10/10
grosz_i 2023 aug. 04. - 08:44:13 10/10
(13/13)

Rosamunde Pilcher - Második esély (2002)
Otthon, a második napra „A Home for a day II” novella nyomán

Meglepetésszerűen érkezik Dorsetbe Susan Turner, hogy meglátogassa nagybátyját, a nyugdíjba vonult bírót, Lord Charles Brantont. Ugyanis Susan évekkel ezelőtt a mindenkit lenyűgöző, de kiismerhetetlen üzletember, Rupert Turner felesége lett, majd ezt követően orvosi tanulmányait is félbeszakította - a bíró és unokahúga közötti kapcsolat ritka találkozásokra korlátozódott, majd meglehetősen hűvös lett.

Nemsokára bevallja Susan a nagybátyjának, válik Ruperttől. Lord Branton aggodalma nem volt alaptalan. Ruppert játékszenvedélye, és nagyravágyása kapcsán nagyon is jól jönne Susan öröksége. A lord féltve őrzi a bátyja által feltalált mikrochip szabadalom díját, amit Susan apja külön számlán tartott, és csupán a halála után 10 évvel juthat hozzá Susan ehhez az örökséghez. Apja ugyanis abban bízott, hogy addigra a lánya csak-csak rájön a tévedésére és elválik Ruperttől, így ő lesz a hatalmas örökség kizárólagos tulajdonosa.

Charles Branton felajánlja az unokahúgának, hogy a válása kimondásáig lakjon a házában. Susan örül a lehetőségnek és egy közeli egyetemen újra folytatni szeretné az orvosi tanulmányait. Azonkívül nagy öröm számára Catherine, Lord Branton régi házvezetője, aki szinte pótanyuka számára, hiszen szüleit korán elveszítette. Be is vallja neki rejtett titkát: Fiatal lányként anyja arra kényszerítette - mikor terhes lett -, hogy születendő gyermekét örökbe adja. Ez a döntés még most is nyomasztóan hat a lelkiismeretére. Most elérkezettnek érzi az időt arra, hogy kutatni kezdjen gyermeke, egy kislány után.

Ebben a bonyolult élethelyzetben véletlenül újra találkozik ifjúkori szerelmével, Patrick Doyle-lal, a gyermeke apjával. Természetesen a férfi semmit sem tud arról, hogy a tizennégy évvel ezelőtti kettőjök őszinte szerelméből egy kislány született, akit Susan édesanyja örökbe adott. Az ügy kapcsán a tanárt annak idején Dél-Afrikába helyezik, ahol Patrick végül -, ha nem is az igaz szerelmét veszi el, de megnősül. A házasságukból azonban nem születhet gyermek, ugyanis a felesége meddő.

Patriciát örökbe fogadó idősebb házaspár a kislányt Emily névre keresztelte és a férfi miután a felesége balesetben elhunyt, újra felkéri a gyámhivatal titkárnőjét, Elisabeth Bettertont, keressen ifjú párt Emilynek. Betterton sorsot játszik és a kislányt a Patrick házaspárnak adja örökbe, vagyis a saját apja neveli fel.

Emily ösztönösen vonzódik Susanhez, és a születésnapi kívánsága teljesítésével, az igazi anyjától kapott levél nyomán rájön a nagy-nagy titokra, hogy a nevelőapja tulajdonképp az igazi apja és az édesanyja Susan. Közben Susan számára is megoldódik a rejtély, Betterton bevallja neki, hogy milyen szerepe is volt az örökbefogadás körül.
Csalarozsika 2020 jan. 02. - 15:56:44 Előzmény Macska01
(12/13)
Szia!

Tegnap este volt az IZAURA TV-n, s ma délelőtt ismételték.
Ennélfogva pár napig még visszanézhető, ha felmész a csatorna honlapjára, ott megtalálod.

https://tv2.hu/izauratv/videok/9934_rosamunde-pilcher-masodik-esely-.html

BÚÉK! :-)
Macska01 2020 jan. 02. - 14:47:49
(11/13)
Hol lehet ezt a filmet meg nézni magyarul??
10/10
grosz_i 2019 jún. 02. - 21:21:34 10/10 Előzmény napraforgó
(10/13)
Hogyne, ismerős az írónő. Olaszul, franciául a legtöbb művét elolvastam, pontosabban előtte megvettem. Haláláról a Facebook oldalamon egy csipetnyi vedeót fe is tettem.
Üdvözlettel, Grósz István
offtopic
napraforgó 2019 jún. 02. - 14:53:59 Előzmény grosz_i
(9/13)
Az első hozzászólásomat nem szántam csípősnek, inkább viccesnek. Reméltem, hogy Ön is meglátja a humort a fura jelzőben. Lehet, hogy valóban rövid volt a reagálásom, lapidáris, ha úgy tetszik, de nem ez a fórum az, ahol hosszasan kellene magyarázkodni egyetlen szó jelentésén, illetőleg a mondatba való odaillőségén.

De mégis - ugye sokszor mondjuk, hogy de bájos ez a gyermek, vagy mondhatjuk, hogy XY bájos ifjú hölgy, de férfira én még soha nem hallottam mondani ezt a jelzőt.

Amúgy bizonyára tudja, Rosemunde Pilcher németes hangzású neve ellenére brit írónő volt, Rosemunde Scott néven született a cornwalli Lelantban. 1946-ban férjhezment Graham Hope Pilcherhez, így lett ismert Rosemunde Pilcher néven. A nevét egyébként valóban pilcsernek kell ejteni , fonetikusan : [ˈɹəʊzəmʊnd ˈpʰɪɫtʃʰə].
Üdvözletem és remélem nem bátortalanítottam el a német nyelvű ismertetők fordításától.
10/10
grosz_i 2019 jún. 02. - 14:12:19 10/10 Előzmény napraforgó
(8/13)
Kedves Napraforgó, bizonyára ez a legutolsó hozzászólása az igazi énje és én is bizony kirántott karddal reagáltam a csípősnek tűnő lapidáris első bejegyzésére. (bájos kérdőjellel)
Ha ilyen „comme il faut” stílusban írta volna az első hozzászólását is, mint ezt az utolsót, akkor most de örülnék! … így csak örülök, és az sem kevés.
Egyébként a Pilcher sorozat (ejtsd „pilcser”, de a németeknek joguk van „pilcher”-t mondani, hiszen magyarul is ismert a Verne Gyula név ugye…?), olyan idealizált világról szól, ahol a jó, az jó, a gonosz az ugyan gonosz, de a hullák hosszú sora, a vérfagyasztó tragédiákra vágyó (aberrált) nézők úgysem ennek a sorozatnak a következő epizódját várják. (A mesében is a hétfejű sárkánynak a királyfival vívott küzdelemben nem sok esélyt adnak a mesehallgató ifjak.)
Szerintem bántóbb a szinte elfogadottá vált igekötős idegen kifejezések megtoldása újabb, immár magyar igekötővel; anno dazumal a kis falusi iskolánkban (50-es évek) gúny tárgy volt, ha valaki a deformált helyett eldeformáltat mondott… ma pedig: beinvesztál, beimportál vagy a legoptimálisabb kifejezés is – mintha valaki azt mondaná: legfalfehérebb, legvillámgyorsabb. Hiszen az optimális (ottimo) önálló felsőfok.
Tehát, maga szerint tényleg lenne, aki örülne egy-egy – akár ügyetlenebbre sikeredett – film tartalom fordításának is?
Szívesebben írtam volna e-mail címre, de hát ha nem akkor nem.
napraforgó 2019 jún. 02. - 10:01:17 Előzmény grosz_i
(7/13)
Kérem, ne sértődjön meg, nem akartam megbántani, sőt, inkább hálás vagyok, hogy a Port helyett felvállalta a fordítást.
A fordításnál meg arra biztatom, hogy ne ragaszkodjon annyira a szó szerinti fordításhoz, inkább kicsit szabadabban, magyarosabban fogalmazzon. Senki nem fog hamut szórni a fejére, ha a tartalomismertető ezáltal érthetőbb lesz.
Amúgy ezek kedves, romantikus filmek, és bár előre látható a végkifejlet, azért kellemesen szórakoztatóak.
10/10
grosz_i 2019 jún. 01. - 20:59:20 10/10 Előzmény napraforgó
(6/13)
Le, ill. beírt butaságok tömkelege után végtelenül szégyellem magam, hibáztam a fordításnál és nem szórtam hamut a fejemre, nem meakulpáztam, hanem csak mentegetőztem.
Természetesen asszonyom, Önnek minden szempontból igaza van, a sármos szó sem használható, mert nem odaillő.
Az összes mentségem a fordítás ebéd előtt készült, cca. 5 perc alatt és lehet, hogy másutt is lehetett volna igényesebb, rangosabb az „opus”.

De hát ez volt az eredeti szöveg, amiből a fordítás készült:
Susan Turner kommt überraschend nach Dorset, um ihren Onkel, Lord Charles Branton, einen pensionierten Richter, zu besuchen. Seit sie vor einigen Jahren den charmanten aber undurchsichtigen Geschäftsmann Rupert Turner geheiratet und anschließend ihr Medizinstudium abgebrochen hat, ist das Verhältnis zwischen dem Richter und seiner Nichte ziemlich abgekühlt.
napraforgó 2019 jún. 01. - 14:44:40 Előzmény grosz_i
(5/13)
Ez igaz, a charme valóban bájt jelent, a charmeur meg elbájolót. De mi magyarok ha sármos pasiról beszélünk, inkább vonzónak fordítjuk, a sármőrnek meg van egy kis negatív felhangja, olyan férfira értjük, aki szereti elbűvölni a nőket, de inkább csak csábítás szinten.

A "h" hang kiejtésével kapcsolatban egyetértek. engem mindig zavar, amikor azt a "h"-t nagyon hangsúlyosan ejtik a méhcsípés, vagy a méhnyakrák szavakban, pedig azokban is néma a "h".
10/10
offtopic
grosz_i 2019 jún. 01. - 13:18:21 10/10 Előzmény napraforgó
(4/13)
Egyébként értelmesebb polémia lehetne a „h” hang újabb kori kiejtési divatja. Bár kiejtés, nyelvtan módjával kell(ene) felülírni a tradiciót.
1. Nem írjuk, nem mondjuk: hóra (kivéve hórás könyv liturgia), hostia ejtsd: ostya…
2. Írjuk, de nem ejtjük: Kossuth, Osváth stb.
3. Egy szótagú szavak végén, de ejtjük ha magánhangzóval kapcsolódó valamilyen rag (jel, képző) következik:
cseh, juh, méh, pléh, düh, oláh, céh, rüh… (oh, ah)
csehek „h”-t ejtjük, de Csehország – összetett szó vége, tehát nem ejtjük: „cseország” – juhok, juhász ejtjük, de juhállomány, juhnyáj nem ejtjük. méhek méhész ejtjük – de méhlepény, méhraj nem ejtjük.
Tehát: juhval, pléhvel, dühvel, méhvel, csehvel, oláhval.
4. Normál „h”: hó, Hamlet, havas, hírek
5. Németből átvet „ch”: technika, München, mechanika – keményen ejtjük, mint a hosszabb szavainkban, ha a h-t mássalhangzó követi: ihlet (ichlet), Ahmed (achmed).
6. Ugye közismert, hogy a görög nyelvben gyenge „h” jelölése csupán hiányjel Ellasz Hellász – tehát lexikonban az e betűnél keresendő. Olasz elvétve írja, csupán szavak megkülönböztetésére: ha, a – és sosem ejtik… francia nyelvben írják, de sosem ejtik…
Gondolom ez is jelent akkora gondot a magyar nyelvben, mint egy összecsapott, eléggé igénytelen fordítás, ami a tájékoztatás és nem a szerepelni vágyás szándékából született.
Üdvözlettel, G. I.
10/10
grosz_i 2019 jún. 01. - 11:44:46 10/10
(3/13)
legyen sármos - charme=báj - így akkor talán megfelel? Nem akartam a fordításnál idegen szót használni. A stilisztikai kritika viszont ül, helyes... Profibb fordításban is megesik ez a fordítás: Bájos üzletember (Tegnapi filmcím)...
napraforgó 2019 jún. 01. - 10:20:43
(2/13)
Bájos üzletember?

Esetleg jóképű, jóvágású, megnyerő külsejű, stb, de nem bájos. Egy kislány az bájos, de egy felnőtt férfira ezt a jelzőt nem szokás használni.
10/10
grosz_i 2019 jún. 01. - 09:08:11 10/10
(1/13)
Meglepetésszerűen érkezik Dorsetbe Susan Turner, hogy meglátogassa nagybátyját, a nyugdíjba vonult bírót, Lord Charles Brantont. Évekkel ezelőtt a bájos, de kiismerhetetlen üzletember, Rupert Turner felesége lett, majd azt követően orvosi tanulmányait félbeszakította – a bíró és unokahúga közötti kapcsolat meglehetősen hűvös lett.
Nemsokára bevallja Susan a nagybátyjának, válik Ruperttől. Branton aggodalma nem volt alaptalan. Ruppert játékszenvedélye, és nagyravágyása kapcsán nagyon is jól jönne Susan öröksége.

Charles Branton felajánlja az unokahúgának, hogy a válása kimondásáig lakjon a házában. Susan örül a lehetőségnek és egy közeli egyetemen újra folytatni szeretné az orvosi tanulmányait.
Azonkívül nagy öröm számára Catherine, Lord Branton régi házvezetője, aki szinte pótanyuka számára, hiszen szüleit korán elveszítette. Be is vallja neki rejtett titkát: Fiatal lányként anyja arra kényszerítette – mikor terhes lett -, hogy születendő gyermekét örökbe adja. Ez a döntés még most is nyomasztóan hat a lelkiismeretére. Most elérkezettnek érzi az időt, hogy kutatni kezjen gyermeke, egy kislány után.
Ebben a bonyolult élethelyzetben véletlenül újra találkozik ifjúkori szerelmével, Patrick Doyle-lal, a gyermeke apjával.