek és heripotterek, valamint botrányponyvák jelentik a könyvpiacot.

Ha valódi emberekre vagy kíváncsi nem moziba menj, hanem ki az utcára, piacra, stb. A filmnek nem feltétlenül a valóságot kell ábrázolni, erre amúgy nem is alkalmas (mennyiben valóság az, amit a világból az én szemszögembõl megmutatok?), arra ott vannak a dokumentumfilmek. A film mese, álom, éppenhogy kiút a valóságból. Vagy a valóság egy szelete, ahogy a fimet alkotó látja. Ergo, nem a mi nézetünk, így ha valamiért, már csak ebbõl a szempontból érdekes. Így baj hát, ha egy filmben boldog, dolgos és tisztességes cigányokat látunk? Vagy nem lihegünk nemzetiszín kannásbor illatú mámort, ha ünnep van?

Amúgy pedig, itt írta valaki, hogy azért jó ez a Kolorádó Kid, mert tök olyan srácokat lát benne, amit nagyapja 56-os élményei alapján elképzelt magának. Nagypapa nyilván nem Nagy Imréékkel tárgyalt arról, hogy a "csapataink harcban állnak", nem is Mindszentyvel elmélkedett a dolgok állásáról, hanem kinn volt az utcán, valahol a Corvin-közben. De amit õ látott, az ugyanúgy '56 októbere, mint ami a Parlamentben, vagy a Várban volt. Sõt, én nagyon el tudnék képzelni egy olyan filmet, ami egy ávós szemszögébõl meséli el az egészet, amint éppen az Andrássy úton menekült az õt meglincselni szándékozó tömeg elõl. Igazi thriller lenne.

Szóval.
Válasz
efes 2010 okt. 21. - 13:55:45 Előzmény alex4427
(51/93)
Eörsi útmutatásai alapján írta Vágvölgyi a könyvet. Sokszor át lett az beszélve, úgyhogy kizárt, hogy hamis dolgok maradtak benne. Amúgy, persze, ez csak puki, de nem is akart sohasem durranni, mint pl. a vízilabdás film. Ez mindig is egy vagány és könnyed filmnek készült, és ezt szerintem abszolút teljesíti is.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 okt. 20. - 20:13:40
(50/93)
Kösz a dicséretet, de én is elbambultam azon, amit írtál. Minden filmet megnézni, minden könyvet elolvasni... Emiatt szeretném megkérdezni, hogy mégis, te mit tanulsz a könyvekbõl, filmekbõl? Mert azon túl, hogy ez a program sztahanovista és megvalósíthatatlan (idõ, pénz), ráadásul a könyvekbõl, filmekbõl vagy egyáltalán semmit se lehet tanulni, vagy csak nagyon keveset. Én már annak örültem, hogy a Kolorádó egy kicsit elszórakoztatott, kész. De hogy a világképemhez bármit is hozzátett volna....
Az idén három új magyar filmet láttam. Talán még egyet-kettõt megnéznék. De csak a Köntörfalakból éreztem azt, hogy valódi emberekrõl volt szó benne, nem tárgyakról vagy kellékekrõl. Hanem olyan lényekrõl, akik mindegyike egy külön világ. Vagyis abban a filmben volt valami olyan finomság, bizonytalanság és tisztelet az érintkezésekben, ami a valóságban létezik, de a filmekbõl hiányzik. (Vagy ha nem volt, az ütött). De a filmekben általában mindenki teljesen természetesnek veszi a másik létét, valahogy minden olyan közönséges és egyszerû. Soha nem kell kitalálni, hogy a másikhoz hogy lehet közelebb kerülni, nincs semmi óvatosság, minden durrbele, hiszen a filmekben mindenki olyan egyszerû, mint a faék. Még ha a szereplõk a vásznon idegeneket is játszanak, akkor is (számomra meghökkentõen) közvetlenek. A Kolorádóra pedig még a kritikusok szerint is jellemzõ a nyegle közvetlenség. De épp emiatt sem az összetartozás erejét nem lehetett átérezni a barátok, cellatársak között (valahogy nem hatott meg, hogy mennyire fontosak egymásnak, és mit rombolt szét az árulás) - ugyanakkor a kihallgatás pánikkeltõ hangulata sem jött át. Pedig olvastam, hogy Nagy Feró a nyolcvanas években is nagyon megijedt, amikor hajnalban elvitték kihallgatásra. És ha az akkor ijesztõ élmény volt, akkor milyen lehetett '59-ben? Jó, azért Egyed Attilának nagyon kemény szöveget adtak, és tényleg hatásosan adta elõ.
De írok pár példát, kábé mire gondolok: az imdb-n a legelsõ helyet épp egy rabfilm foglalja el. Az más kérdés, hogy mennyire megérdemelten, de tény: az a film arról a csodálkozásról szól, hogy "Ki ez az ember?" - hogy lehet egy idegent megismerni, hogy lehet hozzá közel kerülni, mitõl lesz ismerõs, és valaki hogy képes beilleszkedni egy számára idegen, sõt rémületes közegbe. Hogy lesz a dologiból emberi (sokféle tekintetben). A Makra ennek a fordítottjáról szólt: hogy lesz az emberibõl egyre inkább dologi, a teljes kiüresedésig. Abban a filmben is lehetett érezni, hogy egyáltalán nem könnyû dolog meghatározni, hogy ki vagyok én és ki a másik; és ha már határozottan és egyszerûen el tudom mondani, ki vagyok, akkor a legjobb meghalni. Ott is lehetett érezni, hogy a másik ember egy külön világ, nem könnyû hozzá közel kerülni. Vagy például a Kontroll: annak is az a kérdése: ki vagyok én egyáltalán? És erre nem könnyû válaszolni, meg arra sem, hogy kik a többiek.
Azt nem mondom, hogy ezekbõl a filmekbõl hû de sokat lehetett tanulni; csak azt, hogy közelebb vannak a valóság valóságos megtapasztalásához, mint azok, ahol minden olyan roppant egyszerû. Bár az kétségtelen, hogy a Kolorádó Kid mindennek ellenére is bájos, szórakoztató, dögös és maximálisan megéri megnézni.
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 20. - 18:22:50 3/10
(49/93)
Jókat írsz...az asanisimasan a Babákról (onnan jövök)...itt meg nem annyira!
Eörsi Istvánt kár belekavarni ebbe a filmbe...rég nincs köztünk. Sajnos.

Ez a megállapításod viszont találó:
"Az, hogy ma egy magyar filmet hányan néznek meg, az nem a filmet, a film minõségét jelzi, hanem a mai magyar közgondolkodás siralmas állapotát." Pontosabban: NEM csak a film minõségét...!
(Zárójel: talán egy kicsit túlbecsülöd a néhány hónapos, új kormány hatalmát - filmeket, nézõszámot illetõen!:)

Egyébként pedig VBA filmje nagy durranás helyett csak kis pukkanás lett. (Persze, lehet, hogy ez az elsõ filmesek csapdája.)
Válasz
efes 2010 okt. 20. - 17:31:13 Előzmény alex4427
(48/93)
Mondjuk, szegény Eörsi Pista bácsi tehet a film történeti hitelességérõl, a jassznyelvrõl, egyebekrõl, õt kell hibáztatni. Hisz' ott se volt, ugye, mint ahogy most divatos ezt mondani. (Pedig. Ha valaki, akkor éppen õ volt ott a sûrûben '56-ban.)

Az, hogy ma egy magyar filmet hányan néznek meg, az nem a filmet, a film minõségét jelzi, hanem a mai magyar közgondolkodás siralmas állapotát. A mai magyar értelmiség elmehet a picsába, a magyar kultúra önjelölt és érdekvédõ harcosaival egyetemben. Akinek fontos a magyar kultúra, annak elvbõl és gyakorlatból meg kellene néznie minden új magyar filmet, el kellene olvasnia minden új könyvet, stb., stb. Hiszen ha valami, éppen ez lenne a magyar kultúra ápolásának szent feladata bazmeg. nehogy már a cseh, meg lengyel filmek ennyivel jobbak legyenek, pedig azokat százezrek, néha milliók néznek meg a mai napig. Nincs is ilyen fütyi kormányuk, mint nekünk, teljhatalommal...

Közpénzbõl pedig elsõsorban olyan mûvek elkészültét kell támogatni, melyek a piacon nem állnának meg. Éppen sajátos kifejezõmódjuk, témaválasztásuk, formanyelvük, effélék miatt, viszont mint mûvészeti alkotások a magyar kultúra fontos részei. S hogy mennyire fontos részei ezek a magyar nemzeti kultúrának, ezt nem ma, hanem majd évtizedek múlva döntik el az akkori véleményalkotók. Tehát: igenis kell közpénzbõl támogatni a Vespát, a Kolorádó Kidet, stb. Hiáa nézi meg 91 ember egy hétvégén. Nincs egyetlen mû sem, amely egy hétvégére készül: magára valamit is adó alkotó az örökkévalóságnak alkot. Van Goghot is kiröhögték, ezt persze, nem összevetésként mondom, hanem párhuzamként.
Válasz
offtopic
efes 2010 okt. 20. - 17:17:49
(47/93)
Jókat írsz.
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 20. - 15:41:55 3/10
(46/93)
Veled nehéz vitatkozni. (Mert megint egyetértünk!:)
Vagyis NEM a hõstelen, szenttelen '56 hiányzik (jut eszembe: a kedvenc '56-os filmem, a SZAMÁRKÖHÖGÉS abszolút nem szenteskedõ!), hanem a hitelesség.
Hiába dolgozott jól a kellékes (bár a sapka választék azért már az ötvenes években is nagyobb volt, mint a filmben!), ha minden szereplõ olyan nyelven beszél, ami nincs (a korabeli és a mai szleng keveréke! és nem is volt olyan divat rondán beszélni, mint ma stb.)...meg teljesen valószínûtlen a lényeg, a forradalom kitörése. (Ha olyan buli volt az élet!)

A cseh Menzelhez volt szerencsém nemrég (CinePécs). Egyebek közt, arról beszélt, hogy nem a filmkészítõknek kell jól érezni magukat (a forgatás során), hanem a nézõknek (a moziban).
Itt egy elég jó összefoglaló a pécsi sajtótájékoztatójáról:
http://bama.hu/baranya/kultura/jii-menzel-az-eleven-magyar-kapcsolatrol-es-a-semmittevesrol-331835

P.S.: A tizedest meg újra elõszedem!:)
Válasz
baribarany 2010 okt. 20. - 14:53:40 Előzmény alex4427
(45/93)
Általános tapasztalat, hogy a hibátlan hõsök taszítóan hatnak, az esendõ hõsök pedig vonzóak. Tulajdonképpen az erre való építés lehet egyszerû trükk is, technikai fogás, még nem tesz értékessé egy filmet, de érdemes figyelembe venni. Mert így csak azt kell bemutatni, hogy a gyarló ember miért lesz hõs - és nem azt, hogy a hõs miért ember. Azért írtam: akármennyire is szentnek és hibátlannak érzi valaki az '56-os forradalmat, az efféle bemutatással csak földöntúli ikonográfiához jut, de nem vált ki együttérzést.
A Tizedes egy kastélyban játszódik, jókat esznek - nem látszódik a háború nyomora, a front rettenete. Mégis, senkiben sem merül fel, hogy nem is ilyen volt a háború, nem jól mutatja be, meghamisítja stb.
Gyerekkoromban hallottam mesélni a Don-kanyarról. És arra emlékszem, aki mesélte, kifejezetten humorosan adta elõ a katonatörténeteit. Sajnos csak egyet jegyeztem meg: hogy lelõttek egy szarvast és milyen jó volt megenni. Nyilván nem volt vicces a Don-kanyar, és ott nem csak az történt, amit elmesélt. De valamiért mégis így adta tovább. Tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy meghamisította a saját történetét.
Kreuzer Béla sztorija még csak nem is olyan stilizált történet, mint a fronttal való viccelõdés.
Ami szerintem ebben a filmben nagyon mórickás, tehát bunkóság, pofátlan tiszteletlenség, az a celebek beemelése (dr Máriáson kívül, mert õ rendes színészi teljesítményt nyújt). De a többiek miatt az egésznek lesz valami keserû mellékíze. Mint amikor Néró fellép a színházban, és kiderül, még ott is õ tud a legjobban játszani, nélküle nincs is színház; mert még a színház is róla szól. Hát itt még '56 is a celebekrõl szólt.
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 20. - 09:55:47 3/10
(44/93)
Ezek a mûvészet, az élet nagy pillanatai. Gyönyörûség!
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 20. - 09:54:31 3/10 Előzmény baribarany
(43/93)
A film értelmezésed jobb, mint a film!

A Hamlet idézet is tetszik, bár, ha jól emlékszem, ezek Polonius szavai. (Ö meg, hát, nem egy jellem-óriás.)
Válasz
offtopic
baribarany 2010 okt. 19. - 18:21:58 Előzmény alex4427
(42/93)
ezt hallgasd meg: ha a film nem is tetszett, ez biztosan fog: http://www.youtube.com/watch?v=eBryBvjdY44&feature=grec_index
Válasz
baribarany 2010 okt. 19. - 17:09:27
(41/93)
Oké, de azért van itt még valami: emlékszel a Tizedes és a többiek c. opusra. Egy olyan emberrõl szólt, akit semmi más nem érdekel, csak a saját túlélése (kis stiklik segítségével). Kapcsolatba került olyan emberekkel, akiket közösségi eszmék mozgattak. A film során elõször az eszmék vezérelte emberek mondtak le az eszméikrõl a túlélés érdekében - aztán az addig csak magával, a saját érdekeivel, a saját túlélésével törõdõ tizedes lett hajlandó az életét a nagyobb közösség érdekében is kockára tenni.
Szerintem pontosan ugyanezt látjuk a Kolorádó Kidben is: a magánzó kisember, akit semmiféle nagyobb cél nem hajt, ha a helyzet úgy hozza, minden további nélkül hajlandó a közösség érdekében kockára tenni az életét. Ugyanakkor a közösségi eszmék által átitatott ember, ha egyedül marad, kiszolgáltatottan, hajlamos lesz csupán a saját bõrét menteni és kész.
A Tizedesben a szimpátiánk a kisstílû tizedesé, mert úgy tûnik, vészhelyzetben a közösségi eszmék felülírhatókká válnak. De mégsem maradnak hatás nélkül - a tizedes is megérzi, hogy a közösség túlélése fontosabb, mint az egyéné. Kreuzer mintha a tizedes kisöccse volna, aki folytatja a történetét.
Az 56-os forradalomnak, és benne Kreuzer Béla történetének is ez adja meg a történelmi súlyát, igazát és értelmét: a közösség túlélése fontosabb, mint az egyéné.
Ezen kívül, ha nagyon fennköltek akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, a film tanulsága ez:
"Ne, még ez - áldásom veled
S elmédbe vésd jól e nehány szabályt.
A gondolatnak nyelve sose keljen
Nálad, se tettre ferde gondolat.
Légy nyájas ámbár, de ne köznapi;
Kémlelve rostáld meg barátidat,
Aztán szorítsd lelkedhez érckapoccsal;
De minden elsõ jöttment cimbora
Üdvözletén ne koptasd tenyered.
Kerüld a patvart; de, ha benne vagy,
Végezd, hogy ellened másszor kerüljön.
Füled mindenki bírja, szód kevés;
Itéletet hallj bárkitõl, ne mondj.
...Mindenek fölött
Légy hû magadhoz: így, mint napra éj,
Következik, hogy ál máshoz se léssz."
(Hamlet I. felvonás 3. szín)
Vagyis: a tanulság az, hogy aki jó önmagához, aki képes önmagának kedvezni, az kedvez másnak is; aki magához hû, az lesz hû máshoz is.
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 19. - 09:20:49 3/10
(40/93)
Igen. Egyetértek.

Sokkal inkább, mint VBA filmjével!
Válasz
baribarany 2010 okt. 19. - 01:11:58
(39/93)
Az biztos, hogy a börtönben még sokkal késõbb is, katonai szolgálatmegtagadásért is szétrúgták a "kuncsaft" veséjét. A cikkben, amit belinkeltem, az összes fogát kiverték egy Kreuzerhez hasonló fogolynak. Szóval a Móricka hasonlat sok tekintetben ül VBA-ra.
Én a lakáshelyzeten gondolkoztam el. Még Vágvölgyi is azt mondta, a szülei állítólag azért nem disszidáltak, mert volt lakásuk. Iván Kovács a szülei lakásában bujkált (nem volt sajátja); Rusz Károly ezzel indokolta a forradalomban való részvételét: "Azt gondoltam, hogy jobb lesz az életünk. Szegények voltunk, rossz körülmények között éltünk, egy raktárhelyiségben laktunk öten." Makrának annyi cucca van, ami egy táskában elfér (lakása naná hogy nem volt; még késõbb is albérletbe házasodott). Rengeteg embernek lehetett ez gondja, nagyon sok okból (felvidéki kitelepítések és így tovább). És akkor a többi nyomorúságot még nem is soroltam. Egyszóval lehetséges, hogy a filmben bemutatott léthelyzet Hotel Mentol a valósághoz képest, mert az embereket a konkrét, reális szenvedésük vezette az utcára, nem a brahi és a kalandvágy. De azért: ismerek olyat, aki 14 évesen dobálta a tankokat. Csak egy srác volt, nem lehetett benne túl nagy tudatosság. (És csibész sem volt, mert iskolaigazgató lett belõle). De mindenképpen kellett egy jó adag vagányság ahhoz, hogy akkor valaki szembenézzen az orosz tankokkal. És ezt ábrázolni már nem mórickaság.
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 18. - 22:35:25 3/10
(38/93)
Már megbocsáss a szenteskedés témát te hoztad be, nem én!:)

A pufajkás üvöltözése nekem inkább röhejes volt. Meg a Móricka (= VBA) ahogy elképzeli a Rákosi diktatúrát, az ávót, '56-ot!

Az interjút majd elolvasom. Meglepõdnék, ha a film fõszereplõje rosszat mondana a filmrõl!
Válasz
baribarany 2010 okt. 18. - 22:17:19
(37/93)
Már megbocsáss, de a filmben történik bármi, amivel a szereplõk lejáratják a forradalmat? Ami miatt arra gondolnál, hogy a "fasiszta-klerikális ellenreakció" uszításának tudják be? Vagy hogy közben a maguk hasznára raboltak? Éppenséggel az ifjúkommunista Katkó került be tolvajlásért a börtönbe (nyilván túl keveset lopott). És egyáltalán, mi volt benne sértõ, megalázó, dehonesztáló?
A pufajkás üvöltözése kifejezetten szórakoztató volt, mert tényleg a kommunizmus lényegét mondta el.
És egy cikk: http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20101018-nagy-zsolt-nem-vagyok-annyira-vagany-interju-kolorado-kid.html
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 18. - 21:19:50 3/10
(36/93)
1956 októbere körül nem kell szenteskedni. Szent volt!
Mai ésszel, szívvel elképzelhetetlen.
A Rákosi/Gerõ népnyúzó bandától akart megszabadulni egy egész ország!

VBA filmjérõl pedig nem tudom eldönteni, hogy paródia-e ("levestésztával lázítasz!?" vagy a pufajkás határõr kiselõadása Jordánéknak stb. stb.)avagy komolyan kellene vennem!? (Ez utóbbi nem nagyon megy.)

A Makra betiltásáról nem tudtam. Talán azért, mert a 70-es években már moziban játszották, tévén is leadták.
Válasz
baribarany 2010 okt. 18. - 21:00:05
(35/93)
A Makráról: '72-ben készült és '77-ben mutatták be. "Diákkori naplómból mozijegy kerül elõ: 1977. szeptember 20-ára szól a belépõ, a szegedi Fáklya mozi aznapi harmadik elõadására. Erkély elsõ sor, bal oldal, nyolcadik szék. A film címét nem árulja el a tömbbõl kiszakított papírszelet, de tudnám, ha a napló nem rögzítené is. A megõrzés e sajátos módját csak akkor, egyetlenegyszer sugallta a lelkesedés, jóllehet egy filmélményektõl áthatott kamaszkor küszöbén számos mozijegy pályázhatott jó eséllyel hasonló megbecsülésre. Mégis: Juhász Jácintot a Makra címszerepében látni rangosabb eseménynek bizonyult a többinél." http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/profiles/juhasz.hu.html Azért akkor, mert addig be volt tiltva.

Ugyanakkor: nem hiszem, hogy '56-nak jót tenne a túlságosan elvont szenteskedés. Szerintem ez épp azért jó, mert azt mutatja be: nem kellett semmiféle ideológiai elõképzettség, "reakciós-fasiszta családi háttér" ahhoz, hogy valaki teljesen természetesen csatlakozzon a felkelõkhöz, és biztos legyen benne, hogy utálja a komcsikat és ki akarja takarítani az országból az oroszokat. Az ávós kínzásokról meg majd készül egy másik film.
Válasz
3/10
alex4427 2010 okt. 18. - 20:35:30 3/10 Előzmény baribarany
(34/93)
Csak a legfrissebb buktákat soroltam fel. Egyébként pedig néhány száz és néhány ezer, tízezer, százezer nézõ közt azért van különbség. (És nem is az anyagi buktára gondoltam, hanem az erkölcsire, mûvészire!)

Közönségdíjas filmként hirdetni egy NEM közönségdíjas filmet. Kb. ennyire hiteles a film is. (Bár a kellékest dicséret illeti.)
És '56 nem attól volt jó kedvû, hogy mindenki jassz volt (nem volt!), hanem, hogy tiszta volt és bátor és lelkesítõ. (Nem úgy, mint a rendszerváltásnak becézett magyar átverés show.)

Vágvölgyi már a 70-es, 80-as évekre sem emlékszik rendesen. Ekkor készült ugyanis két remek (a maiakat messze felülmúló '56-os film: a Szamárköhögés és a Szerencsés Dániel.)
A Makra körül ugyan volt zûr, de A tanu c. filmen kívül senki nem dicsekedhet (egy néhány éves) betiltással.
Válasz