A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
Z generációs pandémia paradigma. Hogyan élték meg a fiatalok a pandémiát?A korosztályhoz tartozó drámaírók jeleneteiből Pass Andrea rendezett előadást. „Büszkék vagyunk, hogy miénk a világ? És ha a miénk, merre visszük tovább? Meddig bírjuk cipelni? Ha leejtjük, vajon összetörik vagy visszapattan, mint egy gumilabda? De mit tehetnék én, itt, egyedül, egy ilyen buborékba zárva?” Mit jelent a bezártság, a szabadságvesztés azoknak a fiataloknak, akiknek az életében a világjárvány egyik pillanatról a másikra rombolta le az addig biztosnak hitt koordinátákat? A darab szerzői maguk az érintettek, olyan érettségiző, vagy egyetemi éveiket kezdő fiatalok, akiket a pandémia életük talán legfontosabb időszakában állított meg, mégis számtalan lelki, érzelmi és mentális tapasztalattal gazdagodtak. A jelenetekből Pass Andrea rendezett előadást, a szereplők részben maguk a szerzők, részben hivatásos, fiatal színészek. A diákok az írás folyamata során egyre mélyebbre ástak, máskor borzongató magaslatokig merészkedtek, érzékenyen felmutatva generációjuk közérzetét. Egy új paradigma mentén kirajzolódó világlátás ez, a társadalmi igazságtalanságokra, az emberi méltóságot sértő gesztusokra fájdalommal reagáló, egymásra óvón figyelő karakterekkel és törékeny sorsokkal. Írók: Kiskos Bíborka, Nagy Anna, Nyári László, Papp Mátyás, Romvári Boldizsár, TerecskeiAliz, Tóth Kata, Tóth Klarissza
Máté Edina, a Szegedi Hittudományi Egyetem másodéves hallgatója meglátja az emberiség jövőjét. Látomásának lényege a következőképpen írható le: Az "ipszilon kromoszóma jelenség" következtében, a fiú újszülöttek száma a közeljövőben drasztikusan lecsökken. Egyfajta "nemi pólusváltás" zajlik le a földön száz éven belül. Minden jelentős pozíciót nők foglalnak majd el, a miniszterelnöktől a pápáig. A végső kataklizma azonban akkor következik be, amikor találnak Egyiptomban egy négyezer éves, ó- héber cserépdarabot melyen nőnemben olvasható Isten neve. Ilyen, és ehhez hasonló víziókat lát tehát Edina. Tapasztalatait megosztja néhány emberrel, akik teljesen félreértik. Őrültekházába kerül. Sorsa egyre több hasonlóságot mutat egy kétezer évvel ezelőtti zsidó-szekta alapítójának életútjával.
A Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons jóval több, mint egyszerű romantikus komédia. Nagy sikerrel játszák Londonban ezt a színészi jutalomjátékot, ami a Karinthy Színházban is bemutatásra kerül 2024. februárjában. Sam Steiner igazi érzelmi hullámvasútra ülteti a nézőt színdarabjában. A két szereplő love storyjának darabkái alaposan össze vannak keverve az időben, ami a hagyományos történetmesélést egy sokkal izgalmasabb dimenzióba helyezi át. Vajon hogyan segít az igaz szerelem legyőzni azt a nehézséget, ha az ember száját naponta mindössze 140 szó hagyhatja el? Fénytervező: Pusztai Béla
Közösségi színház. Mit jelent számunkra az evés? Hol van ma a rituális jelentése a közös étkezésnek? Mit adnak nekünk az örökölt családi ízek, receptek – vagy éppen azoknak a hiánya? Vizsgálható-e egy ember hagyatéka csupán az ízeken keresztül – vagy éppen ízekre szedve? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat civil résztvevőink segítségével, akik vállalták, hogy megosszák velünk családi ételeiket, történeteiket, sorsukat, hogy a lisztes vájling aljára nézzenek a válaszokért kutatva. Tapasztalataikat és történeteiket előadásban foglalják most össze, melyben kísérletet tesznek rá, hogy ne csak szavakkal, de ízekkel is meséljenek. Ők főznek és mesélnek, magukról, a családjukról. Arról, hogy mit visznek magukkal és mit próbálnak letenni. Begyúrják a tésztába, kifőzik a sós vízben, a hűtő utolsó polcára száműzik. Vendégül látnak egy este mindenkit, aki leülne közéjük. Résztvevők: Balogh Márton István, Hajdú Fanny, Horváth Csilla, Király Cintia, Kovács Boróka, Laczkó Andrea Veronika, Ladányi Anna, Szabó Bence Drámainstruktor: Kocsonya Zsófi
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
"Veszem a bátorságot és átírom Puccini librettóját mai történetté. Zenei munkatársam ezúttal Kéménczy Antal, a nagyszerű zongoraművész lesz." Pintér Béla
Mit tennél, ha egyik napról a másikra eltűnnének a zsidók? Mind egy szálig, kivétel nélkül! Előjel, magyarázat, jótanács és (persze, mivel zsidók) pénz nélkül marad a világ.
Misztikus utazás a kapun túl - a Show Dance Company és a Menüett Produkció előadása. Látványos koreográfiákkal új dimenziót adunk az Addams Family-féle világnak. Ismert pop és musical dalok kíséretében egy magával ragadó show részese lehetsz. Lépj át a misztikum kapuján, hogy eléd táruljon egy bizarr világ, ahol Jenna kalauzol át egy sokszínű éjszakán. Látványos koreográfiákkal új dimenziót adunk az Addams Family-féle világnak. Ismert pop és musical dalok kíséretében egy magával ragadó show részese lehetsz. Kinyílik a kísértetkastély és a pompázó revü lélegzetállító világa. Hogy álom vagy valóság? Közreműködk: a Bizarre Ensemble és a Show Dance Company 24 fős tánckara.
A DART Dance Company kortárstánc estje. Az előadások során a közönség egy olyan világba csöppen, amely tele van ösztönösséggel ésérzéki zenei darabokkal. A zenei árnyalatokban gazdag táncprodukciók egy hatalmas ésváltozatos érzelmi tájon keresztül vezeti végig a nézőt, amely a szabadság világában csúcsosodikki. A táncosok szabadjára engedik kreatív erejüket, életre keltve Jiri Pokorny “The one AND lonely”és Roy Assaf “Birds Dont Sing They Screech In Pain” című műveit. Első felvonás: Roy Assaf: Birds Dont Sing They Screech In Pain Második felvonás: Jiri Pokorny: ”The one AND lonely” Roy Assaf: Birds don't sing, they screech in pain “Az élet egyik legnehezebb kihívása a nem tudás, és mi mélyen meghajlunk azok előtt, akikneksikerül együtt élniük az ismeretlennel anélkül, hogy elveszítenék a lelküket. Minden alkalommal,amikor belépek a stúdióba, eszembe jut, hogy a kiindulópontunk itt is ismeretlen, és az énfeladatom az, hogy megtaláljam az ismeretlen megtartását. Ennek a gyakorlatnak az eszközeikéntolyan szimbólumokat használok, amelyek foglalkoztatnak, olyan rituálékat, amelyek felkavarnak,olyan elvárásokat, amelyek megijesztenek, olyan mintákat, amelyek vonzanak - és különösenazokat, amelyek történelmi töltetet hordoznak. Szeretem szétszórni őket az alkotás terében, hogylássam, mi történik, hogy kipróbáljam, képesek vagyunk-e átalakulni”. Jiri Pokorny: The one AND lonely A “The one AND lonely” egy új mű, amelynek középpontjában a társadalmi környezetünk témái állnak. Egy olyan rendszer, amely apró összetevőkre, egységekre vagy különböző entitásokra bomlik, amelyekben elfelejtjük meglátni a köztük lévő kapcsolatokat. Lehet, hogy egyedül vagyunk,de magányossá válunk, ha nem kapcsolódunk egymáshoz. Az “ÉS/AND“ az átfedési pont, amelyaz egységet képviseli, egy olyan helyet, ahol a kapcsolatok egy teljesen új tájképét fedezhetjük fel.Az “ÉS” jelentése mindkettőnk számára közös. “Azt gondolod, mert megérted az ”EGY”-et. Meg kell értened a “KETTŐ”-t is. Mert az egy és az egy alkotja a “KETTŐ”-t.De meg kell értened az ÉS-t is”. Rumi
Zenés kalandtúra, a Dreamworks Animation Motion Picture azonos című filmje nyomán! Alex, az oroszlán és állatkerti barátai nagy kalamajkába keverednek, amikor Marty, a zebra, a pingvinek segítségével megszökik a New York-i Central Park állatkertjéből. Barátaik az első döbbenet után útra kelnek, hogy megkeressék, ám a betondzsungelben mászkáló víziló, oroszlán és zsiráf nem kevés feltűnést keltenek. A kaland azonban tovább bonyolódik, amikor a kis csapat dobozokba zárva egy hajóra kerül, amelynek úti célja a nagy és vad Afrika. A cselszövő pingvinek azonban megrongálják a hajót, és hőseink Madagaszkár egzotikus szigetének partján találják magukat. A New York-i aszfaltbetyároknak most rá kell jönniük, miképpen maradhatnak életben a vadonban, és fel kell ismerniük az igaz barátság és összetartás valódi erejét. Vajon sikerrel járnak? Szerzők: Kevin Del Aguila – George Noriega & Joel Someillan. Candy, a tv riporter: Szép Evelin / Szabó EmőkeLynn, a maki/ Lars, a maki / Néma majom / Mason majom / Látogatók / Járókelők / Steakek / Pincérnők / Matrózok / Kameraman: A Pesti Magyar Színház Ensemble együttesének tagjai.
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
„Idézőjelek” és Nomádok. „Idézőjelek” A kortárs író és költő L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. A koreográfia az író által kifejezésre juttatott megfoghatatlan, olykor szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadja meg és teszi láthatóvá, miközben a szövegben rejlő kódolt üzenet a lélek számára letapogatható módon jelenik meg és táncköltészetként kel életre. Csak úgy, mint az Örkény-balett esetében, a koreográfiában az irodalmi szöveg kap erőteljes hangsúlyt, s ezt egészítik ki a zenei betétek. Felhasznált irodalom: Válogatás L. Simon László A háromlábú lovat etető lány című kötetéből. Rendező-koreográfus: Egerházi Attila Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo Librettó: L.Simon László Zene: Kronos Quartet: Built you a mountain; Laurie Anderson and Kronos Quartet Kimmo Pohjonen and Kronos Quartet: Emo Part 1. Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett Hangfelvételről közreműködik: Sarádi Zsolt (a Vörösmarty Színház színművésze) Hangfelvétel: Kovács Tamás Hangvágás és speciális hangeffektek: Cristina Porres Mormeneo Média design: Falvay Miklós Nomádok A kortárs balett témája a vándorlás. Életünk során szinte valamennyien helyet vagy életteret váltunk, akár többször is. A vándorlás mozgatórugója lehet a kíváncsiság, a felfedezés vágya, de lehet oka a szükség, vagy akár a menekülés is. Sok esetben az élettér-változtatás célja a vélt vagy valós problémák megoldása. Egy dolog azonban bizonyos: akárhová is megy az ember, mindig magával viszi saját magát. Az ősi magyar népmesék központi figurájaként sok esetben megjelenik a vándorlegény alakja, aki tarisznyájával a vállán nekiindul, hogy szerencsét próbálva felfedezze a világot, és benne saját magát. A balett ugyancsak reflektál a táncosok vándor életmódjára.A Nomádok című kortárs balett zenei világa ősi zenei témákhoz nyúl vissza. A zeneművek kortárs táncnyelven íródtak és leginkább az ősi magyar zenei világból merítenek, a táncszínházi produkció pedig kortárs táncnyelven teszi láthatóvá a darab zenei világát. Egyfajta vízió, amely álomszerű világot teremtve ölt formát. Rendező-koreográfus: Egerházi Attila Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo Fényterv: Egerházi Attila Szcenikus:Bajkó György Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett Zene: Lovász Irén és Дeva – Genezis; Album: Gyógyító hang, Lajkó Félix és az Óperentzia - Rét, Balanescu Quartet - Empty Space Dance, Arvo Pärt: Für Alina – Piano: Masako Ohta
Teatro de la Abadia és LAZONA, Madrid, Spanyolország előadása, spanyol nyelven magyar és angol felirattal. María Luisa idősödő hölgy. Független, egyedül él, élvezi az életet. Társasházának portásával folytatott könnyed beszélgetése nyomán beindul az események láncolata. Az elbűvölő hangnemben kibontott, humorral telített cselekmény során feltárul előttünk a különc hölgy kis világa: lakása, városbéli tömegközlekedős útjai, toporgása a táncterem ajtaja előtt, telefonbeszélgetései barátnőjével, Angelines-szel… Juan Mayorga e friss művével mutatkozik be a La Abadía színház művészeti vezetőjeként. Keserédes vígjátéka vallomás a magányról, öregedésről, a valóság és a képzelet között elmosódó határokról. Rendező: Juan Mayorga Ügyelő: Alessio MeloniÖltöztető: Vanessa ActifFénytervező: Juan Gómez CornejoHangtervező: Yaiza VaronaMozgásterv: Xus de la CruzFotó és grafikai terv: Javier NavalProducer: Jair Souza - FerreiraGyártási asszisztens: Elisa FernándezGyártásvezető: Miguel Cuerdo Rendezőasszisztens: Laura Mihon Színészek: María Luisa: Lola Casamayor Benito Beckenbauer: Juan Codina Raúl: Paco Ochoa Emerson Azzopardi: Juan Paños Angelines: Marisol Rolandi Juan Olmedo: Juan Vinuesa
Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! – türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. – hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! – rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve törvénybe került, hogy női karaktereket, csak nők játszhatnak az angol színpadon. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig… Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai: Csengey Márton, Fehérvizi Lajos, Paillot Ábel, Pintér Gergő, Rataj Brúnó, Tok Imre, Urbán Kristóf Fodrász – Smink: Holluby EszterÖltöztető: Kéziné Siket MónikaKellék – Ügyelő: Kónya Mercédesz
„Gyertek gyorsan, itt vannak!Ők azok! Ők azok! Ők azok!Végre megvannak!Ezer meg ezer kék madár!Millió és millió!Milliárd!” Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck lírai szépségű drámájában két kisgyerek indul útnak,hogy megleljék a titokzatos Kék Madarat. Kalandjaik különös tájakon át vezetnek – a városból azerdőbe, az éjszakából a hajnalba, a ködből a fénybe. Útitársuk egy izgága kutya és egy fondorlatosmacska, de találkoznak egy tündérrel, több boldogsággal és félelmetes szörnyekkel is.A kérdés csak az: meglelik-e a boldogság kék madarát? És felismerik-e, ha végre megtalálják? Vas István fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta: Cseh Dávid
Prosper Merimée Carmen című remekműve nyomán, néhány gondolat Bizet operájának részletére. A testeken átívelő érzéki tekintetek az öt előadó iróniája és a belső dimenziójuk költői kutatásának váltakozása áll fókuszban. Klasszikus és kortárs fúzió, melynek dallamai egyedi atmoszférába keverednek, ami a főszereplők útját vezeti. A roma íz azt a fékezhetetlen erőt képviseli, amelytől nem tudnak megszabadulni, és amely mindegyikük vágyává válik. Vannak nők, akik sok férfi számára jobb lett volna, ha soha nem találkoznak. S minden férfinak találkoznia kell Carmennel. A darab fő forrása Prosper Mérimée novellája, és ebből adódik a szcenikai cselekmény szükségessége. A regényben a szereplők nem stabilak a csábítás mechanizmusaiba kódolt egyensúlyban, inkább maga az író vizsgálja őket, aki egy régész bőrébe bújva Andalúziában vándorol egy ókori római város maradványait keresve. Az elbeszélő és José, valamint a történelem emberei és Carmen közötti végzetes és már-már varázslatos találkozásai egy emberi történetet vázolnak fel, amelyben két törvény láthatóan állandóan szembekerül egymással, nem találva megnyugtató szintézist: a nők polgári, társadalmi, kulturális szabályai és vad természete, amelynek Carmen kifejező szimbóluma tájképévé válik. A két törvény összeegyeztethetetlen. Minden olyan kísérlet, amely a vad és nomád erő csökkentésére irányul egy domináns és stabil kultúra szabályai között, a legrosszabb kudarcra van ítélve. A nőiség horizontja egyedülálló harmóniává válik, amelynek a test válik tolmácsává, az erő és az életerő magával ragadó lázadásában. A női jelenlét ereje a gondolatban férfi mozgást idéz elő. Carmen ideális a büszkeség, az életerő és az erő képviseletére. Az előadás, ahol a dinamika, a ritmus olyan eszközzé válik, amely tartalmat ad ennek a reflexiónak. Előadók: Jenei Lilla, Liszkai Zsófia, Kaiser Fruzsina, Bakonyi Jusztina, Wéninger Dalma
Philip Glass operája Jean Cocteau története alapján francia nyelven, magyar és angol felirattalSzínpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes Éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.” Táncművészek: Carulla Leon Jessica, Kekalo Iurii, Rónai András, Bajári Levente, Boros Ildikó, Gyarmati Zsófia, Kerényi Miklós Dávid, Szigeti Gábor, Kohári István, Pesel Anita Tiffany, Sorokina Nadezhda Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A rendező munkatársai: Mányik Albert, Valkai AndreaZenei asszisztensek: Kálvin Balázs, Zsoldos Bálint