Programkereső

Téma: Sípoló macskakõ

Spoiler
vino-et-veritas 2016 márc. 30. - 09:47:14
(3/23)
"Amúgy nem különösebben érdekes a film."

Egy mai huszonévesnek valóban nehezen érthetõ, a mi generációnknak azért jelent valamit.
Az elõzõ hozzászólás sok dologra felhívja a figyelmet, amit meg lehet "látni" benne.
Talán van némi rokonság benne a korábbi készítésû Sándor Pál féle Bohóc a falon-nal.

A '68-as mozgalmak nélkül azért az egész európai társadalom más lett (pl. civil mozgalmak, stb.) és nemcsak az öncélú "balhézásról" szólt az egész. Persze ez akkor és most sem hatott ránk...
Válasz
1/10
offtopic
hankuk 2016 márc. 30. - 00:00:44 1/10
(2/23)
Azt elnézve, ahogy a nyugati 68-asok mennyire kiforgatták az európai civilizációt önmagából, talán nem is olyan nagy baj, hogy ez nálunk nem zajlott le. Amúgy nem különösebben érdekes a film.
Válasz
feketevipera 2011 márc. 15. - 22:15:10
(1/23)
A film több témát is boncolgat: az egyik legfontosabb talán a lázadás problematikája. Emellett jelen van a generációk közötti ellentét, a szocializmus belsõ kérdései sem maradnak ki a szórásból. Azt mondanám, több szimbólum is van a filmben. Egyrészt ott van maga a tábor: ez a kétarcú szocializmus (a demokrácia jelszavát hangoztató, de a valódi demokráciát nem gyakorló "rendszer"; idõsebbek és a másképpen gondolkodó fiatalok; szocialista, de valamilyen formában mégis kapitalizálódó rendszer; a felszínen minden rendben, de a mélyben súlyos hibák rejlenek, amelyek akadályozzák a rendszer mûködését - a tanároknak nincs valódi tekintélyük, sokszor õk is kétségbeesetten keresik a megoldás lehetõségét, a tábor nem tudja betölteni az eredeti funkcióját, hiszen nincs munka), maga a rendszer kicsiben, de akár gondolhatunk a Zsdanov-féle két tábor elméletre is. A másik szimbólum a címet adó sípoló macskakõ: ezt egy francia fiatalember hozza magával, és egy plüsstárgy, amely sípol. Az 1968-as párizsi diáklázadás emlékére készült, és ez is az ellenállás egyik jelképe lesz a történetben. Ne feledjük, hogy a film 1971-ben készült, tehát túl vagyunk 1968-on, de akár Csehszlovákia is eszünkbe juthat, hiszen idõben oly közel van '71-hez. A francia fiatalember szerepeltetésének az is lehet a célja, hogy az õ figuráján keresztül számon kérjék a hatalomtól a (radikális) baloldaliság hiányát, hiszen a párizsi diáklázadás bizonyos szempontból baloldalibb volt, mint a magyar szocializmus kádári válfaja a 60-as évektõl kezdõdõen. A diákok közötti viták tkp. az "odafent" folyó viták párhuzamai, itt is van többség és kisebbség, vannak, akik "kiszorulnak" a "hatalomból", akiket hazaküldenek, és vannak azok, akik elfogadnak mindent, és nem lázadnak. És itt jön egy újabb szimbólum, ami valójában végigvonul az egész filmen: az utazás. A gyerekek az otthon hazug hétköznapjaiból elutaznak a tábor hazug hétköznapjaiba, a film végén pedig néhányan elindulnak haza, vagyis az útjuk a "semmibõl" a "semmibe" visz. Ami szerintem picit problémás, az az, hogy a remek mondanivaló ellenére is kicsit súlytalan lett az egész alkotás, részben talán éppen a színészek miatt. Az amatõrnek mondható színészek szerepeltetése abból a szempontból jó ötlet volt, hogy ezáltal erõsebbé vált a dokumentarista jelleg, viszont fõleg a fiatalok esetében volt sokszor észrevehetõ az amatõr színészekre jellemzõ hanghordozás, hangsúlyozás, a némileg erõltetett játékmód. Ezt a manapság alig ismert, ritkán játszott, korábban mégis kultuszfilmmé váló alkotást érdemes megnézni, még ha vannak is hibái.
Válasz