olahmiki1959 febr. 03. 20:00:34 Előzmény Nótárius
(4/4)
Köszönöm ezt a hosszú ismertetőt, végigolvastam, érdekes és tanulságos volt.
Az utolső néhány mondatot olvasva pedig elszorult a szívem, mert ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ha nincs ez az őrület - a zsidóüldözés -, mennyi érték jöhetett volna még létre az elmúlt évtizedekben, filmben, irodalomban, zenében, művészetekben, gazdasági életben, a találmányok területén, és nem csak nálunk, hanem világszerte...

Egyébként, erre jó, ha az embernek van egy filmes listája - nekem van, mindig megnézem, hogy rajta van-e az a film, amit meg akarok nézni.
Ez rajta van - közben kiderült, hogy azóta már láttam -, és annak idején azt írtam bele, hogy "fekete-fehér vígjáték, aranyos".

Üdv!
Nótárius febr. 03. 18:12:13 Előzmény olahmiki1959
(3/4)
Íme, Lakatos Gabriella mmalexikon.hu-n közzétett szócikke, amely a fentitől némileg eltérő tartalmú és részletesebb, teljesebb áttekintésű ismertetése e filmnek; amelyből az is kiderül, hogy "miért Orient Expressz a címe":

"Cserépy filmje egy mindenre elszánt vidéki lány, Rozi (Pelsőczy Irén) filmsztárrá válását mutatja be. Az alföldi uradalom napjai unalmas monotóniában telnek. A sivár mindennapokat Rozi és édesapja (Csortos Gyula) rögtönzött színielőadásokkal és képzeletbeli világkörüli utazásokkal, valamint a nagy izgalommal várt színházi és filmes lapok olvasásával próbálja elviselhetőbbé tenni. Egy nap váratlan esemény pezsdíti fel Rozi életét: az Orient Express forgalmi akadály miatt kénytelen rövid ideig a falu állomásán várakozni. A rövid intermezzót kihasználva Rozi beszédbe elegyedik a vonaton utazó rendezőasszisztenssel, Boda Gézával (Pethes Sándor). A rámenős, színészi babérokra törő lány arra kéri a magát egy reprezentatív film főrendezőjének hazudó Bodát, hogy készítsen róla próbafelvételt. Nem sokkal később Rozi már a budapesti filmgyárban kéri számon a férfit a neki tett ígéret miatt, miközben megpróbálja az ujjai köré csavarni a valódi főrendezőt, Szilágyi Pétert (Ajtay Andor).

Rozi érkezésekor a filmgyárban Az erdész­lány című film felvételei forognak. A fiktív mese a címszereplő erdészlány és egy gróf közt kibontakozó mesalliance-történetet mesél el, amely a korszak magyar filmtermésének meghatározó szegmensét jelentő romantikus vígjátékokat idézi, ahol a látszólag

áthághatatlan társadalmi akadályokon felülkerekedő szerelem a történet központi eleme. Az időről időre dalra fakadó szereplők és a szerelmesek végső egymásra találását bemutató végjelenetben látszólag

teljesen indokolatlanul feltűnő tánckar pedig enyhe iróniával utal azokra a korabeli magyar produkciókra, amelyek a történet legváratlanabb pontjain csapnak át éneklésbe vagy látványos revüjelenetekbe.

Cserépy filmjéből ugyanakkor a szakma végtelen szeretete árad: a filmgyár udvarán nyüzsgő színészek és stábtagok közt keresztülkocsizó kamera a filmkészítés varázslatos világába vezeti be nézőit, ahol a szakma jellegzetes figurái sorakoznak fel: a nagyot mondó segédrendező, a minden fölényessége ellenére is rokonszenves főrendező, a felvétel közben a romantikus jelenetbe belefeledkező kellékes, a Rozi próbafelvételét meghatottan figyelő technikai személyzet, az évtizedek óta epizódszerepeket alakító, meglett színész, valamint a végtelen hittel és elszántsággal rendelkező sztáraspiráns.

Mint a korszak filmjeiben oly gyakran, a kegyetlen valóság itt is felsejlik a gondosan felépített díszletek mögül. A filmgyár udvarának egyik épületén pár pillanat erejéig a „Szebb jövőt!” felirat olvasható, amely mementóként emlékezteti a nézőt: a zsidó származású filmeseket az Orient Express forgatásának idejére már száműzték az álomgyárból."

Ez felkeltette a kíváncsiságomat, ezért be is állítom felvételre. ;)
Flóra_kisasszony 2013 júl. 13. - 16:09:40
(2/4)
:D
olahmiki1959 2013 júl. 13. - 12:48:08
(1/4)
Az ismertetõbõl csak egy dolog nem derül ki: hogy miért Orient Expressz a film címe.