Kemal Tahir regényét színpadra alkalmazta Osman Özkan. Török Állami Színházak- Ankarai Állami Színház, Ankara, Törökország előadása, török nyelven magyar és angol felirattal. „Ellenségeink elűztek minket a hazánkból... Két évszázaddal ezelőtt, hátunkat lándzsaheggyel döfködve, fejünk fölött éles kardot suhogtatva földönfutó nomád néppé tettek bennünket. Ide űztek, beszorítottak minket... Az országban eluralkodott a zűrzavar, az állam összeomlott. Bármerre néztünk kétségbe esve, sehonnan nem jött segítség. Mégis kitartottunk valahogy, tudván, ha útra kelünk, a pokol bugyrai nyílnak meg előttünk." 1290-et írunk... Kis határvidéki fejedelemségben, az egykori Bithüniában járunk a mai Márvány-tengeri régió délkeleti részén... Három oldalról mocsarak, lápok határolják. A káoszból csakhamar állam, majd világbirodalom nő ki. Ám színpadi történetünk idején ez még nem tudható. Közép-Ázsiából és Horászánból hozott türk szokásaink helyi színekkel keverednek a„határvidéki hagyományok" egyedülálló világában, új anatóliai mozaikot hozva létre. Bithüniában, ahová a vegyes etnikumú és vallású mongol harcosok elől menekültünk, Oszmán bég vezetése alatt összefogtak dervisek, parasztok, harcosok. Vallási különbségeiket toleránsan, a szolidaritás jegyében meghaladva küzdenek a fennmaradásért bizánciak, mongolok, anatóliai szeldzsukok között. Közben igyekeznek kideríteni, ki ölte meg a türkmén Demircant és kedvesét, a görög lányt, Liát. Kemal Tahir író mesterien szövi egybe az Oszmán fejedelemségből állammá válás folyamatát egy krimi cselekményével; regénye most színpadon elevenedik meg. A Dede Korkut mondák nyelvezetével megszólaló, számos nép rítusaival, dalaival, táncaival kiegészült történet mai színpadképpel és koreográfiával várja a közönséget, életre keltve az anatóliai kultúra elemeit. Rendező: Ayşe Emel Mesçi Zenészek: Azerbajdzsáni hangművész: Arzov Kurbani, Kamancsa: Muhsin Aycan Kurbani, Baglamasz: Dilan Kayacı, Ütőhangszerek: Hüseyin Çiğdem, Díszlettervező: Murat Gülmez Jelmeztervező: Gazal ErtenFénytervező: Yakup ÇartıkZeneszerző: Tuluyhan UğurluKoreográfus: Ayşe Emel MesciKorrepetítor: Erdem BaydarÉnektanár: Pınar YükselNépi tánc és Szemah coach: Sinem Sezgi, M. Gence ÇaydaşiSzínpadi harc tréner: Altınbek ShakenSminktervező művész: Dr. Yeşim Arsoy BaltacıoğluRendezőasszisztens: Sercan ÇelikMozgás asszisztens: Hülya Yıldız- Omid DervishiAsszisztens: İrfan Atav Színészek: Nusret Şenay, Kutay Sungar, Mehtap Öztepe, Nejat Armutçu, Tolga Tuncer, Tunç Yıldırım, Evren Çağrı Turan, Özgür Cengiz, Cihan Korkmaz, Özgür Deniz Kaya, Sercan Çelik, Begüm Sarp, Erkan Alpago, Fuat Çiğiltepe, Ahmet Kılıç, Anıl Eroğul, Oğuz İnce, Burcu Kahyaoğlu, Ekin Yeşer, Cihan Kaymak, Nurefşan Binici, Başak Güleç Gökalp, Yağmur Savaşkan, Aylin Akın, Mehmet Tahir Sertakan, Muhammed Gence Çaydaşi, Yaseri Şahbudak, Barış Dizer, Talip Oğuzhan Yıldız, Selin Hasgül, Sinem Sezgi, Buğrahan Gülbek, Furkan Çelebi Güllü, Halil İbrahim Begit, Hasan İrfan Buzcu, Ayşenur Yaman, Petek Ocakçı, Omid Dervıshı, Ahme Efe Gürses, Arzov Kurbani, İrfan Atav
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján John Buchan és Alfred HitchcockLátványos akcióvígjáték, menekülés szárazon, vízen és levegőben. Hitchcock klasszikusa az ártatlanul üldözött hősről a kémek és titkosügynökök kalandokkal teli világában. Négy színész jutalomjátéka negyven szerepben. Patrick Barlow adaptációjaSimon Corble és NobbyDimon eredeti ötlete alapján
Forgács Gábor már majdnem önálló szerzői műsora. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „Humorforgácsok” jelentése – az alkotó szerint - hogy a humoros, vicces, szórakoztató jelenetek, magánszámok – lásd: stand-up - és bohózatok úgy követik egymást a műsorban, mint jól tartott tengerimalac alomjában a forgácsok. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „már majdnem önálló” azt jelenti, hogy a műsorban két neves közreműködő is van. Nevezetesen Csifó Dorina, aki kiváló színésznő, szinkronhang, és végig a NŐ szerepét fogja alakítani kedvesen, aranyosan és kiváló humorral. Továbbá Kárpáti Levente (nem ez a teljes neve, hogy Továbbá Kárpáti Levente, csak Kárpáti Levente. Az alkotó megj.) aki - szintén kiváló színész, rendező és szinkronhang - közreműködik, szerkeszt, rendez, idegesít és vitatkozik. Legtöbbször neki van igaza, de ez csak és kizárólag az alkotó szerint van így. Végül a „szerzői est” jelentése, hogy a fent nevezett működése során írt, illetve szerzett rengeteg vicces, szórakoztató kabaré jellegű művet, amiből ebben a formában előadhatónak ítélt kb. 80 percet, és ezzel tökéletesen egyetért az alkotó is!
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét. Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi most, egy teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra. Az alkotó eszköze a flamenco tánc, melynek válfajait mélyen ismeri a 2013-ban, Sevillában , első külföldiként végzett táncművész. A darab közponptjában öt flamenco stílussal ismerkedhetünk meg, melyek egy-egy személyiséghez kapcsolódnak. Bulerias-Derry, Farruca-Nola, Seguiriyas-Jinx, Tangos-Bella, Alegrias-Az ötödik Sally. Zeneszerzők: José Manuel León, Antal Gábor, Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Andrzej Lewocki
Traumaköltészet. Azért jó lenne tudni, mire ülsz be, nem? Hogy mire számíts. Mit kapsz a pénzedért, az idődértcserébe. Ha a következő mondat mondana végre valamit az előadásról is. Vagy az előző. Olyan,amilyeneket a Hegymegi korábban csinált a K-ban? Nem. Ez sokkal személyesebb lesz. Vagy akiajánlotta, viccből ajánlotta? Nyugi, nem impró. Nem interaktív. Tényleg nem.Kontroll: nemzetközi szó, jelentése rögzített: ’irányítás, ellenőrzés, uralom’.Miért hisszük azt, hogy képesek vagyunk kezünkben tartani a sorsunkat? Vagy legalább a színpad eseményeit.Miért érzünk kényszert? Nem lehet, hogy ez nálunk szakmai ártalom is, ami leszivárgott a magánéletbe?Elég, ha követjük a megfelelő helyről érkező instrukciókat?Miért akarjuk néha kiengedni a kezünkből az irányítást? Nagy kockázatot vállal, aki az előadás megtekintése mellett dönt: K úr nem csak hogy betekintéstenged legszemélyesebb gondolataiba, de sok álmatlan éjszakán át szőtt rémálmába is becsalogat.
Időpont: Karácsony előtt egy nappal. Helyszín: Félkész loft lakás Berlin egyik művésznegyedében. Szereplők: egy darab konzervatív Mama (Csöpi, 60) egy darab mindent relativizáló Papa (Egon, 62)egy darab liberálissá vált lány (Lujza, 33) egy darab vegán és környezettudatos nyugat-berlini vej (Oskar, 32)Feltűnik még: egy darab migránskolbászok, kocsonya és szilvapálinkavegán és környezettudatos zöldségek és gyümölcsökegy Fekete Március-os videókazettakisvárosi kisebbségi magyar világnézetnémet fővárosi „Willkommenskultur“magyar, német, román, angol nyelv külön-külön és összekeverveVagyis: Kelet Európa vs. Nyugat Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Feketevígjáték és sötét utazás Sigmund Freud tudatalattijában.Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?Ebben a sötét komédiában a féllábbal a sírban álló Freud tehát egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült festőzseni, Salvador Dalí, illetve jelen van Freud mélyen vallásos orvosa és bizalmasa, Yahuda… Ahhoz, hogy Freud az élete végén képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…
Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
Két nagyformátumú ember és különleges tudós lenyűgözően izgalmas és szenvedélyes párviadala A Díj, amelyet a világon az elsők között mutat be a Rózsavölgyi Szalon. Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda (a háború miatt két évvel később veheti át), Lise Meitnert meg sem említették. Számos tudós igazságtalannak tartotta ezt, hiszen ő adott magyarázatot a folyamatra és nevezte el „hasadásnak”. A stockholmi szállodában Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt. Otto Hahnt az „atombomba atyjaként” is emlegetik. Lise Meitnert pedig az „atombomba anyjaként”. Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott. Lise Meitner meggyőződéses pacifistaként – „Semmi közöm a bombához!”, mondta – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illetik. Lise Meitner és Otto Hahn nevét közösen is őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.
„Ha a korszellemnek megfelelően focinyelven kéne bemutatkoznom, nos: fiatal, ígéretes, de kissé elkényeztetett játékosként először parádés gólokat rúgtam, majd sárga lapokat kaptam, mert többnyire elaludtam a pályán, aztán tudatosan lefejelve a bírót, önkéntesen levonultam a gyepről, hogy a kispadról nézzem a meccseket; majd szép lassan a B-középen kötöttem ki, hogy később valahogy mégis felszivárogjak a dísztribünre, hogy onnan egyenesen a pályán kívül találjam magam… de a lejtőn nincs megállás.” Az előadásra kizárólag gyönyörű félvér (lehetőleg etióp-brazil keverék) 18 és 25 év közötti lányok, és csúnya, öreg, impotens zsidó férfiak jöhetnek. Online jegyvásárlásnál igazolni kell a Tinder profilt, valamint mellékelni a telefonszámot és a szabad estéket is előre három hétre - de csak a hölgyeknek. Az uraktól csak a pénzt, a bankkártyaszámot és a PIN kódot kérjük. * * A fenti feltételektől színházunk megpróbált elhatárolódni, de ez csak részben sikerült..(Ez már a kompromisszumos változat.)
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
Mi a gyógyír egy zsiráf fájós torkára? Mihez lehet kezdeni a sötétben? Hogyan lehet gyorsan elaludni, akkor is, ha nem akarunk? Mit csináljunk a kisautónk nélkül egy tanyán? Mi az úszófrizura titka? Hogy kell kibékülni? Lehet élvezetes a takarítás? Milyen a jó szülinapi buli? Maszat és barátai körül a világ állandóan változik, de együttes erővel könnyedén néznek szembe a kihívásokkal, a vadasparkban, egy sötét szobában, a vonaton, vagy akár a fodrásznál is! És az is kiderül, hogy egyedül felöltözni sem olyan nehéz! Az országban először látható, Berg Judit író óriási népszerűségnek örvendő mesekönyvének színházi adaptációja. A Pagony Kiadó gondozásában, Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat sorozat 2009 óta az egyik legkedveltebb mese a kisgyermekek körében. A történetet és karaktereit Kárász Eszter és zenésztársai segítenek életre kelteni a színpadon, dallal, prózával, hangszerekkel, varázslatos kellékekkel, mindentudó kockákkal, jelmezekkel, na meg a gyerekekkel. Mese-összeállításként, elbábozva, elénekelve, eltáncolva kap új formát a sorozat, egyetlen, komplex élménnyé fűzve össze Maszat és barátai kalandjait. A jól ismert mesehősök történetei saját dalokkal elevenednek meg, új köntösbe bújtatva mindazt, amit eddig csak olvasni lehetett. Maszat, Sári és Hochóc kalandjait sok zenével, de a szokásos koncertektől eltérően, különleges összeállításban ismerhetik meg a gyerekek. Aktív közreműködésüknek köszönhetően pedig mindez nem csak nekik szól, de a mese velük együtt kel életre, válik egésszé.
"Fogadjunk, nem tudtátok, hogy Vitéz Lászlónak van Afrikában is rokonsága? Van bizony, s micsoda fickó! Sok mindenben hasonlítanak egymásra, például mind a kettőjüknek piros a sipkája, egyik sem ijed meg saját árnyékától, és ha kell, mind a kettő előkapja a maga palacsintasütőjét-majomkenyérfa husángját és ... ám most nem árulunk el többet. Gyertek, és ismerkedjetek meg Batu-tával!"
Nyúl Péter átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya?