Programkereső

Téma: Psycho

Spoiler
offtopic
Anditos 2008 júl. 10. - 10:03:15
(61/241)
Az állatszeretet nálam abban nyilvánul meg, hogy soha nem bántom õket. Az, hogy a póktól frászt kapok, és vannak rovarok, bogarak, stb. amiket nem szeretek, más kérdés. Vannak pl olyan kígyók, elég sok, amiknek a látványától írtózom, és hozzájuk nem érnék semmi pénzért. Csak hát az a visegrádi jószág felejethetetlen volt. :-)
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 10. - 09:55:06
(60/241)
Tudod, minden elismerésem a Tied és azoké az embereké, akik így tudják "szeretni" õket. :))) Én frászt is kaptam volna. ÁÁÁÁ !! Itt a Platánon is volt egyik nyáron - a barátnõm mellett állt a pasi, elõször észre sem vette, de mikor meglátta, nem tudom leírni, hogy menekült el onnan.. :)))
A múltkori adásban - élet hidegvérrel - mutattak boát, egyben lenyelt egy õzhöz hasonló (most nem jut eszembe, mi a neve) állatot, végig láttam, ahogy egészben letessékeli.... egyszerûen, ha nem látom, nem hiszem el. Egyszer pedig láttam egy újságban, hogy egy gyereket nyelt le ugyanígy egészben, felvágták és a gyerek benne volt. Szörnyû látvány... biztos, hogy szépek, meg minden - nekem nem jönnek be valahogy mégsem - sajnos. Nekem elég lenne még egy 10 cm-es kis sikló is, ahhoz, hogy ott kapjak szívinfarktust. :((
Válasz
offtopic
Anditos 2008 júl. 10. - 09:34:47 Előzmény elisabet
(59/241)
Én meg vonzódom hozzájuk. Csodálom és tisztelem õket. Egyszer a visegrádi palotajátékokon volt egy férfi egy hatalmas óriáskígyóval a vállán. Nem hosszú volt, hanem vastag, mint az ember comja, a feje meg akkora, mint egy szétnyitott tenyér. Tisztes távolból állták körül az emberek, a férfi hiába mondta, hogy nem mérges és nem bánt. Nekem persze több se kellett, olyan gyönyörû volt az az állat, hogy muszáj volt megérintenem. A férfi nyakában volt, ahogy a vízhordók veti ák a vállukon a rudat, és két karjával tartotta a kígyó fejét és végét. Koromfekete volt a színe, a hátán a szivárvány minden színében tündöklõ mintázat volt. Megsimogattam a vége felé, puha, bársonyos, meleg és száraz volt. Megérezte, hogy hozzáértem, felemelte a fejét, hozzám fordította és jól megnézett magának. Olyan nyugodt és fenséges volt, hogy azt nem tudom leírni. Volt benne egy kis lenézés is, hogy "jól van, csodálj csak, megengedem, tudom, hogy gyönyörû vagyok." Próbáltam kígyós honlapokon utánanézni, milyen fajta lehetett, mert úgy emlékeztem, a gazdája azt mondta, boa volt, de a boás képek a neten egyáltalán nem hasonlítanak az én szépséges kígyómhoz, sem alkatilag, sem színileg.
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 12:56:45
(58/241)
Igen, én is "kitessékelem" ha elõfordul a lakásban - de nem bántom, már csak babonából sem, mert azt mondják, nem szabad megölni, szerencsétlenséget jelent. Nem tudom. :(
Válasz
meszag 2008 júl. 09. - 12:27:05
(57/241)
NA én nem, úgy megetetem a porszívóval, mit a vöcsök. Nem én találtam ki, de viccesen úgy vagyok vele, hogy vagy te nem leszel, vagy én. Persze ez nálam csak a rovarokra vonatkozik. Más állatot én se bántanék soha.
Válasz
offtopic
Anditos 2008 júl. 09. - 12:23:07
(56/241)
Minden állat csak akkor támad és öl, ha veszélyben érzi magát, vagy ha éhes. Ebben különböznek az embertõl. Jobban is kedvelem õket ezért. :-) Télleg, még egy pókot sem ölök meg, nagy lelkierõ és bátorság kell ugyan hozzá, de halált megvetõ bátorsággal mindig épségben kiteszem õket a lakásból. :-)
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 12:17:56
(55/241)
Vajon honnan vetted álmodban a még sosem látott - viszont valóban létezõ korall kígyót ??? Ez tényleg nagyon fura ! Volt az élet hidegvérrel-ben is róla szó. Ne tudd meg, oda sem mertem nézni, pedig csak a TV-ben csúszkált ! Jujj... még képen is rosszul vagyok, ha látok kígyókat. Én sosem bántanám õket, hiszen õk is élõlények, biztosan érzõ lények is, állítólag csak akkor támadnak, ha veszélyben érzik magukat.
Válasz
offtopic
Anditos 2008 júl. 09. - 12:12:31
(54/241)
De ugye most nem várod el tõlem, hogy verset írjak a szépségérõl?! :-D
Amúgy a madárpók még hagyján, mert amióta tudom, milyen a tarantula, az "viszi a pálmát". Brr. A szép fekete selymes hátú madárpók már szinte tetszik is, persze szigorúan a tévében. :-)

Érdekes, amit írsz a gyorsaságukról! Kisgyerekkoromban gyakran azt álmodtam, hogy rettenetesen mérges kígyókat tartok egy terráriumban a szobámban. (na, mondjuk ilyesmi még álmomban sem jutna eszembe..:-D) Apró, piros-fehér csíkosak voltak, soha nem láttam hozzájuk hasonlót. Óva intettek, hogy iszonyú gyorsak, óvatosan szabad etetni õket, és persze egyik alkalommal hirtelen kicsúsztak az etetõ lyukon, és eltûntek a szobámban. Iszonyú érzés volt, hoyg akárhol lehetnek és akármikor megcsíphetnek. A történet érdekessége, hogy évekkel késõbb egy természetfilmben megláttam az álombéli fehér-piros csíkos kígyóimat, amik télleg mérgesek és ha jól emékszem korall kígyóknak hívják õket. Szóval létezõ kígyókról álmodtam. :-)
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 12:10:59
(53/241)
Ki nem állhatom, ha nincs semmi a talpam alatt... :(((( Egyszerûen képtelen vagyok elviselni, ezért sajna az ilyen dolgokat is erõsen kerülnöm kell. :((
Válasz
meszag 2008 júl. 09. - 12:07:31
(52/241)
Na az nem jó. Azt nem tom, hogy lehet lekküzdeni, de lehet, hogy nem is kell, csak megfeledkezni róla, vagy jó összehasonlítási alapot kell találni.
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 12:06:31
(51/241)
És hogy álltok pl. a Libegõvel ?
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 12:05:22
(50/241)
Tényleg ? Régen, anno, "amikor én még kislány voltam." - mindig néztük a felhõket, melyik, milyen figurára hasonlít. Tök jó volt. Felnézni tudok, lenézni nem. Épp úgy, mint az életben... ugyanis e mellett a sok negatívumom mellett még kisebbségi érzésem is van mindenkivel szemben... :((( Nnna ezt sem tudom lekûzdeni. :(((
Válasz
meszag 2008 júl. 09. - 12:05:03
(49/241)
Én is csak gyalog merek felmenni.
Válasz
offtopic
Anditos 2008 júl. 09. - 12:04:13
(48/241)
Szakadék széle? Mirõl beszélsz?! Még a közelébe sem mernék menni: :-)) Pedig imádom a hegyeket, csak éppen feljutni nem tudok rájuk, mert a lanofka kész rémálom. :-)
Válasz
offtopic
Anditos 2008 júl. 09. - 12:02:37
(47/241)
Érdekes, mert én meg épp ellenkezõleg, felnézni nem tudok! Ha meg behúnyom a szemem, úgy érzem, valami húzni kezd a mélység felé, és ha nem nyitom ki gyorsan, el is indulnék a vonzás irányába.
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 11:59:00
(46/241)
Én pl. hídról nem tudok lenézni, mert attól kapok aztán még frászt, de rendesen, úgy, ahogy illik ! :))
Válasz
meszag 2008 júl. 09. - 11:57:34
(45/241)
Á, dehogy foszt meg. Kicsit messzebbrõl is meg lehet látni a szépséget, nem kell kiállni a szakadék szélére. Úgy iis mondhatnám, nem gyávák vagyunk, csak óvatosak. Na nem jobb ez így?
Válasz
offtopic
elisabet 2008 júl. 09. - 11:57:13
(44/241)
Mintha csak én írtam volna.. :)
Ugyanígy gondolok mindent, ahogy leírtad. Hál'Istennek, nekem még ilyen élményem, ill. próbatételem nem volt - de nem is nagyon kívánom, egyáltalán.
Viszont a pókok aquáriumban vannak, tökéletesen biztonságban - kivéve etetéskor, mert akkor egy másodperc töredéke alatt ki tud ugrani, csak pálcikával lehet hozzájuk benyúlni, mert arra is rácsap olyan gyorsan, hogy hihetetlen. Azért én sajnálom Achillest - a madárpókot, most halt meg... már valahogy megszoktam és mindig néztem, mekkorát nõtt. :) Mikor meghalt, akkora volt már - mint sokszor leírtam azt hiszem -, mint a tenyerem. Küldök egy fotót, ha még nem láttad, de ne vedd rossz néven, nem gonoszságból teszem, komolyan ! Hidd el, így képernyõn keresztül tök biztonságos ! :))
Válasz
offtopic
Anditos 2008 júl. 09. - 11:54:53
(43/241)
Nekem a pókiszonyon kivül (amit azért sikerült "normalizálni" már, sok-sok munkával)még van egy igen erõs tériszonyom is, ami különösen bosszantó, mert sok szép látványtól megfoszt.
Válasz
meszag 2008 júl. 09. - 11:52:35
(42/241)
JA ez a naiva nõi szerep engem is idegesít.
Egébként persze, hogy más a vészhelyzet, akkor én is bátorabb vagyok.
Válasz