A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.Az első alkalom sikere arra ösztönzött minket, hogy újra két kiváló néptánc műhelyt invitáljunk reprezentatív előadásunkban a Hagyományok Háza színpadára. Ezúttal a vidéki együttesek közül is kiemelkedő és bátran új utakat kereső Alba Regia Néptáncegyüttes és a Budapesten kiemelkedő tevékenységet folytató Kincső Néptáncegyüttes fiatal tehetségeit láthatjuk egy előadásban Magyarország kiemelkedő hivatásos táncművészeivel. Közreműködők:Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekaraEgyüttesvezető: Mihályi GáborFőigazgató-helyettes, művészeti vezető: Pál István SzalonnaAlba Regia AMI - T.G. csoportjaMűvészet vezető: Majoros Róbert és Majorosné Szabó VeronikaKoreográfusok, csoportvezetők: Majoros Róbert és Majorosné Szabó VeronikaKincső Néptáncegyüttes Kiskincső és Ifjúkincső csoportjaiMűvészeti vezető: Mosóczi IstvánKoreográfusok, csoportvezetők: Baloghné Vatai Barbara, Mosóczi István, Móga Bence
Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a polgárháború közepén, karján egy gyermekkel. Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Rövid időre ismét béke lesz: a vérszerinti anya visszaköveteli a gyermeket, akit egyszer már elhagyott.
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Bodosi György művei alapjánTájképek egy falusi írótól. Horváth Csaba és Földeáki Nóra több mint egy éven át kutatta dr. Józsa Tivadar, írói nevén Bodosi György szellemi hagyatékát a Balaton-felvidéki Pécselyen. A falu és a szomszédos települések körorvosaként hosszú évtizedekig szolgált polihisztor szerzői munkássága sem a saját közegében, sem szélesebb irodalmi körökben nem közismert, pedig indulását Illyés Gyula és Weöres Sándor is támogatta. Fő hivatásának szentelte az életét, s miközben járta a térség falvait, mindent megfigyelt. A falusi ember karakterét, sorsát, életformáját és problémáit, a természeti jelenségeket, állatokat, növényeket, az idők változását és az univerzum tanításait. Az idő marasztalása ennek a lenyomata. Életképek, történetek, karakterek egy falu életéből, költőiség és fizikalitás Dresch Mihály lélekemelő zenéjével, amiből egy saját törvények szerint működő ismerős világ áll össze. Bodosi György életműve a lokálisból merít és az egyetemes felé tart. Ezért is érdemes arra, hogy kiemeljük az ismeretlenség ködéből és közkinccsé tegyük.
Székely Csaba darabja – a mindenkori áldozatok drámája is. Hogy mi teszi valójában azzá? A másik főszeplő, a kamaszlány, aki a világ kegyetlenségét egyszerűen természetesnek találja, mert ebbe nőtt bele, mert nincs választása, az ellene elkövetett családon belül bűnöket – az apa lelki terrorjait, fizikai kínzásait – rendjének valónak fogadja el, nem kérdőjelezi meg azokat, ezért nem is képes lázadni a helyzete ellene, hiszen abban érzi „otthon” magát. A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában. Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. Hangfelvételen közreműködik: Náray Erika
A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt. „Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem olvasták vagy látták a Kék róka című színjátékot, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.„Hol vannak az idilli idők, mikor a házasság rendes, szabályos háromszög volt a férjjel… a feleséggel… és a házibaráttal?… A modern házasság ötszög… vagy mondjuk általánosan sokszög…” /Kosztolányi Dezső, Világ, 1917. január 14./
A darab Charles Webb regényéből készült, Calder Willingham és Buck Henry filmforgatókönyvének felhasználásával Barabás András fordítása.Benjamin Braddock sokra hivatott fiatalember, éltanuló, kiváló sportoló, Amerika legjobb egyetemei tárt karokkal várják. Apja jómódú ügyvéd, medencés házban élnek Los Angeles kertvárosában. Ben ott áll a rá váró szép jövő kapujában, de képtelen belépni rajta. Épp csak lediplomázott és kiábrándult már szinte mindenből. Nem tudja, mit akar. A szülei életét groteszknek és értelmetlennek látja, esze ágában sincs apja nyomdokaiba lépni. Viszonyt kezd apja cégtársának és legjobb barátjának feleségével, Mrs. Robinsonnal. A titkos kapcsolat, az érett asszony figyelme, a testi szerelem felfedezése okozta kezdeti izgalom lassan alábbhagy, kínossá viszont csak akkor válik, amikor felbukkan Robinsonék lánya, Elaine, és a két fiatal egymásba szeret. Botrány botrányt követ, és Benjamin végre tudja, mint akar: Elaine-t. A nagy sikerű, 1967-ben Dustin Hoffman és Anne Bancroft főszereplésével bemutatott Oscar-díjas film színpadi adaptációja.
Stefano Massini azonos című monodrámája és Anna Politkovszkaja Orosz napló című könyve alapján. 2006. október 7-én, moszkvai otthona előtt meggyilkolták Anna Politovszkaja újságírónőt. Politkovszkaja élesen bírálta az orosz vezetést az antidemokratikus kormányzás, a csecsen-orosz konfliktus háborúkkal történő rendezése, a csecsen terrorakciókra adott embertelen válaszlépések miatt. Soha egy pillanatra sem adta fel a küzdelmét egy demokratikusabb országért; sokak szerint politikai gyilkosság áldozata lett. Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. Politkovszkaja utolsó munkája, az Orosz napló, 2018. végén Magyarországon is megjelent. E kettőből állítottuk össze az előadás szövegkönyvét, amelyből kiindulva Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.
Semmiképpen nem ajánlják Pokorny Lia zenés estjét azoknak, akiket még nem talált el Ámor nyila. Azoknak viszont, akik már átestek azon a bizonyos veszedelmes kóron, vagy éppen jelenleg is elszenvedői, egyenesen kötelező! Fedezzék fel vele együtt a vágy ezernyi árnyalatát, hiszen van reménytelen szerelem, tiltott szerelem, ábrándos szerelem, bosszúszomjas szerelem, érzéki szerelem, bűnös szerelem, sőt, állítólag igaz szerelem is – bár erről megoszlanak a vélemények. Lia partnere az érzelmi és dalkavalkádban a fantasztikus harmonikaművész, Kéméndi Tamás, aki harmonikájából hangok és hangulatok millióit képes előcsalogatni... Akik nélkül nem jöhetett volna létre: Botos Éva, Zöldi Gergely, Grósz Zsuzsanna, Kárpáti Enikő, Varga Judit, Oszkai Rita, Juszt Balázs, Sziki Ágnes
A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip. Emma úgy képzeli, hogy a világ egy nagy akvárium, ő pedig egy pici tengeri uborka az akvárium fenekén. A tengeri uborkák ugyanis nem zavarnak senkit. A tengeri uborkák láthatatlanok. Egy nap végletesen legyengült, kicsi kardszárnyú delfin érkezik a kórházba. Egyedül Emma képes megérteni őt, de ahhoz, hogy segíthessen, muszáj másokkal is megértetnie, mi a baj. Ehhez pedig le kell győznie önmagát. Nem lehet többé kicsi, láthatatlan tengeri uborka az akvárium fenekén. Az előadás – amellett, hogy érinti a környezetvédelem és a klímaváltozás égetően aktuális kérdéseit – egy különös kislány történetén keresztül mesél az egyén felelősségéről, a barátságról és a bátorságról a kisiskolás korosztálynak.
Aida tizenhat éves. Nem szereti kihúzni magát, kiszedni a szemöldökét, csinosan öltözködni. Szeret késő estig fent lenni. Olyankor merész dolgokon gondolkozik. Milyen lenne filmrendezőnek lenni. Szellemet idézni. Megölni magát. Szerelmesnek lenni. Aida otthon él az anyjával. A nővérei elköltöztek. Az apjának van egy másik családja.Egyszer csókolózott eddig életében. Bukásra áll kémiából. Elektronfelhőkről rémálmodik.Találkozik egy fiúval. A sapkással, aki azt a számot énekli. A túlvilági dolgokra egyébként is fogékonylány a fiú által egyre közelebb kerül a halál gondolatához. Hosszú idő óta ez az első dolog, ami lelkesíti. Árnyjáték-konzulens: Lázár Helga Animáció: Illés Haibo, Tóbiás Tamara Zeneszerző: Kun Bálint Hangszerkesztő: Mészáros Gábor A You'll Be fine című dalt énekli: Lengyel Benjámin
Opera buffo 2 felvonásban- az Erkel Operastúdió előadása. Zenei felkészítő: Mezei Pál Szereplők: Figaro: Sebestyén Pál Cherubino: Bagosi Orsolya Basilio: Matyó Márió Almaviva gróf: Sóki Richard Marcellina: Kolacsek Orsolya Don Curzio: Antal Péter Grófné: Szarvas Tünde Barbarina: Csörgeő Luca Antonio: Szentimrei László Susanna: Deák Andrea Bartolo: Tarnai Dávid Fortuna: László Anna
Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki, ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek. Hamar kiderül, hogy közös életüknek nem a gyerekük a főszereplője, hanem a redőny. Legalábbis Éva számára mindenképp, akinek mellesleg az anyja (Márti) is jelen van... amikor jelen van... meg amikor nincs. Ő nem redőnypárti, sőt. De mitől tud ennyire fontos lenni a redőny? Mit tud egy redőny? Hát, sok mindent. Ha leengedik, eltakar; ha felhúzzák, megmutatja, mi van kint... vagy bent. (Feltéve, ha működik.)
Valahol, egy franciaországi nyaralóban Bernard és neje, Jacqueline vendégeket várnak egy kellemesnek ígérkező hétvégére. Az egyik vendég, Bernard legjobb barátja, Robert, aki Jacqueline titkos szeretője. A másik vendég Brigitte, Bernard titkos szeretője. A ház ura feleségének úgy állítja be a dolgot, mintha Brigitte Robert párja lenne, de mivel Robert még sosem látta a nőt, összetéveszti a szobalánnyal, akit szintén Brigitte-nek hívnak. És ha mindez nem lenne elég, hamarosan beállít egy "pusszancsra" a szobalány férje is, Bertrand...
A Karaván Színház előadása. Látvány: Koltay Dorottya Szonja Zene: Rajkai Barnabás Fény: Ladányi Tamás, Kalóz Bence Hang: Borovics Tamás, Feka Róbert Felvételről közreműködik: Csoma Judit (Jászai Mari- díjas) és Mészáros Béla
A TRIP, a Vígszínház és a Kult 2* közös produkciója. Másfél órás zenés káosz Verne Gyula, Csorba Lóci és Divinyi Réka ötleteiből. Phileas Fogg vérbeli angol úriember, aki precíz napirend szerint éli az életét. Köt egy képtelen fogadást, miszerint 80 nap alatt körbeutazza a Földet, mert a menetrend szerint ez lehetséges. Csakhogy a világ nemcsak a menetrendre hány fittyet, hanem Mr. Fogg terveire is, és kezdetét veszi egy őrült utazás vonaton, hajón, lóháton, elefánton, jégvitorláson és minden egyéb járművön. A 121 szerepet eljátszó társulat: A Vígszínházból: Hirtling István, Karácsonyi Zoltán, Szántó Balázs Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályából: Fekete Patrícia, Varga-Járó Sára, Illés Adrián, Krasznai Vilmos, Liber Ágoston, Tóth Dominik, Turi Péter. Zene: Lóci Játszik. Animáció: Asbóth Lili, Nádházi EszterVizuál: Magács Vince Hang: Chudák Róbert, Dúró Richárd TRIP stáb: Szatai Zsófia, Pap Kriszta, Dimitrov Nikoleta
"A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye.A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.Akinek tetszik, nézze meg többször is!Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!" (Pintér Béla)
Narratíva - Füge Produkció előadása. A szövegkönyv Euripidész, Franz Grillparzer, Jean Anouilh művei nyomán készült. Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni. Amelynek valami távoli, homályos kezdőpontján Iászont Kolkhiszba küldte nagybátyja, hogy megszerezze az Aranygyapjút, azt remélve, hogy a barbár földön, a vad Kaukázusban, vagy akár útközben, de meghal. Kolkhiszban azonban találkozott Medeával, akivel egymásba szerettek, és az Aranygyapjúval együtt őt is megszöktette a barbár földről. Ez az út tele van titkokkal, cinkos hallgatással, halállal, hazugságokkal, amelyek által egyre messzebbre kerül egymástól a két ember. Iászon ismeretsége révén oltalmat remél Kreontól, Kreon fél Medeától, akit gyilkosnak tart, Medea nem akar semmit, csak Iászont, ahogy annak idején. Esik az eső, a fal mögött ünnepelnek, a sátor ázik, és a határon lézengő kóbor kutyák lassan megszokják a jelenlétüket. A Narratíva Kollektíva Medea gyermekei projektjének kiindulópontja nem egy Medea dráma, hanem Medea mitológiai alakja maga. Euripidész Médeia című drámája, Franz Grillparzer Médea trilógiája, Jean Anouilh Médeia című drámája alkotják az előadás szövegének magját. A különböző századokban született szövegek eltérő stílusban, világban fogalmazódtak úgy, hogy a három felsorolt szerző mindegyike más-más fókuszt, dramaturgiát keresett a Medea mitológiában. Euripidész drámájában a történet tiszta, világos. Az osztrák író és költő, Franz Grillparzer trilógiájában, melynek alapvető szervező eleme az Aranygyapjú, és a körülötte kibontakozó egyre nagyobb zűrzavar, a motivációk, viszonyok bonyolultak és fedettek. Jean Anouilh művében az idegenség, esendőség és a magárahagyatottság motívumai kerülnek a fókuszba. Az idegenség érzete és a kívülállóság mind olyan motívumok, amelyek a hétköznapokban ugyanúgy jelenlévő kérdések, ahogy egy pár éves független társulat életében.