Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Sue Thomas - FBI

Spoiler
firka- 2006 dec. 09. - 15:01:17
(1003/1443)
BÍZOM BENNED (XXIX. RÉSZ VÉGE -amit nem rakott be)
Sue: Ez nem igaz, hogy mondhatok ilyeneket? Legszívesebben
lelõnélek. Megölted Jacket.

És ennél a mondatnál egy halvány könny csorog végig az arcán.

Lucy: Még mindig nem mehetünk be?

Sue: De nem fogom megtenni. Maga sem ölt meg engem. Ugyan nem
jószándékból. De akkor sem sikerült. A legjobb, ha most börtönbe
megy.
Daniel: Én már beletörõdtem. De te beletörõdtél már a saját sorsodba?
Nem én öltem meg Jacket, ezt te is be fogod látni. Sok sikert neked..az
élethez.

Erre bejönnek ketten és megbilincselik. Sue már rég leeresztette a
pisztolyt.

Sue: Mért emelte fel a kezét, nem is volt megtöltve.
Daniel: Mindketten tudtuk. De azt, ha töltve lett volna, sem öltelek
volna meg vele. És még csak annyit, hogy látszik, hogy tényleg
szerettted.
Válasz
firka- 2006 dec. 09. - 14:59:54
(1002/1443)
BÍZOM BENNED (XXIX. RÉSZ)
Bent ül egy teljesen átlagos férfi. Sue sokkal idõsebbnek képzelte még
eddig. Ha nem tudná ki õ, talán még jóképûnek is tartaná. A legjobban
talán õ maga furcsálta, hogy nem undorodik ettõl az embertõl.

Sue: Üdvözlöm. Sue Thomas.
Daniel: Te is tudod, hogy tudom, ki vagy.
Sue: Szóval..miért ölt meg ennyi embert?
Daniel: Ne mondd ezt, hogy megöltem. Senkit nem öltem meg. Sok
mindenki õrültnek hisz. De nem vagyok az. Ezek a kutatók mind istent
akartak játszani. De ezt nem engedhetik meg.
Sue: Szóval beismeri, hogy maga tette?
Daniel: Te jobban tudod.
Sue: De, mért akarta megölni Carriet? Igazán nem ártott senkinek.
Daniel: Figyelj szivi, nem hagyhatnánk ezt a gyilkosságos dolgot? Te is
tudod, hogy én csak neked akartam jót.
Sue: Mivel, hogy megölte Jacket?
Daniel: Nem én öltem meg, értsd már meg! Én nem õt akartam! Hanem
téged.
Sue: Vagyis rosszul célzott..
Daniel: Dehogyis. Én nem hibázok. Ellentétben veled. Még a levelekre
sem jöttél rá.
Sue: Milyen levelekre?
Daniel: Azokra, amiket te üres papíroknak hittél. A te Hudsonöd viszont
rájött a taktikájára.
Sue: Miért követett mindenhová?
Daniel: Te is tudod, hogy mindig látom, mit csinálsz, hallom, amit
mondasz. Nem tudsz elõlem elfutni. Nem tehetsz semmit.
Sue: Vagyis nem is Carriet akarta megölni?
Daniel: Mért akarna valaki megölni egy egyszerû vak lányt? Nem ezt
mondtátok?
Sue: De maga megölte Jacket. Ezt nem nézhetik el magának.
Daniel: Mondtam már, hogy nem én öltem meg. Én téged akarlak.
Sue: Megölni?
Daniel: Mondhatjuk így is. De még elgondolkodom rajta. Talán te élve
többet érsz nekem.

És erre közelebb hajol Suehoz. És lassan, nagyon lassan megérinti a
haját.

Lucy: Gyorsan, valakinek be kell mennie érte.
D: Amíg Sue nem jelez, addig nem tehetjük, te is tudod.

Sue: Mit csinál?
Daniel: Nem tiltakozol. Pedig tudod, hogy akár most is itt
megölhetnélek.
Sue: Persze hogy tudom. A fegyver a bal zsebében van.
Daniel: Jobb megfigyelõ vagy, mint gondoltam. Rajtad kívül senki nem
volt képes kiszúrni. Talán tényleg többet érsz nekem élve, mintha
megölnélek.

Lucy: Be kell mennünk! Csak nézz be!
D: Nem tehetjük. Sue, jelezz már!

Daniel megöleli Suet. Sue pedig nem tiltakozik.

Daniel: Ezt tényleg nem vártam tõled.
Sue: Mégis minek néztél engem?
Daniel: Szóval már tegezõdünk, ez bíztató.

Daniel kinyújtja a kezeit, hogy megfogja Sue arcát és megcsókolja. Azt
hitte, hogy Sue hagyni fogja. És ezt le is lehetett olvasni az
arckifejezésébõl. De valamire Daniel sem számított. Sue hirtelen kikapja
Daniel zsebébõl a pisztolyt, és rászegezi.

Sue: Miért nem undorodom tõled? Miért nem?
Daniel: Nem értelek.
Sue: Talán ha pár évvel korábban ismerlek meg, és nem mint a leendõ
gyilkosomat, akkor talán..

Carrie: Ez nem igaz, hogy mondhat ilyeneket?

Sue: Ez nem igaz, hogy mondhatok ilyeneket? Legszívesebben
lelõnélek. Megölted Jacket.

És ennél a mondatnál egy halvány könny csorog végig az arcán.
Válasz
firka- 2006 dec. 09. - 14:59:01
(1001/1443)
BÍZOM BENNED (XXVIII. RÉSZ)
Sue nem is tudta, bánta volna-e, ha beléjön az a kamion. Nem tudott
másra gondolni, csak Jackre. Õ nem örülne neki, hogy ilyeneket gondol.
De legalább mondhatott volna neki valamit. Legalább ne halt volna meg
egybõl. De nem tudott mit tenni. Még figyelte, ahogy Lucy kimegy a
lakásból, és ott maradnak Levi-al. Nem tudott most semmit csinálni,
egyszerûen csak annyira fájt. Megsimogatta Levi fejét, majd leborult az
ágyra, hogy úgy sírja ki végre fájdalmas és szívettépõ bánatát.

Másnap reggel Lucy ébresztgette Suet.

Sue: Jack te vagy az?
Lucy: Sue, én vagyok, Lucy.
Sue: Mi az, mi történt?
Lucy: Emlékszel, tegnap megpróbáltak megölni.
Sue: És utána mi történt?
Lucy: Te hazajöttél, a többiek pedig egész este a tettest keresték.
Carrievel be kell mennetek azonosítani. Most hívtak fel.
Sue: Értem.
Lucy: Sue, jól vagy?
Sue: Persze, semmi bajom, tényleg.
Lucy: Csinálok neked reggelit. És Sue, ha beszélni szeretnél valamirõl,
én mindig itt vagyok.
Sue: Tudom Lucy köszönöm.

Lucy kilépett az ajtón, és elmorzsolt a szemében egy könnyet. Elég volt
Jacket elveszteniük, nem veszíthetik el Suet is.

Carrie: Na, mi az?
Lucy: Sosem fogja kiheverni.
Carrie: Tudom. Már évek óta erre a pillanatra várok, hogy elkapják, és
most mégsem tudok örülni neki. De megkapja, amiért megölte Jacket!
Lucy: Ne felejtsd el, nekünk ki kell tartanunk.

Bent az irodában
D: Carrie, akkor te tudod azonosítani nekünk?
Carrie: Mégis hogy tudnám? Nem láttam soha. Csak..érzékeltem. Én
felismerem, hogy õ az, de ezt mégis hogy magyarázzátok ki?
Myles: Meg vannak a módszereink.
Tara: Itt van róla néhány adat. Már gyerekkorában megállapították,
hogy zseni. Késõbb kutató intézetben dolgozott, mindig azt vallotta,
hogy sose keressék ilyen dolgokra az ellenszert, mint a..vakság.
Carrie: Hiszen ez nem egy betegség. A szüleim nem is ezért csinálták.
Tara: De kirúgták az intézetbõl. Ezzel elvesztette az állását, a lakását,
a kocsiját és ebbe..
Myles: ..beleõrült.
Tara: Pontosan.
Lucy: Vagyis itt van egy õrült zseni. Mi a neve?
Tara: Daniel White. Eddig még sosem volt büntetve. Most viszont úgy
látszik egy sorozatgyilkossal van dolgunk.
D: Rendben. Ki akar bemenni hozzá kikérdezni? Ja..
Bobby: (súgja D-nek) Koncentrálj haver, ne hozd szóba többször
Jacket, mint amennyire muszáj. Te is tudod. (mostmár úgy, hogy Sue is
láthassa, mit mondd) Én inkább nem. Még a végén engem kéne
börtönbe zárni utána.
D: Na, ki vállalkozik rá?
Hallganak. Egyikük sem akarja kikérdezni Jack gyilkosát.
Sue: (eddig hallgatott) Majd én.
Lucy: Sue, biztos vagy benne?
Sue: Persze, bemegyek.
Válasz
firka- 2006 dec. 09. - 14:55:55
(1000/1443)
BÍZOM BENNED (XXVII. RÉSZ)
És Sue lerakta a telefont. Mindenki csak kábultan nézett Suera.
D: Mért raktad le?
Bobby: Megtudhattunk volna valamit.
Sue: Nem értem, ti hogy vagytok képesek így dolgozni! Hogy vagytok
egyeltalán képesek így élni? Mikor Jack meghalt.

Még mindig nem tudta elhinni ezeket a szavakat. Hirtelen felkapta a
kabátját, és úgy ment el. El sem tudta hinni, hogy képes a nap sütni,
hogy lehet minden ilyen vidám? Gyorsan beült a kocsijába. Levi most
nem ült elõre, mintha most õ is tudta volna, hogy ezt nem lehet. Sue
lehajolt hozzá, és megölelte. Még szerencse, hogy õ még itt volt neki.
Nem is akarta ezt gondolni. Mi az, hogy még itt van? Arra gondolt, hogy
mért nem mondta meg soha Jacknek, hogy szereti. Ha most itt lenne,
ha lenne rá mégegy esélye... De nincs. Már sosincs többé.

Beült a kocsiba, és indított. Fogalma se volt, hogy mit is csinál. Semmit
nem ér el azzal, hogy hazamegy. Fékezett a lámpánál. A lámpa olyan
különösen váltott át pirosra. Talán túlságosan is hirtelen fékezett. A
táskája leborult az ülésrõl. Felnézett a lámpára, ami még kitartóan
pirosat mutatott. Behajolt az üléshez, hogy összeszedje, ami kiborult a
táskájából. Levi ugatott.
De Sue nem hallhatta.
Az emberek az utcán
kiabáltak.
De Sue ezt sem hallhatta.
Hiába integetett mindenki, Sue nem vette észre. És a kamion, ami
közeledett felé, sehogy sem akart megállni. Nem ült ott senki, az mégis
teljes gázzal jött felé. De Sue nem vette észre, és hiába ordibált neki
mindenki. Nem menekülhetett meg.

Egyszercsak elkezdett rezegni Sue mobilja. Gyorsan megnyomta a
felvevõ gombot. Valaki beleszólt, így Sue látta a kiírást.
- Sue, gyorsan fordulj meg.
Sue maga sem tudta miért, de hallgatott az üzenetre. Meglátta a
kamiont. Az egész egy pillanat alatt átfutott az agyán. Gyorsan elkapta
a kormányt. És gyorsan intett, hogy Levi ugorjon elõre. Csak egy
pillanat mûve volt az egész. Sue nem fogott fel semmit, nem hallotta
azt a hatalmas csattanást, csak percek múlva, mikor felnézett, látta, mi
is történt. A kamion még elérte õket, és el is vitte a kocsi másik felét.
De õk még életben voltak. Hihetetlen, de életben voltak.

Lucy: Sue. Sue! Jól vagy? (rohant oda)
Sue: Azt hiszem. Mindketten élünk még.
Lucy: Utánad jöttem az irodából. Gyere, gyorsan hívjuk a többieket.

Mindenki egy pillanat alatt ott termett.
Carrie: Autóbaleset lett volna. Pont, mint velünk.
D: A lámpával csináltak valamit, még mindig nem váltott zöldre.
Tara: És a táskád se magától borult ki. Távirányítás volt.
Myles: Akárcsak a kamionban. De egy kis hibát vétett. Még mindig lehet
észlelni a jeleket. Ez alapján be tudjuk mérni.
D: Akkor induljunk is.

Sue: Te hívtál Lucy?
Lucy: Nem, mért, hívott valaki?
Sue: Igen, valaki azt mondta, hogy forduljak meg. Akkor láttam meg a
kamiont.
Lucy: Ismeretlen szám volt?
Sue: Igen. Lucy, én most haza akarok menni.
Lucy: Rendben, gyere. Hazaviszlek.
Válasz
firka- 2006 dec. 09. - 14:55:12
(999/1443)
BÍZOM BENNED (az elõzõt elírtam, nem X hanem XX) (XXVI. RÉSZ VÉGE)
- Nem én tettem Sue. Azért hívlak telefonon, mert sajnos még mindig
nem sikerült rájönnöd a leveleim titkára. A te Mr. Hudsonöd rájött. De
nem öltem volna meg. Én nem õt akarom. Ezek nem az én módszereim.
Sue: Ezt mégis mért higgyem el? Nem érdekel, hogy maga ölte-e meg
Jacket, a lényeg az, hogy megölték. Nem érdekel, hogy maga kit akar
megölni.
Válasz
firka- 2006 dec. 09. - 14:53:18
(998/1443)
na, rakok még be a fanficból
BÍZOM BENNED (XVI. RÉSZ)
Az egész olyan hirtelen történt, amire senki nem számított. Az egész
temetést is, olyan hirtelen csapták össze. Csak 3 nap telt el. Sue
mégse fogott fel belõlük semmit. Még mindig nem tudta elhinni. Pedig
már mindenki tudta, és semmi kétség nem volt, Jack meghalt. De
hogyan halhatott volna meg? Hiszen ez képtelenség! Sue nem is tudta,
Lucy hányszor nyitott rá úgy, hogy fel se fogta, hogy bent van. És a
legjobban az bántotta, hogy nem mondott el neki semmit. És már soha
nem lesz rá több esélye. Azt nem értette, hogy mások mégis hogyan
képesek így élni? Nem értette, hogy mehet így tovább az élet, mintha
semmi se történt volna! A nap felkel, és az emberek is ugyanúgy
mennek az utcán, pedig már mindennek vége. Sue tényleg így érezte,
hogy már semmi mentség nincsen. Nem értette, hogy lesz képes
elviselni ezt az egészet. Hogy hogy lesz képes így élni tovább. Már
semmit nem értett. Nem érdekelte, hogy ki és miért csinálta. Nem
érdekelte, mi történik vele, vagy bárhol máshol. Nem tudta, mit
csináljon. Nem tudott sírni. Most még nem tudott sírni. Mert annyira
nem fogta még fel ezt az egészet. Pedig már akart volna, de nem
lehetett.

Lucy, Tara és Carrie - akit még aznap hazahoztak a kórházból,
messzebb álltak.
Tara: Most mégis mit csináljunk? Én ezt nem bírom így tovább!
Lucy: Megbeszéltük, hogy mi nem látszódhatunk szomorúnak Sue elõtt.
Carrie: Képtelen lesz feldolgozni.
Tara: Ez még nekem is nehéz, nem tudom elképzelni, neki milyen lehet.
Carrie: Valahogy ki kell tartanunk, amíg lát minket, nem szabad, hogy
még jobban fájjon neki ez az egész.
Bobby: (most jön oda) Megtaláljuk azt a mocskot, aki ezt csinálta. És
akkor..
Lucy: Nyugodj meg Bobby.
Bobby: Mégis hogy nyugodjak meg, mikor valaki megölte? Én is
megölöm õt.

A temetés elment, gyorsabban, mint várták. Talán túl gyorsan is.
Lucy: (Suehoz) Sue, gyere, már mindenki elment, nekünk is mennünk
kell.
Sue: Menjetek csak. Én még, maradok egy kicsit.
Lucy: Te is tudod, hogy nem lehet. Zárnak.
Sue: Nem baj.
Lucy: Sue, gyere.

És Lucy nagyon lassan vezette el Suet, de hiába is hagyták ott a
temetõt, nem hagyhatták ott azt a kínzó, fájdalmas emléket.

Az irodában
Mindenki csendben van és hallgat, mintha ezzel bármit is
változtathatnának a történteken. De nem akarnak beszélni, fõleg Sue
elõtt nem. Ott van a harag, és ezért igyekeznek, muszáj csinálniuk
valamit.
Egyszer csak elkezd villogni Sue lámpája. Sue maga se akarja felvenni.
De nem tud mit csinálni.
Sue: Sue Thomas.
- Tudom, ki vagy.
Sue: És maga kicsoda? Én is tudom, ki maga.
- Csak azért hívlak, hogy megmondjam, nem én tettem.
Sue: Mit?
- Nem én öltem meg a maga Mr. Hudsonét.
Sue: Tudom, hogy maga tette.
- Nem én tettem Sue. Azért hívlak telefonon, mert sajnos még mindig
nem sikerült rájönnöd a leveleim titkára. A te Mr. Hudsonöd rájött. De
nem öltem volna meg. Én nem õt akarom. Ezek nem az én módszereim.
Sue
Válasz
firka- 2006 dec. 09. - 14:00:42
(997/1443)
na, hello mindenkinek, örülök, h írtatok:)
elõször is jó látni, h nem csak én küzdök ilyen problémákkal, csani, én is abban a korszakban vagyok, h totál fölöslegesnek érzem magam, és ha nem lennék, tényleg nem hiányoznék az ég világon senkinek. de ilyenkor mindig kibámulok az ablakon, és (tudom, nyálas meg érzelgõs duma) arra gondolok, h ha feladom, akkor egyeltalán mért akartam fontos lenni? lehet, h most úgy érzem mindennek annyi, de ha "kigrok az ablakon" azzal végképp nem érek el semmit. beteszek magamnak vmi iesmirõl szóló számot, és másnap, mikor sírni kezdenék szembe fordulok a széllel, és akkor már nem tudom, h ha más miatt nem is, de azért fontos vagyok, h magamnak bizonyítsak
ú ez elég nyálas szöveg volt, tudom szval milliószor sorry érte, tényleg, és furcsa, h pon én mondom ezt, akinek szintén borzalmas hete volt, hiddjétek el, nálunk sem volt hiány a veszekedésekbõl :( :l
na, mindenkinek sok szerencsét mindenhez, meg a zh-khoz, nekem jövõ héten egy csomó tz-t meg kell írni, úgyh ti is szoríthattok nekem ;)
Válasz
somvirág 2006 dec. 09. - 09:42:16
(996/1443)
Csanita, nem vagy fölösleges /legalábbis számunkra biztosan nem;)/, biztoa csak ilyen rossz korszakodat éled, nekem is volt ilyen, hogy úgy éreztem mindenki számára fölös vagyok, de egy idõ után már másképp láttam a dolgokat;)
Egyébként tegnap olyanokon vesztünk össze, hogy mindenki beszólt mindenkinek elég durván, +6xosan besértõdtünk egymásra, elég durva voolt, tele ilyen kínos beszélgetésekkel, elég rossz volt;( /Sztem valami rossz csillagállás lehetett vagy nemtom/
Én is jól megfáztam, most így ünnepek elõtt rohadt jó, semmi ajándékot nem csináltam/vettem még+ 2hét múlva egy csomót fogok szerepelni:(
Válasz
9/10
tundeey 2006 dec. 08. - 19:36:18 9/10
(995/1443)
nekem akkor sem vagy felesleges, hiszen hétköznap is, ha nézek valami filmet, akkor rád szoktam gondolni, hogy el ne felejtsem megkérdezni a véleményed arról a filmrõl MSN-en a hétvégén...ja és jobbulást neked, én ma fogászaton voltam, méghozzá önszántamból, pedig utálok odamenni...de sajna volt egy lukas fogam...
tényleg, hamarosan kezdõdik a vizsgaidõszak....nekem szerencsére ilyen még nincs, de jövõ héten írok német, irodalom tz-t, biosz, ének és földrajz dogát is írok...szóval nekem is minden napra bevan valami osztva, bár neked ennél jóval sûrûbbek lesznek a heteid, sztem...
Válasz
csancsy 2006 dec. 08. - 19:13:09
(994/1443)
Szia!
megkaptam az emailt köszike:)))éppen most olvastam, mert eddig nem volt idõm olvasni, meg szobatársam is tegnap egész nap és éjszaka csinálta házidoliját, így nem jutottam géphez. köszönöm, hogy azt mondtad, hogy felesleges nem vagyok, de sajnos nem így érzem, egyedül a családom számára vagyok fontos.Sajnos hétköznapokban tényleg feleslegesnek érzem magam, egyedül suliban érzem jól magam egy picit, ott is csak azért, mert ott van az egyik legjobb barátnõm, akivel tök jól elvagyunk, de sajnos õ suli után megy haza a barátjához. akivel pedig az elején jóba voltam, és koleszban mellettünk lévõ szobába van, akivel megbeszéltük, hogy következõ évben majd egy szobába leszünk, nos õpedig csak akkor jön át dumálni hozzám, ha már nincs más, és a suliban is leszar, ott is más valakivel van jóba, olyannyira, hogy megbeszélték, hogy hogy majd következõ félévben keresnek egy albérletet, hogy összeköltöznek, holott év elején megbeszéltük, hogy egy szobába kerülünk, és most nagy ívben leszarnak. Szóval, köszi, hogy vigasztalni akarsz, és itt jól is érzem magam, bár most nem akarom rontani a hangulatot, most tényleg totál padlón vagyok, ráadásul megvagyok fázva, és most lesznek majd a vizsgák nemsoká, úgyhogy most minden összejött.
Válasz
9/10
tundeey 2006 dec. 08. - 18:50:27 9/10
(993/1443)
szia csani...Mikuláskor küldtem neked mail-t megkaptad?amúgy te nem vagy felesleges...
Válasz
csancsy 2006 dec. 08. - 18:42:57
(992/1443)
Sziasztok!
Firka, várom a fanodat, nagyon jó:))) bocsi, hogy nem jelentkeztem, de tényleg be voltam voltam havazva zh-kal, somvirág, nem semmi, tényleg elég rossz napod lehetett, ne izgulj, az este biztos jobb lesz:)))Miért vesztetek össze az osztálytársakkal? Különben nálunk is vannak ilyen dolgok, néhány osztálytársamat ki nem állhatom, ugyanis nagyon türelmetlenek, és nem tudják megérteni, hogy nem tehetek róla, hogy nagyothalló vagyok, és sokszor visszakérdezek, és õk meg mérgesek lesznek, hogy mégegyszer el kell mondaniuk, vagy ami még rosszabb kiröhögnek és hülyének néznek. Nem tudom, valahogy a hallásommal nem volt eddig gond a suliban, mármint, hogy nem utáltak ezért, meg nem is röhögtek ki, de most pont olyan emberkéket fogtam ki. Na, mindegy hagyjuk, most elköszönök, mert nem vagyok jó kedvemben, csak beköszöntem, hogy tudjátok, hogy itt vagyok. teljesen le vagyok törve, totál feleslegesnek és zavarónak érzem magam, mindenkinek a terhére vagyok, mindenkinek elege van belõlem a suliban és koleszban is, csak egy emberrel vagyok jóba, de az sem lehet mellettem minden percben.
Válasz
somvirág 2006 dec. 08. - 17:17:46
(991/1443)
Sziasztok!
Komolyan ilyen rossz napom életemben nem volt:(( Már eleve úgy kezdõdött, hogy majdnem elütött a villamos;)
Összevesztem 5 emberrel a suliban, és a nap végén már mindenki bõgött:((
Most éppen nyugtatgatom magam...;)
Válasz
mnikol 2006 dec. 08. - 15:55:25
(990/1443)
Sziasztok!

Huh, végre péntek van! Annyira fáradt vagyok mostanában, hogy szinte semmit sem fogok föl a külvilágból. Van, hogy egyszerûen kiesik egy-egy kisebb idõ. Pl szerdán be kellett mennünk a másodikosokhoz Mikulásozni. Arra emlékszem, hogy az egyik kisgyerek föláll, hogy mondjon egy verset, és megy a csomagjáért. Rákérdeztem az osztálytársaimnál, hogy miért nem mondott verset, hiszen azért állt fel!? Aztán mindenki meredten néz rám, hogy nekem meg mi bajom van, mert a kislány elmondta a versét...
Mostanába mindenkit kiakasztok. Vagy úgy, ahogy az elõbb leírtam, vagy olyan dolgot teszek, ami nem jellemzõ rám (pl. leordítom a tanár fejét), vagy csak egyszerûen az ellenkezõjét teszem annak, amit kéne. Kész katasztrófa, nem!? :(
Válasz
firka- 2006 dec. 07. - 15:50:10
(989/1443)
Ani, örülök, h legalább te írtál, vártam egy napot, hátha ír még vki, de úgy látszik nem :( De ezzel most felbíztattál, úgyh rakom be a fanfic folytatását, csak sajnos mindig elfelejtem, hol hagytam abba :P
Válasz
wecsa3 2006 dec. 06. - 09:50:34
(988/1443)
Hali!

Firka a fan nagyon tetszik,és remlem majd még fogsz berakni.
Sajnos már itt az ideje a tanulásna, mert mindjárt kezdõdik a vizsgaidõszak.
Csanita remélem jól sikerültek a zh-k.
Mindenkinek jó tanulást!
Ani
Válasz
firka- 2006 dec. 06. - 06:47:48
(987/1443)
thanks Tündi a sok letöltést, mostmár végre sikerült tegnap letöltenem õket :D mi van, senki nem írt ide már pár napja, addig nem is rakok be fanfic-ot (úgyis olvastátok már!) de írjatok, mert sehova máshova nem tudok menni FBI-ügyben, az rtl-es fórumon valahogy nem tudok normálisan "jelen lenni" az nekem nem sikerül az a fórum sajnos :(
Válasz
9/10
tundeey 2006 dec. 04. - 14:05:55 9/10
(986/1443)
semmi gond....írtam választ a sueandjack oldalra, és elfogom küldeni..
Válasz
firka- 2006 dec. 04. - 13:22:17
(985/1443)
Tündi, sorry, h most szólok, nyilván mindenki lefoglal a sok kéréssel, szval sorry sorry sorry de megkérhetnélek, hogyha küldesz vmien linket v bármi ilyesmit, akkor azt elküldenéd nekem is? láttam a sueandjack-en, h mindenki állandóan ezekkel nyaggat, úgyh bocs, h én is ezt csinálom
Válasz
firka- 2006 dec. 04. - 13:02:12
(984/1443)
na, ezzel befejezem, itt van talán a fanfic kétharmada
BÍZOM BENNED (XXV. RÉSZ)
Mindenki szép csendben sétál. Jack már nem tudja, mit is csináljon.
Érzi, hogy valami baj lesz. Tudja, hogy valami baj lesz. De mégis mit tud
csinálni? Ott van Levi, aki jelez Suenak, ha lenne valami. De mégis,
valamit muszáj csinálnia. Érzi, hogy most is figyelik Suet. És nem tud
másra koncentrálni.
Jack: Figyeljetek nekem most.. Mindegy, majd késõbb megmagyarázom.
És elrohan.
Bobby: Ennek meg mi baja van?

Jack rohan végig mindenhol, ahol eddig eljöttek, de sehol nem látja
Suet. Itt van egy közeli park, talán odament. Fut, de úgy látszik hiába
néz idegesen körbe-körbe. Sehol nem látja Suet.
-Sue, csak most az egyszer legyél itt, kérlek.
És hirtelen meglátja valahol messze. „Sue!” Szinte üvölti, pedig tudja,
hogy nem hallhatja meg. Nem igaz, csak forduljon meg, csak vegye már
észre végre!
-Mi az Levi? - kérdezi Sue, mert látja, merre néz az okos kutyája. És
mostmár õ is látja, ahogy Jack rohan felé. - Mi az Jack? Mi történt?
Jack már majdnem odaér hozzá, és felnéz egy ház tetejére. És tényleg.
Ott van valaki. Egy puskával a kezében, ez már onnan látszik.

Sue nem is tudta pontosan mit érzett abban a pillanatban. Az egészre késõbb úgy emlékezett vissza, mintha csak egy filmben látta volna. Jack futott felé. Majd hirtelen megtorpant. És már nem futott felé. Sue hirtelen megfordult. De már nem láthatott semmit. Már nem volt ott senki. Nem lehet. Ez nem történhetett meg. "Ezt csak álmodom" gondolta, pedig õ maga is jól tudta, hogy ébren van. Úgy borult le Jack mellé. Tudta, hogy ez nem történhet meg. Annyira nem számított erre. Próbált mondani valamit, de nem jött ki hang a torkán. A kezébe fogta a fejet, és könyörgött, hogy az nyissa ki a szemét. Pedig valahol õ is
tudta, hogy az csukva marad. Kétségbeesetten hajolt fölé.És csak azt mondogatta magában, hogy ez nem is történhetett meg. Ez nem lehet
igaz. De nem tehetett semmit. Jack halott volt.
Válasz