6/10
barrix1 2017 máj. 30. - 23:06:29 6/10
(3/3)
Gothár Péter rendezései nálam sajnos soha nem ütik meg a szokásos katonás szintet: ezért ritkán, és félve ülök be rájuk. Most is talán a darabválasztással volt a baj, semmiképp sem a színészekkel. Ötvös Andrást én kimondottan szeretem, nekem személy szerint még az utóbbi években felszedett + kilóival is sokkal vonzóbb férfi mint Mészáros Béla, pedig az õ játékát is kedvelem. Ebben az elõadásban a fõhõs iránt aztán szemernyi szimpátiát sem tudtam érezni, maximum sajnálni tudtam. Rezes Judit alakítása tetszett talán a leginkább. A díszlet nagyon ötletes és hangulatos volt, sajnos az elõadásra 2 év múlva tuti nem fogok emlékezni.
Edmond Dantes 2016 jan. 09. - 15:29:01
(2/3)
E fórum hasábjain, film és színház rovatban egyaránt trendi és nyomatékos kiszólás: fél óra múlva elaludtam rajta, tíz perc múlva elkapcsoltam avagy (színházban) e l m e n t ü n k a szünetben. Nálam ez utóbbi itt a fórumon megírva egyetlenegyszer (és amúgy korábban is csak elvétve) fordult elõ...és most, ennél a produkciónál másodszor.

Nem tudom elismeréssel nyugtázni, hogy a Katona egy bõ 50 éve talán elismert író akkor újszerû (??) hangvételû darabját elõvette és 2015 végén a nyakunkba varrta. A színház hon- és szórólapján lévõ állítás, miszerint az író "rendkívüli erõvel ható eszközökkel mutatja meg" azt, amit (nem másolom be ld a honlapon): egyszerûen nem igaz. És ha 1960-ban netán "irodalmunk egyik legnyomasztóbb és legriasztóbb remekmûve" volt is (ld feljebb itt), ez a mára ugyancsak és végképp nem érvényes és alig hihetõ. Gothár Péter kimondottan érdekes és a szûk térben tágasra varázsolt színpadán a komplett elsõ részben üres és alig követhetõ szócséplés folyik, amit csak olykor szakít meg 1-1 (mellék)szereplõ bejövetele hangos csengõszó és az ajtó/k meg a tetõablak nyitogatása-csukogatása kíséretében. És valljuk be, Ötvös András, akinek illetve az általa alakított (anti)fõhõsnek a vállán nyugszik-roskadozik-dõl össze az egész elõadás, nos õ sem alkatilag sem színészi formátumban nem tölti ki sem gyûrött ballonkabátját sem szerepét: az utóbbi sajnos sorsdöntõnek bizonyul. Az elsõ rész közepén elhangzik: Oblomov. Goncsarov hõse õ, a tipikus orosz "felesleges ember" archetípusa, az orosz irodalom alapkaraktere. Ha Kis János lenne Sarkadi "felesleges embere", akkor ez az elõadás, az Oszlopos Simeon a Katona felesleges e l õ a d á s a. Olvasom: a 2. rész jobb. Sosem fogom megtudni, így van-e.

Három szóval: nem kellett volna.
virata 2015 nov. 10. - 11:59:23
(1/3)
A színház ünnepe. Remek darab, remek rendezés, remek színészek, remek díszlet, jelmez és maszk, remek közönség. Csak egyetlen egy dolgot nem értek: miért aktuális ma a hatvanas évek alkotásképtelen, önrontó, másokat is megbecstelenítõ mûvész alakja? Persze, a maga korában Sarkadi ezt jól megformázta, de azokra az évekre már csak a nagyon idõsek emlékeznek - fiataloknak, külföldieknek ez a most bemutatott darab alig mond valamit, mert nem tudják elképzelni, mi volt itt 50 évvel ezelõtt. A szereposztásról csak annyit, hogy én Ötvös András és Mészáros Béla szerepét kicseréltem volna, mert utóbbiról jobban elhihetõ, hogy sikeres nõcsábász. Ötvös nem olyan vonzó férfi - már elnézést, de itt nincs helye az udvariaskodásnak -, persze ettõl még lehet akár tehetségesebb is. Csakhogy a színház azért van, hogy a nézõben illúziót keltsen, és elképzeltessen vele egy szituációt. Márpedig így elég hiteltelen.