Ha 3D-ben forgatták volna, az Oblivion lenne az új Avatar. Megvan benne minden, ami ahhoz kell, hogy tömegek zarándokoljanak
Mi tagadás, frissnek hatott és csak kicsit banálisnak, amikor a jól szituált, hallássérült titkárnő és a frissen szabadult
Dsida Jenő: NagycsütörtökNem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben,
Babits Mihály: Esti kérdésMidőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett
Vörösmarty Mihály: A vén cigányHúzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts
Juhász Gyula: Milyen volt...Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő
Arany János: KertbenKertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém
Mottó: "Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,És ami csonka itten, az egész lesz."Shakespeare: Rómeó és JúliaJonathan Levine
A Tron: Örökség rendezője újra tanúbizonyságát adja, hogy mesterien ért futurisztikus világok és monumentális atmoszféra
Mads Matthiesen nem véletlenül hozta el az év felfedezettjének járó Európa díjat első filmjéért. A Teddy mackó egy rendkívül
Ady Endre: Kocsi-út az éjszakábanMilyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen
Radnóti Miklós: Tétova ódaMióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán,
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságrólHol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak
Nemes Nagy Ágnes: KözöttA levegő nagy ruhaujjai.A levegő, amin szilárdantámaszkodik madár s madártan,az érvek foszló szélein
Vajda János: Nádas tavonFönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak, Mint az árnyék, leng a csónak.Mint az árnyék,
A szép táj eredendően tagadja az embert. Az emberit. Albert Camus gondolatán töprengek, amikor a vásznon az apokalipszis
Kálnoky László: Az elsodortakÚjra és újra látom a képet, amely köznapiságával lenyűgöz,banalitásával mellbe vág, szürkeségével
Zelk Zoltán: SirályVak szemgödör. Halott sirály. Kiholt a tenger: medre már vak szemgödör. Halott sirály lelke vijjogva visszaszáll. Megyek
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhezFőldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit
Kifordult, apokalipszis utáni világban járunk, ahol Rómeó zombi, Júlia pedig vadász, úgyhogy kettejük kapcsolatából semmi