Popfesztivál 2017 Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozataA SZINDRA TÁRSULAT előadása üzenet a mai fiataloknak, hogyan veszíthetjük el egymást, és magunkat egy fesztivál mámorában.További szereplők:Kovács FanniEőry AnnaLovas JuciPaizs ÁdámTrautmann MátéMajor Mátyás
Ez a mi Bécsünk a szó legvalódibb értelmében egy művészmalom, ténylegesen a világ legnagyobb művészmalma, amelyben évről évre porrá zúzzák, apróra őrlik a művészeteket és a művészeket egyaránt, mindegy, milyen az a művészet és milyen az a művész, a bécsi művészmalom totálisan felőröli. Ami a kuriózum, hogy az emberek teljességgel szabad akaratukból ugranak bele ebbe a művészmalomba, amely azután totálisan felőröli őket, bizonyos körülmények között élethossziglan mással sem foglalkoznak, hihetetlen vehemenciával küzdenek, hogy végre beleugorhassanak ebbe a művészmalomba, formálisan ölik egymást, ki ugorjon előbb ebbe a művészmalomba, amely azután totálisan felőröli őket. Az adaptáció alapjául szolgáló könyvnek, Thomas Bernhard azonos című regényének alcíme Indulatmű. Ehhez az előadás is hű marad, indulatszínházi kísérletként. Az alkotók pályakezdők, akik élethossziglan mással sem foglalkoztak, hihetetlen vehemenciával küldöttek azért, hogy beleugorhassanak a művészmalomba. Jelenlétük pillanatkép zuhanásukról a hengerszék felé. Figyelem! Az előadásban stroboszkóp, füst, vaksötét és erős hanghatások jelennek meg, mely egyes nézőknek felkavaró lehet. Látványtervező: Radetzky Anna Díszlettervező: Cserháti Dániel, Holecz Gál Rendezőasszisztens: Zsengellér NóraProdukciós asszisztencia: Mayer Dániel, Molnár Fanni
Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is amindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanulminden a feje tetejére áll.A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani.
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
Rita, a fogadósné igazi férfira vágyik, mert férje gyenge, gyáva alak. Egy szép napon betoppan a tengeri viharban odaveszettnek hitt párja. Meglepő fordulatok, komikus szituációk és remek zene fűszerezik e különleges operacsemegét. A féktelen temperamentumról és a hangulatról Donizetti Rita operája gondolkodik.
Próza, színházi nevelési előadás Az előadás az Árt-Járóban látható. Három középiskolás diák. Három barát. Három teljesen különböző családi háttér. Ami közös, az a homályos jövőkép… Az előadásban három gimnazista utolsó középiskolai tanévét láthatjuk. Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevésbé tudják, hogy mit is akarnak kezdeni az életükkel. Természetesen elérkezik a pillanat, amikor kénytelenek döntést hozni. Ezen a ponton kezdődik a nézőkkel a közös játék. A szereplők dilemmáit együtt dolgozzuk fel, így a résztvevő diákoknak lehetőséget teremtünk arra, hogy a szereplők sorsán keresztül, önmagukról, jövőképükről, saját félelmeikről beszélhessenek, gondolkodjanak. Szcenikus: FILEP ANDREA
Hétpróbás Társulat, Füge és Színműhely Alapítvány produkciója. Gyakori kérdések. Figyelem! A szexualitás kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.Mikor veszítsem el? Hogyan kell elmenni? Ti már hányszor? Az gáz, ha minden nap? Ez jó így? Az normális, hogy fáj? Hány centis szőr elfogadható még? Zéró-tolerancia? Mikor kell elővenni az óvszert?Valaki mondja már, hogy kell! A szüleimmel, barátaimmal és tanáraimmal kizárt, hogy megbeszéljem. Nincs kedvem, kínos.Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozunk szexedukációs kabarénkban kudarcos és élvezetekkel teli helyzeteken keresztül. Fellépőink között ott lesz: a szőrdémon, a hormonlény, a testnedvszellem, a cringemanó, a szűzkísértet, a méretkommandó és a két főszereplő, Vasz és Bina.Tőlük lehet kérdezni a műsor közben, a végén pedig mindent kibeszélünk, reméljük, veletek. Szexuális nevelési szakember: Kajos Rebeka Dóra
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű? Lehet, hogy ők is ugyanolyanok, mint bárki? Tele beteljesítetlen tervekkel, viszonzatlan érzésekkel, eltitkolt frusztrációkkal? A mama bedobja a bombát. Kezdődhet a romeltakarítás. Bess Wohl friss darabja megértéssel és humorral beszél a szeretet vad, kiszámíthatatlan és sosem múló természetéről. A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. Plakát: Csáfordi László
Florian Zeller műveiben gyakran az emberi kapcsolatok és a családi dinamika legmélyebb rétegeit tárja fel. Magával ragadó drámája „Az anya" középpontjában Anne karaktere áll, aki más nőkhöz hasonlóan mindent odaadott családjáért, az otthonáért, aztán teltek az évek, a gyerekek kirepültek, a férje a munkájának él, magányos szorongás telepszik lelkébe. Ebben a megválaszolhatatlan kérdésektől visszhangzó érzelmi labirintusban az Anya elméje lassan elveszti a realitás útját. Zeller mesterien ötvözi a valóságot és a képzeletet, így a nézők egy, töredezett emlékképekből álló világba nyerhetnek bepillantást. Ezt a fájdalmasan szép és emberi darabot Magyarországon még nem mutatták be. Az ősbemutató a Karinthy Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának koprodukciójában készül. Az előadás rendezője Talgat Batalov üzbég származású rendező, díszlettervezője Natalia Chernova orosz alkotó, jelmeztervezője Andrada Chiriac. A magyar nyelvű fordítást a társulatok számára a Karinthy Színház igazgatója, Olt Tamás, valamint Váradi R. Szabolcs készítette. Rendező: Talgat Batalov Díszlettervező: Natalia ChernovaJelmeztervező: Andrada ChiriacFénytervező: Narek Tumanian
Nyolcvanöt megkérdezett közül csak egyetlen személy tudta ki volt a Nobel-díjas író, Kertész Imre első felesége. A szabadkai születésű Vas Albina, akivel Kertész 42 évet élt együtt. Ez idő alatt ő tartotta el férjét, hitt a tehetségében és állt Kertész mögött, amíg annak legismertebb műve meg nem született. Albina hét idegen nyelven beszélt, vörös körmeivel teherautó sofőrként, majd pincérként kereste meg a kenyérrevalót. Ki volt ez a nagyszerű nő, aki 16 éves korában már özvegy, megtapasztalja a szabadkai gettót, majd a pesti Gestapót, később a kistarcsai kitelepítést? Vagyonát, lakását háromszor is elkobozták, de életerejét, életkedvét és szeretni tudását senki nem tudta elvenni tőle. Az előadás a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány támogatásával jött létre.
Nem érzek semmit. „Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása) Jelmez: Je Suis Belle - Dévényi Dalma és Kiss Tibor
A Házassági leckék középhaladóknak méltán az egyik legnépszerűbb előadásunk: könnyedés frivol komédia a hűtlenségről. Az eredeti előadás alaphelyzetét gondolta újra a szerző, és egyfrenetikus este erejéig újra összehozta ugyanazt a négy szereplőt. Kedvenc hazudozónk, Michelbajban van: felesége, Laurence ugyanis botrányt készül csapni, mivel meglátja az utcán a barátiházaspár férfi tagját az utcán amint egy idegen nővel csókolózik. Michel a kegyes hazugságmellett érvel. Nehezíti a helyzetet, hogy a két házaspár aznap együtt vacsorázik, így a katasztrófaborítékolható. Az előadást mindenkinek ajánljuk: simliseknek és őszintéknek, férfiak és nőknek,azoknak, akik látták az előző részt, és azoknak is, aki nem...
Az amerikai írónő Romance.com című vígjátéka az internetes ismerkedés világába vezeti be a nézőt, ahol mindenki annak adhatja ki magát, akinek csak akarja.
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó periódusait dolgozza fel. Egy élet, ami pár óra leforgása alatt 180 fokos fordulatot vett. A négy végtag béna fiatalember saját szavaival, személyesen meséli el a megpróbáltatásait az “új élet” kapujából. Az események, érzések, küzdelmek a tánc formanyelvén keresztül elevenednek meg. Az előadás olyan témákat feszeget, mint például a megváltozott élettel való szembesülés, a halál csábítása, gyógyszerfüggőség, pánikbetegség, elfogadás, a társadalomba való visszailleszkedés no meg az új utak keresése! De talán ami a legfontosabb, hogy az emberi kapcsolatok miként alakulnak egy ilyen helyzetben. Az empátia, avagy annak a hiánya…
A Tér 12 Kulturális Egyesület előadása. Théba népe új királyt kapott. Rögtön kettőt. Uralkodhattak volna békében, felváltva. Természetesennem tették. Háborúztak inkább. Békét is köthettek volna, de inkább meghaltak.Kreón lett az új király. Az új irány? Előre vagy hátra? Elnézést. Lehetne előre, és lehetne hátra, tehátlegyen inkább oldalra. Na de melyik oldalra? Bocsánat. Igaz. Legyen inkább körbe. Az új irány: körbe-körbe.Isteni szerencse, hogy minden Kreón mellé jár egy Antigoné. Végre egy mártír, az kell nekünk. AMártír. Aki dönt. Aki felelősséget vállal. Helyettünk.Persze, persze… A nagy dolgok! Azok Csodásak!De ki is az az Iszméné? Mi lett vele?És mi lesz velünk? A rendező munkáját nagyban segítette: Hidi Boglárka
„A fordulat bekövetkezik. Tudom előre. És érzem, hogy közeledik. Valaki egyszer csak elém áll, és azt mondja: Állj félre az utamból! Add át a helyedet! És a nyomában ott csörtetnek a többiek, és mind azt ordítja: Helyet!... Helyet!... Helyet! Egy szép napon bezörgetnek hozzám a fiatalok..." Kúnos László fordítása „Örökké aktuális” mondogattuk nevetve, mikor otthon Ibsenről beszéltünk. Azaz csak mi, fiatalabbak nevettünk, mert a szüleink és a nagyszüleink generációja egyáltalán nem tette idézőjelbe mindezt. Számukra Ibsen valóban örökké aktuális volt, fontos problémákat feszegető, provokatív és sokat vitatott író, közel egy évszázad távlatából is, a szobrok, a kanonizáció, a modernizmus, a számtalan iskolai dolgozat és az állandó színházi előadások dacára is. De vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal? Pernille Rygg: Örökké aktuális, ha ha haMolnár Ferenc, Pesti Napló 1909-12-07 / 289. szám
A Karamazov család botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot. A testvérek kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent – tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak. A Karamazovság nem családi vonás, nem orosz specifikum, hanem egyetemes emberi dilemma: szabadság vagy rend? Dosztojevszkij regényéből számos színpadi feldolgozás született, a József Attila Színház történetében most először kerül színre.
Egy különösen szép darab a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy darab a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképpen pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…
„A becsűletes kínoztatik, megostoroztatik, kipörkölik szemeit, s midőn minden kitelhető csapást kiállt, akkor törik kerékbe.” – A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű nagy klasszikusaink – Csongor és Tünde és Az ember tragédiája – közül. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. A nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet kiváltó szereplők sokaságát vonultatja fel. Ma is érvényes, magával ragadó, zsigerileg átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámai kompozíciót – mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Katona nagyon személyessé tudta tenni mindazt, ahogyan az egyes ember a történelemben cselekszik vagy sodródik, ahogyan változtatni akar, és ahogyan ez a történelem, a sors a maga igazságát képviselő embert felőröli, megsemmisíti, de fel is emelheti. – Évezredes Kelet és Nyugat közé szorultságunk, köztes létünk életérzése, történelmi konfliktusaink örök ismétlődése, meg nem értettségünk és kibékíthetetlenségünk a világgal – sorjáznak a bennünket máig foglalkoztató kérdések, amiket a Bánk bán sorra felvet. De Katona nem válik didaktikussá, hanem a szerelem, a hűség, a csábítás, az árulás, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából alkotott megrendítő történetet – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki a 2002-es és a 2017-es verzió (és az Erkel-opera többszöri színrevitele után) után újra megrendezi a Bánk bánt a Nemzetiben. – A 2017-es verziót a pandémia miatt nem tudtuk sem játszani, sem felújítani, ezért is döntöttem úgy, új előadást készítünk új gondolatokkal, ezúttal fiatalokkal. Amikor 2002-ben foglalkoztam a művel, az az érzet munkált bennem, hogy a világ változóban van. A világ pedig mostanra – gyökeresen és visszavonhatatlanul – megváltozott. És nekünk, magyaroknak megint újra kell gondolnunk a bennünket ezer éve feszítő kérdéseinket megosztottságról, széthúzásról, gyűlöletről, amit nemzedékek nemzedékekre örökítenek. Mi is történik most a világban? Velünk? Kinek az érdekét szolgálja mindez? Hogyan viszonyulhatnak az utánunk jövők, a fiatalok elődeik újra és újra teremtődő konfliktusaihoz? Magyar urak: Gémesi Zoltán, Hajdú Ádám, Hornyák István, Latabár Öcsi, Varga Péter, Palyov Attila, Taba Csaba. Meráni hölgyek: Bodor-Jó Renáta, Gulyás Anna Bánk bán kisfia: Hegedűs Donát Gertrudis gyermekei: Bognár Heléna, Kalmár Gergő, Menyhárt Boglárka, Szentkereszty Csongor.