A Jóbarátok egyik írójának komédiája rengeteg humorral mutatja be az emberi játszmák változatos és hol vérre menő, hol röhejes természetrajzát. Helyszíne két egymásra néző erkély. Az egyiken Alvin, aki képtelen felvenni a ritmust a világgal. Inkább elszigeteli magát, és lakásába zárkózva találja meg a vágyott nyugalmat, könyvekkel és sportközvetítésekkel. A szemben levőn azonban egyszer csak megjelenik a lehengerlően vidám és rendíthetetlen Karen, és a világ máris újból kézzel fogható közelségbe férkőzik. Összecsap két szemben álló nézőpont, férfi és nő, optimista és pesszimista, Jin és Jang. Azt pedig már mi is jól tudjuk, milyen, amikor nem léphetünk egymáshoz másfél méternél közelebb.
Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttes előadása. A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt. Ebből az autentikus tudástárból merít az előadás, amely egy fordított élettörténet dramaturgiáját követve, a temetéstől a születésig, a koporsótól a bölcsőig kíséri végig a lét állomásait. Miként viszonyulunk az elmúláshoz és az öregkorhoz? Mennyire tesz boldoggá a megállapodottság vagy milyenné a magány? Örök érvényűek-e a barátságról, szerelemről alkotott fogalmaink, boldog-e a gyerekkor, s megpróbáltatás-e a születés? Népművészetünk erdélyi dialektusai kivételesen „beszédesek” az emberi kapcsolatok terén, megrendítően jelenítik meg a közösségi, családi, férfi és női viszonyok relációit. Több generáció számos koreográfusának munkái bizonyították, hogy az autentikus kifejezésmód alkalmas a sokrétű, szofisztikált tartalmak színpadi megjelenítésére. – Ezt a szakmai örökséget kívánjuk követni magunk is! Ugyanakkor, igazodva a társulat adottságaihoz, az előadás a kortárs műfajok formanyelvéből is merít, ekképpen folytatva az idén 20 éves Nagyvárad Táncegyüttes szellemi hagyományait. Táncosok: Barabás Hunor, Barkóczi Réka, Benedek Janka m.v. / Herman Bori m.v., Brugós Sándor–Csaba, Drimba Máté, Forgács-Popp Jácint, Forgács Zsombor m.v., Imre Béla, Kádár Orsolya, Kerekes , Dalma–Gabriella, Krupár Luca, Nagy Dominika, Rácz Lajos–Levente, Törteli Nadin
A Futótűz egy nyomozás története: Nawal a halála után végrendeletben adja gyermekei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot.
“A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.” Wass Albert, az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója, a rendszerváltás után vált igazán ismertté. Legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, “A funtineli boszorkány”. Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában, az Újszínház társulatával.
avagy jelenetek Meyerhold életéből. Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-benálmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára. „Hogyan torzít el a félelem? És hogy a megfelelni akarás? Hogy a túlélési ösztön? Hogyanmondjunk igazat, anélkül, hogy igazmondásunkkal ártanánk magunknak, szeretteinknek,lehetőségeinknek, munkánknak, karrierünknek? Össze lehet-e egyeztetni a belső szabadságot, amiaz alkotáshoz elengedhetetlen, egy világgal melynek vezetői csakis a feltétlen engedelmességet, alojalitást és a gondolattalan, gondolkodás nélküli parancsvégrehajtást tartják mércének.” SzikszaiRémusz„Vagy velünk vagy, vagy nem is vagy.” Mi történik ilyenkor? Betiltják a III. Richárdot? És habetiltják, valójában ki tiltja be?
Közösségi színházi előadás a kivándorlásról. Kivándorlási hullámok mindig is voltak és valószínűleg mindig is lesznek. De mi az, ami miatt maMagyarországon valaki azon gondolkodik, hogy külföldre költözzön? És mi az, ami mégis visszatartja? Aki élt már hosszabb ideig külföldön, miért költözik vissza? És hogyan hat a legközvetlenebb kapcsolainkra, ha az egyik fél külföldre költözik?Ilyen kérdésekről gondolkodtunk a próbafolyamat során 13 civil résztvevővel, az ő megéléseiket pedig olyan emberek történeteivel hoztuk kölcsönhatásba, akik, vagy a szüleik, 1956 környékén hagyták el az országot. Mi közünk van ilyen távolságokból egymáshoz? Alkotótársak: Fodor Fanni (drámainstruktor), Fazekas Ella (közösségi színházi hallgató), RóbertJúlia (író-dramaturg), Török Tímea (projektvezető drámainstruktor). Szereplők felvételről: Kiss Éva, Lux Antal, Mira Furth, John Szűcs Temesváry Mária. Szereplők: Albert Zoltán, Avarkeszi Kati, Dósa Szelina, Dömötör Adrienne, Fóti Klára, GálGabriella, Haris Péter, Horváth Anna, Laczkó Andrea Veronika, Pokol Júlia, Schütz Brúnó, ZatikGábor, Zelencsuk Kata Márta.
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után.
Pataky Klári Társulat előadása. Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat. Halmozzuk a tárgyakat "tökéletes" világunkban, tökéletes mosollyal az arcunkon. Mutogatjuk is őket. Magunkat, a ruháinkat, lakásunkat, a programjainkat, a szokásainkat, az utazásainkat, az ebédeinket, a vacsoráinkat, az ünnepeinket, a gyerekeinket, a párunkat, a barátainkat, az emlékeinket, a vágyainkat.... Szép nagy társas képeskönyvet alkotunk magunkról. Másoknak. Mindenki nézegetheti. Mint egy véget nem érő kifutó. Vonulunk a fotóinkkal, a videóinkkall, csillogunk - villogunk, időnkét el is botlunk ugyan, de akkor is megyünk rendületlenül előre a rivaldafényben. Előadók: Bot Ádám, Bacsó Gabriella, Temesvári Zsófia
Galaktikus szorongás. Ha lenne rá lehetősége, ön elmenne a Marsra? Te elmennél? Elmehetnek. Bárki önök közül megélheti, hogy a Mars felszínére lépjen. Azt is elmondjuk, hogyan. Húszezer magyar ember már jelentkezett a magyar Mars-programba. Húszezer ember érzi úgy, hogy szívesebben élne egy mérgező, gyilkos bolygón egy három négyzetméteres fémdobozba zárva, mint mondjuk Tápiószelén. Mit árul ez el az országunkról?
Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. “Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténetét és A világirodalom történetét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: >Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni.” Bálint András
Az aktuális, és folyton változó trendek és divathullámok impulzív mintákat kínálnak fogyasztóinak, akikben kialakul a vágy szaporán lekövetni, leutánozni azokat. Ezek lekövetése azonban komoly kihívást jelenthet azok számára, akik lépést akarnak tartani. A sikeresség, a különlegesség, a társadalom által elismert érdemek elérése érdekében hamar vonzóvá válnak bizonyos viselkedésformák, öltözködési stílusok, kifejezési módok, melyek megmutatkozásának tere egyre inkább a virtuális világ.A velünk történő események publikálása társadalmi igénnyé változott, melynek talán a legnagyobb csapdája a valóság különféle módokon történő korrigálása. Tökéletesre állított fények, remek összhatás, makulátlan környezet, beállított pozíciók, és irigylésre méltó, mindig egységes és kiegyensúlyozott kedélyállapot. Egyre nagyobb szakadék teremtődik e kitalált, steril világ és a realitás között, ahol evidencia, hogy az emberek nem hibátlanok, életükben magasságok és mélységek követik egymást. Ennek a természetes amplitúdónak eltagadása alapjaiban mond ellent a valóságban működő emberi lét dinamikáinak, és ezért egyre növekvő erőfeszítést igényel ennek elrejtése a virtuális térben. Főszereplőnk a saját maga által kreált, fiktív virtuális világ és a szépítetlen realitás között ingázik, majd idővel egyre elhatalmasodni látszik életében a hamis profil, mellyel történő azonosulása felveti a kérdést, hogy miként őrzi meg valódi énjének, személyiségének szuverenitását?A perfekció szüntelen hajszolása közben azon kapja magát, hogy online avatárja saját életre kel, mely felett már nincs kontrollja. A realitás fakósága, tökéletlensége egyre terhelőbbé válik számára, a kontraszt egyre több belső konfliktust generál önmagában, amely elkerülhetetlenné teszi a szembenézést a valósággal. Előadó: Sinka Lídia
A víz felett, a víz felett fűzfaágon verebek.A víz alatt, a víz alatt kagylók, rákok, kishalak.Itt hínárnő és nem virág, ez a vízi világ.Merészen és kalandvágyón útra kél, nem éri vész!Spárga-tengeralattjárón jár a veréb tengerész!Hogy mit keresnek a verebek a víz alatt? VII. Moszat királyt, a zöldalgák urát, aki tönkreteszi, fojtogatja a vizek lakóit. Na és hogyan merülnek a mélybe a verebek? Hát spárga-tengeralattjárón! A gyerekek pedig velük tartanak. Mert a mesés, zenés darab nézői egyben a játék résztvevői; rajtuk múlik, sikerül-e megszabadítani a vízi világot a moszat-rémuralomtól.Az előadás időtartama: 60 perc
Magyar népmese Berettyán Nándor átdolgozásában. Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona meséjét mindenki ismeri. Történetükben a mesevilág alaphőseinek mindegyikével találkozhatunk. Kaland, fordulat, ármány és hűség szegélyezik Árgyélus királyfi útját, míg végül elnyeri méltó jutalmát. A darab során minden korosztály együtt nevethet és izgulhat az ördögök cselszövésein, a boszorkány intrikáin és drukkolhat az igaz szerelem beteljesüléséért.
Kertész bácsi új virágokat ültetett, ennek örülnek igazán a méhecskék. Azonban egy kis Méhecske többet akar, az összes mézet meg akarja enni. Segítségére siet a Dongó, de ő rosszban sántikál...
Interaktív kalandok egy órában. Képzeljétek el, hogy egy erdei tisztáson vagyunk…hátul kis tűzrakó hely (ilyenen szokott apu szalonnát sütni nagy ritkán, ha a sok munkája engedi, hogy kirándulni menjetek), rajta pöttyös bögrében, harmatvízből főtt csipkebogyó tea gőzölög – legjobb orvosság a hajnali hűvös ellen (hapci!). Lelkes csivitelésbe fognak az ébredező madarak…. Az egyik bokorban Luna, a lustácska vízimanó szendereg, akit hasztalan költöget Kalen, az okos erdei manó… Van kedvetek Kalennek segíteni? Elénekeljük együtt a Süss fel, Napot? És ha sikerrel jártunk, és a felkelő Nappal együtt végre Luna is feltápászkodott, megtanulunk manó-mód tornázni? szerzünk közösen csalit Luna horgászbotjára? kifogjuk a világrekorder nagy halat? elmegyünk egy jó kis éjszakai állat lesre? és táncolunk holnap hajnalig Kalen szülinapi partyján? Ha mindezekhez volna kedved, kérd meg aput, anyut, édes gyerekfelvigyázós nagyit, hogy hozzon el a József Attila Színház előadására. Ön pedig, kedves Apu, Anyu, Édes Gyerekfelvigyázós Nagyi – ha nem tudnak választani egy játszóház vagy egy meseelőadás között, ötvözzék a kettőt nálunk, ahol gyermekük, unokájuk nemcsak nézője, de aktív szereplője is lehet a két manó kalandjainak.
A családi zenés varázslat a nagyszínpadon tekinthető meg, különleges látvánnyal, s Janza Katával, Kékkovács Marával és Polyák Lillával, akik közös albumukon megtalálható gyerekmusical- és filmslágerekből énekelnek. Váltójuk a Bűbáj című Disney-mese Giselle-jének magyar hangját kölcsönző Vágó Bernadett és a közelmúltban ugyancsak gyereklemezt kiadott Siménfalvy Ágota. Vendégük pedig a Szép Nyári Nap című Neoton-musical sztárja, Szabó Dávid/Sánta László, illetve a koreográfus, Kocsis Tamás is közreműködik.Részletek hangzanak el a gyerekek legkedveltebb musicaljeiből és rajzfilmjeiből. Többek között az Óz, a nagy varázsló, az Oroszlánkirály, a Muzsika hangja, a Mary Poppins, a Kis hableány, a Herkules, a Madagaszkár, a Vuk és Hugó a víziló című produkciókból.Az élőzenés műsorhoz az IzzóVízió formáció készített a gyerekek és felnőttek számára is izgalmas látványt, de talán még érdekesebb lesz a nézők számára az az igazi színházi varázslat, aminek során minden mozog a színpadon és környékén, a zenekari ároktól a süllyesztőig, a vasfüggönytől a díszletig...
Újra színpadra állítják az eredetileg Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus által alkotott VANmeSE című előadást, amelyet 2017-ben mutattak be először a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szigligeti Társulat koprodukciójaként. „A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhébaba és kindertojás, a körülöttük lévő világ modern elemei. Ezt az új összhangot keressük mai költők gyermekszemüveggel írt, friss verseivel, ritmusjátékokkal, sok-sok zenével és tánccal. Változnak az idők, változnak a gyerekek, változnak a versek. Egyre eszesebb fiaink és lányaink életét a költészet és a zene gazdaggá és teljessé teheti.” – fogalmazott az előadással kapcsolatban a 2019-ben elhunyt Foltin Jolán, az előadás megalkotója. A Kossuth-díjas koreográfus, a Nemzet Művésze személyes hangvételű műveit a Kárpát-medence gazdag folklórkincséből fogalmazta. Foltin Jolán azt gondolta egyszer, hogy vers, ritmus, zene és tánc kapcsolatából, mai költők verseiből kell előadást csinálni gyerekeknek. 2017-ben fiatal koreográfusokkal, a Nagyvárad Táncegyüttes táncosaival, zenészeivel, a Szigligeti Társulat színészeivel fogalmazta újra ezt a gondolatot: keresve az azóta eltelt évek új gyermekverseit, a romániai magyar költészet gyermekeknek szóló remekeit. Az előadást most Novák Eszter állítja újra színpadra. Énekes: Krupár Luca Zenészek: Bartalis Botond, Dallos Levente, Vincze Balázs