Élettan egy felvonásban. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban. A Karinthy Színház előadásának meghatározója a színésznő, Balázs Andrea.
A Réka és az Oltatlanok című előadásukban lesznek majd olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a „gyűlöletbomba” mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg „gyűlöletbombával” a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek. Technikai munkatárs: Berecz Csaba, Bokor LászlóFodrász: Bari Boglárka
Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha kalandos életútjához csodálatos zenét és dalokat, vérpezsdítő táncokat és sok-sok humort keverünk, amit áthat az 1848-as forradalom mámora, hite és a szabadság sosem múló vágya? Huszka Jenő történelmi ihletésű operettje a Budapesti Operettszínházban két felvonásban, fiatalos lendülettel mutatja be a fordulatokkal teli történetet a bécsi forradalom kitörésétől a magyar szabadságharcig.
Színházi stílusparódia a negyediken. A Színházrendezők Viadalában a Momentán színházat játszik: népszerű drámaírók, karakteres színházrendezők, öntudatos statiszták és hóbortos színészóriások bőrébe bújva improvizál. Tragikus királydrámák, vérbő vígjátékok, gimnáziumi kötelezők és posztmodern abszurdok - a társulat sosemvolt színdarabokat ír, rendez és játszik el Shakespeare, Csehov, Beckett vagy épp Spiró György stílusában, mindezt megfejelve a színházi próbák különleges atmoszférájával. Tisztelgés és paródia a klasszikus színház varázslatos világa előtt, persze kiforgatva, átalakítva, momentánosítva és 100%-ban improvizálva, a közönség ötletei alapján. Az előadásban (a filmes műfajokat megidéző Rendezők Viadalához hasonlóan) négy különböző színházi rendezésbe pillanthat be a néző, majd szavazhat, hogy melyik hármat nézné tovább. Az újabb kör után újabb szavazás és újabb kiesés, majd legvégül egyetlen győztes, nagy rendezés és improvizált színházi történet befejezése bontakozhat ki a közönség döntése alapján.
Alessandro Baricco: Novecento című írása alapján a Másik Produkció Bemutató előadásaMax Tooney egykori jazz trombitás feldúltan érkezik a kikötőbe. Mindenáron fel akar jutni a Virginian nevű óceánjáróra, azonban útját állja egy fiatal katona aki parancsa szerint senkit sem engedhet fel. A háborúból hazatért trombitás mindent elkövet annak érdekében, hogy a hajóra léphessen, ezért úgy dönt elmeséli a történetét. A titkokkal teli elképesztő meséből kirajzolódik a huszadik század viharvert mégis reményteli izzása, a jazz megszületése, és egy titokzatos zongorista akinek sorsa egybe fonódott az óceánjáróéval.Az előadás egyik különlegessége, hogy minden szerepet két színész kelt életre, így idézve meg az óceánjáró hihetetlen történetét. Alessandro Baricco: Novecento című írásából számtalan feldolgozás készült, világhírűvé Giuseppe Tornatore: Az óceánjáró zongorista legendája című filmje tette. Hangmérnök: Pápai Zsolt
A világot megélni és megérteni akaró, sodródását látó, azt se elfogadni, se megváltoztatni nem tudó, érzékenyen gondolkodó, törékeny, önmagát is felemésztő Ember éles, fájdalommal és aggodalommal teli sikolya az Agon. Számomra az elmúlt harminc-negyven év legjobb színházi szövege Józsa Péter Pál műve. És még ennél is több, hiszen a szerző egy zeneművet is komponált hozzá. Az Agon az ókori görög tragédiák, a színház legősibb gyökereihez nyúl vissza. A világ – a kórus – és az Ember szellemi viaskodását (az agon szó jelentése verseny), (halál)tusáját mutatja be. Az Ember egyetlen hatalmas monológja ez: éles diagnózis és apokaliptikus látomás. Józsa Péter Pál asszociációi, fogalmazásának mívessége és távlatai, valamint a hozzá komponált zenemű ereje, a szó és a zene különleges harmóniája ragadtak magukkal, amikor közel tíz éve először került a kezembe a mű. A szerző radikálisan gondolkodó, a nemzet sorsáért aggódó ember volt, aki ezért perifériára tétetett. Megalkudni nem tudó és nem is akaró értelmiségi-művész volt, ki vállalta ezért a nélkülözést is. Szomorú és fájó elégtétel, hogy egyik legfontosabb zeneművét is már csak a 2019-ben bekövetkezett halála után mutatták be. Eredetileg a Liberalizmus diszkrét bája című előadást akartam megrendezni, Dante Isteni színjátékának és Petronius Satyrikonjának a motívumait és gondolatait felhasználva. Ebben az aktuális politikai viszonyainkra való reagálás is benne lett volna, de úgy éreztem, hogy a pandémia által is felforgatott, megrendült életünkben sokkal inkább az emberiség nagy, alapvető kérdéseinek elmélyült felvetésére van szükség. Ahogyan Józsa Péter Pál gondolkozik a világról, az egyfajta felülemelkedettséget is jelent, mert távlatosabb, elemzőbb rálátást ad a létezésünket feszítő gondokra, konfliktusokra; az egyént, de az egész emberiséget, azon belül magyarságunkat érintő nagy kérdésekre. (Vidnyánszky Attila) Közreműködik: a Honvéd Férfikar, vezényel Strausz Kálmán.
„Egy gazdának kötelességei vannak, de te hagytál volna meghalni. Én nem vagyok rabszolga. Én szabad vagyok. De magányos vagyok. Minden teremtett lénynek van társa, minden madárnak az égen. Miért tagadod meg tőlem azt a vigaszt, amiben neked magadnak is részed lesz? Egy perce még lenyűgözött az értelmem, de most megkeményítetted a szíved. Semmi mást nem kérek, csak a szeretet lehetőségét!” Victor Frankenstein, a zseniális, becsvágyó ifjú tudós halott testekből élő testet, lélegző, érző, gondolkodó lényt alkot, de megretten saját művétől és eltaszítja magától. A Kreatúra egy gyermek ártatlan kíváncsiságával vág neki a világ felfedezésének, ám útja során csak rettegéssel, elutasítással, gyűlölettel találkozik. Ereje hatalmas, dühe kozmikus, magánya az elképzelhető legszörnyűbb magány, hisz senki nincs a világon, aki hozzá hasonlítana. Felkeresi hát teremtőjét, hogy alkosson neki társat... Mary Shelley 19. századi rémregénye a teremtés csodájának és felelősségének története, a teremtő és a teremtett lény örök egymásra utaltságának shakespeare-i mélységű tragédiája.
“Az ezt követő évben rám kerül a sor, hogy meghaljak. Vállaltam a kockázatot, meglátogatom őket, visszatérek, hogy megtaláljam és bejárjam visszafelé ugyanazt az utat. Magam jelentem be, hogy megteremtsem magamnak, nekik - neked, nektek - még egyszer utoljára azt a látszatot, hogy felelős vagyok magamért, és hogy végsőkig a magam ura vagyok.” Louis 34 éves, író, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Sok év után úgy dönt, hogy újra meglátogatja a családját, hogy elmondja nekik: meg fog halni. A harminchárom éves Jean-Luc Lagarce 1990 nyarán megírja az Épp csak világvégét. Öt évvel később meghal.
A lovagregényeket lelkes gyönyörködéssel olvasó Don Quijote szükségesnek látja, hogy saját dicsőségére és a közjó érdekében beálljon kalandokat kereső kóbor lovagnak. Nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a "sérelmek orvoslását, a ferdeségek eligazítását, a jogtalanságok jóvátételét".
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztálya bemutatja: Moliére Tartuffe című darabját.
Ki tud jobban nem lenni? Ki tud babra menni? Világot jelenteni egy deszkának, és addig járni, vagy úgy? Celebek a startpisztolyon! Vérfagyasztó zsűri… El tudja képzelni magát egy halraj részeként? Lehányná Ön a gyülekezetet az orgona mellől? Miért? Ellátogatna a kancsal jó hallásúak találkozójára, ahol mindenkit Feliciánnak hívnak? Eljátszana egy óvónőt szélsőséges nevelési elvekkel? Meg tudja mutatni, milyen, ha lazacra gondol, pedig nem akar..? A Színészverseny a színészek improvizációs készségét, váratlan (abszurd vagy kevésbé abszurd) helyzetekben való megoldó készségét, az egymásra figyelni tudás képességét teszi próbára, felszabadult, ihletett, improvizatív játékra hív, mely egyúttal mélyíti a színészek mesterségbeli tudását, gazdagítja művészi kifejezőeszközeit. „A TÁP-féle színészverseny igazi örömszínház, fergetegesen mulatságos pillanatokkal, színészi felfedezésekkel, a forma jellegéből adódóan persze kissé egyenetlenül, s adott esetben a hajnali órákba nyúlóan, valamelyest ki is fárasztva a nézőket.” (Urbán Balázs) A verseny célja: • méltóképpen hozzájárulni• élményszerű találkozást biztosítani• megmutatkozni és feltárni• úgy hazudni, hogy nem ismered az igazságot „Nem másokon gúnyolódnak. Önmagukat teszik (virtuózan) nevetségessé. Vállalják komolykodásuk, előadói fontoskodásuk kínosságát. Megmutatják, mennyi alanyi nekifohászkodást igényel a rossz színház. Milyen mélyről fakad a tehetségtelenség és az alkalmatlanok szerepvállalása. Bölcseleti alapon hülyülnek. Elvből tiszteletlenek. Rendes, fölkészült anarchisták.” (Molnár Gál Péter)
Jókedvű musical-revü. Az eredeti New York-i produkció létrehozói: James Hammerstein, Bernie Kukoff és Jonathan Pollard | Eredeti rendezés: Joel Bishoff Az első produkciót az American Stage Company állította színpadra | Executive Producer: James N. Vagias Megőrülünk az egyedülléttől… aztán megőrülünk valakiért …aztán néha tőle. Mikor egyedül vagyunk társra vágyunk, mikor megtaláltuk sokszor egy kis magányra, es amikor megkapjuk bármit megtennénk, hogy ne érezzük magunkat egyedül. A világ talán legnépszerűbb Off-Broadway musicale rólunk szól, jelenetei bárkinek ismerősek lehetnek a saját életéből. Mindezt rengeteg humorral, életszeretettel. A négy színész számtalan karakterbe bújva tárja elénk szerethető botladozásainkat a Boldogságért. A színdarab Magyarországon a Concord Theatricals Ltd. (www.concordtheatricals.co.uk) és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség (www.theatrum-mundi.hu) között létrejött megállapodás alapján kerül színre. Az előadást szigorúan tilos videón vagy elektronikusan, audio- és/vagy vizuális felvételen rögzíteni, bármilyen módon közvetíteni vagy közzétenni. Ez kimeríti a szerzői jogok és az ezzel kapcsolatos magyarországi és nemzetközi szabályok (UK Copyright, Designs and Patents Act 1988) megsértését és bírósági eljárást von maga után.
Egy felejthetetlen este résztvevői lehetnek, akik ellátogatnak az Illúzió Mesterei showműsorra. A műsorban szereplő előadók nemzetközi Tv show-k, rangos fesztiválok és óceánjáró luxushajók rendszeres fellépői. Las Vegas, New York, Peking, Dubaj, Párizs és Monte Carlo színpadai után most készek arra, hogy Debrecen közönségét is elvarázsolják! Nincs ahhoz fogható, mint élőben látni a varázslatot. Itt nincsenek kameratrükkök: a hihetetlen illúziók a nézők előtt, sőt, azok bevonásával történnek. A műsorban fellépnek a nagyszínpadi illúziók mestere Lui és partnernői, a világbajnokii bronzérmes bűvészmester Galambos Fecó és Holcz Gábor, aki Las Vegastól Dél-Koreáig bűvölte már el a közönséget különleges mutatványaival.
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
Egy New York-i műkereskedő házaspár gondtalanul éli életét egy pazarul berendezett lakásban. Egyik nap váratlanul beállít a feleség nővére és annak férje, azzal a szándékkal, hogy mivel ők elutaznak Buffalóba, erkölcstelen életmódot folytató lányuk ügyeinek elrendezésére, addig édesanyjukat itt hagyják náluk. A kedves, szókimondó, idős hölgy megjelenése rengeteg komikus helyzetet teremt a műkereskedő házaspár életében, s egy szép napon, - amikor beállít a világhírű festőművész, - ez csak fokozódik. Díszletkivitelező: Miskolczi László
A szerelem az egyik olyan dolog a világon, amiért az ember szinte bármire képes, néha még afféle őrült tettekre, kisebb-nagyobb füllentésekre is, amelyek aztán elképesztően vicces helyzetekbe tudják hozni a szereplőket. Annyira komplikált érzés, hogy szinte bele lehet bolondulni, sőt, zenés vígjáték gyanánt még énekelhetünk is róla. "Minél tisztességesebb egy férfi, annál nagyobb gazember!" "A férfiak nagyon óvatosak a lányokkal, a férjes asszonyokkal azonban már más a helyzet, nekik nyugodtan lehet udvarolni." "A szerelem legjobb ellenszere a házasság." Előadásukból kiderül, hogy a fenti tézisek igazak-e vagy ha nem, akkor hogyan cáfolják meg azokat két részben sok zenével és humorral fűszerezve. Nóti Károlyt utoljára a Nyitott ablak c. zenés komédiájával zárta szívébe a Karinthy Színház közönsége. A Maga lesz a férjem egy 1937-ben filmen is bemutatott nagyszerű szerelmi történet, amelyet Márkus Alfréd kiváló zenéi tesznek még izgalmasabbá. A betét dalok zenéjét szerezte: Márkus Alfréd.A dalszövegeket írták: Halász Rudolf, Márai Lajos, Nádasi László és Nóti Károly
„…az egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban”Bartis Attila Bartis Attila 2015-ös nagyregényéből Mikó Csaba készít adaptációt a Radnóti Színház számára. A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története. A több generáción átívelő, emlékezetes alakokkal teli történet Szabad Andrásainak szerepében három színészt is láthatunk, az előadást Porogi Ádámmal, László Zsolttal és Katona Péter Dániel egyetemi hallgatóval a főszerepben Nagy Péter István rendezi. “Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.” | Kemény István
Szolnoki Péter a tőle megszokott gazdag dallamvilágba ágyazta az előadást, mint ahogy Moravetz Levente, az „Örömlányok végnapjai” vagy a „Közjegyző az emeleten” írója sem fukarkodott a komikus helyzetek kiagyalásával, a csavaros fordulatok megalkotásával, vagy a nézőket az egymást követő poénok bombázásával. Egy versenyzésből „kiöregedett” ló (Sasvári Sándor) története, aki egyik napról a másikra egy méntelepen találja magát, ahol a megözvegyült csődörösné (Görbe Nóra) mindent elkövet, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy épp úgy ért a lovak szaporításához, mint ahogy néhai férje. Hiába hozzák azonban a szebbnél szebb kancákat fedeztetésre, a csődörnek csak a versenyzésen jár az esze. János, aki bejáratos a méntelepre (Szerednyey Béla és/vagy Weil Róbert) megpróbálja jó tanácsokkal ellátni a csődört, de hiába. A csődörösné unokája, Lilike (Jobbágy Elmira) még fel is olvas Omegának, hogy mi is lenne a teendője, de semmi… Egészen addig, amíg meg nem érkezik Dolly a csinos kanca, (Koós Réka) aki… na de hagyjunk valami izgalmat és meglepetést is. Rendezőasszisztens: Moravetz Kíra Producer: Moravetz-Somogyvári Andrea LILIKE: Jobbágy Elmira
Julia Lambert remek humorú, csodálatos színésznő, mindene a színpad, a játék, más nem is létezikszámára. Megteheti, hisz ott van mellette színházigazgató férje, aki két lábbal áll a földön, és bölcsenveszi tudomásul felesége mulatságos szeszélyeit. Még azt is, amikor Júlia beleszeret a jóképű, ám üresfejű könyvelőjükbe. Vígjátékba illő, ahogy Júliának ezúttal nem sikerül úrrá lennie az érzelmein... Az előadásban elhangzik Bleyer Pál-Darvas Szilárd: Színésznő vagyok című dala. Közreműködnek a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnázium hallgatói: Bank Lili Anna, Bárány Ágoston, Boboi Félix, Knausz Patrik, Mészáros Hanna, Precup Júlia.