Programkereső
Budapest100
Nyitott házak hétvégéje
Budapest100 - '70-es évek
A Budapest100 közzétette az idén megnyitó és programmal készülő 36 ház listáját. A 14 éves építészeti és kulturális fesztivál 2024-ben új városrészekben járva, új közösségeket megszólítva a ‘70-es évek változatos épített örökségét tárja fel, keresve az ekkor épült házak értékeit és lehetséges jövőjét. Az idei alkalom különlegessége, hogy először nyílik lehetőség megszólítani a házak építészeit, tervezőit, a lakóházak első beköltözőit, az intézmények első dolgozóit.
Most látható!
A bábu megszólal - Anna Margit (1913-1991) életmű-kiállítása
Magyar Nemzeti Galéria, április 9-től
Anna Margit alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz; életművének jelentős része leginkább a szürrealizmus, illetve az expresszív látásmód mentén jellemezhető. Anna Margit olyan egyedi formanyelvet hozott létre, mely a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjává tette. Műveiben egyszerre jelenik meg az érzékiség és a kíméletlen tisztánlátás, művészetében az elegáns dekorativitás összekapcsolódik a lélek kutatásával.Harmincas évekbeli, chagalli módszereken alapuló lírai, asszociatív festészete férje, Ámos Imre festőművész 1944-es tragikus halálával megváltozik. Az Európai Iskola keretein belül festett művein gyermeki módon, hatalmas fejjel jelennek meg bábui, melyek helyette szóltak, s megjelenítették az emberi léptékkel megfogalmazhatatlan szenvedést. Az ötvenes és hatvanas években egyre fontosabbá válik képein az abszurd humor, a gúny.„Ha képeimet figyelmesen megnézik, megállapíthatják, hogy ez egy keserű életrajz. Születni senki sem születik keserűnek, de azzá válik, ha sorsa oly kemény életet adott, amelyet végigjárni felér egy háborúval.” A Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállítása majdnem ötven évvel utolsó tárlata után ezt az életet, ezt az életművet mutatja be csaknem kétszáz műalkotás segítségével.
Till Brönner: Identitás – Európai táj
Ludwig Múzeum, április 14-től
Áprilisban, a Bartók Tavasz keretében lesz látható a kivételesen sokoldalú német jazzmuzsikus és fotográfus legfrissebb fotó projektje, amellyel először a Ludwig Múzeumban találkozhat a közönség. A fotós és zenész szenvedélyes európai; német zenészcsaládban nőtt fel Olaszországban és a Rajna-vidéken. A történelem legsikeresebb német jazz-zenészei között tartják számon, játékának dallamossága miatt „a német Chat Bakerként” is emlegetik. Igazi trombita virtuóz, aki zenéjével és fotográfiáival meggyőzően közvetíti korunk életérzését.Saját identitásának keresésén keresztül – összművészeti eszköztárral dolgozva – éleslátóan értelmezi az európaiság vízióját, egyúttal a világ sokrétűségét. Legyen szó portréról, tájképről, ipari tájról vagy építészetről, érzékeny megfigyelőként dokumentálja és tematizálja nemcsak saját európai hazái, Olaszország és Németország fejleményeit és társadalmi tendenciáit, hanem a válságokkal – a járvánnyal vagy az ukrajnai háborúval – küzdő világ problémáit is.
Kertész, Moholy-Nagy, Capa... Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989)
Szépművészeti Múzeum, április 6-tól
A Szépművészeti Múzeum a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfusok munkáiból rendez kiállítást.A nagyszabású, közel harminc művész – köztük Martin Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László – alkotásait felsorakoztató tárlat célja a rendkívül gazdag amerikai–magyar fotográfiai örökség bemutatása. A koncepció egyedisége abban rejlik, hogy a gyűjtemény átfogóan vizsgálja az Amerikában nevet szerző magyar származású fotóművészek munkásságát, egymás mellé téve világhírű és itthon kevéssé ismert alkotók képeit.Az amerikai szervezők által válogatott műtárgy anyagot magyar köz- és magángyűjtemények felvételei (például Barna Anna, Kondor László vagy Nickolas Muray, azaz Muray Miklós munkái) egészítik ki.
Fenegyerekek
Tér-Kép Galéria, április 26-ig
A Kozák–Stomp gyűjteményből készült válogatás tizenkét kortárs magyar képzőművészre összpontosít. A kiállításon szereplő Alexander Tinei, Birkás Ákos, Bukta Imre, drMáriás, El Kazovszkij, Fajgerné Dudás Andrea, feLugossy László, Gaál József, Nagy Kriszta, Ujházi Péter, Váli Dezső és Verebics Ágnes személyisége, életműve megújította, sokszínűbbé tette a hazai kortárs festészetet. Jelen kiállítás olyan tematikus válogatás, amelyen valamennyi művésztől egyegy önábrázolás, önarckép szerepel: sorsfordító pillanatok, összegző gondolatok, a legszemélyesebb kitárulkozó vallomások.
Divine Southgate-Smith: „Amit mostanában csináltam”
CEU Nyitott Galéria, április 5-től
Divine Southgate-Smith (1995, Togo) brit transzdiszciplináris művész. A kiállítás az archív képek költői erejét tárja fel az archívum kiindulópontként való felkínálása révén. A fotográfiai, zenei és irodalmi utalásokat ötvöző Southgate-Smith kompozíciói a fekete élmények töredékeit örökítik meg több érzékszervi rezonanciával, lehetővé téve a nézők számára, hogy intellektuálisan és érzelmileg is kapcsolódjanak. A sorozat címe Jamaica Kincaid novellájából származik, amelyben a főszereplő életének egyes pillanatait meséli el, elmosva a határt az emlékezet és a képzelet között.
Joan Alvado: A korall balladái
Cervantes Intézet, május 11-ig
„A korall balladái” egy fotóesszé, félúton a dokumentumfilm és egy képzeletbeli tenger alatti utazás között. Az alkotó megközelítésében az emberek, állatok és növények világa éppoly ismeretlen, akár a tenger mélységeinek birodalma. S mindehhez a páratlan földi erővel bíró Cap de Creus szolgáltatja a helyszínt. Joan Alvado barcelonai fotós. Munkáiban a képzelet a terület újraértelmezését szolgálja, és a dokumentarista ábrázoláson túlmutató megoldások eszköze. Munkái számos ország köz- és magángyűjteményeiben is fellelhetők. Projektjei többek között olyan sajtó- és médiaorgánumokban jelentek meg, mint a Newsweek, a CNN, a The Washington Post, az El País, a Der Spiegel, a The Guardian vagy a Liberation.
Gálhidy Péter: Mezsgye
B32 Galéria és Kultúrtér, április 4.-30.
Gálhidy Péter szobrászművész kiállítása öt munkát tár a néző elé, amelyek, Gálhidy fő témájaként, az ember és a természet együttéléséről, egymásra hatásáról szólnak együttérző, nyitott, iróniától sem mentes szemlélettel. Művei korunk globális ökológiai problematikáját nem a sokkoló elrettentés, hanem a filozofikus felülemelkedés szemléletével közelítik meg. Az a bensőséges, tiszteletteljes lelkület, a meghökkentő, nem egyszer paradox játékosság, amellyel a növényeket, természetes anyagokat és formákat kezeli, rádöbbentheti a nézőt, mennyire fontos odafigyelnünk veszélyben lévő természeti környezetünkre. (Sulyok Miklós)
Fresh Meat / Fiatal magyar fotográfusok
K6 Galéria, április 21-ig
A Budapest FotóFesztivál minden évben a 35 év alatti alkotók számára meghirdetett kiírásából, kurátori válogatás alapján csoportos kiállítást rendez. Az Erzsébetvárossal együttműködésben meghirdetett pályázat alapján létrejött tárlat tematikailag kötetlen stílusú és témájú alkotásokat mutat be. A szervezők arra keresik a választ, hogy mi foglalkoztatja most a legfiatalabb generációt. Melyek azok a tematikák, kérdések, melyek mentén sorozataik /portfóliójuk formálódik. A kiállítás kurátorai főként az eredetiséget, a nem konvencionális látásmódot, megközelítést részesítik előnyben mind a témák és a koncepciók tekintetében.Kiállítók: Gutay Bálint, Hitre Imola, Illyés Bence, Kiss Richárd, Kondor Bence, Szabó Emma, Tóth Hunor, Varga Domonkos Kurátorok: Mucsy Szilvia, Somosi Rita
Szentendre
Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948)
MűvészetMalom, július 28-ig
Közel 300 alkotással nyílik meg az Európai Iskola művészcsoportot bemutató tárlat a MűvészetMalomban Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt címmel az 1945–1948 között működő, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő művészcsoport, az Európai Iskola munkásságát mutatja be a Ferenczy Múzeumi Centrum a MűvészetMalomban, az április 6-án nyíló, nagyszabású tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg, amelyben a téma jeles szakértői – Árvai Mária, Bodonyi Emőke, Hornyik Sándor, Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Várkonyi György – vettek részt. Tematikus egységek mellett korabeli kiállítások rekonstrukciójával tekinthetjük át az Európai Iskola és a belőlük kivált Elvont Művészek Magyarországi Csoportjának tevékenységét. Nemcsak a művészcsoport magyar tagjainak, hanem a kiállításaikon szereplő vagy velük kapcsolatot ápoló cseh, román, holland és francia művészek alkotásai is láthatók a jelentős hazai- és külföldi gyűjteményekből kölcsönzött, több mint kétszáz műtárgyat felvonultató tárlaton.A rövid életű magyar demokrácia éveiben az Európai Iskola a progresszív hazai művészet képviselője kívánt lenni, emellett pedig az európai művészet új tendenciáit is igyekezett itthon megismertetni. Intenzív kiállításrendezés, ismeretterjesztés, saját kiadványok és nemzetközi kapcsolatépítés jellemezte a csoport három éves fennállását. Képzőművészek mellett elméleti szakemberek, írók, költők, orvosok, műgyűjtők csatlakoztak hozzá. Egy rövid időre úgy tűnt, szinkronba hozható az európai és a magyar művészet, de az Európai Iskola tagjai már 1947-től támadások kereszttüzében érezték magukat és végül, 1948-ban be kellett szüntetniük működésüket.A kiállításon többek között Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bán Béla, Barta Lajos, Bokros Birman Dezső, Czóbel Béla, Egry József, Fekete Nagy Béla, Forgács Hann Erzsébet, Gadányi Jenő, Gyarmathy Tihamér, Jakovits József, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Martinszky János, Martyn Ferenc, Márffy Ödön, Rozsda Endre, Schubert Ernő, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vilt Tibor, Zemplényi Magda alkotásai szerepelnek. A kiállításhoz kapcsolódva, igényes, több mint 400 oldalas, gazdagon illusztrált művészeti album jelent meg a Ferenczy Múzeumi Centrum gondozásában.
Képzőművészeti
Tárlatvezetés (Buddhák földje), április 19., 16:00
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum,
Dr. Aklan Anna Katalin, az India / Dél-ázsiai Gyűjtemény és a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést a Buddhák földje | GANDHÁRA. A Hopp Ferenc Múzeum indogörög szobrai című kiállításban.A programon aznapra érvényes kiállítási belépő birtokában lehet részt venni. A kedvezmények érvényesíthetők.
Tárlatvezetés
Vintage Galéria, április 19., 18:00
Zemlényi-Kovács Barnabás és a művész, Fridvalszki Márk tárlatvezetése
A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig
Várkert Bazár (Testőrpalota), április 20., 18:00
angol dokumentumfilm, 93 perc, (12)magyar felirattalA kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Rendező: David BickerstaffSzereplők: David Bickerstaff Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása. A film adatlapja
Gótikus nap
Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum, április 20., 11:00
Ünnepi programsorozattal várja az érdeklődőket április 20-án az emblematikus gótikus szoborlelet feltárásának 50. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum. Tárlatvezetésekkel, exkluzív pincelátogatással, színházzal és családi programokkal várják az érdeklődőket.Tematikus tárlatvezetések:Izgalmas előadások a szoborleletről és készítésük korszakáról.11: Nádméz ls tikmonyHelyszín: Buda, "a királyi méltóság széke és trónusa" című állandó kiállításVezet: R. Kiss GabriellaIsmerje meg a középkori budai királyi palotát és az egykor benne zajló életet! Milyen ételeket szolgáltak fel a királyi palotában, mi került a budai polgárok asztalára a hétköznapokon és ünnepekkor? Mit és hogyan főztek, mivel fűszereztek, milyen volt a „magyaros konyha” a 15.-16. században? Mi a legkorábbi magyar recept? Ezekre a kérdésekre adunk választ, miközben áttekintjük a középkori főzési és étkezési szokásokat, a társadalom különböző rétegei által fogyasztott ételeket, a korabeli fűszereket (és eláruljuk, hogy mi a „nádméz és a tikmony”). A program során bejárjuk a középkori királyi palota egykori, helyreállított termeit (Gótikus terem, ciszterna, jégverem, reneszánsz terem, kápolna).Regisztráció a tárlatvezetésre12:30 Gótikus szobrokHelyszín: Gótikus szobrok kiállításVezet: Takács Ágoston régész1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között. A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki az új művészi megoldásokat. Az ősszel megújult kiállításban Takács Ágoston régész vezeti a látogatókat.Regisztráció a tárlatvezetésre13:30 Magyar-Anjou trónkárpiHelyszín: Gótikus szobrok kiállításVezet: B. Nyékhelyi Dorottya régész1999-ben az egykori Teleki-palota területén szenzációs régészeti leletre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Egy sziklába vájt kútból, 10 m mélyről, egy összegyúrt sárgombóc került elő, amelyből a restaurátorok keze alatt felismerhető textil-darabok kezdtek kibontakozni. A szakértők végül megállapították, hogy ezek a darabok, az ún. magyar-Anjou címeres selyemkárpit összeillő részei, amelyeket a légmentesség és az állandó nedvesség szerencsés módon megőrzött, a körülöttük lévő további szerves – bőr, fa, textil – anyagokkal együtt. A Zsigmond király idejében földbe került kárpit a középkori magyar történelem egyik legbecsesebb emléke. Az érdeklődők ezúttal az ősszel megújult kiállításban az izgalmas lelet mellett további múltat idéző és napjainkig sok kérdést felvető tárgyat (pl. középkori cipőket) láthatnak, valamint betekintést nyerhetnek az ásatás kulisszatitkaiba is B. Nyékhelyi Dorottya, a feltárást vezető régész segítségével.Regisztráció a tárlatvezetésre15:00 Liliom, holló, félholdtárlatvezetés a középkori palotábanHelyszín: Buda, "a királyi méltóság széke és trónusa" című állandó kiállításTalálkozó: A földszinti Mária Terézia festmény előttVezet: Benyó GergelyTárlatvezetésünk során a Vármúzeum alsó szintjén található középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit mutatjuk be. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek (pl. Gótikus terem, Kápolna, Tárnokház), várfalak és kertek a helyreállítást követően méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét, és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A palota történetéhez szorosan kapcsolódnak az uralkodócsaládokat reprezentáló címeres emlékek, a Mátyás király korát felidéző reneszánsz kőfaragványok, cserépkályha-rekonstrukciók, használati tárgyak, edények. A királyi udvar életébe nyerhetünk bepillantást a Corvina-könyvtárat bemutató kiállításrészen, valamint belehallgathatunk az udvar szórakoztató zenéjébe. A Királypincében megismerhetjük a korabeli higiéniás szokásokat, egy kőfaragóműhely és az őrség pihenőszobája pedig a mindennapok világát idézik fel. A tárlatvezetés során a látogató 3D-animációs filmek, lapozható corvina-másolat és érintőképernyős játékok segítségével repülhet vissza a középkori palota világába.Regisztráció a tárlatvezetésreExkluzív pincelátogatás:14:15 Középkori síremlékek a dongaboltozatos pincébenHelyszín: Dongaboltozatos pinceTalálkozó: A földszinti Mária Terézia festmény előttVezet: Takács Ágoston régészKözel két évtizede zárva tartó középkori sírkő kiállításba nyerhetnek betekintést az érdeklődők, ha részt vesznek Takács Ágoston régész tárlatvezetésén. Hová temetkeztek a középkorban a budai polgárok? Melyik kolostort szerették jobban az olasz kereskedők? Milyen sírköveket készítettek a középkori Budán? Mikori a legkorábbi ismert sírkő Budáról? Ezekre és még sok más további kérdésre is választ kaphatnak a látogatók a Palota úgynevezett dongaboltozatos pincéjében, amely ezen a napon egyetlen alkalomra megnyílik előttük.Regisztráció a tárlatvezetésreJátékok:11:00-17:00 Gótikus keresztboltozat és rózsaablak kirakóTedd próbára az ügyességedet! Építsd meg egy gótikus terem keresztboltozatát térbeli kirakónk segítségével!11:00-17:00 Ásatási láda gótikus puzzle-velMit rejt az ásatási láda? Egy kis időre légy régész, és kutasd fel a gótikus "leletet"! Ismerkedj meg a régész eszközeivel, munkájával! 14:00-16:00 Gótikus kirakó - gondosdesignGondos Gábor (gondosdesign) elhozza nekünk az általa készített csodás fából készült kirakóit, hogy egész nap próbálgassuk, összeillesztgessük az összetartozó színes elemeket, és közben beszélgessünk, tanuljunk a díszítőelemekről, építészetről.Színház:17:00 SzoborhistóriákHelyszín: Gótikus szobor kiállításMi lehetett az apostol félbehagyott mondata? Hogyan folytatná mozdulatát a fegyverhordozó? Miről mesélhetnek nekünk 600 év távlatából? Rendhagyó vezetésünkön életre keltjük a múzeum szenzációs gótikus szobrait korabeli élőzenével, előadóművészettel, középkori vásári színjátékkal, miközben megismerjük a leletegyüttes és a korszak történetét. A szobrokat Egyed Brigitta színész és bohóc szólítja meg, hol gúnyolódik rajtuk, hol viccet csinál belőlük, esetenként mély beszélgetésbe is elegyedik velük. A műfaj meghatározhatatlan, egy több művészeti ágat magába foglaló fúzió. A történetet az 1974-ben egy pincéből előkerült több, mint hatvan összeállítható szobortorzóból és töredékből álló gótikus szoborlelet-együttes ihlette. Az európai mesterek alkotásai a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen kerültek a földbe máig tisztázatlan körülmények között.Regisztráció az előadásraJegyárak:Budapesti lakcímkártyával (állandó vagy ideiglenes): 1500 FtFelnőtt: 3800 FtIfjúsági/Diák/Nyugdíjas (26 év alatt, 62 év felett, illetve érvényes diákigazolvánnyal): 1900 FtOnline jegyvásárlásnál a kosárba helyezés után lehet a kedvezményt kiválasztani.
Budapest FotóFesztivál 2024
Budapest, május 12-ig
A fotográfia egy csodálatos játék, amely kép által kapcsolja össze az alkotót és a befogadó, minden stíluságában más és más kérdéseket, érzelmeket és gondolatokat indít. A Budapest FotóFesztivál immáron 8. éve ennek az izgalmas játéknak nyújt teret. Ajtókat nyit vizuális élményekre párbeszédet indít a generációk között, közösséget teremt és 6 héten keresztül fotográfiával tölti meg Budapestet.A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL a Műcsarnokkal együttműködésben 2024-ben is egy nagyszerű kiállítással indíja programsorozatát, amely a 8. évhez hűen ismét az egyetemes fotográfia meghatározó alakjait mutatja be. A Fesztivál a Magnum ügynökséggel folytatott együttműködésének köszönhetően a „Női fókusz” című kiállítás öt fotográfusnő, Eve Arnold, Inge Morath, Nanna Heitmann, Susan Meiselas és Marilyn Silverstone csodálatos munkáiból válogat. A Fesztivál programja a hazai és nemzetközi fotográfia legjavából ad ízelítőt.
Banksy
Budapestre érkezik a világhírű Banksy kiállítás!
A világ leghíresebb láthatatlan graffiti művésze, a festőzseni Banksy ikonikus utcai képei új színt hoztak a kortárs művészetbe, alkotásai rekordösszegekért kelnek el. Barcelona, Párizs, Milánó, Prága, Brüsszel, Lisszabon és Dubaji után a kiállítás most Budapestre érkezik! The World of Banksy - ”Az utca a festővásznam” nagy sikerű kiállítás a Király utcai Komplex Kiállítóteremben lesz látható május 3-tól, majd folytatja az útját Velencébe, Nápolyba és New Yorkba.
Műcsarnok
Női fókusz | Eve Arnold, Nanna Heitmann, Susan Meiselas, Inge Morath, Marilyn Silverstone
Műcsarnok, május 12-ig
A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL és a MŰCSARNOK 2024-ben nyolcadik alkalommal rendezi meg a fesztivál nyitókiállítását a Műcsarnokban, ezúttal Női fókusz címmel. A Magnum Photos válogatásának öt női fényképésze, az ügynökség szellemiségéhez híven, a humanista fotográfia emblematikus képviselői. A három, már lezárult életműben – Eve Arnold, Inge Morath, Marilyn Silverstone –, valamint két másik generációhoz tartozó két alkotó – Susan Meiselas, Nanna Heitmann – munkásságában egyaránt kiemelt jelentőséget kapnak a hírnév, a hatalom, a vallás, a hagyomány, a kisebbségi lét és a jogfosztottság problémakörei. Elkötelezett alkotókként – a portré műfajában éppúgy, mint a társadalomábrázoló dokumentarista sorozatokban – női érzékenységgel, empátiával és helyzetértelmező tudatossággal közelítenek témáikhoz.Inge Morath és Eve Arnold a Magnum Photos első női tagjai, pályafutásuk legelején, az 1950-es években nevet és elismerést szereztek maguknak a férfi többségű kollektívában. Robert Capa és Ingrid Bergman szerelme megnyitotta Hollywood kapuit a Magnum fotográfusai előtt: 1960-ban a John Huston Kallódó emberek című filmjének forgatásán dolgozó kilenc Magnum fényképész közé mindketten bekerültek.Eve Arnold színfalak mögé tekintő, riportfotós képei egyéni látásmódot tükröznek, természetes beállításai különböznek a megszokott színészábrázolásoktól. Marilyn Monroe-ról készített különleges portréi pedig vallanak a két asszony szinte baráti viszonyáról is. A kiállításon fesztelen, bensőséges képek szerepelnek többek között Sophia Lorenről, Charles Chaplinről, Richard Burtonről és Elizabeth Taylorról.Inge Morath egyszerre személyes és univerzális témaválasztásaiban jól kitapintható a művészetek iránti érdeklődés, valamint a szokatlan helyzetek és az eltérő kultúrák szeretete. A Life magazin számára készült híres felvételét, a kocsiablakból kukucskáló láma fotóját akkor, 1957-ben az alábbi képaláírással látta el: „Linda, a láma a New York-i A.B.C. stúdióból tart hazafelé a Broadwayen. Hosszú nyakával lazán szemléli a világ leghíresebb utcájának fényeit.” A kiállításon számos egyéb nevezetes fotográfiája is látható, többek között a Saul Steinberggel közös maszkos portrék.Susan Meiselas a hetvenes évek elejétől több nyarat töltött New Englandben, ahol sztriptíztáncosnők életét dokumentálta a színpadon és azon kívül. A Magnum azután hívta meg tagjai közé, hogy 1976-ban e fotókat Carnival Strippers címmel egy albumban is megjelentette. Fotográfiái messze túlmutatnak a szenzációs médiaképeken. Témaválasztásait mély etnográfiai, történelmi és politikai érdeklődés vezérli. 1978-ban a nicaraguai polgárháborút fényképezte, felvételei a véres leszámolásokról bejárták a világsajtót. A jelenlegi válogatásba a Sztriptíztáncosnők sorozat hét fényképe került be.Nanna Heitmann hosszú távú fotóesszéi főként az ember és környezete kapcsolatát vizsgálják: „Vonzanak azok az emberek, akiket a környezetük formál, akik úgy döntenek, hogy szélsőséges körülmények között élnek vagy dolgoznak.” 2019-ben két személyes projektjével nyert felvételt a Magnum fotóügynökségbe, mindkettő a fizikai és lelki elszigeteltséget járja körül. A Női fókusz című kiállításon látható képein a világ egyik leghosszabb folyóját követhetjük, bepillantva a Jenyiszej mentén élők hétköznapjaiba.Marilyn Silverstone 1955-től volt hivatásos tudósító. Egy New York-i fotóügynökség megbízásából szabadúszó fotóriporterként Európában, Ázsiában, Közép-Amerikában, Afrikában és a Szovjetunióban is fényképezett. 1959-ben három hónapot töltött Indiában, ez a megbízatás fordulópontot jelentett alkotói pályáján. A rákövetkező évtizedekben teljes elköteleződéssel dokumentálta a buddhista vallás és világkép sokrétű szellemiségét és közegét. Fotográfiái négy albumban láttak napvilágot, valamint Kashmir in Winter címmel képeiből díjnyertes film is készült. 1964-ben csatlakozott a Magnum Photos-hoz. 1977-ben felszentelt buddhista szerzetesnő lett, a rádzsasztáni és himalájai történelem eltűnőben lévő kultúráját kutatta. A kiállításon szereplő fotográfiák hiteles portrékon ábrázolják a vallási vezetőket és tanítókat, éppúgy, mint a nepáli, vagy indiai hétköznapi embereket.kurátor: Tulipán Zsuzsakurátorasszisztens: Dekovics Dóra
Sulyok Gabriella: Legenda-változatok
Műcsarnok, május 26-ig
Sulyok Gabriella zenével és költészettel átkarolt művei kivétel nélkül segítenek az élet-pillanatunk felfogásában. „Dús-gyönyörű” rajzaiban mindannyiunk közös emlékeit jegyzi, és öröknek ható idő-terekbe helyezve vándorlásunkat, a jövővel együtt a jelenben elérhető életélménybe sűríti azokat.Volt alkalma egy mára elfelejtett kultúrába is bepillantást nyerni – szellemi-művészi alkatán túl ez teszi lehetővé, hogy a dolgokat mindig több szemszögből lássa, értelmezze, megfelelően érezze és értékelje. Józan látomásokkal erősített világlátása a lehető legtisztább, közvetítőszerepre is alkalmas attitűddel jelenik meg műveiben.Számára alapvetően fontos a fehér és a fekete, „mert a fény a fehéret és a feketét ugyanúgy eltakarja” – vagy éppen mert ugyanúgy megmutatja. E két szín találkozásának ritmusa, egymás szépségének veszteség nélküli kiemelése fontos momentum a grafikáiban, ezáltal teljesedhetett ki a fekete-fehér tartományban létrejövő egyedi atmoszféra.A mozgóképpel (és zenével) történő kifejezés képességének birtokában film- és akár életélményt is képes két dimenzióba transzponálni, sokszor egy egész történetet láttatni, elképzelhetővé tenni.Ceruzával, tussal és olykor krétával megjeleníteni azt, ami egyszerre rejtélyes és lényegi. A filmkészítés folyamatának ismerete ugyanakkor lehetővé tette számára azt is, hogy a rajzaiban megnyilvánuló mozgás mozdulatlansága magával ragadó legyen, hogy a vonalak olyan állóképet vetítsenek elénk, amely bármelyik pillanatban újra mozgásba lendülhet.Képei Mezopotámiába, Orfeusz és Euridiké világába, a zsidó-keresztény kultúra alapvetéseinek a Bibliában megőrzött, megunhatatlan útvesztőjébe, egyúttal a saját, mindennel közös világunkba, a jelen és a múlt-jövő dimenzióinak origójába repítenek.A tárlaton egészen korai és a legutóbbi pár hónapban készült munkák is láthatók. A három terem az ókori keleti és a görög mitológia által ihletett, fehér papíron fekete tussal készült rajzokat, foltmaratott rézkarcokat, valamint a zsidó-keresztény világ Bibliája, különösen a Zsoltárok Könyve tanulmányozása során életre kelt, személyes érintettségéből született grafikákat mutatja be. Az Irakban töltött évek alatt, a leletek és a tudósok által egyengetett feltételezések alapján megrajzolta a sumer, babiloni-akkád és asszír öltözékeket, és a múzeumi közegben, a mezopotámiai kultúra vizuális művészetének és a tőle elválaszthatatlan költészetnek hatására kezdte el a Sumer agyagtáblákhoz című tusrajz-sorozatát, amelynek minden darabja egy-egy sumer vers részletét kapta címül.Az Orfeusz sorozat a kétezres évek elején született, Gaál István 1986-os Orfeusz és Euridiké című filmjének hatására. Itt szintén nem jelennek meg figurák: sem Orfeusz, sem Euridiké nem ölt testet, de érezhető a jelenlétük – azt látjuk, amit ők láttak, vagy amit ők is láthattak volna. Velük együtt vándorolhatunk és küzdhetünk meg a kiállító által gyönyörűnek nevezett problémákkal.A grafikák térszerkezetének, a mélységbe és magasba irányultságnak, ezen belül a gyakran felbukkanó „ürességnek” köszönhető az az atmoszféra, amely a döbbenet és az ujjongás határán lévő állapotot idéz elő a szemlélőben. Ugyanez vonatkozik a bibliai történetek feldolgozását célzó és a történetek helyszínét feltérképezni-elképzelni segítő gesztussal készült rajzokra is. Az élményeket, benyomásokat rögzítő képek sokszor költők és írók megfogalmazásai, például Thomas Mann vagy Rainer Maria Rilke interpretációi ihlették.Sulyok Gabriella művei imaként is értelmezhetők: már-már bizonyító erejű látomás-képek, amelyek kaput nyitnak az időtlenségbe.(Reischl Szilvia, a kiállítás kurátora)
Helyiérték | III. Építészeti nemzeti Szalon
Műcsarnok, május 5-től
A Műcsarnokban jelentős szakmai- és közönségérdeklődés mellett, ötesztendős ciklusokban mutatkozhatnak be az egyes művészeti ágak. 2024-ben újra az építészet kerül reflektorfénybe. A HelyiÉrték címet viselő III. Építészeti Nemzeti Szalon együttgondolkodásra hív. Az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét összegző, a szigma jelölést logójául választó kiállításon a látogató korunk legfontosabb kihívásaihoz kapcsolódó, megkerülhetetlen kérdéskörök szerint csoportosítva ismerhet meg különböző építészeti gondolatokat. A jelen körvonalaiban az urbanisztikai léptékű jel-épületek mellett több aspektusból is megvilágításba kerül az építészet és a közösségi-kulturális identitás viszonya, nem feledkezve meg a kis léptékű, de annál fontosabb, katalizáló erejű beavatkozásokról. Önálló egységet képvisel a jövő zálogaként és a korszellem indikátoraként szemlélhető két, kiemelt témakör: az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete. Az épített örökség helyzetét feltáró szekció a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből. A kiállítási tér végpontján kap helyet az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, melyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják. Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja. A művészi épületfotók az egyedi történetmesélés eszközeivel az épületek új arcát tárják elénk, betekintést adva az anyag mögött meghúzódó emberi történetekbe, az építészet humán dimenzióiba, rávilágítva arra, hogy egy épület „helyiértékét” a használó közösség igazolja vissza napról napra. Nem más, mint e közösség iránti felelősség az építész legfőbb feladata, különösen az elmúlt időszakot meghatározó járvány, a háború és a klímaváltozás metszetében.A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, felkért társkurátorai Gutowski Robert, Perényi Tamás és Ferencz Marcel Ybl-díjas építészek. Az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekvő kiállítást rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik. A III. Építészeti Nemzeti Szalon 2024. május 5-től szeptember 15-ig látogatható.
