A piacokon egy pillanatra sem áll meg az élet. Az élettõl zsibongó piacok a mindennapok részei.
A piac betekintés idegen kúltúrákba, kikapcsolódás a mindannapi élet szürkeségébõl.

****
KOREA
Pezsgõ vásárélet folyik egész nap a keskeny folyosókon, átjárókon,csak úgy nyüzsögnek a kereskedõk.
Bemutattak egy kb.10 ezer üzletet magában foglaló piacot, ahol átlag kb 50 ezer ember dolgozik.
Ebédidõben különösen megnövekszik a látogatottsága a közelben dolgozó munkások és vásározók éhségének fokozódásával.Ínyenc csemegének számít a csipõs, pikáns mártásban sült kardhal.Különleges munkakör az ételhordóé.Mivel koreában sok kicsi fogás jelent egy étkezést, elég különös a menünként egy-egy teli tálca , amibõl egész emelet képzõdik, amelyet egy fürgeléptû asszonyka sokszor futva szállít a fején a megrendelõkhöz ( az edényt vissza is ). Ez naponta 100-150 is tálcát jelenthet.
A szokásos vásározók mellett mindig akakdnak olyanok, akik különleges módon hívják fel magukra a figyelmet:
"Kaméleon marketing"-nek nevezi ötletét az egyik turkáló tulajdonos, aki férfi létére nõi ruhába bújik, s napközben többször is átöltözik, hiszen a változatosság élteti a produkciót.:))
A "zene világnyelv" vallja egy büfés, aki klarinétozik vevõcsalogatásként, így segítségének folyton van munkája az odasereglett vendégek testi táplálása közben.
De ne higyjük, hogy a délutáni záráskor a piac nyugovóra tér, ugyanis ekkor éledeznek a mozgóárusok mûszakja.
Elõször a büfések készülõdnek a nyitáshoz, mire a kapuk kitárulnak teljes repertuárjuk tálalásra kész, csak a helyet kell megtalálni gyorsan és hipp-hopp felállítják a mini kerthelyiségüket.A változatos menüket szívesen látogatják esténként nemcsak a vásárlók, hanem a helybeliek is .
És ne felejtsuk el Koreában éjjel is van piac ( mint a régi idõkben is :)) )
A szöuli Namdaemun-piacon (KÉP) éjjel szorgoskodnak a szervezett busszal vidékrõl érkezõ viszonteladók.
Sorra járják a piacot:érdeklõdnek, megrendelnek,vásárolnak,visszacserélnek.Mindezt több fordulóval, nagy pakkal, komoly összegben( pl.van, aki 10000 dollárt költött egy éjszaka ).
Persze nem lehet egész éjjel óriáspakokkal törtetni a tömegben, így sajátos technológiát alakítottak ki a vásározók:Egy központi helyen van mindenkinek egy nagy , számozott vászonpakkja, amibe folyton-folyvást több fordulóval horja az apránként összegyûjtött árukészletét.Hajnali 4-kor véglegesen összecsomagolnak, és irány a busz hazafelé.
Majd pirkadatkor indul a nappali élet újra.
Mintha sosem lenne záróra.

JAPÁN
A japán piacokon a hagyományok és a kultúra uralkodnak, egy nyugodt életformából adnak ízelítõt.
Japánban mindig együtt él a modern világ a hagyományokkal.A piac tradicionális és nyugodt.
A japán nagybani tonhalpiacon pirkadatkor már nyüzsögnek .
Mindenhonnan érkeznek szállítmányok,sok fagyott halat lehet látni.
Megtudható milyen a jó tonhal, nem jó a túl sovány (ott kóstolgatták nyersen!), melyek a legértékesebb részei.
A farkánál belevágnak a húsba, úgy állapítják meg, a színük alapján, hogy érdemes-e megvenni, vagy sem. Még fagyottan különbözõ késekkel és fûrészekkel nagy szakértelemmel darabolják. Pár óra alatt mindent eladtak.
(*Fórum:KHT/11628h.sz. K.J.tól http://forum.port.hu/viewtopic.php?topic_id=39970&start=375)
A 628-i Sensouji templom(legrégebbi templom Tokióban ) körüli piac a híres Asakusa.
Ez utóbbi mintegy 1600 éves múltra tekint vissza.A buddhisták által alapított templom már kezdetek óta nagy tiszteletnek örvendett és sokan látogatták.
Természetesen gondoskodni kellett a mindennapi takarításról.A takarító személyzetnek cserébe a munkájukért a papok megengedték a templom körüli cserekereskedelmet.Ebbõl alakult ki a templomot körbeölelõ bevásárló központ.Bár régen alapították, de tiszta, rendezett, takaros, áttekinthetõ és nem is látszik rajta a kora.Ez az árkádsor igen színpompás és rendezett benyomást kelt a ma emberének is.
Az üzletsoron megtalálhatók a klasszikus japán, tradicionális kézmûvestermékek, speciális büféételek:ningyajaki(speciális omlós süti), kibidango(õröltbabos pálcikás finomság),obanyaki,age-manju(babbal töltött olajban sütött fánk ),stb
A reklám itt is fontos, mert sok az árus( pl.egyik soron 90 üzlet 90 %-a élelmiszert árul):
hangos reklám: két fakalapács ütögetésével csalogatja a vevõket a generációs múltjára büszke tofuárus,
csendben de látványosan árul : a bódéját válon cipelõ mozgó pékárus ("látványpékség" japán módra )

lásd még :
http://www.japaneselifestyle.com.au/tokyo/sensoji_temple.htm
http://www.japan-guide.com/e/e3004.html
http://www.japan-guide.com/e/e3001.html
http://www.bestourism.com/items/di/1045?title=Asakusa&b=167
http://www.tokyohostelskyoto.com/hostel_tokyo/tokyo-local-atractions.html
http://www.ymydew.com/blog/archives/000382.html
http://hungryhamster.blogspot.com/2008/11/japanese-eating-trip-vol-v.html
http://www.japanstyle.info/03/entry14799.html

KÍNA
A kínai piac mindig a szines, mozgalmas életrõl híres.A jókedvû, izgalmas és kedves hangulatú kínai piacokon gyakorlatilag minden kapható.
A soha ki nem húnyó remény tartja életben õket:jó lenne egy saját bolt esgszer.
Nagyon híres (egyik "kötelezõen" megnézendõ ) turistalátványosság a pekingi Panjiayuan régiség/bolhapiac.
Óriási kiterjedésû, mintegy 40 ha, egy napon be sem járható.Hétvégén mintegy 70-80 ezer látogató nézi meg.
Ilyenkor a piac parkolójában csak úgy hemzsegnek a biciglik.
Becsült nagysága kb 3000 üzlet 5-6 fõ üzletenként és mintegy 400 millió yoan éves bevétel.
Kína szinte egész területérõl érkeznek eladók, így Kína különbözõ tájegységeit is képviseltetik, mint ruházkodásban, tájszólásban, jellegzetes otthoni tárgyakban.
A tárgyak mindegyike magán viseli a kinai stílusjegyeket, de értékük változó a bovlitól a ritkakaságig minden megtalálható.
Itt is különféle módjait láthatjuk a figyelemkeltésnek:
zajosan csalogatja vevõit a kasztanyettához hasonló zeneszerszámmal dallamot elócsalpgató árus, csendben dekázik valódi "tollas" labdáival egy öregúr.

lásd még :
http://www.thebeijingguide.com/panjia_market/index.html
http://flashpackerhq.com/photo-essay-panjiayuan-market-beijing-china/

KÉP:A szöuli Namdaemun-piacon

Cultural Trilogy 25.rész-Esküvõk

Az embernek sok mindennel kell megbirkóznia az életben, az esküvõ azonban csakis a jó dolgokról szól.
Az esküvõ mindenhol az egyik legfontosabb esemény. Az esküvõ maga az élet ünnepe.
Ázsiában is a fiatalok többsége nyugati tipusú esküvõt tart, de akadnak egyre többen, akik a tradiciók szerinti hagyományos esküvõket részesítik elõnyben.
Az esküvõk mindig színpompásak, megadják a módját külcsínben, kulináris élvezetekben, szórakoztatásban, emlékezetességben és ezek nem olcsó mulatságok.

KOREA
Nagyon elterjedtek , hogy profi fotóstudiók igénybevételével megörökítik az ifjú pár legszebb napját.
Tradicionális esküvõkön ünnepi hanbok a viselet, amelynek színei is jelentéssel bírnak:szokyna piros (+), felsõ rész zöld (-)
Érdekes szokás az esküvõi láda készítése, amely tartalmazza a nászajándékokat,esküvõi levelet, szülõk iránti hála szövegét, kis jelképes színes csomagokat.
Ezek közül a sárga jelenti a kedvesség meglétét.A beletett kelméket kibontáskor az após húzza ki mintegy megjósolva a születendõ gyermek színét (vörös lány,kék fiú), a külsõ csomók nélküli átkötõ kelme színe fehér , amely hagyományosan a pelenkák alapanayagakánt szolgált.
A hagyományok szerint a ládikát boldog házasságban élõ ,fiúgyermekkel rendelkezõ férfi rokon viszi a lányos házhoz, ahol évõdve és egyúttal pénzes borítékkal megtoldva kiváltják a menyasszonyt is.
Az esküvõi ceremónia általában rendezvényteremben zajlik.
A tradicionális esküvõn minden mozdulatnak,meghajlásnak, ételnek , színnek meg van a maga jelképes szerepe, jelentése.
Külön-külön díszkisérettel érkezik a võlegény és a menyasszony , régen itt látták meg egymást elõször, akár más faluból származva .
A võlegény megy a menyasszonyhoz, régen : gyalog, lovon, gyaloghintón + vezetõvel zenés, zajos díszkiséretben.
Majd a võlegény is, és egy kacsát ajándékoz jövendõbeli anyósának, mely a házastársi hûség szimbóluma, hiszen a kacsának egész életében csak egy párja van, ezzel tesz igéretet, hogy leendõ feleségét megbecsüli és boldog életet él vele.( konfuciánus szellemiség )

Összeesketés menete:
*kézmosás
*meghajlás egymás felé
*igéret
*közös ivás lopótökböl = innentõl házasok
*meghajlás vendégek felé
*Pyebaek (szertartásos meghajlással tiszteletadás a szülõknek )
*võlegényt befogadja a mennyasszony családja

Étel:szinte mindenhol elérhetõ a csirke ill. a szárított hal, ez a fogások egyik alapja.
Rizses süti a boldog házasság jelképe.Egyébként is minden étel színben, alakban tartalomban , díszítésben jelképez és kíván valami jót az ifjú házasok és családjuk részére.
A koreai esküvõ a családok egyesítését is jelenti, tehát a szülõk részei a ceremóniának.
Após elé teszik a fenyõmaggal töltött piros színû jujube-t, ami a bõség,gazdagság, gyermekáldás jelképét, a gesztenye pedig a hosszú életet jelképezi és az anyós elé kerül.Fûszerek, színes gyümölcsök szépen feldíszített hada pedig a következõ generációkat ábrázolja.
A koreaiak õsei a jólétért imádkoztak, és ez a szokás máig él.

lásd még:
http://www.eskuvoimagazin.hu/eskuvoi-tervezes/nagy-szertartas-a-koreai-menyegzo.html
http://ss501palast.weebly.com/3/post/2011/03/01-0211-egy-trtnet-az-eskvrl.html
http://korea-love.ucoz.hu/blog/hagyomanyos_koreai_eskuvo/2011-07-27-25
http://en.wikipedia.org/wiki/Pyebaek
http://www.kourmet.net/2011/07/pyebaek-traditional-wedding-ceremony.html

JAPÁN
Japánban a tradiciók még a modern nyugati stílusú házasságköteéseket is áthatják.
Klasszikus értelemben nincs házasságkötõterem, a házasság kötések szertartásának helyszíne lehet:szentély,templom, szálloda,külföld illetve ezek kombinációja.
Régen otthon köttetett a házasság, majd utána mentek a szentélybe.
Maga a házasságkötés szük körû a pár és esetleg a szülõk vesznek részt rajta.
Legnépszerübb szín a fehér mind a hagyományos, mind a tradicionális mennyasszonyi ruháknál.
A võlegény is sokszor volt fehérben, de ma divatos az erõ és akarat jelképeként a fekete férfikimonó viselése, esetleg családi címmerrel díszítve.
A hagyományos ceremónia kézmosással indul, amit kiegészít a rossz szelemek elûzésére szolgáló csapdosások.
Számtalan fogadalom hangzik el a jó közös életük érdekében és nem maradhat el a szülök köszöntése sem.
A friss házasokat tapssal köszöntik az egybegyültek.A ceremónia során sok-sok átöltözés követi egymást hasonlóan a mi menyasszony és menyecskreruha váltásához.
A japánok szerint az égiek áldása is kell a jó házassághoz. A japán esküvõk akár hagyományosak, akár modernek, mindenképpen õsi hagyományokkal bírnak.

lásd még:
http://bmsteens.gportal.hu/gindex.php?pg=23736319
http://vashkuckoja.wordpress.com/2010/05/02/egy-csalad-a-szomszedbol-2-resz-shusogoek-es-a-japan-eskuvo/
http://lagzi.info/content/view/56/1/

KÍNA
A kínai esküvõk nagy felhajtással járó cifra vigadalmak.
Az esküvõi költségek zömét a házasulandók szállítása teszi ki: régen hintõ, m limuzin.
A szertartás lényege általában étteremben történik és ott is fejezõdik be.
A tradicionális ünnepi ruhák színe vörös mind a völegény , mind a menyasszony részérõl.
Az esküvõi háznál 2 példányban (2x-es szerencse )elhelyezik a vörös színû boldogság jelképet, még akkor is, ha lakótelepi ház kapujáról van szó.
Kínában nem a láda a fõszereplõ, hanem a menyasszony cipõje, amit eldugnak, majd amikor megtalálják a võlegény huzza fel az ara lábára, de õ akkor sem a saját

lábán közlekedik a szertartás színhelyére, hanem a võlegénye hátán (+limuzin ).
És Kínában persze nem lehet ünnepség petárda és tüzijáték nélkül, mintegy a rossz szellemek elûzése érdekében.
Tradicionális esküvõ esetén a vonulás még parádésabb zászlós felvonuláás is lehet sárkányos gyaloghintóval, mely utóbbit a rossz szellemek ellen megnyilazzák .
A fiatal pár megérkezéskor átlép egy nyereg+alma akadály felett, ami a jómódot hivatott becsalogatni a házasságukba.
A pár összekötése tulajdonképpen rövid, a banketten történik a vendégek elõtt tett rövid fogadalom már elegendõ.
Ekkor megkapják a dokumentumokat . 3x3 meghajlással köszöntet mondanak a szülõknek, istennek és egymásnak és kezdõdhet az ünnepség.
Pohárköszöntõk, tréfás játékok, kedves ajándékok színesítik az ünneplést.
Idõvel a stílusok változnak ugyan, de a kínai esküvõk mindig boldog, zajos összejövetelek maradnak.

lásd még:
http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter18/chapter180204.htm

15:20, Péntek (augusztus 5.), DUNA Televízió

Korea, Kína és Japán kultúrájának története
(Cultural Trilogy)

A vásárok napja

A kínai és távolkeleti konyháról és Terebessrõl bõvebben egy kis receptismertetõvel tûzdelve :
http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=34399&a_id=718590&direction=asc&page=1

És még egy :
Korea, Kína és Japán kultúrájának története/Ínyencek asztala

http://oriens.hu/programajanlo/tevemusor/korea_kina_es_japan_kulturajanak_tortenete_1

KÍNA :
Nyersanyagban ínyencségek jellemzik, a 40 féle technikák közül elsõsorban a wokban olajban a legelterjedtebbek.
Jellemzõen meleg ételek .Fontos a tûz használata. 5 alapíz (édes,savanyú,sós,csípõs,keserû )az örökifjuságot biztosítja.Mintegy 50 ezer féle ismert.A császárok , mint a menyek fiaihoz méltónak kell lenni, ha felkerültek egy étlapra.
KOREA
Elsõsorban Joeson dinasztiára vezethetõ vissza konyhamûvészetük.Az 5 szín(vörös,fehér,fekete,zöld,sárga ) fõzésének nevezik.Egyensúlyban kell lennie a színeknek,minimum a fûszereknek kell színeseknek lenniük.Hiszik, hogy így a test is egészséges lesz.Az a jó étel, ami gyógyhatású is.Az étkezés tarthat hosszú ideig is, mivel az ízek végig megtartják jellegzetességüket. A vendég igénye a legfontosabbfontos a tálalásnál.
JAPÁN
Elsõsorban a nyers , kíméletesen feldolgozott ételek a jellemzõk.Itt nincsenek külön díszek, díszítések, minden ehetõ, maga az egész fogás a dísz önmagában, amibe a tálak bekomponálása is beleértendõk.Fontosak a felhasználáshoz a szerszámok, kések minõsége is.Mindig szezonális , természetet is jelképezõ ételeket készítenek.Kevés fûszerezést alkalmaznak.Általában egy személyes adagokat készítenek.

És egy másik epizód kis kiegészítõ háttérrel, akit jobban érdekelne:

Korea, Kína és Japán kultúrájának története (Cultural Trilogy)
A FESTÉSZET VILÁGA

http://port.hu/korea,_kina_es_japan_kulturajanak_tortenete_cultural_trilogy/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=112221&i_season=-1


KÍNA
Híresek a tusfestmények, amelyek az azonos szín ellenére az ecsetkezelés és a felvitt
festékmennyiség miatt elnagyoltak, de plasztikusak.Tájképek, egyszerû események
ábrázolása, amelyek a hangulathoz illõ melléírt vers és az alkotója pecsétje tesz kompletté és eredetivé.
A buddhizmus ,további technikák és a papír terjedése fellendítette elterjedését .
A híres tájképfestészet esetében már színekkel dolgoznak, egyik kedvenc ábrázolásuk pl.a pünkösdi rózsa.
Elterjedt még a több színnel dolgozó népi festészet, mely utóbbi mélyebb értelmezéseket és jókívánságokat örökít meg.Ez utóbbi fõ funkciója a kínai fametszeteknek is, amelyet fõként a kínai holdújévkor ajándékoznak egymásnak sok esetben a szerencseisteneket, vagy társasjátékozó embereket ábrázolnak.A metszet késztésekor csak a körvonalakat nyomtatják, a szinezést függõlegesen felfüggesztett ábrákon egyenként, és ezért egymástól mindig eltérõen készítik.

KOREA
Szélesebb körben a Joeson korban terjedt el egy nevezetes technika (Janji ?),amelyet különleges minõségû papír, többrétegû festékfelvitel jellemez.Kicsit impresszionista jellegû.Természetes szinvilágú, egyszerû hangulatú tájképek, sok esetben napsütéses hangulat a szomorkás Kínaival szemben.
A népi mûvészetben még tovább fokozódnak a kedves, vidám hangulatok.Például a nemese festményeken a tigris vad, a népi festményekben pedig kedves, néha bugyuta.Az oka, hogy ettõl a gonosz távoltartását és szerencsét reméltek.
Szeretik ábrázolni a gránátalmát,dinnyét (bõség, termékenység), lótusz (tisztesség ),pünkösdi rózsát (gazdagság,hatalom ).Ezek a cifra, színes, elegánd bútorokon,kiegészítõkön is megjelentek.
A konfuciánus korban elterkedtek a tanok terjesztését segítõ plakátok .

JAPÁN
Legnevezetesebb a japán fametszettechnika, amely a japánokra jellemzõen aprólékos,részletekben gazdag technikát jelent.Kezdetben színészeket, tájképeket , majd a buddhizmussal kapcsolatos témákat ábrázol.
Minden szín, minden minta új réteg felvitelét jelenti.A szerszámok, mint általában Japánban specifikusak és aprólékos munkát lehetõvé tevõk.
Ezen eljárás az õse az aninmációs filmek technikájának, innen eredeztethetõ a manga népszerûsége is.

http://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_painting
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_fest%C3%A9szet

http://en.wikipedia.org/wiki/Korean_painting
http://hu.wikipedia.org/wiki/Korea_m%C5%B1v%C3%A9szete

http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_painting
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_m%C5%B1v%C3%A9szete
http://hu.wikipedia.org/wiki/Manga

Nemrégen sikerült megnéznem videóról,akit nem zavarok vele itt a nem túl rövidre sikeredett összefoglalóm
( online én nem találtam meg, pedog sokan megnéznénk a többi részt)

Korea, Kína és Japán kultúrájának története (Cultural Trilogy)
http://port.hu/korea,_kina_es_japan_kulturajanak_tortenete_cultural_trilogy/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=112221&i_season=-1

A SZÉPSÉG EGY CSÉSZE TEÁBAN
Egyetlen csésze teában és a teázási szokásokban megfigyelhetõ egy nép egész történelme, kultúrája.
A teakészítés az illetõ országra jellemzõen, lehetõleg minden érzékszervet kényeztetõ szertartás kerete között zajlik.Test és lélek egyaránt megtisztul a teaivástól.

A tea egy többféle alfajjal rendelkezõ,babérmeggyhez hasonlító szubtrópusi (meleg+nedvesség) igényû cserje , melynek leveleit fogyasszák.A zöld leveleket az eltarthatóság növelése érdekében feldolgozzák, amely során különféle átalakulások történnek, amely kihatnak a színre, ízre,állagra és végsõsoron a belõle készült italra.
A feldolgozás és a teakészítés hagyománya területenként nagyon eltérõ, és még országon belül is lehetnek jelentõskülönbségek.Mindhárom országban nagy tisztelete van a teáknak, így az egészséges életmód nemcsak a teaital ivását jelenti, hanem rengeteg élelmiszer is készül belõle, mint sütemény, fagylalt, tészta, stb.

KÍNA
Hajdanán még a császároknak sem volt mindennap elérhetõ élvezete a tea , istenek italának tartották.
Tisztelték tisztító gyógyhatását, szinte ellenméregnek tekintették .
A pekingi teapiacon többezer teafajta jelenik meg.
Az itteni csoportosítás szerint 6 fõcsoport van,úgymint :zöld,fehér,sárga,kék,vörös,fekete,virág.
Ez a különbözõ módon történõ szárítás (nap,ventillátor,préselés,stb) és a fermentáció elõrehaladtával mélyül.
A fekete tea távolabbra szállítva sokat veszít ízébõl ,illatából ezért feljavítják virágokkal, az újra feldolgozás mikéntje további alfajokat jelent.
A kínaiak számára a teánál az illat a legfontosabb.
Az ital készítésénél is ennek minél jobb megõrzésére törekszenek:forró vizzel öblített,
fedõvel ellátott csészékben készítik.

KOREA
Buddhista szerzetesek hozták Kínából.Korea éghajlata csak szûk területen teszi lehetõvé a teatermestést.
Az eredeti elsõ termõhelyen még mindig élõ vadteamezõt emlékkõvel megjelölve tisztelik ma is.
A koreaiak elsõsorban a tea ízét élvezik.
Náluk a feldolgozás elsõsorban enyhe pörkölést jelent, amely után az összefonnyadt tealeveleket bambuszgyékényen
sodorgatják, mint a tarhonyát, ami szintén ízfokozó, mivel a levelek viaszrétegét ezáltal megtörik.
Az ilyen tea pikáns, selymes, édeskés, enyhén pirult ízû.

JAPÁN
Kezdetben a munkanélküli szamurájoknak adott munkát a létrehozott zöldteaültetvények sora, majd erre épült a feldolgozás :válogatás, aprítás, tisztítás....
Japánban nagy becsben van tea fogyasztása, rengeteget isznak belõle, és szertartásos ceremóniával zajlik mind a teaaukció, mind a teakészítés.
Legkedvesebb dolgaikat O elõtaggal jelölik, így legnagyobb becsben tartott teájuk Ocha (?),
a japán teaszertartás központi eleme még a matcha ( zöld tea por).
A zöld teának antibiotikum, rák- és öregedés elleni hatást tuljdonítanak.
A japánok leginkább a színre helyezik a hangsúlyt .
A teavendégségnek , mint szellemi tevékenységnek õk is megadják a módját:ivás
közben nem beszélnek, a végét szürcsöléssel jelzik, egyben ezzel köszönik meg.
A teázáshoz használt csészék eredetileg az elhurcolt koreai kézmûvesek rizsfõzõ
tálkái adták a mintát,õk is mutatták (?!) meg a gyártását.
Manapság elterjedt divat, hogy mindenki maga készíti SK teaivó,idény szerint díszített kerámiacsészéjét az erre
szakosított mûhelyben.

http://www.1000tea.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=17&Itemid=43
http://teazo.freeblog.hu/archives/2007/06/05/A_teacserjetol_a_csomagolasig/

z egy szenzációs összefoglaló kép a 3 távolkeleti orszáág kulturájáról
hasonlóságokról-különbözõségrõl, és a harmóniájuk lenyûgözõ!
figyelemre érdemes minden perce a filmnek! /látom még ismétlik 17.-én/

Szia
Meg is nézheted az egészségedet a sok "halott"étel fogyasztása következtében

miért, te azért eszed a gulyást, mert rá vagy szorulva?

Engem is! Egyébként itt meg lehet nézni online:

http://www.dramafever.com/drama/133/1/Cultural_Trilogy/

Na de ez most nem állatölésrõl szólt hanem papír és kulturális dolgoról.

korea, kína, japán...a világ egyetlen területe ahol mindenféle állatot megesznek, kutyától, bálnától macskáig csak a hecc kedvéért, mert nem mintha rá lennének szorulva

Hogyan kell humánusan ölni?
Amúgy szerintem el sem hinnéd, hogy a fehér ember mi mindenre képes. És hol van ahhoz a csirkevágás!
(Egyszer láttam egy disznótelep belsejét kb. fél percig. Ahogy ott a disznókat tartották, szerintem örömmel sasszéztak volna inkább maguktól az üstbe.)

Te sem jártál még baromfitelep vagy baromfifeldolgozó közelében... amit nem látsz, az nincs is, ugye?

Ezt a sz*rt állatszeretõ embereknek nem ajánlom! Gyerekeknek pedig végképp nem, hacsak nem szeretnénk bemutatni számukra az élve boncolást premier plánban! S még csak karikát sem raktak a film alá. Hát nem nézett bele senki?
Sajnos ezért én is gyanútlanul elkezdtem nézni, de még most is könny szökik a szemembe, ha a látottakra gondolok. Gyanítom még évekig elõttem lesznek ezek a képek. Félreértés ne essék, nem vagyok vegás, de azt joggal várom el, hogy ami a tányérra kerül, az halott legyen, ráadásul minél humánusabban érje el a szerencsétlent a vég. Rohadt kínaiaknál úgy látszik ennek az ellenkezõje a cél. S ide még igen sok cifra jelzõt tudnék írni. §*%"ß**¨°!!!
Látszik, hogy nem fehér ember készítette a filmet, az ezt fel sem venné, ezek meg még büszkék is rá.