offtopic
twillight 2010 okt. 10. - 18:17:35
(461/561)
Hogy jön ez ide? A Talmudról tettem fel egy kérdést, az általad adott link meg tökéletes lófasz. Különösen azon röhögtem jót mikor aszondja: "nem akarják, hogy a dolog napvilágot lásson. ... A dolog igen nagy szenzáció, melyet nem kívántak közzé tenni." - és a mellékelt képen éppen rendezik be a DINOSZAURUSZcsontvázakkal egy MÚZEUMOT.

A többi része a "cikk(?)"-nek meg még nagyobb marhaság, a Stonehenge-t meg 4 markos legény fel tudja építeni. Hagyjbékén.
ibacs 2010 okt. 10. - 18:11:08
(460/561)
STURP/AMSTAR dokumentációkat sem olvastad/olvashattad.

Mégis pár mondatos "magyarázataikból" operálsz

Most nem megy?

Most kicsit lelépek, addig nézd meg a 412-õt:)
Ja meg a privi "ládádat"
dmajer700 2010 okt. 10. - 18:02:50
(459/561)
Még nem is olvastam el a könyvet.
ibacs 2010 okt. 10. - 17:43:36
(458/561)
A 40 szavas mondat nem a Héber,Görög .Latin összességébõl állt, remélem ezen nem kell vitatkozni.

Tehát a Latin és a Görög miatt megdõl az elved
ibacs 2010 okt. 10. - 17:39:51
(457/561)
Nagyon jó a példa, úgy érzem engem erõsít

" Nag on szeret süt mény
ap le bec use
i t süss
Vagyis:
Nagyon szeret sütemény
apple because
ist süss "

Most próbáld meg analógizálni 8%-nyi töredékkel:

eredeti:
Nag

Vagyis:??????
dmajer700 2010 okt. 10. - 17:38:53
(456/561)
Azt még elfelejtettem, hogy van sok nyelv, ami sokkal kevesebb szóval fejezi ki magát, mint más nyelv. Erre legjobb példa a mi anyanyelvünk, ahol egy szóval egy egész mondatot ki lehet fejezni (elkelkáposztás....)
A latin egyébként meg szórendi szerkezetében hasonlít is a magyarra.
A héber pedig különösen olyan írás, ahol ha jól tudom, nem betûket, hanem "szótöredékeket" használnak írásra, mint az egyiptomi hieroglifák. tehát két "betû" már egy fél mondat.
dmajer700 2010 okt. 10. - 17:30:35
(455/561)
Kettõ dolgot szeretnék kiemelni:
Az egyik, hogy én úgy gondolom, a leplet ráborították a papírra, egyéb esetben az bármilyen úton-módon leeshetett volna a testrõl, és máris értelmét veszti. A szövet "fogta rá" a testre.
A cél nem az volt - gondolom - hogy "messzirõl észrevegyék", hanem hogy ha odamegy a család (akik - megint csak gondolom - tudták, hol van eltemetve a test, én is tudom nagyszüleim sírját, pedig évente csak egyszer megyek ki) akkor "igazolni tudják" a test mellé tûzött papírral, hogy az az "övéké".

A másik, hogy "hogyan tudta rekonstruálni a szöveget néhány töredék szóból" - nos, ez a szakmája. Nem tudjuk, de ennél képtelenebb dolgokra is képesek. Az is elképzelhetõ - szerintem - hogy volt olyan szöveg, amibõl több szó is megvolt, majd analógiai alapon illesztette be ezeket a másik szövegbe is (ahol megint csak volt néhány szó) pl:


Nag on szeret süt mény
ap le bec use
i t süss


Vagyis:
Nagyon szeret sütemény
apple because
ist süss

Kiegészítve:
Nagyon szeret [alma] sütemény [mert] [finom]

Ez az analógiai következtetés, emiatt elég néhány szótöredék is ahhoz, hogy három nyelven is érthetõ szöveget kapjunk.
Remélem nem lett túl bonyolult.

Az írást pedig elolvastam, egy nagy marhaság, tele csúsztatásokkal és félinformációkkal, téves következtetésekkel.
ibacs 2010 okt. 10. - 17:25:30
(454/561)
Még azt lefelejtettem, a szöveges témához.Elég valószínûtlen, hogy a papír ami teljesen más anyagú mint a lepel, ugyan úgy rásimuljon az arcra, hogy a szöveg így átkerülhessen.
ibacs 2010 okt. 10. - 17:21:49
(453/561)
Róma is ott van, ha jól emlékszem:)))

Addig mit csinálj?Pl próbálj meg egyszerû "paraszti logikával" válaszolni a 412-es kérdésemre.

Biztos sokan vannak így mint te a becsléssel.A becslésnek egyébként, mert baffus ezzel is foglalkozik egy tudomány:)
vannak "mértékei" realista,elfogadható, durva. Neked a harmadik sikerült, mint Kolumbusznak, de neki is szerencséje volt:)
ibacs 2010 okt. 10. - 17:13:59
(452/561)
a rekonstruálatlan szövegek
ibacs 2010 okt. 10. - 17:13:14
(451/561)
A cikkhez most csak az elsõ része miatt szólok hozzá.Kicsivel ezelõtt már megtettem de nem lett nagyon vita tárgy eddig.Nos Dr. Barbara Frale felfedezése egyenlõre még semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, bár könyve már megjelent semmi plussz infót nem csepegtettet a felfedezés részleteirõl csak azt amit itt is olvashatunk.
A könyvet még csak olaszul lehet olvasni, úgy látszik a nagy felfedezés azért még sem kavart akkora port ,mint várhatnánk,Ez a tény azért mindenképpen kétségekre ad okot.

Szóval egyrészt nem tudjuk, hogy a lepelnek melyik az a mintázata ami,ûgymond a külvilág felé nézett.Értelem szerûen a szöveget itt kell keresnünk, hiszen a becsomagolt test azonosítása véget írták rá.

A mellékelt képen látszik, hogy ha a szövetnek ez a külvilággal érintkezõ része, akkor bizony tükör írással írták rá 3 nyelven a szöveget. Ez a tréfa elõbb juttatja eszembe Leonardót, mint egy akkori "temetkezési felügyelõt".

Ha viszont ez a lepel belsõ fele ami Jézussal érintkezett
Akkor itt a tükör írás helyes , de akkor ugye festék "átütésrõl" van szó. Ha ez igaz akkor jelentõs mennyiségû festék kimutatható lenne, de ilyenrõl nem tudunk.Illetve ennyi festék egy meggyõzõ kormeghatározást is jelenthetne(feltevés csak)
Az hogy ez a belsõ felén van az nagyon fontos dolog, mert csak így érdemes a kérdést vizsgálni, hiszen a fordított esetben a tükörírás egyértelmû belemagyarázást jelent csak,tehát hamis információn alapszik.

De hogyan üthetett át a festék? Frale kisasszony azt mondja, hogy nem közvetlenül a lepelre volt írva, hanem egy papír okiratot(amin a szöveg,tinta volt) helyeztek az arcára és az fogta meg a vásznat.
Nos, hogy a vászon belsõ felén az ez esetben helyes tükörképet kapjuk akkor ezt a papírt írással lefelé kellett elhelyezni. Viszont ez teljesen életszerûtlen, hiszen egy azonosító megjegyzést nyilván úgy érdemes elhelyezni, hogy könnyen látható legyen.Ez egy emberi tulajdonság a VHS kazettát sem írással befelé tesszük a tokjába, hogy aztán mindegyiket felforgassuk, hogy megtaláljuk az igazit.
Ha írással felfelé tették rá ,ahogy várnánk, akkor megint beleütközünk a tükörírás problémájába, illetve abba a ténybe, hogy a a tintának át kellet ütnie a papíron és azután a leplen is.Itt hozzátenném, hogy a lepel vastag szövésû majdnem 1mm-es a "szövetfonal" vastagsága, ami a szövés miatt még közel meg is duplázódik. Ez azért elégé elképzelhetetlen mert jó esetben csak az esetleges tintapacák tudnának így átütni ennyi anyagon.

A másik fontos dolog, a mellékelt képen látszanak a szövegek(persze az eredeti szövegek alig kivehetõek) Állítólag 3 nyelven van a szöveg, ami látszik is, tehát ezt a kb. kilenc szót 3-al még el kel osztani.
Ez alapján a következõ kérdésem. Egy negyven szavas mondatot, hogy a bánatba lehet rekonstruálni 3 db töredékes szóból????

Várom az észrevételeket, legalábbis azokat amelyik kicsit árnyaltabbak annál ,hogy:"Márpedig miért ne lehetne"
dmajer700 2010 okt. 10. - 16:55:04
(450/561)
Továbbra is azt mondom, 3 vagy 4 méter igazán nem számít. Én elfogultság nélkül mondom, ha kiterítenek elém egy ilyen hosszú leplet, nem tudnám megmondani róla méterre pontosan, mekkora. És meg vagyok gyõzõdve róla, hogy más sem.

Azt mondtam, olasz lábat használtam, nem rómait:) Velence is Olaszországban van.

Még nem kaptam visszaigazolást arról, hogy elolvasta az üzenetet. Addig mit csináljak? Ha kapok, szólok.
Petterson 2010 okt. 10. - 16:32:16
(449/561)
ibacs 2010 okt. 10. - 16:30:51
(448/561)
Az gondolom a velencei láb amire gondolsz, mert az 35 cm a római láb csak 29 valamennyi.
De a kb. az egész pontosan 2,8 ehhez képest a 4 az 40-valahány százalékkal nagyobb ami becslésnek már elég durva, akár hogy is szépítjük.Persze becslésnek becslés.

a 2-3 méter helyesebb, mert akkor lefelé is csak 30% körül tévedsz felfele meg 10-el sem.

De csak a Kolumbuszos dolog miatt írtam le, mert ott nem tér el a két mértékegység csak 7mm-t, ami nem okoz olyan féltávnyi eltérést.

Na és mi a helyzet a Tanár Úrral, meddig kell várni?Vagy kivárásra játszol?
Petterson 2010 okt. 10. - 16:15:44
(447/561)
Ha valakit érdekel, találtam egy hosszú cikket a turini lepelrõl: http://bibliairegeszet.blog.hu/2009/12/20/a_turini_lepel_valoban_jezuse
twillight 2010 okt. 10. - 15:05:50 Előzmény Petterson
(446/561)
Esetleg hivatkozás?
dmajer700 2010 okt. 10. - 14:13:10 Előzmény ibacs
(445/561)
Én például az olasz láb szerint számolva mondtam, hogy kb 3 méter.
Az 35 cm. És nem hiszem, hogy ha elõttem van egy végtelen hosszú lepel, ami mondjuk olyan hosszan elnyúlna, mint most itt a szobám, meg tudnám mondani, 3, avagy 4 méteres-e.
Saccolnék, és "kb. 3-4 méteres"-nek mondanám. Ez nem olyan eget rengetõ tévedés.
Bár, ahogy itt nézem, ha centiméterre pontosan írta volna le a beszámolóban a méretet, akkor meg az lenne gyanús:)
Belekötni mindenbe lehet. Volt errõl gyerekkoromban egy mese, de nem offolok:)
dmajer700 2010 okt. 10. - 14:08:39 Előzmény Petterson
(444/561)
Az az Ószövetség része, mítoszok, eredetmondák gyûjteménye, mint a magyar csodaszarvas.

Az Újszövetség Jézus életét mutatja be.
ibacs 2010 okt. 10. - 08:22:19
(443/561)
Ez nem teljesen így van, remélem nem veszed kekeckedésnek.
A láb hosszmérték, minden országban, kultúrában nagyjából egyforma, hiszen egy átlagos emberi lábméreten alapul , mint elnevezése mutatja.És az átlagos lábméret nagyjából mindenütt azonos.Konkrétan az egyiptomi és a görög láb 7mm-ben tér el egymástól.
A görög láb 30,7 cm az egyiptomi meg az egy orgya(1,8m) 1/6 része, azaz 30cm. Ez a Föld teljes kerületére lebontva kb. 30km-es távolság, ami már eleve nem halálos eltérés egy hajósnak, pláne, hogy a tengeri út alatt csak a föld kerület egy részérõl van szó, tehát a 30km-sem 30 hanem kevesebb.

Eratoszthenész állapította meg legpontosabban a föld kerületét.Ptolemaiosz kicsit kisebbre számította, Kolumbusz az õ méréseire hagyatkozott. Amit Kolumbusz a számításnál valszeg nem tudott az , hogy mekkora a stadion méret amelyiket mindkét tudós szorzóként használt a számításban, mert azokban valóban nagy eltérések voltak.

De a lényeg ami a vitátokban volt a lábméret ami lábonkén csak 1-2 cm eltérést jelent.

Remélem kiigazításomat nem bántószándékúnak veszed, és nem ugrasz nekem, hogy már megint én tudok mindent rosszul:)
Petterson 2010 okt. 10. - 06:59:16
(442/561)
Habár a Talmud szerint Ádámot elõször iszapból formázta és gólem volt... akkor viszont lehetséges...