Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Pleasantville

Spoiler
Shaba 2012 jún. 11. - 11:23:25
(30/50)
Ami ezt a filmet és magamat illeti, én jóval kevesebb fennköltség mentén kódolom vissza, jóval laposabb, földközelibb pályán indítva látom és magyarázom a történet általam kihüvelyezett mondandóját.

Amerikáról és fõként Amerikának szól. Létezik egy idealizált, az átlag amerikai közép- és alsó-középosztály tudatában épített és táplált Amerika-kép(zet), amit Pleasantville (léte, alakjai és sztorija, amit bámulni, figyelemmel kísérni lehet, valamint álmodozni rajta, még akár továbbképzelni is) testesít meg és fest elénk. Homogenizált életvitel, egysíkú, sablonos, idillikusan simára csiszolt napok, ohne érdemi konfliktusok és izgalmak - mindez szigorúan fekete-fehérben, épp mint az erre fogékony szemellenzõsök és korlátoltak önimádó, kényelmes és langyos dagonyává tapodott Amerika-képe. (Vö.: az oly sokat emlegetett oklahomai tramplik, arkansasi tapló farmerek öncélú puritanizmusban oldott, merev társadalmi dogmáktól kondicionált, kikezdhetetlen én- és USA-képe. A világról, a glóbuszról semmi.)

A színesedés, az öntudatra és a világra ébredés, a kíváncsiság legyûrhetetlen bizsergése, a szenvedélyek valós, életalapú megélése, valamint a magukra, nemkülönben környezetük egyre nyilvánvalóbb szépségére, összetettségére rátaláló karakterek, mikor a rájuk szabott szerepsablonból kilépnek, majd egymásnak feszülnek - ez a valódi, az életteli Amerika, amilyennek az alapító elmék mindig is álmodták, és amilyennek mai napig is megélik és propagálják mindazok, akik mernek színekben (azaz klisétõl és monolitikus eszmevezéreltségtõl eltérõen) élni, érezni, álmodni és - ami a legmerészebb szakítás ezzel a korlátolttá tökéletesített világgal - szólni is róla. Akik készek a szónak átvitt és egyúttal legszorosabb értelmében is színt vallani.

Mikor ez megtörténik, a konyhakészre csomagolt válaszok, melyek rendre önmagukba térõ sorsokat és életet kódolnak, szétpattannak a semmibe, és az öntudatra ébredt, szépségében megcsodált, izgalmas, egyszersmind veszedelmes, talányosan színes lét szinte csak kérdéseket vet fel, bátor nem-tudást hoz, merész bizonytalanságot és annak csodálkozva történõ, ámde önfeledt és önkéntelen átélését. Ez Pleasantville, melynek képe, vágya minden emberi lényben és társadalomban ott lappang, s hol felüti fejét, hol elcsitul, mégis mindig, végestelen át meg át kell élni, és folyton meg is kell új álmokkal haladni. Épp mint a mesék valósága mindannyiunk személyi identitásában. Boldogtalan, aki mesék nélkül nõtt fel, szerencsétlen, akiben felnõttként sem sajdul meg egy-egy hajdani mesealak és történet egykori csodája és magáévá tett szépsége, gyermeki igazsága, de élhetetlen, aki csak a valamikori mesékre építi mai mindennapjait. Az élet több annál. Igaz, és ezt hangsúlyozom újfent, mesék (álomtöredékek) nélkül átkozottul szegényes és elkeserítõ.

Mert felnõtt mesékre is szükség van. Lehetõleg nem egy rugóra járva és - színesben.
Válasz
James Uram Benson Madame 2012 jún. 10. - 22:46:47 Előzmény oncogito
(29/50)
SPOILER

Ez érdekes magyarázat, de a változást el kell fogadni. Burokban élni nem jó, gondolkozni és felfedezni dolgokat viszont nagyon is. Másfelõl fontos üzenete a filmnek a másság elfogadása is, ezt nagyon ügyesen vitték bele.
Válasz
10/10
oncogito 2012 máj. 06. - 20:23:40 10/10
(28/50)
Hatalmas film!
Szerintem sokan nem értik a lényegét. Megpróbálom leírni, hogy én mit értettem belõle. Talán még az író, a rendezõ sem ezt sugallja, de nekem ez jön át.
De nem tudom másként, csak ha minden további írásomra kiteszem:

- SPOILER! -

Úgy vélem, sokan nem értenek majd egyet velem, de ez nem vélemény kérdése, az érzéseimet mondom el, amit racionális érvekkel nem lehet cáfolni.
A fekete-fehér világ az igazi, az eredetünk, az ember életének kezdete.
Amikor még kisgyerek módjára, ösztönösen élt a világban. Nem kellett törvény, nem kellett rendfenntartás, mert ösztönösen tudta, mi a dolga, mi a helyes, mit kell tenni, mi a szenvedés nélküli édeni boldog élet. Nem firtatta a miértet, élte a biztonságos és boldog életet. A fekete és fehér az egyszerûség jelképe, a bûntelenségé, a szenvedésmentességé és a tökéletességé.
A tûz hiánya nem csak színhiányt jelent, hanem a szenvedés hiányát is, mert a tûz éget, pusztít is. Meleg volt anélkül is, étel, ital, fedél megvolt, de nem volt szenvedés, nem volt pusztulás.
Kívülállóként ez borzalmas és élhetetlen. De csak a megrontott kívülálló szemével.

Nem véletlen, hogy mikor jelenik meg az elsõ színes virág. Úgy láttatja, hogy a fizikai szerelem beteljesülésével, pedig a paráznaság, a szabadosság, az igazi felelõsség hiánya, a következményekkel való abszolút nem törõdés. Ez elkápráztat, ez a színesség teszi a tulajdonképpeni bûnös világot csábítóvá. Kárpótlásul a bûnért. Amikor a színek megjelennek, mindig valami rossz történik. Házasságtörés, szabadosság -- és amit nehezen fog fel az ember, az olyan tudásnak a megszerzése, amivel nem tud igazán bánni. Hiszen tény, hogy minden emberi találmány, minden fordítható rosszra is és fordítják is.
A szín elkápráztat - az embert így kápráztatja el a megszerzett tudása. Tudja a jót, de teszi a rosszat, mert pillanatnyilag csodás érzést ad. Egy kisgyerek kezébe nem adnak gyufát, nem engedik veszélyes helyre. Az ember is kis gyerek még a világ egészéhez képest.
Igen, tudatosan vállalja a veszélyt, a szenvedést, a nélkülözést, a betegséget, csak tehesse amit akar.
Aztán minden erejével szabadulni igyekszik a veszélytõl, kisebbíteni akarja a szenvedést és szüntetni a betegséget. A tudásával akarja elérni -- pedig a megoldás az ösztönös, egyszerû és tiszta élet, a fekete-fehér.
Amikor tudatra ébred az ember, azaz amikor a filmben minden egyszerre cinessé válik, egyszerre törvények is kellenek, hogy szabályozható legyen az élet. De senki nem tartja be, mert minek, mert a színek elkápráztatnak.
Az egész világ, a természet egyszerre színessé - azaz bûnössé vált. És viseli annak minden gyötrelmét olyan görcsösen, hogy ragaszkodik minden szenvedéshez inkább, mert úgy elkápráztatják a színek, hogy azt hiszi, ez az igazi világa.
Nem tudom, ki hogy volt vele, de én szinte szomjaztam a fekete-fehéret és reménykedtem, hogy legalább egyvalaki marad ilyen. De a világ valóban egészen bûnössé lett- és ragaszkodik az ember a bûneihez, mert azt hiszi ez az élhetõ világ.
Pedig ez a káprázat, minden igazságtalanságával, gyötrelmével, szenvedésével és tragédiáival.
Választani kell, ki hova akar tartozni: a színes és káprázatos pillanathoz, ami pusztuláshoz vezet -- vagy a fekete-fehér egyszerû igazsághoz, ami igazi élhetõ életet ad és örökké...
Lehet kinevetni, lehet hozni egy rakat ellenérvet, de én az utóbbit akarom!

- SPOILER - vége
Válasz
1/10
offtopic
csikosi 2012 márc. 18. - 10:58:11 1/10
(27/50)
Nem mondom, hogy nem jó a film, de ha már harmadszor adják, hát akkor unalmassá válik ez a mesefilm!
EZ OLYAN EGYSZER NÉZZÜK MEG!
Üdv:
Válasz
10/10
fredi60 2012 márc. 11. - 11:00:10 10/10 Előzmény olang
(26/50)
"Across the Universe"

Beatles:
http://www.youtube.com/watch?v=HeIXoNqCiA0

Fiona Apple:
http://www.youtube.com/watch?v=PpjscJmSg8g
Válasz
10/10
csineva-xx 2012 márc. 05. - 20:23:08 10/10
(25/50)
Nagyon jó kis film!
Számomra valahol itt kezdõdik A FILM - tartalmas, de mégsem nehéz, súlyos; hanem játékos, huncut, jó értelemben egyszerû!
Nekem speciel J-P Jeunet filmjei jutottak eszembe róla, de azért azoknak a nyomába érni igen-igen nagy kihívás, pláne, amerikai mûként.....
Válasz
8/10
Frank92 2012 febr. 24. - 23:53:31 8/10
(24/50)
Érdekes film volt.
Egyik üzenete szerintem az, hogy nem szabad félni a változástól, mert az sokszor lehet jó is.
Ezen kívül egyértelmûen megjelenik benne a fajgyûlölet témája is, ahogy azt itt is írta valaki lejjebb. Amikor égették a könyvtár könyveit, na az pl. egy valós történelmi esemény megjelenítése volt, ami 1933-ban történt Berlinben, ugyebár a hírhedt náci könyvégetésrõl van szó.
Válasz
olang 2012 febr. 24. - 23:40:06
(23/50)
Egész aranyos kis film volt.

A végén, amikor a feliratokat kezdik futtatni, egy nõi énekhang szól alatta. Nos az a szám egy régi-régi Beatles szám. Nem tudom, mi a cime, de tudom, hogy az.
Válasz
10/10
technokrata 2012 febr. 24. - 14:43:52 10/10
(22/50)
Hatalmas film! A mondanivalója is aktuális. Sajnos... És úgy érzem, hogy ez nem is fog változni... Mindenesetre nagyszerû alkotás, kitûnõ színészek elõadásában.
Válasz
kata3 2011 okt. 08. - 23:33:21
(21/50)
http://www.youtube.com/watch?v=iAiyrees0uM
Válasz
jeffero 2011 okt. 08. - 22:22:23 Előzmény zottyo534
(20/50)
Érdekes, hogy most sem idõben kezdték, pedig több netes mûsorújságban is 21:00-ra jelezték, de valószínûleg a DunaTV elkalkulálhatta az eredetileg kiadott mûsortervet, és a Ray Cooney: A miniszter félrelép c. színházi közvetítést 2 és fél óra helyett csak 2 órára számolták. Pedig az adatlapon 150 perc van jelezve... Ezért csúszott a Pleasantville kezdése, és a többi mûsor is utána.
Egyébként én is nagyon kedvelem ezt a filmet, sõt az egyik kedvenc színésznõm, Reese Witherspoon is szerepel benne.

A történet (az eleje mindenképp) hasonlít a Teledili (Stay Tuned) c. 1992-es filmre, abban is egy tévészerelõ hoz új távirányítót, miután a tévéõrült emberke belekerül a tévémûsorba, és egyre furább próbatételeket kell kiállnia.
Kicsit olyan az egész, mintha valami Végtelen határok vagy Alkonyzóna történetet néznénk, vagy akár mintha a Sliders sorozat hõsei egy fura alternatív valóságba csöppennének. Egy tanulságos történet a valóság értelmezésérõl, az önmegvalósításról, a megszokásokról és a várakozásokról, amelyek alakítják életünket. Na meg persze megmutatja, hogy nem csak nézni kell a mûsort és ennek élni, hanem élnünk kell a saját életünket is. Manapság egyre inkább tévéfüggõk az emberek, köszönhetõen a sok csatornának, a különféle valóságshowknak, és talán a sorozatoknak is, amelyekkel teli van az egész napi mûsor.
Válasz
Ford Mustang 2011 okt. 08. - 17:59:26
(19/50)
Jó kis film, kár, hogy egy idõben a Helter Skelterrel.
Válasz
offtopic
zottyo534 2011 okt. 08. - 14:53:39 Előzmény meteorológus
(18/50)
/\
I
Ahogy ide van írva.
DUNA TELEVÍZIÓ: Szombat (Október 8.) 21:00
Válasz
Ford Mustang 2011 júl. 02. - 23:25:44 Előzmény meteorológus
(17/50)
Mûsorújság ma este 9-re írta a Duna tv-re.
Akkor nem adták le ezek szerint.
Válasz
meteorológus 2011 júl. 02. - 21:11:24
(16/50)
Te meg milyen "többi jóval"-ról beszélsz :) ??? Mikor lesz a "Pleasantville" és melyik adón :) ?
Válasz
Ford Mustang 2011 júl. 02. - 15:07:35 Előzmény kritiza
(15/50)
Ez bizony tényleg jó film, csak természetesen egy idõben a többi jóval........
Válasz
9/10
kritiza 2011 jún. 01. - 00:18:43 9/10
(14/50)
Nagyon szerethetõ film, akár többször is szívesen megnézem. Itt kedveltem meg Tobey Maguire-t is.
Válasz
Zsákos ember 2010 jan. 01. - 18:17:19
(13/50)
Nagyon jó filmszatíra !!!
Fiona Apple is nagyon jó ! http://www.youtube.com/watch?v=8gLWTtlMwo4&feature=related

Nézzük együtt ! :)
Válasz
umma 2010 jan. 01. - 12:48:54
(12/50)
Miért volna logikai hiba? Egy játékfilmet láttál, ami eleve nem a valóságban játszódik, ráadásul nem is törekedett a valóság illúziójára, a sztori kimondottan szürreális. Nem csupán Pleasantville valótlan, hanem az a kiinduló állapot is, ahonnan bele lehet ugrani a tévébe meg onnan visszatérni. De ha ilyen valóság sem létezik, akkor miért ne maradhatna a virtuális szereplõ Pleasantville-ben?
Hisz a film éppen arra épített, hogy a srác számára Pleasantville a valóságot jelentett, sõt valódibb valóságot, mint ami körülvette.
A vége nem logikai hiba, hanem arra figyelmeztet, hogy EZ EGY FILM, NEM A VALÓSÁG. Pont olyan gesztus, mint amikor a Pretty woman végén benyögik, hogy ez Hollywood, itt minden lehetséges.
Hogy úgy mondjam: önreflexiós gesztus.
Válasz
9/10
gabree 2010 jan. 01. - 12:06:49 9/10
(11/50)
szeressük nagyon:D ;)
Válasz