Az egyik legismertebb és legkelendőbb németországi fantasy-írónő, Cornelia Funke Tinta-trilógiájának első filmes darabjában a sok látványelem mellett azt vélhetnénk, azt sugallják, olvasni veszélyes. Pedig nem.
Megváltozott a világ. Jelen esetben arra célzunk, hogy nagyot fordult a képregény-filmek megítélése. Az idei Oscar-gála után
Igaz, hogy hatvannégy éve elültek a második világháborús csatazajok Európában, de a kontinensen élő összes család szerzett
A Cincin lovag egy igazi hőssé váló aprócska egérvitéz meséje. Hibátlanul megrajzolt karakterekkel és figurákkal. És működő
A dél-koreai fantasy alaposan megdolgoztatja a beszédfantáziánkat. Nehezen tudjuk elmesélni, hogy miként kerülnek az ősi keleti mítoszok lényei a mai amerikai metropoliszba, összekuszálnak a tobzódó flashbackek, tény ellenben, hogy ez a kuszaság látványos. Már-már tetszetős.
November 16-tól 25-ig retrospektív vetítésekkel tiszteleg az Uránia filmszínház az olasz filmegyéniség, Pupi Avati előtt.
Ebben a túlságosan is a külsőségekre összpontosító, zavaros mai világban mit lehet tanulni a némaságot fogadott, önreflektáló
Az új szuperhős legény "kalandjai" arra adnak alkalmat, hogy a gúnyolódó vígjátékok koronázatlan királya, David Zucker (ez esetben producer) és írója-rendezője, Craig Mazin megfricskázzák a képregény-figurákat. Érzésünk szerint: nem érnek célt.
Az élharcos tengerentúli közeg éles bevetéseken kommandózva, járőrözve, a bűntől piszkos metropolisz utcáit róva igyekszik elfelejteni a személyes tragédiáját. Erejét új ügyére koncentrálja, aminek során kiderül, a kültéri nagytakarítást nem árt, ha a saját őrsén indítja.
A Láthatatlan intő példa lehetett volna Doug Liman rendező számára (Nyomás!, A Bourne-rejtély, Mr. és Mrs. Smith), hogy David S. Goyer forgatókönyvíró (Penge-trilógia, Batman: Kezdődik!) bizony sajnos ilyet is "tud". S ezen az olyan scriptdoktor sem tud segíteni, mint Jim Uhls, aki - amúgy - a Harcosok klubját írta.
A dán Anders Thomas Jensen miközben szorgalmasan körmöli a jobbnál jobb forgatókönyveket (Wilbur öngyilkos akar lenni, Hogy szeretsz?, Testvéred feleségét?, Esküvő után), időnként maga magát - és bennünket, nézőket - is megajándékoz egy-egy remek darabbal, amit saját kezűleg rendez: Mifune utolsó dala és most: Ádám almái. A filmet a dán filmakadémia 2006-ban Robert-díjjal tüntette ki, illetve a brüsszeli fesztiválon megkapta a legjobb filmnek és a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést, Varsóban pedig a közönségdíjat.
Egy család férfijainak három nemzedéke - nagyapa, édesapa és a fiú/unoka - és egy speciálisan magyar road movie, amiben átlépjük a határainkat is, merthogy Magyarországból Erdélybe tart a túra.
Létezik egy mondás, miszerint a nők két ügyért mindenre hajlandóak: hogy gyermekük legyen, és hogy ne. Primer szemszögből a román Cristian Mungiu filmje egy abortuszról szól. Valójában több (nyilván).
A dán rendezőnő, Susanne Bier a Hogy szeretsz? című drámája után - mint minden tényleges és annak mondott mozgalom-tag -
A nagyszerű és népszerű Woody Allennek - a viccfilmek és a mélytartalmú gondolati mozik után a Match Pointtal beköszöntő - új, kvázi "sötét korszakának" második darabja a Kasszandra álma.
Íme, újabb bizonyíték arra, hogy a mai korunk germán Ed Woodja - értsd: pancser rendezője -, Uwe Boll valamit tudhat. Filmet forgatni nem.
Ross Bagdasarian jól kitalálta. Már az 1961-62-es The Alvin Show - aminek során tulajdonképpen megszülettek a zenélő kisállat-karakterek
Hűha, ha az élő kultusz (Butch Cassidy és a Sundance kölyök), az Oscar-díjas rendező (Átlagemberek), Robert Redford áll a
Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Tamara, Macerás ügyek) tévéfilmnek induló, majd a filmszínházakban - is - landoló alkotása