Téma: Tejút

10/10
alma63 okt. 20. 11:32:06 10/10
(18/18)
egyik kedvenc filmem, de csak moziban lehet vegig nezni
offtopic
Jim Hacker 2012 febr. 29. - 18:54:23
(17/18)
Ez a neves rendezõ, Fliegauf Benedek, vajon látta az 1969-es 'Tejút' c. filmet? Furdal a kíváncsiság.
Még ez is lehet, hogy majd elkészíti a 'Csatorna', 'Tákép csata után' vagy a 'Nyírfaligat' c. filmek magyar változatát. Mert azok is nagyon jók voltak ám.
perry 2010 ápr. 09. - 18:37:25 Előzmény perry
(16/18)
Közben a blogodat néztem és jók a képek:)
perry 2010 ápr. 09. - 08:59:51
(15/18)
Erre csak azt tudom írni te ilyen vagy én meg másra érzékeny.:)
perry 2010 febr. 02. - 18:36:40
(14/18)
Ja, és ha végképp nem akarod megnézni akkor Cinikusz Fanyalgikusz Földes kritikáját kell csak
elolvasni.
perry 2010 febr. 02. - 09:30:50
(13/18)
Az álmaink képek, a festészet látvány a film pedig lehet, hogy ezek összessége.
Csak van egy kis bökkenõ, itt vagyunk a XXI. században, ott ahol videoklip életet élünk, gyorsítókon és felpörgetõkön tengetjük napjainkat.
Alig marad idõ a családra, sms bonyolítjuk életünk mindennapjait, gyereket szültök és óvodába adjátok, család fenntartok és nincs idõm a szülõi értekezletre.
Amúgy pénz, hatalom, mámor és Ámor nektek odafenn, kuli meló kis "szent" család pedig ide lenn.
Csajozós rozzant BMW neked, hogy legyen diszkó baleseted, kis nyugdíj nekem, hogy legyen min tengõdnöm.
Na akkor meég ez a Tejút is, jön ezzel az esztétika meg hosszú filmetûd izével.
Meg azután Rorschach-próba mondja Filegauf, hogy nézzek tintapacákat "osztán" megmondja milyen személyiség is vagyok.
Aztán jót mosolyog rajtunk, ezt is kipróbálta mert, hogy .moleskonak miért nem képzõmûvészet,
Redfieldnek "képernyõkímélõ", és blöf de élvezem.
Lottynak egyszerûen csak jó, pprogramnak pedig
akár zen meditáció vagy transzcendens képi kristálypalota:).
Persze mit tehetek, én is beállok a sorba nekem képi kompozíciók egymásutánja és hat rám
a kép és szimbiózisba kerülünk, új képet teremt bennem érzéseket szólaltat meg és már nem is igazán érdekel a fenn említett rohanás 75 percig, de jajj az már lejárt és a valóság következik........
Redfield 2009 máj. 11. - 20:18:22
(12/18)
Ja... és a képiek fantasztikusak, de ez nyílvánvaló.
Redfield 2009 máj. 11. - 20:15:53
(11/18)
Fliegauf Benedek készített egy jó hosszú, Sims-es képernyõkímélõt. :) Na jó, nem. Nehéz egyébként errõl a filmrõl gondolatokat megfogalmazni, mert érzéseket kelt, azokat pedig még nehezebb. Tényleg nagyon nagyon meditatív, és erõsen altató hatású, de erõs. A kettõsségében van meg a hatása. Annyira egyszerû, hogy üvölt róla a blöff, mégis nagyon mély. Volt már veled olyan, hogy éjjel csak nézted a csillagokat, távol mindentõl és mindenkitõl? Teljesen belemerül az ember, még ha szinte nem is történik semmi. Eltávolodik önmagától, a megszokott környezettõl. Na ez is olyan. A film szereplõi idegenek számunkra, nem tudunk azonosulni semmilyen mértékben sem velük, nem tudunk hozzájuk állni átlagos filmnézõs érzelmekkel-gondolatokkal, mert ott van a távolság, és az a valami, az a cseppnyi kis érzet: a közelség, amirõl ez a film mesél.

9/10 (bár értékelni is roppant nehéz)
pprogram 2008 dec. 02. - 13:25:53
(10/18)
Ez hosszúra sikerült, de most már elküldöm...

Ehhez a filmhez a szokványos közeledésmód szimplán az unalmat és a haszontalan mûvészieskedés érzését fogja kiváltani, erre érdemes felkészülni. Mivel úgy érzem, tudom, Fliegauf mit szeretne közölni az alkotásaiban, ehhez mérten mondhatom, ez a szándék nem mindig és nem teljes egészében képes megvalósulni, így történt ez most is. Az a fajta belsõ csend, aminek „bemutatására” törekszik, a tudat éber és tiszta állapota, az „õseredeti” természetben való idõzés a nyugati ember kondicionált tudatának idegen, ez az egyetlen ok, amiért számomra kicsit megkérdõjelezõdik a film létjogosultsága. Ugyanis, aki képes ilyen szemmel, „céltalanul” látni a dolgokat, annak ez a film „csak” egy megnyugvás lesz, hogy „lám, lám”, aki pedig nem képes, annak azon kívül, hogy talán elismeri a jól sikerült beállításokat, nem fog mondani semmit, mert várt tõle valamit, ami nem következett be. Szóval nem igazából értem a film „funkcióját”. De talán tévedek, s lesznek, akiknek éppen ez a film mutat meg magukból valami olyat, ami felé tartaniuk érdemes.

Mindemellett, ha saját szemszögembõl nézem a filmet, én rövidnek találtam, ugyanakkor feleslegesnek éreztem azokat a csavarokat, melyek majdnem minden jelenetben szerepeltek. Olyan érzésem van tõlük, mintha egyúttal intellektuálisan is meg akarna szólítani a rendezõ, mintha nem merné vagy szándékosan nem akarná nélkülözni az ilyen jellegû mondanivalót, „tanulságot”, amin az embernek „el kell késõbb gondolkodnia”, mint azt megszokhatta. Az elme rátapad, elkezdi keresni az összefüggéseket, a tartalmat, el akar jutni A-ból B-be, de mivel nem történik „érdemi” elõrehaladás, feszültté és idegessé válik, unja az egészet, magában mûvészkedõ szarnak titulálja s ha kialakult egy ilyen nézõpont, akkor ahhoz már konzekvensnek kell lenni egészen a film végéig és késõbb is. Az nézõk nagy részébõl ezt fogja kiváltani, a kisebb része pedig úgy fogja magasztalni, hogy cikázó gondolatoktól zajos tudattal ülte végig, a belsõ csend leghalványabb jele nélkül, s közben egy pillanatra sem adta fel intellektuálisan analitikus hozzáállását. Ez az emberi sznobság, de hát ez is csak egy dolog a sok közül.

Amire viszont a nyugaton programozódott tudatnak nagyon érdemes figyelni (mert azért kevesen vannak, akik életükben legalább néhány másodpercre ne tapasztalták volna az áhítatot, azt a csendet, ami önmagáért van és nem eredmények elérésére törekszik) : a legtöbb jelenet ezt a szinte lelegzetvisszatartott figyelemmel átitatott állapotot próbálja visszaidézni és „újraéletni” a nézõvel. Aki nem tudja mirõl beszélek, menjen ki a Margitszigetre és nézze egy kicsit a kõfalakon ugrabugráló bicikliseket. De közben ne várja, hogy „majd történik valami”, mert nem fog, csak legyen jelen és figyeljen.

A filmet, amennyiben vezetett meditációnak fogjuk fel, csak mérsékelten fogja elérni a célját. Amennyiben szemlélõdésnek, tárgy nélküli jelenlevésnek, ahhoz felesleges minden tárgy, így e film is. Ha van: jó, ha nincs: úgy is jó.
A mi tudatunk inkább a „tantrikus” (többszörös idézõjelben) módszerekkel tud mit kezdeni, a filmmûvészetben jobban szeretem azt a fajta megközelítést, mert inkább képes nyomot hagyni maga után. Amikor már nem lehet hova fokozni az érzelmeket és a ragaszkodást, megtörténik az elengedés. Ugyanúgy a csendet (vagy ha az szimpatikusabb Istent) kapjuk „végeredményként”, azzal a különbséggel –alkotói szemszögbõl nézve- hogy több embernek segítettünk vele, mint így. Persze az a „több” úgy is elenyészõen kevés lesz.

Mindenesetre nagyon örülök, hogy megszületett ez a film, még ha nem is képes igazán beteljesíteni a célját.
lecsosnokedli 2008 okt. 07. - 19:54:53
(9/18)
Én is nagyon kíváncsi vagyok erre, de még nem sikerült hozzájutnom.
A Dealer pedig a második kedvenc magyar filmem, de ahhoz is kell a hangulat; nem mindegy, hogy mikor nézi az ember.
rockertoro 2008 ápr. 08. - 22:23:21 Előzmény Hicsek
(8/18)
a Rengeteg fantasztikus, egyik éjjel láttam a TV-ben... nem tudtam abbahagyni, a képek, helyszínek, fantasztikus volt. a Dealer is nagyon tetszett és ez is, a Rengeteg és a Dealer nálam 9es, ez 'csak' 8as. érdemes megnézni, csak talán - valahogy így szokták mondani - be kell hozzá lassulni/vagy átszellemülni. sajátságos légköre van.
10/10
poliboy 2008 febr. 25. - 15:18:21 10/10 Előzmény F_E_B
(7/18)
Szinte remekmû.
Aki nem érti, az meg inkább olvasson Transformers képregényeket... ha tud olvasni.
F_E_B 2008 febr. 22. - 11:07:56 Előzmény Hicsek
(6/18)
A Rengeteg nagyon klassz film!

Az alabbi 5 hozzaszolas eleg negativ, megis 7/10 a film ertekelese.

Ezek szerint a fikazok vagy nem ertekeltek a filmet, vagy nem lattak (vagy mindeketto).

Sajnos legkozelebb 1 honap mulva adja a Toldi, de csak kivarom valahogy
Hicsek 2008 febr. 06. - 12:29:39
(5/18)
A Rengetegnél rosszabbat úgysem tud csinálni.
efes 2008 febr. 06. - 09:39:36
(4/18)
ha belõled ezt hozta ki, akkor az. :)
murci 2008 febr. 06. - 08:51:15
(3/18)
nem, ez a duplanulla! :D
tényleg.
efes 2008 febr. 04. - 22:18:24
(2/18)
a dealert én se szerettem, ebben van valami megfoghatatlan, ami lehet blöff, mély filozófia, akrámi. az a jó a filmben hogy tényleg az van, amit benned kelt. egyfajta meditáció...
efes 2008 febr. 04. - 22:05:01
(1/18)
érdekes, szokatlan alkotás, jól példázza ezt az az alkotói szándék is, hogy komolyan gondolkoznak azon hogy múzeumban mutatják be e filmet, videoinstallációként. 10 snitt mindössze, 10 banálisnak mondható alig-történet, "képzõmûvészeti élménnyé" komponálva. alapvetõen hatás-film, melynek legfõbb értéke, jelentõsége az, amit a nézõben kivált. ahogy fliegeauf mondta: "felfogható zen-buddhista példázatsornak és formalista blöffnek egyaránt." szerintem is, viszont mindkettõnek tök jó.