Párizs a szerelem, a művészet és az őrületig fokozott családi tragikomédiák otthona – főleg ha a lázálmok specialistája, Jean Cocteau fejéből pattan ki az alábbi történet. Yvonne egy öngyilkos hajlamokkal küzdő anya, aki megszállottan imádja egyszem fiát. Michel a felnőni képtelen fiú, aki pechére egy ilyen anya mellett bele mer szeretni egy fiatal lányba – és ott áll köztük Georges, az apa, akinek nagy magányában sikerült belezúgnia pont ugyanebbe a titokzatos szeretőbe. Ebben a fájdalmas titkokkal telepakolt őrületben igyekszik rendet vágni a nett és poroszos nagynéni, Léonie – aki valaha, úgy huszonhárom évvel ezelőtt, még az apa menyasszonya volt. Az ötszereplős, végletekig feszített színmű felér egy mesterkurzussal, ha érzelmi zsarolást, házassági titkolózást és szerelmen belüli hidegháborús taktikát tanulnánk. Persze az ilyen családi összecsapások tőlünk sem idegenek. Kelemen József, társulatunk főrendezőjének rendezésében megnézhetjük, hogyan csinálják ezt világszínvonalon a franciák.
"Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok. A könnyűzene történetével foglalkozó újseggírók legtöbbje hazug és a mindmáig jelenlévő, sőt egyre szaporodó klikkek valamelyikét szolgálják, gazdáik érdekeit szolgálva átírják azt, ami történt. Mára kiderült, hogy szinte mindenkit üldöztek, hogy már a Táncdalfesztivál is az ellenállás, vagy a lázadás egyik színtere volt. Ám az szóba sem kerül, hogy mindmáig milyen kísértések és kihívások érték-érik a zenészeket, mit kellett-kell megtenniük, vagy kikerülniük, hogy a pályán tudjanak maradni. A történet, amit megírtam és előadok, nem rólam szól, én csak továbbadom, amit tudok. Elsősorban azért, hogy ez a nézet is fennmaradjon, ne csak a kiherélt, vagy átfényezett múlt és a szánalmas jelen. Szeretettel várok mindenkit. Hobo"
Boribon szamócát keres a réten. Szamóca helyett furcsa dolgokat talál: cipőket, inget, kalapot, és egy igazi jóbarátot. Marék Veronika Boribon és Annipanni, valamint Boribon kirándul könyvei alapján készült vidám, zenés bábelőadás.
A televízióból jól ismert vajszívű egyfejű sárkány, a jóságos Süsü kel új életre a színpadon, hogy alkalmi barátjával, a királyfival járja végig kalandos útját. "Útitársuk" a sok nagyszerű sláger és - remélhetően - a gyerekek szüntelen nevetése.
Amikor János, a kanászlegény furulyázásba fog, malacai úgy táncolnak, hogy kacag, aki látja. Megtetszik ez a királylánynak is. Kéri Jánost, adna neki egyet. Ad is a legény jó szívvel, de nem ám pénzért. Hogy mi a malac ára, a néző csak sejtheti, látni azonban nem látja. Majd kiderül a mese végén. Addig hősünk még túlad a többi két malacon is, elindul, hogy feleségül vegye a királylányt.Találkozik egy rátarti gróffal, aki ugyanerre pályázik. Szabadtűzön elégetik egymás kabátját, majd a király előtt jól felelnek a kérdések kérdésére.De melyiküké lesz a királylány keze?
A vígszínházi változatot készítette: Hársing Hilda és Rudolf Péter Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a prostitúció... Vannak ugyan szigorú törvények, de se nem alkalmazzák, se nem tartják be őket. Az uralkodó tehetetlen, úgy dönt, egy időre átengedi a hatalmat egy tiszta erkölcsű, nemes lelkű férfiúnak, hogy állítsa ő helyre a morális rendet. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátéka nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel. Továbbá: Birta Márton, Harangozó Boglárka, Miskolczi Renátó.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Barátság angol módra. Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
Locspocs története 30 évvel ezelőtt indult a Kolibri Színházban és azóta is műsoron vannak a folytatásai. A 30 éves jubileum igazi meglepetése lesz, hogy a közkedvelt mesehős, aki korábban úszni tanult és megtalálta elveszett szüleit, a mostani zenés előadásban szerelmes lesz egy sárkánylányba, ésházasodni készül. Csakhogy egyikük szülei sem örülnek a házassági tervnek. Vajon sikerül-e boldognak lenniük? Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló zenés játékot Kozák Katalin fordításának felhasználásával Horváth Péter írta színpadra, dalszövegei régi szerzőtársa, Novák János fülbemászó muzsikájával szólalnak meg.
Egy házaspár, két színész, öt rendező, öt jelenet és öt divattervező egy fergeteges angol öt jelenetes komédiában!
Az angol Brandon Thomas „Charley nénje” című darabja minden színházi rekordot megdöntött már. Az 1892-es londoni, szilveszteri ősbemutatója óta nem telt el egyetlen nap, hogy a világ színházai közül valamelyikben ne játszották volna. Pesten először 1897-ben mutatták be a darabot, majd 1928-ban, Csortos Gyulával a főszerepben újították fel. 1970-ben Aldobolyi Nagy György új, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalokat komponált a műhöz, melyek dalszövegeit a szintén zseniális Szenes Iván írta. Nem véletlen, hogy a Charley nénjét az elmúlt 50 évben minden évadban műsorra tűzte legalább egy hazai színház. A Mandala Dalszínház Mikó István Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezésében mutatta be a darabot, mellyel célunk az igényes szórakoztatás. Nem csupán a magyar nyelven szóló kellemes melódiákért esett a választásunk a darabra, hanem a zseniális, fordulatokban és gegekben gazdag és igényesen megírt történet miatt is: Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d’Alvadorezt. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik…
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztályának előadása. „Óh, Nóra, te nem ismered, egy valódi férfi természetét. A férfire nézve valami leírhatatlanul édes és megnyugtató rejlik annak az érzetében, hogy nejének megbocsátott. Hiszen ez által mintegy kettős értelemben vált tulajdonává; férje által mintegy újra született; bizonyos tekintetben nejévé és gyermekévé lett egyszerre. S mától fogva igazán az légy nekem, te kis gyámoltalan teremtés. Ne aggasszon semmi Nóra; csak légy irányomban nyíltszívű s akkor én akaratod és lelkiismereted leszek egyben.”(Helmer Róbert) Ibsen Nórája csak kiindulási pont, apropó, hogy megtaláljuk, felépítsük, majd porig zúzzuk a saját babaházunkat. Mit jelent ma szabadnak lenni? A pokol tényleg a másik ember? Van saját hangom? Úgy érzem, hogy nem tudom, valójában ki vagyok. Egyáltalán nem tudom. Érted?
Alvószínház felnőtteknek. Alvószínházi előadás – pizsamában érkezni ér!Mikor takartak be utoljára? Eke Angéla formabontó előadásában a felolvasószínházat ötvözi a kényelem élményével, a mese varázsával. Mindezt egy mesés fekhely – installációban, ahol Anna Amélie által megfestett puha takaró, párna, nyugalom, biztonság és egy mese vár rád.
A dráma és az irónia ismét egy igaz történetben találkozik. Emil második alkalommal is megmászta az Everest csúcsát, ezúttal Nepál felől. Ezúttal nem az asztmája jelentette a legnagyobb kihívást számára, mint korábban, hanem az, hogy a csúcstámadás éjjelén szinte teljesen elvesztette a látását mindkét szemére.De hogy lehet felmászni a világ legmagasabb hegyének csúcsára a szükséges látás nélkül? És hogy lehet túlélni az ereszkedést onnan szinte vakon? E közben milyen veszélyeket kellett leküzdenie, és ezekre milyen megoldást talált? Milyen rekordot állított fel ezzel a sikerrel Emil? És hogy kerül a történetbe a babonaság? Mindezek történetét adja át Emil a már ismert és a közönsége által kedvelt elgondolkodtató és önironikus stílusában sok kép és videó segítségével. Az előadás után Emil elérhetővé teszi a csúcsmászások használt magashegyi ruházatát a közönség számára. Az előadást és tanulságait 12 és 99 év között mindenkinek ajánlják.
Mese hiénákról és sakálokról, az elveszett Atlantiszról, háborúról, halálról, Bálintról és Júliáról. Förtelmek és tünemények, és egy „résnyi ragyogás”, az ifjúság. Dramaturgkonzulens: Kovács Krisztina
Részvételi film és közösségi színházi előadás. Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak. Az alkotófolyamat vezetői: Haragonics Sára, Kabdebon Dominik, Kovács Adél, Milovits Hanna Részvételi film - Facilitátor: Haragonics Sára Színházpedagógus: Milovits Hanna Pszichológus, szakmai konzulens: Kovács Adél Szereplők: Baka Rebeka, Gajdácsi Marcell, Horváth Judit, Jakabos Orsolya, Majsai Réka, Nagy Lily, Nuszer Mirjam, Sikfői Dávid, Somfalvy Gergő.
Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…Mi törtènik, ha a bűnözőnek ez éppen kapóra jön, mert egyébként pszichiáterre van szüksége…Mi történik, ha az orvos nem akarja elvállalni… de aztán mégsincs más választása…Mi történik, ha az egész helyzetről a pszichiáter leendő felesége semmit sem…Mi történik, ha egy friss férjet “hazaszállítanak” akarata ellenére a nászútjàról, mert befolyásos páciensének éppen szüksége van rà…Mi történik, ha a bűnöző aztán már azt látja a gyógyulása biztos módjának, ha oda is költözik az orvosához…Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichiáter és a bűnöző életre szóló barátságot köt…
„A gyermek születése csak az első megpróbáltatás… Az anyaság egy életre szól.”A Menopauza rendezőjétől. Amy, a minden órás kismama babaváró bulit rendez. Az eseményre hamarosan megérkezik Barbara, az érzelmileg túlfűtött főállású háziasszony, Brooke, a munkamániás, folyton stresszes ügyvédnő és Tina, az elvált, megfelelési kényszeres anyuka, hogy együtt lássák el jótanácsokkal a várandós házigazdát, akinek igencsak naiv elképzelései vannak az anyaságról. A három nőnek hála, már nem sokáig… Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd. Kell ennél több egy anyának? Az eredeti angol nyelvű előadást, amely eddig négy kontinensen aratott töretlen sikert, tíz éve játszák folyamatos teltházzal a világ minden táján. A koncertszínházi előadásban olyan zenei traktusok hangzanak fel híres musicalekből, amelyek mindenkinek ismerősen csengenek majd…és ez nem véletlen…
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.