mnikol 2006 szept. 26. - 16:28:36
(503/1443)
A zaklató 15.rész

Bearnie Oxford lakása

„Megérkeztünk. Itt lakik.”
„És most hogyan tovább?” – kérdezte Sue.
„Hát bekopogunk.”
„Nem valószínû, hogy valaki ajtót fog nyitni.”
„Jó napot! Segíthetek valamiben?” – kérdezte egy férfi.
„Jó napot! Én Jack Hudson vagyok, a hölgy pedig Sue Thomas.”
„És mit akarnak?”
„Bearnie Oxford-ot keressük. Itt lakik, ugye?”
„Igen, itt lakik, de most nincs itthon.”
„Mikor látta utoljára?”
„A múlt héten.
„Látta azóta?”
„Nem, csak akkor. Pár órát volt itt, aztán elment.”
„Van a lakásához kulcsa?”
„Nézze, én vagyok a házmester. Természetesen van kulcsom a lakásához.”
„Ki tudná nekünk nyitni?”
„Hát persze. Bár remélem, nem csinált már megint valamit. Olyan lelkesnek tûnt.” – megkereste a kulcstartón a megfelelõ kulcsot, és belehelyezte a zárba.
„Mondott magának esetleg még valamit?” – kérdezte Jack.
„Igen. Egy hölgyrõl beszélt. A szavaiból kikövetkeztetve a hölgy sokat jelent neki.” – közben kinyitotta az ajtót, és mindannyian bementek a lakásba. „Azt mondta, hogy visszajön érte, hogy visszaszerzi.” – Jack és Sue egymásra néztek.
„Azóta haza sem jött?” – kérdezte Jack, közben Sue beljebb ment a lakásba.
„Nem. Szemben lakom. Ha hazajött volna, arról tudnék.”
„Jack! Jack!” – kiáltotta Sue a nappaliból. Jack rögtön beszaladt. A nappali teljesen ki volt dekorálva Sue-ról készült fotókkal.
„Jesszusom!” – mondta Jack.
„Ez az ember figyelt engem.”
„Menjünk innen!” – mondta Jack s megragadta Sue karját. Az autónál megálltak.
„Ezt nem hiszem el!”
„Nyugodj meg, Sue!”
„Hogyan nyugodhatnék meg? Te nem tudod, milyen érzés, ha megtudod, hogy figyelnek!”
„Nem tudom. De kérlek nyugodj meg!”
„Ez az ember elmebeteg!”
„Igen, ez az ember õrült! Remélem, most már belátod, hogy egyáltalán nem vagy biztonságban!” Sue mérges pillantással nézett rá.
„Te sem vagy biztonságban! Nem engem akart megölni, hanem Téged, szóval…” – mielõtt be tudta volna fejezni Jack közbevágott.
„Jobb lesz, ha visszamegyünk az irodába!”
Jack a vezetõülésre akart beülni, de Sue rászólt.
„Mit csinálsz? Te nem vezethetsz!”
„Miért nem?”
„Mert sérült vagy. Nem szabad túlerõltetned magad!”
„Mintha ha a vezetés megerõltetõ lenne!”
Sue felé nyújtotta a tenyerét.
„Legyen meg a Te akaratod!” – mondta Jack, és odaadta neki a slusszkulcsot.
„Köszönöm!” – mondta mosolyogva Sue.
„Ugye élvezed?”
„Mit?”
„Hát azt, hogy ki vagyok szolgáltatva Neked.”
&#8
mnikol 2006 szept. 26. - 16:27:59
(502/1443)
A zaklató 14.rész

Jack Hudson lakása

„Már kész is vagyok! Mehetünk.”
„Neked itthon kellene maradnod, Jack.”
„Ezt már egyszer megbeszéltük. Nem maradok!”
„Miért kell ennyire macsónak lenned?!”
„És Neked miért kell ennyire önfejûnek lenned?!” – mélyen egymás szemébe néztek.
„Na jól van! Menjünk!” – mondta Sue.

Az irodában

„Jól vagy, Jack?” – kérdezte aggódva Lucy.
„Igen, nincs semmi bajom.” – válaszolta mosolyogva s bement az irodájába.

Myles közben Tara és Bobby segítségével kiderítette, hogy a zaklatót Bearnie Oxford-nak hívják és a címét is megtalálták.
Jack és Sue a férfi lakására indultak.
mnikol 2006 szept. 26. - 16:27:07
(501/1443)
A zaklató 13.rész

„Remélem, nem zavarok.” – mondta mosolyogva a doktor.
„Nem, jöjjön csak be!” – kiáltotta Jack.
„Látom, már sokkal jobban van. Gondolom, ez a hölgy érdeme.”
„Mikor mehetek haza, doktor Úr?”
„Talán holnap vagy holnap után. Addig megfigyelés alatt kell tartanunk magát.”
„Kizárt dolog. Nem maradhatok addig. Még ma haza kell mennem!”
„Nézze, lehet, hogy most jól van, de késõbb lehetnek panaszai.”
„Doktor Úr, értse meg, hogy nem maradhatok!”
„Jack, az lesz a legjobb, hogyha bent maradsz.”
„Nem maradok! Nem hagylak magadra!”
„De még nem vagy jól.”
„Jól vagyok. Ez csak egy kis sérülés a fejemen!” – mutatta Jack, majd az orvoshoz fordult. „Doktor Úr, én tényleg jól vagyok. Ha akarja, holnap bejöhetek ellenõrzésre, de tényleg nem maradhatok.”
A doktor egy pillanatig gondolkozott.
„Rendben. Egy feltétellel engedélyezem, hogy ma hazamenjen. Ha megígéri, hogy pihenni fog és nem erõlteti túl magát!”
„Persze doktor Úr, amit csak akar!”
„Most nem érez semmit, de késõbb adódhatnak problémák.”
„Milyen problémák?” – kérdezte Sue.
„Például láz, szédülés.”
„Rendben leszek, doktor Úr!”
„Ígérje meg, hogy vigyázni fog rá!” – mondta a doktor Sue-nak.
„Megígérem.”
„Akkor mehetnek.” – mondta a doktor, és kiment.
„Sue, kérlek, vigyél haza, hogy átöltözhessek!”
„Minek akarsz átöltözni?”
„Így nem mehetek be az irodába!” – mondta mosolyogva, és a véres ruhájára mutatott.
„Neked pihenned kell! Nincs semmi keresnivalód az irodában!”
„Be kell mennem!”
„Jack, az orvos is azt mondta, hogy pihenned kell! Meg is ígérted neki.”
„De jól vagyok, Sue. Nem lesz semmi bajom. Szóval induljunk!” – és hatalmasat mosolygott Sue-ra.
mnikol 2006 szept. 26. - 16:26:21
(500/1443)
A zaklató 12.rész

A kórházban

Sue rögtön a recepcióshoz rohant.
„Jó napot! Azt mondták, ide hozták Jack Hudson ügynököt.”
„Igen. Dr. Evans a kezelõ orvosa. Doktor!” – rámutatott a doktorra, és szólt neki.
„Igen? Miben segíthetek?”
„Sue Thomas vagyok. Hudson ügynök állapota után szeretnék érdeklõdni.”
„A barátnõje?”
„Nem, a barátja vagyok.”
„Jól van.”
„Oh, hála Istennek!” – arcáról a megkönnyebbültség sugárzott.
„De nagy szerencséje volt a barátjának.”
„Ezt hogy érti?”
„A lövés csak súrolta a fejét, de ha egy centivel odébb megy, akkor a barátja már halott.”
„Láthatom doktor Úr?”
„Persze, odakísérem.”
„Köszönöm.”

A doktor Jack szobájához kísérte Sue-t.
„Már itt is vagyunk!”
„Köszönöm, doktor Úr!”
„Majd késõbb bemegyek, de most hagyom, hadd beszéljenek!”
„Köszönöm.” – mondta mosolyogva, majd benyitott a kórterembe.
„Remélem, nem zavarlak!”
„Dehogy zavarsz! Gyere be!” – mondta mosolyogva.
„Hát semmit sem hoztam magammal.”
„Nem baj. A lényeg, hogy itt vagy.” – Sue-ra mosolygott. „Jól vagy?”
„Jack, nekem kellene ezt kérdeznem, hisz Te vagy az, akire rálõttek.”
„Sue, ez semmiség!” – s rámutatott a sebére.
„Semmiség??? Ha egy centivel arrébb megy a lövés, már halott vagy. Szóval ne mond nekem, hogy semmiség! Okay?”
„Nyugodj meg, Sue! Nem lett semmi bajom!”
„De lehetett volna! Meg is halhattál volna!”
„De élek, és ez a fontos.”
„Ezt találtam, az ajtóm alatt.” – Sue átadta a levelet Jack-nek.
„Ez csak egy fenyegetõ levél, Sue.”
„Ami egyben figyelmeztetés Neked!”
„Nem ijedtem meg!”
„Pedig jobb lenne, ha komolyan vennéd! Nem akarom, hogy bajod essen, Jack.”
„Nem lesz semmi bajom.”
„Jobb lenne, ha kiszállnál.”
„Tessék??? Hogy hagyjalak magadra?”
„Igen, akkor biztonságban lennél!”
„Így se, úgy se lennék biztonságban, és ezt Te is tudod. Ráadásul a zaklató Téged akar. Te sokkal nagyobb veszélyben vagy, mint én. Soha sem hagynálak magadra!” – mélyen egymás szemébe néztek, amikor kopogtattak az ajtón.
mnikol 2006 szept. 26. - 16:25:30
(499/1443)
A zaklató 11.rész

Jack Hudson lakása

Jack már elkészült, és már éppen indulni akart a munkába. Becsukta maga mögött az ajtót, és beszállt a liftbe. Az autója a háztömb elõtt parkolt. Épp készült kinyitni az autót, amikor hirtelen valaki rálõtt. A lövés csak a fejét súrolta. Gyorsan fedezékbe bújt. Rögtön a lövés irányát próbálta behatárolni, de több lövés nem jött. Ekkor a fejéhez a kapott, amibõl ömlött a vér.

Sue Thomas lakása

Sue is épp indult el, amikor meglátta a levelet az ajtó elõtt. Felvette, és lassan kinyitotta. Miközben olvasta a levelet, az arca teljesen elsápadt. A levélben ez állt: TE CSAKIS HOZZÁM TARTOZOL! AZ ENYÉM VAGY!
Gyorsan a telefonhoz rohant, és tárcsázta Jack számát, de senki sem vette fel. Ekkor elindult az irodába.

Az irodában

Amint beért Sue az irodába, rögtön Jack-et kereste, de sehol sem találta.
„D, Jack nem jött még be?”
„Nem. Ma még nem láttam bent.”
„Sue, minden rendben?”
„Hát persze. Minden rendben.”
Rossz érzése volt. Idegességében az ujjait markolta, amikor Lucy állt meg elõtte.
„Sue a kórházból keresnek.”
„Ki? Nem mondták meg?”
„Azt hiszem, a sürgõsségi osztályról.”
Sue gyorsan felkapta a telefont.
„Igen, itt Sue Thomas?”
„Az Ön barátja, Jack Hudson ügynök kért meg, hogy értesítsem, hogy bent van a kórházban.”
„Oh, Istenem! De mi történt?”
„Lõtt sérüléssel hozták be.”
„De ugye nincs komoly baja?” – kérdezte aggódva Sue.
„Ha jól tudom, nem, de azt szeretné, ha bejönne hozzá.”
„Természetesen azonnal megyek!” – s ezzel letette a telefont.
„Történt valami?” – kérdezte Lucy aggódva.
„Jack-re rálõttek.”
„De jól van, ugye?”
„Nem tudom, de most azonnal bemegyek a kórházba.”
„Persze menj csak! Jack biztos örülni fog!”
Sue gyorsan kirohant az irodából, és egyenesen a kórházba ment.
mnikol 2006 szept. 26. - 16:24:50
(498/1443)
A zaklató 10.rész

„Hát persze, hogy itt maradok!” – s így ölelkezve ledõltek az ágyra. „Örökre itt maradok Veled!” – suttogta, miközben a karjában tartotta Sue-t. A lány lassan megnyugodott és elaludt. Jack csendben nézte õt, majd szép lassan õ is elaludt.

Másnap reggel

Jack ébredt fel elsõnek. Még mindig a karjában tartotta Sue-t. Egy darabig csak nézte, majd lassan megsimogatta az arcát. Sue Jack érintésére felébredt.
„Jó reggelt!” – üdvözölte egy hatalmas mosollyal.
„Jó reggelt!” – válaszolt s visszamosolygott Sue.
Jack lassan elengedte.
„Jobban vagy már?”
„Igen. Köszönöm, hogy itt maradtál velem.”
„Nem kell megköszönnöd.”
„Hány óra van?” – kérdezte Sue.
„Már elég késõ. Azt hiszem, ideje mennem.” – mondta s közben felállt.
„Hova akarsz menni?” – Sue is felállt.
„Hát haza.”
„Maradj itt reggelire!” – ajánlotta fel Sue.
„Rendben.” – s Sue-ra mosolygott.

Sue és Jack az asztalnál ültek és reggeliztek.
„Hm, ez tényleg nagyon finom. Nem is tudtam, hogy Te tudsz fõzni!”
„Persze, mert azt hitted, hogy én csak a gyorskajákon élek.”
„Hát most megleptél! Beismerem!” – mindketten nevettek.
Sue arca elkomolyodott s így szólt.
„Jack, ami az éjszaka történt, azt nagyon sajnálom.”
„Mit?”
„Azt, hogy kiborultam. Nem tudom, mi történhetett velem.”
„Sue, nem történt semmi baj.”
„Akkor sem kellett volna így viselkednem.”
„Na, most már tényleg mennem kell, mert még elkésem az irodából. Olyan másfél óra múlva visszajövök Érted. Az megfelel?”
„Jack, nem lesz semmi baj! Nem kell visszajönnöd értem. Be tudok egyedül is menni.”
„Biztos?” – kérdezte Jack komolyan, és Sue szemébe nézett.
„Biztos. Na menj! Menj! Ne aggódj már folyton! Nem lesz semmi baj!”
„De ha mégis van valami baj, csak telefonálj! Okay?”
„Jól van, de menj, mert tényleg el fogsz késni!” – Sue kikísérte az ajtóhoz. Mosolyogva becsukta az ajtót, majd bement a fürdõszobába. Eközben valaki egy levelet dugott be az ajtaja alatt.
mnikol 2006 szept. 26. - 16:23:32
(497/1443)
A zaklató 9.rész

”Ne haragudj, haver, de ez az igazság!” – mondta Jack a kutyának, aki ugatott egyet beleegyezésképpen.
„De nem bántott!”
„Nem bántott, mert vadászik Rád! Azt akarja, hogy félj tõle!”
„Pedig nem fogja elérni, hogy féljek tõle!”
„Tudom, hogy erõs vagy, de akkor sem maradsz egyedül!”
Egy darabig mélyen egymás szemébe néztek, majd Sue megszólalt.
„Rendben van.”
„Beleegyezel?”
„Igen.; – mondta és megfogta a táskáját s kiment. A lift felé indult.
„Hé, hova mész? Várj meg!” – szaladt utána Jack.
„Jack, elég nagy vagyok már ahhoz, hogy egyedül hazamenjek.”
„De Sue…”
„Vigyázni fogok! Megígérem!”
„De tényleg légy óvatos! Én meg, én meg nemsokára utánad megyek.”
„Jól van. Ne aggódj már!” – mondta mosolyogva Sue.
„Megpróbálok.” – válaszolta halkan Jack.

Visszatérve az irodába odament Myles-hoz.
”Amilyen gyorsan csak lehet állítsatok Sue házához ügynököket! Éjjel-nappal vigyázniuk kell rá, ha nincs az irodában!”
”Rendben, azonnal intézkedünk!” – válaszolta Myles, miközben már telefonált is.

Sue Thomas lakása

Sue épp pakolt, amikor valaki kopogtatott az ajtaján, ezt Levi nyomban jelezte is neki. Lassan odament az ajtóhoz, kikukucskált s kinyitotta az ajtót.
„Hoztam pizzát!” – mondta hatalmas mosollyal Jack, és mutatta Sue-nak a dobozokat.
„Nem kellett volna. Nem is kellene most itt lenned!”
„Ne mondj ilyet! Nos beengedsz, vagy itt kint fogyasszam el az enyémet?” – Sue beengedte. Jack odament az asztalhoz és letette a pizzákat.
„Ehetek a tiédbõl?”
„Hát persze!” – egy szelet pizzát nyújtott a szájához, amibe Sue beleharapott.

Késõbb

Jack Sue kanapéján aludt, míg Sue a szobájában Levi-al. Csak hánykolódott az ágyában, majd elszenderedett. „Ne! Ne!” – kiáltotta álmában. Jack felébredt a keserves kiáltásokra.
„Nem akartam! Ne! Ne!” – gyorsan beszaladt hozzá.
„Sue, ébredj fel! Ébredj!” – finoman megrázta.
„Oh, Istenem!” – kiáltotta Sue könnyek között.
„Nyugodj meg! Csak egy álom volt, most már vége!” – mondta gyengéden, és szorosan átölelte Sue-t. „Nincs semmi baj!”
„Annyira valóságos volt!”
„Csak egy álom volt, Sue.” – gyengéden letörölte a könnyeit. „Meséld el! Attól jobb lesz!”
„A zaklatóval álmodtam.
„Félek, Jack! Nagyon félek!”
Jack újra magához húzta, s elkezdte lágyan simogatni a hátát.
„Itt vagyok, Sue. Nincs mitõl félned, mert én nem hagyom, hogy bajod essen!”
„Maradj itt velem!”
„Hát persze, hogy itt maradok!” – s így ölelkezve ledõltek az ágyra. „Örökre itt mar
mnikol 2006 szept. 26. - 16:22:45
(496/1443)
A zaklató 8.rész

„Tessék???”
„Napok óta hívogat valaki. Tegnap este, miután Te felhívtál újra felhívott.”
„Mondott valamit?”
„Igen. Azt mondta, hogy hamarosan találkozunk.”
Ekkor Lucy érkezett.
„Ez a levél neked érkezett.”
Sue átvette a levelet, és kinyitotta.
„Oh, Istenem!”
„Mi az?” – kérdezte Jack.
Sue megmutatta a levelet Jack-nek, amiben egy kép volt róla, miközben alszik. Ez a felirat állt a kép alatt.
„HAMAROSAN ÚJRA TALÁLKOZUNK!”
„Bent volt a lakásomban, miközben én aludtam! Õ küldözgette a virágokat is!”
„Sue, nyugodj meg! Van ötleted, hogy ki lehet?”
„Nincs.”
„De nekem van! A zaklató rád is vadászik!”
„Azt hiszem, értesíteni kellene a rendõrséget.” – mondta Jack.
„Mirõl?”
„Mirõl??? Hát arról, hogy zaklatnak Téged!”
„Ugyan mit tudnának csinálni?!”
„Tudnának Rád vigyázni, Sue!”
„Én is tudok magamra vigyázni!”
„De nem úgy!”
Mielõtt Sue reagálhatott volna, elkezdett a lámpája villogni.
„Tessék, Sue Thomas?”
„Örülök, hogy újra hallhatom a hangod.”
„Mit akar tõlem?”
„Amit mindig is akartam: Téged!”
„Nem, azt már nem! Soha!”
„Soha nem mond nekem, hogy soha, Sue! Hisz tudod, hogy elõttem nincs akadály. Jut eszembe, nagyon édes vagy, amikor alszol.”
„Tudom, hogy nálam járt. Megkaptam a képet.”
„Látod, ebbõl is látszik, hogy elõttem nincs akadály! SEMMI ÉS SENKI!!!” – ekkor Jack kikapta Sue kezébõl a mikrofont.
„Idefigyeljen! Hagyja békén Sue-t, mert különben velem gyûlik meg a baja!” – a vonal megszakadt.
„Letette. Mit mondott Neked?”
„Csak fenyegetõzött.” – sóhajtott egyet. „Azt hiszem, ideje haza menni.”
„Felejtsd el! Nem mész haza!”
„Miért nem?”
„Mert nem biztonságos!”
„Jack, nem félek!”
„Tudom, hogy nem félsz, de akkor sem biztonságos!”
„Akkor sem megyek el otthonról!”
„Jó! Akkor majd én megyek hozzád aludni.”
„Tessék?”
„Sue, nem maradhatsz egyedül! Nem vagy biztonságban, hisz így is volt már Nálad! Levi pedig nem igazán tud megvédeni!”
mnikol 2006 szept. 26. - 16:21:52
(495/1443)
A zaklató 7.rész

Másnap reggel
Az irodában

Sue egy picit idegesen ment be az irodába. Jack észrevette az idegességét, és utána ment.
„Sue, minden rendben?”
„Hát persze!” – mondta, és egy kis mosolyt erõszakolt ki magából.
„Biztos?”
„Hát persze.”
„Akkor én megyek is, és ellenõrzök valamit.” – az ajtóból még egyszer visszanézett, hogy megbizonyosodjon arról, hogy Sue jól van.
„Okay. Menj csak!” – újra rá mosolygott.

Késõbb Sue keresett valamit a számítógépen. Nem találta meg, ezért Tara keresésére indult. Mivel nem látta sehol úgy döntött, hogy maga megy fel a könyvtárba, hogy megkeresse azt a könyvet, amire szüksége volt. Miközben ment fel olyan érzése volt, hogy valaki figyeli. Bement a könyvtárba, és elkezdett a polcok között kutatni. Hirtelen rossz érzés kerítette hatalmába.
„Van ott valaki?” – kérdezte. Tovább kutatott a könyvek között.
„Ki van ott? Válaszoljon!” – megint nem válaszolt senki. Azonnal az ajtóhoz szaladt, és megpróbálta kinyitni, de az kulcsra volt zárva. Elkezdett az ajtón dörömbölni.
„Nyissák ki!” – kiáltotta s közben még erõsebben verte az ajtót. „Nyissák ki!”
Végre egy ügynök kinyitotta az ajtót.
„Jól van, Asszonyom?”
„Igen. Maga zárta be az ajtót?”
„Nem én zártam be, Asszonyom. Bárki is zárta be, magával vitte a kulcsot, ezért tudtam csak ilyen késõn kinyitni, mert meg kellett keresnem a pótkulcsot.” – magyarázkodott az ügynök.
Sue nem válaszolt semmit, hanem gyorsan visszarohant az irodába. Ahogy áthaladt az elõtéren, nekiment Lucy-nek, és kivert a kezébõl egy csomó aktát.
„Elnézést!” – kiáltotta, és gyorsan berohant az irodába. Jack látta mindezt, és rögtön Sue után ment.
„Sue, minden rendben? Történt valami?”
„Azt hiszem, követnek.”
„Sue, túl sokat foglalkoztál ezzel az üggyel. Úgy látszik, megártott.” – mondta egy picit mosolyogva.
„Jack én nem képzelõdöm! Valaki követett.”
„Mirõl beszélsz?”
„Felmentem a könyvtárba, mert kerestem valamit. Valaki bezárta rám az ajtót.”
„Biztos véletlen volt.”
„És véletlenül elvitte magával a kulcsot is?”
„Tessék?”
„Jack, az ajtót kulcsra zárták.”
„Láttál valakit?”
„Nem, de tudom, hogy ott volt. Már napok óta követ valaki!”
mnikol 2006 szept. 26. - 16:20:15
(494/1443)
Bocsi, h a hétvégén nem voltam, de már itt vagyok!
Szurkoljatok, mert holnap töridogát írok, és tanulás helyett vagyok itt!!!

Folytatom a fanfictiont is, amikért hála és köszönet az rtlklub fórumján írogató fordítóknak!!! (ez nem túl értelmes, de a lényeg benne van)
csancsy 2006 szept. 26. - 13:44:39
(493/1443)
most értem haza, teljesen fáradt vagyok, most volt tesink és elég fáradt vagyok, nem is maradtam tovább, pedig kellett volna még lenni.Azt hittem valaki írni fog majd, szívesen beszélgetnék most valakivel, de hát senki sincs itt. Na, majd estefelé lehet, hogy felnézek:)))
csancsy 2006 szept. 26. - 07:15:41
(492/1443)
Oké, elküldöm neked majd, legalább is az enyémet. Most éppen suliban vagyok info órán.Majd este még felnézek majd, most jött be a tanár, úgyhogy befejezem
Kaktusz 2006 szept. 25. - 19:43:09
(491/1443)
ciasztok! pénteken elutazok itthonról, majd csak 9-én jövök meg. még van egy csomó dolgom addig, úgyhogy nem nagyon tudok majd feljönni, de egy nagy kérésem lenne: el tudnátok küldeni addig a fanficteket a mailomra? ha nem gond. nagy segítség lenne, mert így biztos megkapom és nem kell bogarászni meg visszaolvasgatni hogy mi mi után jön... szóval ha bárki elküldené õket a címemre (mmint azokat amiket a közeljövõben beraktok) nagyon megköszönném:))) st_kaktusz@citromail.hu
az utazást meg már alig várom, Angliába megyünk!!! még sosem voltam olyan messze:o) remélem jó lesz:)
csancsy 2006 szept. 25. - 18:26:13
(490/1443)
jaja, én is egyetértek veled, engem is feldob, ha látom, hogy valaki írt. Gyertek a fórumra majd, ne haljon ki!!!!!!Vagy mindenki hétvégén ér rá. Most volt éppen a szintgyûlés a koleszban, holnap meg közgyûlés lesz. Na, megyek kicsit tanulnom kell, majd holnap is felnézzek ide, remélem addigra sokat írtok.:)))))
firka- 2006 szept. 25. - 17:42:35
(489/1443)
egyetértek, egy kicsit tényleg lelassult:((((((((
ne haljunk ki emberek! csatlakozom én is, írjatok sokszor, hiszen nekem is egy úgy feldobja a napomat, hogyha feljövök és látom mandjuk hogy valaki válaszolt arra amit írtam, vagy csak elovashatom a tieiteket:)
csancsy 2006 szept. 25. - 15:54:10
(488/1443)
Szióka!Most jöttem haza óráról, szóval elég fáradt vagyok, de van annyi erõm, hogy írjak ide:)))))
firka- :annyira sajnálom, hogy nem tudod megnézni szombaton az Eltûntnek nyilvánítva. Amúgy fanfaction pénteken folytatódik:)Örülök, hogy vártok. Annyira jól érzem magam ezen a fórumon, úgy érzem, hogy szerettek engem, legalább is én szeretek mindenkit itt is:)))))Remélem írtok majd sokszor, mert mostanában mintha lelassult volna a fórum.
firka- 2006 szept. 25. - 12:55:10
(487/1443)
ja és csanita, már nagyon várom a folytatását a fanficnak:)
firka- 2006 szept. 25. - 12:53:27
(486/1443)
ó sajnos én nem tudom majd nézni:(:(:(:(((((((((
ugye majd mindenrõl beszámoltok? annyira sajnálom, hogy ezt ki kell hagynom...
csancsy 2006 szept. 24. - 16:25:38
(485/1443)
Szívesen, remélem mindenki nézni fogja, én biztosan igen.Amúgy most érkeztem a koleszba, szóval elvagyok, ugyanis még egyedül vagyok. akkor jövõ héten folytatom a fanfactiont, még este lehet, hogy még felnézek, de nem biztos, remélem addigra ír már valaki ide.
Kaktusz 2006 szept. 24. - 09:22:10
(484/1443)
hú, kösz, h szóltál, hogy jövõ7en lesz az Eltûntnek nyilvánítva- ban is:) mivel én nem járok RTL- re:)
a fanfictionok szuperek!!! már részleteket olvastam belõlük, de most végre egyben is láthatom:)) és én is csatlakoznék, mindenkinek jobbulást!!!