8/10
FElepHánt 2016 máj. 31. - 14:26:57 8/10
(1/1)
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

ROMEÓ ÉS JÚLIA---Szikszai Rémusz---Debreceni Csokonai Színház

A Spanyol Lépcsõ Rómában van, a Veronai Debrecenben, irdatlan hosszúságban tere és háttere a leghíresebb szerelmi történetnek. Égig érõ fokain csap össze a két szomszédvár harcias legénysége, majd mozgásba lendül, elforog, tövében már Szakács Hajnalká-t, Capuleték szépséges Júliáját láthatjuk a kádban, hajnali fürdés közben. Alig múlt 14, dajkája
dédelgeti, Oláh Zsuzsa figurája a régi nagy színészet hagyományát képviseli, ellenállhatatlan humor, forrón szárnyaló deklamáció, olyan jelenlét, olyan stílus, mely a legkisebb szónak is átütõ jelentõséget képes adni.
A Montague-csapatban Mercutio a tréfamester, Kiss Gergely Máté álomvilágot idézve, tüllel borított alakok fölé magasodva tagolja a Máb-monológot. Fátyol borul a táncolókra is, a báli jelenet árnyjátékban tárul elénk, swinges jazz szól, a kavargás csöndes szegletében fut össze a szerelmespár, csókjaik nem akarnak véget érni, minden eldõl az elsõ másodpercben, késõi a felismerés, hogy halálos ellenségek sarjai õk.
Vecsei H. Miklós az eddig látott több tucatnyi Romeó között is kitûnik: majdnem kamasz, könnyed és laza, de már a villanásnyira felbukkanó Rosalie, Gyurkovics Zsófia iránt érzett szerelme is végzetesen komoly. Fantasztikus jelenség, éretten árnyalt játék, ércesen áradó gyönyörû textus, olyan átélés, amely mögött egyáltalán nem érezni a színészi
technikát. Az erkélyjelenetben méltó párja a szemünk láttára felnõtté érõ Júlia, Szakács Hajnalka sugárzó alakításában.
Az alaposan betintázott fiatalurak fura alkalmatosságon gurulnak a színre, kell az az öt kerék, mivel a zongorát is elhúzták magukkal. Dargó Gergely virtuóz jazz-improvizációi kísérik a danolást, amely végül Kiss Gergely Máté obszcén Onani-áriájában tetõzik: Varró Dániel leleményes fordítása és maga az elsõ felvonás is itt ér a csúcsra.
A budaörsi Romeó szikárra húzott, rappes tempójával ellentétben Szikszai Rémusz a szokottnál többet játszat el a szövegbõl, különösen a családi képekben ez néha túlzott lassításnak tûnik. A nagy párbajjelenet viszont feszített izgalmú, parázs forgatag, a vérnõszõ Tybalt, Mercs János viharos dinamikával forgatja a tõrt, szemvillanás alatt súlyos tragédia sötétjébe komorul a dráma. Számûzetés és esküvõ fenyeget, Mészáros Tibor Lõrinc barátjának okossága kínál veszélyes kiutat. A délceg Paris, Janka Barnabás csak ravatalhoz teheti az esküvõi csokrot, méreg és tõr végez az ifjú párral.
Varga Járó Ilonka szinte önálló életet élõ gigantikus lépcsõje kriptafeketébe fordul, a kelõ Nap halovány fénye vigasztalan családokra sugárzik. Szikszai Rémusz rendezése a veronai szerelmesek örök történetét szélesebb ívben, új megvilágításban mutatja meg. A frissen végzett, drámaíróként is jeleskedõ Vecsei H. Miklós-t angyali férfiasságú alakítása a valaha látott legnagyobb Rómeók közé emeli.