Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Azelszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Amegtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó darab amaga nemében egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd 1941-esfelszabadításáról szól. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, halottak napján vonultak bea szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának virágvasárnapján tértekvissza a honvédek – egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitőlköszöntve.
Játék és tánc Lorca alapján.Mese száz percben az andalúz szerelemről. A flamenco életérzés – sors, dinamika, drámaiság. A mozgás, a gesztus egyenértékű a szöveggel. Salvador Dali és Bunuel barátja, Federico García Lorca kiköveteli magának, hogy a színházról ne a megszokott módon gondolkodjunk. Nyoszolyólányok: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello JuliaFalubeli férfiak: Horváth Ádám, Málits András, Mocsár Patrik
"GALILEI Új kor születik, amiben öröm lesz élni. SARTI Aha. Remélhetőleg a tejest is ki tudjuk fizetni ebben az újkorban, Galilei úr." "...még egyszer megvizsgáltam a darab erkölcsi tanulságát, amely mindig is nyugtalanított egy kissé; éppen mert itt a történetet próbáltam követni és nem a morális érdeklődés vezetett, kialakult valamiféle tanulság, amivel nem vagyok megelégedve. galilei éppoly kevéssé tud ellenállni az igazság kimondásának, mint annak, hogy befaljon egy ínycsiklandozó étket, ez érzéki öröm a számára. és személyiségét éppolyan szenvedélyesen és bölcsen építi fel, mint a világképét. tulajdonképpen kétszer bukik el. először, amikor életveszélyes helyzetben ellhallgatja vagy visszavonja az igazságot, másodszor, amikor az életveszély ellenére ismét keresi és terjeszti azt. tevékenységének eredménye teszi tönkre, most bosszúsan hallom: állítólag helyesnek tartottam, hogy nyilvánosan visszavonta elméletét, mert így titokban folytathatta munkáját. ez így túl lapos és olcsó. végül is galilei nemcsak ömagát mint személyt rombolta le, hanem tudományos munkájának legértékesebb részét is. az egyház (vagyis a felsőbbség) kizárólag azért védelmezte a biblia tanítását, hogy megvédje önmagát, a tekintélyét, elnyomói és kizsákmányolói lehetőségeit. a nép kizárólag azért érdeklődött galilei csillagászati elmélete iránt, mert szenvedett az egyház uralma alatt. galilei a tulajdonképpeni haladást dobta oda koncul, amikor visszavonta nézeteit, cserbenhagyta a népet, a csillagászat újra szaktudomány lett, a tudósok apolitikus, elszigetelt munkaterülete. az egyház elválasztotta ezeket az égi "problémákat" a földiektől, megszilárdította uralmát, és aztán készségesen elismerte az új elméleteket." (44. 4. 6. - részlet Brecht Munkanaplójából) Díszlettervező asszisztens: Gergely-Farnos Lilla Művészeti munkatárs: Molnár Csaba Zenei közreműködők: Petrik György, Szél Attila, Almási Tamás
Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
Jobb kedve van - e egy pályakezdő tanárnak, mint egy pályaelhagyó oktatónak? Hol komfortos lyukasórában tartózkodnia egy pedagógusnak, a tanáriban vagy Endre bácsinál a büfében? Valóban a fejétől bűzlik-e a rendszer,egyáltalán büdös-e? Az oktatásból a versenyszférába való landolásom tapasztalatai egy tanórával összekötött nagyszünetnyi hosszban. Legújabb önálló estemen kiderülnek a válaszok,és az is,hogy valóban Endre bácsinak hívták-e a büfést.
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...Az előadás legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait, zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és a drótosmesterség, bepillantást nyerhetünk a teknőscigányok és a sármunkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándortermészetének ábrázolása. Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.Az előadásban közremüködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista tanulói, a Canarro zenekar és Pálházi Bence bandája. Flameco táncok: Inhof KatalinArtista oktató: Kőműves TiborÉnek: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi , Balogh Melinda, Kacsó Hanga Borbála
Gogol Egy örült naplója című "pétervári elbeszélését" állítja színpadra Bodó Viktor 2016 nyarán monodráma formájában.Az előadás bemutatójára Szegeden a Thealter Fesztivál keretében kerül sor 2016. júliusában, míg a budapesti premier a Jurányi Házban lesz 2016. szeptember 24-én.A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet lesz, valamint az atmoszférát megteremtő looper lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.
Mi történik akkor, ha egy adminisztrációs hiba folytán két színésznőt közös szobában helyeznek el egy idősotthonban?Normális esetben semmi. De ha egyikük maga a forgószél, másikuk a sima tenger, egyik az örömök korlátlan habzsolója, a másik egyenként megfontol minden mosolyt, egyik az életigenlés, a másik már mindenről lemondott, ráadásul közös a régmúltjuk és messze nem rózsás, akkor felkészülhetünk, hogy ez a színészotthoni szobácska az elkövetkező hetekben nem a béke szigete lesz, ámbátor még pálmafa is nő majd a közepén - és ez nem valami olajág-szerű szimbólum, hanem a kézzelfogható, sőt felfújható valóság.Hogy fenekestül felforgatják egymás életét a mi legnagyobb örömünkre, az borítékolható, de a kimenetel váratlansága és katarzisa is mellbevág majd.Önfeledt nevetés és torokszorító pillanatok két felvonásban két remek színésznőtől, Hűvösvölgyi Ildikótól és Bencze Ilonától.
Szextett két-három részben. Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...izé után minden jóra fordul.
Szilaj, a betörhetetlen vadló kalandjairól mesél a Nemzeti Lovas Színház legújabb családi musical-e. A történet a messzi Vadnyugatra kalauzol, ahol dúl a háború a lovasság és az indiánok között. Soha nem lehet béke a két világ találkozásakor, ám Szilaj varázslatos lényével mégis hidat épít ember és ember között. Világpremiert jelent, hogy először lesz látható együtt a klasszikus stílus és szabad idomítás művészete a lovas színházak történetében. A darab végén Szilaj teljesíti a lehetetlennel felérő küldetését: megmenti szülőföldjét, ám ehhez hihetetlen bátorságra és elszántságra lesz szüksége. Amerikai katonák : Bencze Sándor, Gazdik DávidIndián lányok: Ambrus Izabella, Poór Vivien
"Repertoárunk levehetetlen darabja a fergeteges Ma este megbukunk. Tavasszal a nagy sikerű komédia alkotócsapatának legújabb agyszüleményét hozzunk el Önöknek ismét az eredetivel egyező replika produkcióként. Adott egy általános iskola osztály - csupa bumfordi, kibírhatatlan és imádnivaló kölyök - az ő felnőtté válásukat követjük végig két órában.A szórakozás garantált , hiszen bármilyen jól alakítjuk a flegma kamasz vagy a kiégett felnőtt szerepét, legbelül azért örökre gyerekek maradunk." A díszlettervet színpadra adaptálta: Barkovics Zoltán Eredeti zene: Alexandra Faye Braithwaite
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel
Feketevígjáték és sötét utazás Sigmund Freud tudatalattijában.Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?Ebben a sötét komédiában a féllábbal a sírban álló Freud tehát egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült festőzseni, Salvador Dalí, illetve jelen van Freud mélyen vallásos orvosa és bizalmasa, Yahuda… Ahhoz, hogy Freud az élete végén képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…
(szomorú kortárs komédia) Amikor egy ötvenes, értelmiségi baráti társaság estétől hajnalig iszik, az őszinteség szárnyal, mint a legüdébb pálinka lehelete. Hogy éppen most van az a pillanat, amikor kiderül minden az istenített mesterről, az még tűzforróbbá teszi a hangulatot. Az egykori fiatalok, akik szeretett tanáruk lábai előtt térdeltek, ma végre felállnak, és egyenes derékkal folytatják eddig földbe döngölt életüket. Vagy nem. Erről szól ez a szomorú komédia. Lehet sírni és nevetni!16 éven felülieknek ajánlott!
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról.Halász Rita Mély levegő c. regényével 2021-ben elnyerte a Margó-díjat és felkerült a Libri Irodalmi Díj 10-es listájára is. Pálos Hanna színész, a budapesti Katona József Színház tagja jelentős szerepek nagyszínpadi megformálása után most egy sokkal intimebb és személyesebb produkcióban látható. Nagybőgőn közreműködik: Csizmás András
Jurij Alekszejevics Gagarin, az első ember, aki a világűrben járt, állítólag azt mondta, nem látott odafent semmiféle istent. De akkor miért vágyunk még mindig az űrbe - a helyre, amiről pontosan tudjuk, hogy nincs ott semmi? Képi és zenei dramaturgiára épülő utazás a kollektív tudatalattinkba. Hat énekes és két színész segítségével belegabalyodunk abba, mit is jelentett az első emberi űrutazás és az analóg szintetizátor feltalálása az emberiség életében - sőt, megpróbáljuk ezeket egy közösségi rítus keretében újra átélni. "Április 12-én reggel egy kis sámlin ültem, és a kemencét melegítettem. Egyszer csak meghallom a rádióban: ember az űrben! De hiszen mindig azt mondták, hogy Isten az égben van… akkor hogyan tudna egy ember odarepülni anélkül, hogy beleütközzön Illés prófétába vagy Isten valamelyik angyalába?”(E. Danilova, egy 73 éves asszony levele Kujbisev régióból, 1961) Az 1960-as és ‘70- es években az emberiség nemcsak a világűrt, hanem az elektronikus zene és a szintetizátor megszületésével a hangok új világát is meghódította. Ez a két hódítástörténet hangban és képben összekapcsolódik: az űrutazás elképesztően drága és merőben szimbolikus tettéhez a művészetben oszcillátorok adják a kísérőzenét, a sci-fikben az űrhajók vezérlői analóg szintetizátorokra hasonlítanak. De vajon melyik volt értelmesebb vállalkozás, és melyik történet hősei illenek inkább a ma emberéhez, aki a klímaválság idején keresi a helyes életstratégiát? Megtalálta-e a zeneszerző Wendy Carlos a zenében azt az istent, akit Jurij Gagarin az űrben nem talált meg? Istenné válhatunk-e a tudomány vagy a művészet eszközeivel? Megmenti az emberiséget a technikai fejlődés, ahogy Elon Musk gondolja, vagy éppen ez vezet a végső pusztulásunkhoz? Előadók: Szabó Veronika, Martinkovics Máté és a Soharóza kórus tagjai: Asbóth Szaffi, Kovács Boróka, Horváth Réka, Sipos András, Kertész Endre, Monostori Bálint
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. “Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténetét és A világirodalom történetét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: >Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni.” Bálint András