2/10
Fekete Tibor nov. 22. 23:41:33 2/10
(6/6)
Ez a darab kicsit más. Van benne egy kis ("mainstream") propaganda, némi aktuálpolitikai - szigorúan ballib - utalással fűszerezve.
2/10
B. T. László okt. 31. 20:37:45 2/10
(5/6)
Valljuk be: ez bizony nem sikerült; félkész az előadás. Emellett: komolyabb dramaturgia, több próba segített volna. Amiért nézhető, az elsősorban Szilágyi Csenge, Ertl Zsombor, ifj. Vidnyánszky Attila igyekezetének köszönhető. Idővel minden bizonnyal összeérik az előadás...
Okoskata okt. 28. 13:43:04
(4/6)
Hát nekem meg nagyon tetszett! Eszenyis volt a rendezés, igen, de én szeretem, ha valami karakteres és felismerhető, és akkor azt úgy is nézem. Mindenki korrektül énekelt, egy prózai színházban ez pont elég, nekem nem hiányzott az öncélú áriázgatás, nem vonta el a figyelmemet a tartalomról. Mert az is volt. És az élő zenekar a zenekari árokban szuper volt! Mint ahogy az összes szereplő is. Az is tetszett, hogy a Rolla-Baracs páros sem volt olyan unalmasan sematikus, ahogy az operettekben általában lenni szokott. Nagyon sok jó ötlet volt a rendezésben, jó volt a díszlet, a koreográfia stb. Aki úgy ment oda, hogy a rosszat keresse az előadásban, annak az a "jutalma", hogy nyilván meg is találta.
6/10
Rojita okt. 28. 01:33:28 6/10
(3/6)
Félve mentem el az előadásra a fenti két kommentet elolvasva, de tk. kellemesen csalódtam. Nem egyszerűen egy híres operett színpadra állítását láttuk látványos színpadképekkel, hanem ezek mellett közepesen polgárpukkasztó volt a rendezés. Ismétlem, azért nem tört át minden ingerküszöböt a látvány. Ötletes volt a kukoricás telepítése a színpadra, a sok kitömött állat, hiszen egy vadászkastélyról van szó. A gumiasztal az éneklő – táncoló színészek sokoldalúságát segítette demonstrálni, az estély habfürdőben pedig a színpadi látvány tetőpontja volt. Találóak voltak a szövegben végrehajtott napjainkra utaló betűzések.
Látványos volt a kb húsz fős ének és tánckar produkciója.
Azonban, miért kellett a színháznak egy operettet műsorra tűznie, (jó, szereti a közönség), de ha a társulat nem rendelkezik megfelelő énekes színésszel? Tudjuk, ma már csak az lehet színész, akinek hallása van és tud énekelni. Nyilvánvaló, h a Víg társulatának mind a negyvenvalahány tagja tisztán elének bármilyen énekszámot, de mégsem énekesek. Az elmúlt évtizedekben számos emlékezetes zenés darabot vittek itt színre (Padlás, Fekete Péter, Dzsungel könyve, Mágnás Miska) EE rendezésében (West Side Story, Hegedűs a háztetőn), de akkor a színház jól éneklő társulati színészeire tudott támaszkodni( Kaszás Attila, Pápai Erika, Méhes László, Börcsög Enikő…)
A mai Mágnás Miska szereposztását végig nézve, a címszerepet játszó ifj. V.A kívül nem rendelkezett megfelelő énekessel a színház. (A kis Vidnyánszky számomra igazi meglepetés volt. A Hamlet és A diktátorban megismertük, h remek színész, kitűnő, akrobatikus a mozgása. Ma meghallottuk, h kellemes baritonján tisztán és érthetően énekel, sőt közben még táncolni is tud. )
A szereposztást folytatva nagy keresést folytathatott a rendezőasszony a színház falain kívül. Korláth grófné szerepére Bandor Évát Szlovákiából importálta, Dobó Enikőt Kecskemétről, Horvát Szabolcs Kaposvárról indult, és jelentős szerepet kaptak a gyakorlatos egyetemisták is.
Miska mellett az igazi főszerepet Dobó Enikő Rollája énekelte. Az egész előadásból kiemelkedett, szép szopránja, észrevehetően képzett, gyakorlott, már számtalan operett-főszerepet elénekelt Kecskeméten.
Baracs mérnök szerepét a még egyetemista Ertl Zsomborra osztották, nyilván énekes hiányból. E.Zs hangja kellemes, de képzetlen, nem elég erőteljes, az énekszámait leszűkítették a hangterjedelméhez.
A két lófarkas Pixi és Mixi grófokat Horváth Szabolcs és Orosz Ákos játszották, énekeltek, táncoltak. Nem lehet rajtuk számon kérni a hajdani két Latabár humorát. Ők egyediek és utánozhatatlanok voltak. (Jó volt látni Orosz Ákost egy humoros szerepben és hajasan.)
Utoljára hagytam Szilágyi Csenge Marcsáját. Sz.Cs jó, PRÓZAI színésznő, de NEM énekes színésznő és sosem lesz az. A már említett kategória. Van zenei hallása, tisztán énekel, de hangja még csak nem is kellemes. Nyilvánvalóan E.E nem talált a szerepre megfelelő énekesnőt.
Mindezek után bátran ajánlom a darabot megnézésre. Nem lesz egy kiemelkedő emlék, de egy kellemes, esti szórakozásnak megfelel.


PumiTimea okt. 25. 00:25:07
(2/6)
Sajnos volt "szerencsém" nekem is ott lenni ezen az előadáson. Úgy érzem elveszett 3 óra az életemből és nemcsak, hogy elveszett, de még maradandó rossz emléket is hagyott. Soha nem értettem azokat az embereket, akik félbehagynak egy előadást és inkább menekülőre fogják...egészen a mai napig. Rajongok a színházért, pláne az operettért, de ez a valami megmagyarázhatatlan gyalázat, förtelem volt!!! Egy giccsparádé, ami még csak nyomokban sem emlékeztetett a nagyszerű alapműre. Egy valami vitte az egészet, a jól ismert zenéje, de ez persze nem az (át)rendezőnő erénye. A színészek játéka rendben volt, de hiába hozták ki magukból a legjobbat, a rendezés élvezhetetlenné tette a darabot és keserű szájízt hagyott maga után. Egy tanulságot leszűrtem belőle: Eszenyi Enikő rendezésre soha a büdös életben nem megyek többet!
Fekete Erika okt. 24. 22:13:09
(1/6)
Ma láttam a főpróbát. Amíg nagyjából követte a filmet az előadás menete -majdnem azt mondanám, hogy parádés volt . A második felvonás úszott a habban, s ezzel el is úszott valahova a történet. Sokan elmentek, mert azt hitték, hogy mégsem happy end a vége. Aztán nyújtották még a harmadik felvonásban a boldog véget. Voltak persze itt is nagyon jó, meghökkentő- egyben kedves részek, pl. Hirtling István előadásában a "csiribiri".. Nagyon hiányoltam/tuk, hogy a filmbeli,már szlogenné vált latabári részek gyakorlatilag eltűntek. Az egész előadás - nem tagadva, hogy tehetséges fiatalember - Miskára/Vidnyánszkira volt kihegyezve, de azért a Marcsát játszó Szilágyi Csenge is remekül szerepelt, időnként túlszárnyalta a nagyon favorizált Vidnyánszky Attilát. Az első felvonás valódi színházi élmény volt - ami a Vígszinház nem sok előadásáról mondható el. A hangulatot az eredeti mű zenéje, szövege emelte. Amikor eltértek tőle - no, akkor leült a jó kedvünk. Melyet tovább rontott a trágár szöveg, a levágott állati lábbal való dobálódzás. S ne feledjük az óriás kakast! Vajh ki ő, s mit keresett itt, tán Frank honból jött? Miért? S nem csalódtam a szöveg érthetőségében, a már megszokott túlhangosítás, amely az érthetőség rovására ment. Óh boldog idők,amikor még nem volt ez a fajta hangosítás és mi, nézők értettük a színészeket. Várhatóan rosszabb lesz, mert a későbbi előadásokban fel fogják pörgetni a beszédet, éneket, s akkor már csak a filmbeli emlékeinkre hagyatkozhatunk. Csak zárójelben mondom, a Nagy Gatsby 90 %-a szövege érthetetlen, de a Hamlet sem százas...
A Ghymes bemutatja: Szarka Tamás és zenekara újévi koncertje