Az épület a Szent Anna utca 16-18. számmal együtt Reviczky-házak néven ismert, mivel – ezen házak egyikében lakott Reviczky Menyhért, aki Debrecen polgármestere volt 1843-1847. között. A ház a 70-es években egy darabig a Megyei Művelődési Központ próbatermeként is funkcionált. A Thuróczy György vezetésével működő Alföld Színpad tartotta itt foglalkozásait. 1984-ben nyitotta meg kapuit a Városi Könyvtár Olvasóterme. Megszűnése után a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar megyei irodája működött itt 2013–2015 között. 2016-tól két egyesület, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és a Debreceni Fotóklub székhelyeként működik a Debreceni Művelődési Központ üzemeltetésében.
A GADE (Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete) szellemi elődjének tekinthető, grafikusokat és gyűjtőket összefogó Ajtósi Dürer Céh, 1935. október 29-én alakult. A csoport munkájában kezdetektől részt vett Várkonyi Károly, aki a 2000. október 22-én alakult Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének is alapítótagjává és névadójává vált. A GADE fontos céljának tekinti a debreceni hagyományok megőrzését, továbbörökítését, a művészelődök és nagy hatású művésztársak életművének ápolását. A tagság összetétele folyamatosan változik, jelenleg 34 fő. A többségében debreceni, de legalábbis helyi kötődésű grafikusok munkáit a technikai sokszínűség jellemzi. A hagyományos sokszorosított grafikai eljárások - rézkarc, rézmetszet, litográfia, és a linómetszet - mellett a grafika a lehető legszélesebb értelemben érhető tetten a tagok alkotásain. A művészenként egyedi formanyelv és jellegzetes témaválasztás, a technikai sokszínűség a GADE éves kiállításain is nyomon követhető. Az egyesület komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, lengyel, román, német, olasz, kínai és japán művészközösségekkel is rendszeresen együttműködik. A GADE elnöke Tamus István grafikusművész. Debrecenben a fényképezést az 1850-es években a vándorfényképészek szerettetik meg. 1864-ben megkezdi működését az első állandó fotóműterem. Megalakul a Gondi és Egey cég, később Letzer, Varságh, majd Papp Albert nyitnak műtermet. 1931. február 17-én megalakul a Debreceni Fotóklub, vezetője Aszmann Ferenc (1907-1988) kereskedő, később nemzetközi hírű fotográfus. Országos sikereit nemzetközi elismerések sora követi. A II. világháború borzalmas pusztításokat okoz a fotográfia területén is. 1957-ben újra megalakul a Debreceni Fotóklub az Ady Művelődési Házban, majd a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ fogadja be őket. A ’70-es évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig, a Debreceni Fotóklub lendületes, sikeres időszakot élt meg. Vadász György tragikusan korai halála után Vencsellei István vette át a klub irányítását. 2007-től Máthé András a klub szakmai vezetője. Az időközben hontalanná vált fotóklub a vadonatúj Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ vezetőinek: Dr. Cs. Tóth János és Szilágyi Irén művészetpártolása okán talált menedéket. A továbblépést a kor szellemének megfelelően a szervezeti átalakulás jelentette. 2008-ban a Debreceni Fotóklub Közhasznú Egyesületté alakult. Az új szervezeti forma lehetőséget biztosított pályázati források elnyerésére, szerény tagdíj bevezetésére, így biztosítva a működést. A tagság létszáma napjainkra jelentősen megnőtt, jelenleg 48 igazolt taggal büszkélkedhetnek. A jelenlegi debreceni fotós lét természetesen nem merül ki a Debreceni Fotóklub működésében. Számos csoportoktól független, szuverén alkotó dolgozik a városban. A képzőművészeti élet része lett a fotográfia. Az évente rendszeresen megrendezett Tavaszi, Nyári, Őszi Tárlaton jelen vannak alkotásaikkal a fotográfusok is.
