Az Én, a robot, a Világok harca és a Dr. Moreau szigete is sokkal jobban működik könyvben, mint a mozivásznon vagy a tévéképernyőn.
Kevésbé ismert tény, hogy New York City 1785 és 1790 között az Egyesült Államok fővárosa volt, és erre az évfordulóra emlékezünk egy válogatással: csupa olyan filmmel, ahol a város központi szerepet játszik.
A történelem tele van gyilkosságokkal, és ha elnökök vagy diktátorok ellen követik el, az különösen izgatja a közönséget és a filmeseket is.
Legalábbis az ún. Bechdel-teszt alapján, amit még 1985-ben fejlesztett ki két nő – természetesen nem értékmérőként, de fontos jelzésként arra vonatkozóan, mennyire dominálják a szórakoztatóipart a férficentrikus történetek. Meglepő címek következnek!
Egy látványos világháborús eposszal (Dunkirk) és egy mindent taroló világháborús életrajzi filmmel (Oppenheimer) a háta mögött Nolanre érdemes figyelni, pláne ha ajánl nekünk valamit.
Van olyan jól ismert film, amit csakis úgy forgathattak le, ha van benne egy bazinagy mechanikus pók, és akad még elég különleges kívánság, amit a filmeseknek muszáj volt teljesíteniük - különben nincs film.
Ha a Ryan közlegény megmentését vesszük alapul, akkor Steven Spielberg I. világháborús filmje a kanyarban sincsen, de nem is ez volt a cél: a rendező ugyanis a lányának ígért egy lovas filmet, de azért ennél többről van szó.
A Ryan közlegény megmentése több száz volt katonában elevenítette fel a partraszállás sokkoló emlékeit.
Van, amikor a forgatókönyvíró a ludas, és van, amikor csak a statiszta felejti el levenni a baseballsapkáját.
Vannak világháborús filmek, amiket szeretünk, de tudjuk, hogy a dolgok nem egészen úgy történtek, és vannak azok, amelyek készítői rengeteg pénzt, kutatást és energiát fektettek abba, hogy hitelesen adják vissza az eseményeket.
A szereplőválogatás nehéz, többtényezős dolog, tele kompromisszumokkal, így a filmtörténelem bővelkedik az olyan esetekben, amikor nem az alkotók első választása lett egy adott film sztárja. Számos alkalommal azonban ez kifejezetten jól jött ki!
Vajon kit tart ennyire nagyra a világ talán legismertebb rendezője, olyan bombasikerek direktora, mint az E.T., az Indiana Jones-filmek, a Jurassic Park, a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése? Sosem találnád ki!
Van olyan, hogy hiába jó egy film, vagy az a baj, hogy a téma nem elég ismert, vagy éppen túlságosan is ismert, ezért nagyon megosztó, és van, amikor a stúdió piszkál bele a készülő műbe...
Az átalakuló stúdiólogó, Kali vére és a Pan Am-repülőgép piros csíkkal jelzett útvonala is régi ismerősként köszönti a rajongókat az Indiana Jones és a sors tárcsájában.