Látom Min-Rin neked a szíved csücske ez a film. Bocs, ha megbántottalak vele, hogy más a véleményem.

A fõszereplõk remekek voltak és, mint írtam a többiek is nagyon jó karakterek voltak. Sajátos hangulata volt a filmnek, csak szerintem egy sok részes sorozatban nem árt ha van valami történet is. Valami, ami fent tartja az érdeklõdést, itt elõre lehetett tudni, hogy mi lesz a következõ részben. Én szeretem, ha egy kicsit pörög a történet.

A civódás nekem nagyon ismerõs volt, pont olyan volt, mint ahogy mi is civódtunk hajdanán a szerelmeinkkel. Sok barátnõmnél is láttam ezt, nálunk is a bizalomról, szeretetrõl, birtoklási vágyról szólt, de akkor is vita, veszekedés volt és én nem szeretek az életben sem veszekedni, hát még 20 részben nézni azt.
Egyébként sok koreai sorozatban látható jó lelkû, szeretõ leány, aki fiúnak öltözik és így próbálja eltartani beteg szüleit, beteg testvérét. Például a Scholar Who Walks the Night-ban is, amit éppen most nézek.

A nem nélküli szeretet tényleg szép dolog, de kérdés belefér-e a csókolózás is?! Mert ebben az esetben énnekem valami másról szól. Vonzalomról a saját nemem iránt. A film esetén nekem nem ez jutott eszembe, amikor láttam a csókot, arra gondoltam, hogy a tudatáig még nem ért fel, de a lelke legmélyén tudja, hogy akit megcsókolt lány és nem fiú. A zsigereiben érzi. Gondolom a film is ezt akarta inkább megmutatni nekünk, nem a nem nélküli szeretet szépségét. Hiszen ez egy koreai sorozat. Aztán persze lehet, hogy tévedek.

Hála az égnek, a koreai tévénézõk érezték a Coffee Prince üzenetét. Ezt bizonyítja a magas nézettség.

A Coffe Prince a ma játszódó sorozatok között a legjobbak közé sorolható, de akár a legjobbnak is mondhatjuk. Ennek oka, hogy a gyûlölködésekkel teli drámák között ez az egyetlen, amely a szeretetrõl szól.

Nem kétlem, hogy a rendszeres doramanézõk ingerküszöbét lassacskán már egy ilyen egyszerû üzenet nem tudja átlépni. Elég szomorú, hogy a koreai drámák készítõi egyre hajmeresztõbb és egyre gyilkosabb elemeket visznek a történetekbe, mert azt hiszik, ezzel tudják kellõképpen felcsigázni a nézõket, és legyõzni a másik stúdiók kreálmányait.

Rossz úton járnak.

A Coffee Prince-ben tagadhatatlanul nem történnek alattomosan vagy nyíltan egymás földbe döngölésére irányuló akciók, nincs benne nyakatekerten tönkretett család, sem ezt helyrehozhatatlanul megsínylõ, személyiségében eltorzulttá felnövõ gyermek. Helyette egy apja szerepét átvevõ, anyjáról és húgáról gondoskodó fiatal lányt látunk, aki önként vállalt feladatát szívesen, derûs kedéllyel, óriási akaraterõvel végzi. Meg egy jómódban felnõtt srácot, aki képes a kényszerbõl vállalt feladatban lassanként felismerni annak boldogító voltát. Közben pedig tisztelet ébred benne valaki iránt, képes megszeretni valakit annyira, hogy az elháríthatatlannak tûnõ nehézséget is vállalni hajlandó.

Nem egy lányt szeret, hanem egy embert, legyen az bármilyen nemû. Ez pedig a szeretet legmagasabb foka: szeretni valakit önmagáért.

Aztán pedig Han Gyul bebizonyítja, hogy kész a megbocsátásra, ezzel még magasabbra lépve.

Nagyszerû példát mutat a nézõnek Choi Han-Gyul és Ko Eun-Chan.

Yoon Eun-Hye és Gong Yoo pedig talán élete legjobbját alakította a drámában. Én legalábbis azóta várom, hogy képesek legyenek - ha nem is ennél jobbat - de legalább ezt megközelítõt mutatni nekem.

A másik szerelmespár története sem érdektelen. Nem civódásról szól, hanem arról, elég erõs-e kettõjük között a szeretet és a bizalom ahhoz, hogy megmaradjon a kapcsolatuk. Meg tudnak-e bocsátani egymásnak? Fel tudják-e idézni azt a szeretetet, ami annak idején egy párrá tette õket?

Mert a szeretet nem csak játék és kacagás. Amikor két ember úgy dönt, együtt akarja leélni az életét, nemcsak örömöt választanak. Az emberi kapcsolatok akkor maradnak meg, ha úgy teszünk, ahogy egy növényt gondozunk: minden nap törõdünk vele, méghozzá önzetlenül. És szeretjük. Okosan, tiszta szívvel, jó szándékúan, önfeláldozóan, sokszor elnézõen, megértõen.
A sorozat nagy erénye, hogy az összes karaktert a szeretet és az adni akarás mozgatja. Nincs kivétel.

Mellesleg, a film bõvelkedik a humorban, amely soha nem bántó, egyszer sem ízléstelen vagy durva.

Ettõl olyan nagyszerû ez a film, ezért olyan "agyondicsért".



Kedves Maryu, szerintem rosszkor nézted meg a Coffee Prince-t.

Ez nagyon tetszik.
Nem csak Bi Rain rajongóira jellemzõ....

Tegnap vette kezdetét a Busani Nemzetközi Filmfesztivál, amely október 10-ig tart. Részt vesz többek között Tilda Swinton is, aki az A Bigger Splash c. film fõszerepét játssza. Ha már hanguktaekwondooo említette a francia rosszfiút, Alain Delont, akkor nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy a film laza remake-je A medence c. filmnek, amely minden nézõ számára emlékezetes nem kizárólag Delon, hanem a szép és tehetséges Romy Schneider miatt is.

Tilda Swinton busani megjelenése nem véletlen, hiszen ahogy a sajtótájékoztatón elmondta, nemrég együtt dolgozott Bong Joon-ho rendezõvel a Snowpiercer c. filmben.

A színésznõ elmondása szerint Bong zseniális rendezõ, akivel jó volt együtt dolgozni, de dicsérte Song Kang-ho-t és Go Ah-sung-t is.

Tilda Swinton jelenleg újra Bong Joon-ho irányítása alatt dolgozik az Okja c. filmben.
A BIFF húszéves fennállása alkalmából rendezendõ gálaelõadáson fogják vetíteni az A Bigger Splash-t.

Amikor feltették a kérdést, kivel játszana szívesen, G-Dragont említette, méghozzá annak ellenére, hogy tisztában van vele, hogy a választottja nem színész. De gustibus, non est disputandum.

A videó jelzi, hogy az érdeklõdés nem elõzmények nélküli. Legyenek boldogok egymással.
https://www.youtube.com/watch?v=ccFVJuB5bL8

Nézem ezt a képet, és azon gondolkodom, csak én látom G-Dragont angyali helyett ördöginek?

Jó reggelt!

NELL 넬 'Haven NELL's ROOM 2013 Live'
https://www.youtube.com/watch?v=9qQFi7N_0Zo

:))) rémes pasas vagy

:) Azért még várok egy kicsit.

Tényleg remek, de nekem ez is tetszik.
https://www.youtube.com/watch?v=oWNoLiIBkiw

A Silenced annak bizonyítéka, hogy Gong Yoo nemcsak jó színész, hanem jó ember is. Az igazi történet elszenvedõivel, a sérült gyerekekkel létrejött kapcsolat sokkal több annál, ami színészként elvárható lett volna tõle.

Kellemes.

meg eldanolgat magában.
Ha vizuális élmény nincs, simán egy amerikai jazzénekes ugrik be a hangja hallatán.
https://www.youtube.com/watch?v=OmFlx1IvYD0

Ennél kéne maradnia
mert az utóbbi években kutyarossz forgatókönyveket kapott, mind sémafilm
kivéve a gyerekekkel forgatott valódi értéket

lehet hogy õ a koreai alien dölon

Sziasztok!
Állítólag a "Gangnam Blues"-ban már játszik is.
Én már letöltöttem, van magyar felirat is hozzá, de még nem néztem meg.

Szép és hangulatos õszi felvételek. Amennyiben valakinek ismerõs a zene, az nem véletlen. Bár az Álom luxuskivitelben, azaz Reggeli Tiffany-nál c. film zenéjét halljuk, de gayageumön elõadva nagyszerûen illeszkedik a látványhoz.
https://vimeo.com/17067359

A jelenet önmagában is jó, koreai viszonylatban pedig különösen az.
Hát igen. :))

Lee Min-Ho nekem mindig kissé színtelen, mondhatnám úgy is: rezzenéstelen akkor is, amikor másra lenne szükség, de az általam említett két dráma régebben készült mint a Heirs, azóta fejlõdhetett.
A City Hunterben egy akcióképes, határozott ürgét kellett alakítania, ez azonban alig látszott az arcán.

De ugrott, futott, kúszott, verekedett, amikor ez kellett.
https://www.youtube.com/watch?v=iISS5ES8M9k

Jó reggelt!

https://www.youtube.com/watch?v=vLRBqE3rRKU

Anyám meg barátnõi kaptak rá, én annyit hallok –látok belõle, amennyit a nappalin áthaladva lecsekkolok, illetve, ha nyitva a szobaajtó.
Felkeltette az érdeklõdésemet, melyik ez a folyamány, amiben ennyit bírnak egy szuszra acsarkodni, hát már magamtól is kattolgattam.

Szinte kizárt, hogy én ezt végig figyelemmel kövessem.
Ezekben a filmekben már unalomig ismert klisé, hogy még akkor is püfölik egymást, ha éppen dúl a szerelem vagy a törõdés
De ez itt maga a csõd.
Nagy költségvetéssel forgatták; figyeltek a szereplõválogatásnál is,
nagyon úgy tûnik, hogy a forgatókönyvírók is beleadtak mindent, amit megköveteltek tõlük.
De elkövettek egy óriási hibát.
Jelesül, nem vették figyelembe az emberi természetet. Az alapot.hogy az ember szeretetre vágyik.
Jóvan, értem én, hogy most cél, a humán behéviör másfelé kondicionálása
de hosszútávon nem fog menni.Tuitra nem fog menni.
Bizonyíték ez a film is.

Egyetlen jelenet nem volt még az 5. részig
ami pozitív lett volna.

Azért ez csõd.
értem én, hogy szándékosan.
De az ember ezt úgy visszaadja, mint gyöngybagoly a cickányköpetet.
lehetett annak akármekkora foga.

A film ott bukik nagyot, hogy minden jelenet gyûlölettel átitatva.
Feszültséggel, önzéssel, gõggel, ridegséggel.
És vhogy szuggerálja, hogy adott helyzetben ez a természetes.
Ez az ócska társadalmi hierarchia, ami nekünk túl sem kellett lépni, mert ilyenünk soha nem volt
mert ha akarta, nálunk még a jobbágynak is lehetett tartása
ha meg nem
az legalább félezer éve volt
ez az embernyomorító kasztrendszer lassan beivódik az európai ember gondolkodásába is, ha nem vigyáz.
Mert gondoskodnak arról, hogy a film aljas rosszfiúja/-lyánya a végén,
vagy nem is annyira a végén
szimpatikussá váljon
és megértsük minden mocskos húzását, betonagyát pedig elfogadjuk.

Semmi baj a defektes emberekkel, welcome, de aki más rovására él/ne/, ott nincs kegyelem.
Ugyanis nekik van leginkább szükségük szakemberre és õk azok,
akik soha nem fordulnak ebbe az irányba, Hangukban aztán végképp nem
-nehogy tükörbe kelljen nézni és változtatni.

Páni félelmükön csak a hatalom érzete enyhít, sóhajnyi idõre
csak hogy utána még jobban érezzék a különbséget és így ismét neurotikus körükbe vonják
és ott tíz körmükkel tartsák környezetüket
-ez a biztonság illúziója.
Mikor elhiszi a szerencsétlen, rajta kívül más nem generálhat mozgást.
Így játszik Istent a szívben bukott ember

De a lényeg, hogy szakmai baklövés a filmben: nincs oldás az egyes jelenetek között.
Max. vmi érzelgés, Minyó meg kislány közt, amit a srác egyébként egész jól kivitelez.
Alaptézis, hogy a feszült jelenteket idõnként lazítani kell snittekkel
vagy újabb jelentekkel, hogy levegõt kapjon a nézõ.
Ez nem történt meg, így papírízû, már –már monoton.
és irreális.

Min-ho –val kapcsolatban valamelyest eltér a véleményünk.
Nem ismerem a csávó munkásságát, csak itt -ott kattoltam, de az a benyomásom, fejlõdött.
Hogy nem olyan átütõ, mint pl. egy Ah-in, az, ahogy én látom, személyiségfüggõ.
Min-ho nem oly drámaian poétikus mint kollégája.
Ah.in jobban radiál
Min-ho befelé vezeti az érzéseket és fátyol mögül sugároz.
Min-ho pasztell az árnyékban csillanó üvegcserepen,
Ah-in balzsamosan vág gyomorszájon.

Egy tökös csávó van egyébként ebben a filmben, a halálmegvetõ titkár
Zsebrevágja a sok holipnipöcsöt
s cselekszik, amikor cselekedni kell
itt éppen 3:00 –tól
https://www.youtube.com/watch?v=Qy1LU8pFnQQ

A Korea Herald filmkritikusa szerint mérsékelt sikerrel járt Chun Sung-Il rendezõ igyekezete, hogy a "The Long Way Home" c. moziban egyesítse a háborús drámát és az emberi komédiát, pedig a történet nem rossz. A kritikát az alábbi linken olvashatjátok.
http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20151001001157

Nem az elsõ eset, hogy túl sokat akar egy forgatókönyvíró, és végül két szék között a pad alá esik a mû. Ilyen volt például a Rooftop Prince, de ez a szándék tette tönkre a Secretly, Greatly c. filmet is. Mindkettõben a biztató kezdet, az ötletes vígjátéki elemek üdítõ szórakozást ígértek, aztán mindkettõ száznyolcvan fokos fordulatot vett, és a nézõk legnagyobb bánatára elvesztette minden humorát. A Rooftop Prince fantasy elemeket felvonultató romantikus vígjátékból valami egészen mássá változik. A Secretly, Greatly pedig egész egyenesen olyan, mintha két filmet összeillesztettek volna: egy szellemes vígjátékot és egy véres kémfilmet.
Ha hinni lehet a Korea Heraldnak, akkor a "The Long Way Home" ennek a sorozatnak folytatója.

Rájöttem, mi a hiba. A koreaiak nem ismerik azt a mondást, hogy "sokat akar a szarka, de nem bírja a farka".

Gong Yoo az ELLE legújabb számában látható. Idén két mozifilmben, az A Man and A Woman c. és a For Busan c. alkotásokban szerepelt.
Az elõbbi a hóval borított Finnországban játszódik, és egy tiltott szerelem történetét meséli el, az utóbbi egy katasztrófafilm, amely a Szöulból Busanba tartó KTX-en elszabaduló vírus körüli õrületet mutatja be.

Gong Yoot arról kérdezték, mit csinál szabadidejében. Unalmasan él - mondta - szívesen lazsál otthon a lakásában, lelkesen fõz.

További képek a linken.
http://www.soompi.com/2015/09/30/gong-yoo-offers-a-glimpse-of-his-time-off-in-elle-magazine/