Remek film, nem szabad kihagyni. A mondanivalója megértéséhez kell hasonló tapasztalat és egy bizonyos kor elérése. E nélkül születhetnek üres vélemények.

Elsőre kevésbé, de másodjára sikerült jól figyelnem, és tetszett a film. Bepillantást enged a férfi lélekbe, ahogy azt ritkán teszik meg. Ráadásul itt egy egészséges férfiről van szó, akit hasonló élmények értek, mint amilyenek sok fiúval, kamasszal és férfivel megesnek ez idő tájt, Magyarországon.

Rossz versek, rossz filmek! Ez egy rossz film...

Attól még folytathatja. Több neves külföldi rendező is sok évente jön ki filmekkel.

De hát mint látható (vagyis hogy nem látható) nem folytatja. Ez az önismétlő második játékfilmje is már 4 éves. Igaz, nem csak rajta múlik.

https://www.youtube.com/watch?v=GxelFCZGsI0
Kesereg is persze, hogy másoknak több jut mostanság a koncból. Na de ilyen ez a popszakma. Neki is jutott anno - fel is hájpolták érte a heverok. Mégse lett belől egy hazai Woody Allen. De talán nem véletlenül nem.

Reisz Gábor 2. nagyjátékfilmje sokkal személyesebb, művészieskedőbb, dramedysebb, woody allenesebb, technikailag igényesebb (a fényképezés sokat fejlődött) és kreatívabb (főként a vágások terén), mint az első. Egyszerre fordul elő benne több szomorú, Family guy-t idézően vicces, valamint simán elgondolkodtató jelenetsor. Ráadásul nem kevés stílus szorult bele: baszott hangulatos, ahogy bevágódik a főcím a Gyöngyhajú lányra, a Tamás nevű főhős (akit maga a rendező alakít) utolsó kapcsolatának visszafele játszódó, gyors elmesélése ötletes, az érzéseinek-egyes flashback-jeinek más műfajokba ültetése pedig zseniális – többek közt van itt abszurd komédia, színházi show, noir, Fókusz-riport, de még pornónyitány is.
Tamás őseit szerencsére a Vanból ismert szülők játsszák. Emellett a 2 mozi hasonlóságot mutat mind a különleges atmoszférában, mind az enyhén elvontabb jellegben, mind a főszereplőinek szorongásában, na meg a magyar valóság-mentalitás bemutatásában. Teljesen reális a Tamás szemszögéből láttatott BKV-s képsor, pont úgy, mint a politizálás, a migránskérdés és az utóbbiakon való családi összebaszás. Az alkotás legerősebb pontja az a rész, amikor a végén a főhős többszörösen dumálgat önmagával.
Rengeteg képzelgés, milliónyi visszaemlékezés, 4 életszakasz, 1 ember. Ha Reisz Gabi így folytatja, akkor hatalmas jövő állhat előtte a filmszakmában.

Ez nagyon szomorú,hogy épp amikor a magyar film végre kezdi visszakapni a régi rangot,figyelmet,akkor létrejöhetnek ilyen rettenetesen gyenge produkciók!Szinte értékelhetetlen szinészi játék és rendezés,de a forgatókönyv a leggyengébb!Arra jó volt a 90 perc,hogy Reisz Gábor műveit elkerüljem a jövőben.Sajnálom,hogy Andy Vajna ezt már nem láthatta.Bár a rendező első filmje után itélve nála ez már létre sem jöhetett volna.Teljesen érthetetlen számomra a nemzetközi elismerés.

Majdhogynem újraforgatta a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan c. filmjét a rendező. Szánalmas, hogy megújulásra képtelen és újra ellövi ugyanazt.

Ne nézd meg ezt a hulladékot! Egyszerűen pocsék, álművészieskedő, nagyon sajnálom a rápazarolt másfél órát. Remélem nem az adófizetők pénzéből ment ennek a szennynek az elkészítése. Hihetetlen, hogy ilyen jó pontozást kapott itt!

,, Rossz versek" VALÓBAN AZ!

RTL Klubos produkció -le sem tagadható, hiszen még a csatorna mikrofonja is feltűnik egy jelenetben-, ebből kifolyóan az átlagos tehetséggel nem megáldott magyar zsidó férfi életét mutatja be (festenek, zenélnek, utaznak, gagyi hazugságokból kreált cégeken keresztül a kapcsolataikból megélnek). Elég sivár, de egy nem zsidó átlag magyar élete még ennél is sokkal sivárabb lehet, annyira, hogy filmet sem tudnának belőle készíteni, mert 33 évesen az első csókig nem jutnak el sokan (mert nincs pénzük), de akik eljutnak azok pedig sokszor, sajnos sohasem tapasztalták meg a kölcsönös szerelmet... Mindenesetre boldogtalanok, ki innen, ki onnan való és ebben sorsközösségre juthatnak.

Erről nem az tehet, ki honnan származik, vagy mit gondol a világról, éppen ezt fogja meg relatíve jól a film. Egy olyan posztszocialista -félig-meddig diktatórikus- rendszerben élünk, ahol az átlagember, csak nagyon ritkán válhat boldoggá, kiegyensúlyozottá.

Másodjára is megnézhető ezért adtam öt csillagot. több helyen elgondolkodtató, bár a szerelem kigúnyolása fájdalmas -én nem értek vele egyet- és szerintem helyenként túlzásba vitték, ami hibája ennek a filmnek.

Az üzenete talán az, hogy jobb, ha szertefoszlik a lila köd -zárójelenet- és el tudjuk engedni a magánéletünk múltját, legalább azt amit lehetséges.

Illetve ha azt vesszük, hogy a főhősnek az a zseniális ötlete támadt, hogy , amit ráadásul , akkor talán az akart lenni a konkluzió, hogy a főhős menthetetlen, és végleg sziszifuszi magasságokba süllyed. És ha valaki követni meri az álmait, akkor azok . Hátjó.

A vége nagyon leült, le is szakadt a film többi részéről. De az a többi része szórakoztató. A sztori kb a Találkozás egy fiatalemberrel (egy mellékhelyiségben), különösebb konklúzió nélkül.

A film kiváló korrajz, már csak egy jó történet hiányzik hozzá.

Teljesen olyan érzés ez a film, mintha a VAN... egy diplomafilm lett volna, és ez a srác (rendező) még egy évet lehúzott volna az egyetemen csupán azért, hogy egy második diplomafilmet forgathasson...
A VAN eredetisége 'másodjára' meddő unalommá szilárdul, 1-1 értékelhető ötlettel csupán.
Nagyon szomorú, pedig volt remény. Amúgy még az jön teljesen át, mintha a rendező R. Gabi a saját életét se találná, ha már ennyire hangsúlyos ez a téma nála.
Jóindulattal 4/10, mert hát "kell a magyar film" + nosztalgiafaktor.

1/10

Nagyon, nagyon rossz! És a legrosszabb, hogy a rendező hatalmas zseninek képzeli magát és valódi művészet helyett művészieskedik. Tipikus magyar film, ezért élvezhetetlen.

Nem annyira rossz, mint amennyire nem jó. A filmes megoldások figyelemre méltók, viszont a történetben túl sok a feleslegesnek tűnő, kiemelésre méltatlan epizód. Láttam a "Van"-t is, de mára elfelejtettem, mint ahogy hasonló sors vár a "Rossz"-ra is. Szóval egyik sem felejthetetlen.

10/9

Miért? Mert ebből az emberből lesz a világ egyik legnagyobb filmrendezője, több Oscarral karöltve. Vagy éppen a világ legnagyobb senkije. Ez csak rajta áll, ez pedig keveseknek adatik meg a világtörténelemben.

Én úgy érzem, hogy a "Van"-hoz képest ez a film teljesen más, és mégis ugyanaz, ugyanazokkal az emberekkel ugyanazokat a problémákat feszegeti. Igazából a képi feldolgozás önmagában zseniális, de leginkább az, hogy mennyire túl akarják az emberek ezt az egyszerű történetet agyalni.

Van egy jó srác, aki nem tud magával mit kezdeni az életben. Ezekből van ma sok százezer az országban, akik téblábolnak, nem találják a helyüket, és csak akkor jönnek rá, hogy boldogok, amikor már csak voltak. Furcsa, hogy mennyien tagadják meg ezeket az érzéseket, főleg azok közül, akik "tudják a frankót és okosak". Bezzeg ők!

Holott, nem azok. Mert példának okáért a film vége, amikor a véres fejű barát annyit mond, hogy "nem gyógyszerek vannak benne", a várót pedig kiürítik - az zseniális volt. Mert ezen lehetett lemérni, hogy mennyien figyelték meg a történet zsenialitását, ami végigvezette a LEVENDULÁT, a NYUGALMAT a történeten. Azt, ami hol a földeken, hol a csokoládéban volt, és a végén fel is robbantották. Pedig aki csak egy pillanatig is odafigyelt a filmre, az először kábítószert kellett volna hogy várjon... mert az lett volna a véres fej után a logikus. Pedig csak baleset történt. Ez pedig már tarantinói magasság, ami finoman szólva annyira egyedi, hogy aki ezt megvalósítja, az nagy dolgokra hivatott az életben. A nyugalom, a béke érzése, ami helyett csak a kábulatot kapta korábban, vagy a pótlékokat - de soha nem a békés boldogságot. És még amikor közel jár hozzá, akkor sem tudja rendesen csinálni, mert túl akarja pörgetni a történetet. Hiszen a levendula csak a számára volt fontos, gyűlölt, vagy vágyott dolog, nem az imádott nője számára. Észre se veszi, hogy mi a boldogság, mit keres, mire van szüksége.

Ez az elveszett generáció zseniális bemutatása. Ahogy megverik a korábbi énjei, ahogy szembenéz magával... hát, én azt hiszem, ennek az ilyetén megvalósítására nem sokan lennének képesek.

Én pusztán egy dolgot szeretnék a számára tanácsolni. Soha, de soha ne vegyen fel pénzt fizetett politikai hirdetésért és agitációért. Soha többé ne hagyja, hogy bizonyos érdekcsoportok, akik egy bizonyos ideológiát kívánnak ráerőszakolni Európára, azoknak azt hagyja, hogy beleugassanak a filmjébe. Mert ez egy irdatlan nagy hiba. Az ugyanis, ahogy megjelenítette a fiatalság számára magasról leizélt, korunk egyik legnagyobb kihívását, a bundeskalifat agóniáját, azt minden mai reálpolitikus számára ajánlani szeretném, mert ennél jobban bemutatni, hogy miért únja ezt a szöveget minden fiatal - azt ennél jobban nem lehetett volna illusztrálni.

Egyszerűen úgy kezelik ezt a kérdést, mint az öregek nyavajgását. És ebből következően, mindenki "öreg", marha, a múltban élő tekrén, aki papolja ezt a szöveget. Mert ő, ő nem ezt látja. Ő egy szép és tiszta várost lát, amiben nincs senki, csak szép fehér emberek, akik boldogok, és ahová tartozni szeretne. És ezért volt hiba beleugatást engedélyezni a birodalmi propagandának, mert az taccsra vágta a film ezen részét. Ezért nagy kár volt. Szerencsére ez most még nem tette teljesen tönkre a filmet, de ha nem figyel erre, akkor legközelebb már pont úgy fog járni, amit nem vett észre:

Hiába fogja mondani, hogy nem kéri a húst, oda fogják tolni a pofája elé, hogy ennek benne kell lennie.

És ha az a jelenet azért került bele, hogy ezt illusztrálja, mintegy a plafonra köpve és aláállva, bocsánatot kérve a nézőktől, akkor jelezni szeretném: Szerintem én, és talán még néhányan megértettük, hogy miért lesz rossz az a vers, amibe beleugat a politika és a pénz. Lehet valaki fizetett marketinges, vagy szabad filmes.

Ezt kell eldöntened a következő filmedben Gábor.