Mit tehet a kisember, ha a nagyemberek úgy döntenek, ideje fegyvert rántani? Arisztophanész, az antik görög komédiaíró egy háborúkkal terhes korban álmodta színpadra színdarabjait. Hősei hétköznapi emberek, akik a legkülönbözőbb ötletekkel állnak elő, hogy megfékezzék a közvetlen közelükben dúló vérontást. A nők szex-sztrájkba kezdenek, egy vidéki földműves különbékét köt az ellenséggel, két fővárosi fiatal pedig annyira megelégeli ezt a zord világot, hogy elvonul a természetbe és a madarak népével összefogva megalapítja Felhőkakukkvárat, a föld fölött lebegő tökéletes várost. A KV Társulat és a k2 Színház koprodukciója ezen antik pacifista komédiák felvetéseit veszi alapul, hogy lehetséges válaszokat keressen az égető kérdésre: mit tehet a kisember, ha a nagyemberek úgy döntenek, ideje fegyvert rántani? Abszurdba hajló szatíra készül sok humorral és nem kevés félelemmel attól, hogy az elmúlt kétezer-ötszáz évben az emberi természet mit sem változott. Zene: Anastasia RazvaljajevaProdukciós vezető: Ternai Krisztina, Erdélyi Adrienn
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
A Sárközi Gyula Társulat előadása. „Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle. Életünk meséje – táncban.” Sárközi Gyula A Sárközi Gyula Társulat elődje, a KFKI Kamarabalett 2001. november 19-én a Madách Színházban mutatta be első előadását „Mindenki – LGT Táncképek” címmel, amely igen nagy sikert aratott. A produkció iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a 2002-es Budapesti Tavaszi Fesztivál is műsorára tűzte, s az előadás vidéken is ugyanolyan népszerűségnek örvendett, mint a fővárosban. A darab a tánc eszközével mutatja be korunkat: különböző emberi sorsokat, karaktereket. Az első felvonást Jurányi Patrick koreografálta, melynek alcíme: Ülök a járdán. Az LGT egyedülálló zenei stílusa ihlette a produkciót, mely a férfi-nő közti érzelmeket is megmutatja a klasszikus baletten keresztül. A második rész formailag a showtánc és klasszikus táncelemek ötvözetéből áll. A második felvonás alcíme: Miénk ez a cirkusz – koreográfusa Sárközi Gyula, aki Kovács Zsolttal és Kováts Gergely Csanáddal a modern tánc nyelvén gondolta újra a tánclépéseket. Sárközi Gyula Presser Gáborral közösen válogatta ki a legismertebb LGT számokat és együtt úgy rendezték azokat sorba, hogy mese szülessen belőle: életünk meséje. Az előadás zenei anyaga: Miénk itt a tér; Engedj el; Szentimentális rakenroll; Boksz; Az ígéret földje; Nem adom fel; A csúnya fiúknak is van szíve; Gondolj rám; Mindenki. Előadják a Sárközi Gyula Társulat művészei és a Madách Táncművészeti Iskola növendékei.
“Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.”Apák, fiúk, férjek és a játék. Mit jelent férfinak lenni ebben az évszázadban? Hogyan legyünk férfiak egy patriarchális társadalomban? Mire kötelez és mire ad lehetőséget ma férfinak lenni?A Káva Kulturális Műhely Állampolgári Színházának 4. etapja során október óta minden szerda este 12 férfi gondolkozott és játszott egymással ezen kérdések mentén, és most ebbe adnak betekintést egy színházi előadás formájában. Játszók, írók, résztvevők: Bártfai Gergely Benedek Zsolt Fazekas Csaba Kelemen Zsombor, Kocsis Mátyás Körmendy Boldizsár Nádas Dávid Orsós Krisztián Pipás Olivér, Pop István, Márk Rozbroy Viktor Valaczkai Dávid.Csoportvezető-rendezők: Sereglei András Somorjai Márton.
„Egy gazdának kötelességei vannak, de te hagytál volna meghalni. Én nem vagyok rabszolga. Én szabad vagyok. De magányos vagyok. Minden teremtett lénynek van társa, minden madárnak az égen. Miért tagadod meg tőlem azt a vigaszt, amiben neked magadnak is részed lesz? Egy perce még lenyűgözött az értelmem, de most megkeményítetted a szíved. Semmi mást nem kérek, csak a szeretet lehetőségét!” Victor Frankenstein, a zseniális, becsvágyó ifjú tudós halott testekből élő testet, lélegző, érző, gondolkodó lényt alkot, de megretten saját művétől és eltaszítja magától. A Kreatúra egy gyermek ártatlan kíváncsiságával vág neki a világ felfedezésének, ám útja során csak rettegéssel, elutasítással, gyűlölettel találkozik. Ereje hatalmas, dühe kozmikus, magánya az elképzelhető legszörnyűbb magány, hisz senki nincs a világon, aki hozzá hasonlítana. Felkeresi hát teremtőjét, hogy alkosson neki társat... Mary Shelley 19. századi rémregénye a teremtés csodájának és felelősségének története, a teremtő és a teremtett lény örök egymásra utaltságának shakespeare-i mélységű tragédiája.
Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal címû könyvéből. Az Üvegfal Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.Lassan, lépésenként bomlik ki és válik világossá, hogy valójában egy érzelmileg bántalmazó kapcsolattal állunk szemben. Miért csinálja Péter? Miért hagyja Léna? Mi ez a gyakran eszméletvesztésig pörgő tánc?Szeretet, szerelem hajtja? Vagy ezeknek épp valamiféle ellenkezője. Miért választjuk azt, akit választunk, sokszor szinte teljesen vakon?! Ruha: Nanushka
Életrajzi stand up est. Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. „Én a világbékét várom ettől az estétől és hogy az emberiség jobbá válik. Meg, hogy megoldás születik végre a klímaválságra. De ha ezeknek csak kis része valósul meg a történeteimen keresztül, akkor sem leszek csalódott.” – mondta Mucsi Zoltán. Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor
Hogyan lesz egy hétköznapi lányból országosan ismert celeb? Meddig bírja az ember szíve a sok hazugságot? Mi történik, amikor egy zseniális médiamenedzser kezéből kicsúszik az irányítás? Petr Zelenka valós eseményeken alapuló darabja lerántja a leplet a bulvármédia főszereplőiről, és egy olyan történetet mesél el, ami lázban tartotta az egész brit bulvársajtót. Sztárok, újságírók, tévéműsorok és kulisszatitkok között vezet bennünket, ahol sokszor elvész az igazság…
Schwechtje Mihály film- és színházrendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató. A Jurányiban2019-ben bemutatott Az örökség című darabja Kortárs Magyar Dráma-díjas, és megkapta a2020-as MOST Fesztivál legjobb stúdiószínházi előadás díját. Szeptember 1-jén kerülbemutatásra a második Jurányis rendezése, a Hajtűkanyar Autósiskola. A Hajtűkanyar autósiskola egy fekete komédia. Mravik Róbert vizsgabiztos, kollégájával a gépjárműoktató Boda Lehellel egy harcos, korrupcióellenes vizsgázóval, Polgár Júliával keveredik összetűzésbe, mikor kenőpénzt próbálnak kérni a vizsgáért cserébe. A történet ebből az alaphelyzetből indul el, sok fordulattal és mindannyiunk életéből ismert helyzetekkel szórakoztatja a nézőket.
Mogács laboratóriumában kotyvasztja ki azt szérumot, amivel szórakoztatja a nagyérdeműt.Aki szeretne kísérleti patkány lenni és megnézni a félig kész történeteket, a csiszolatlan ötleteket, ott akar lenni a poénok születésénél, csatlakozzon a laborhoz!Improvizatív, témák közt csapongó, új gondolatokat megosztó est, ahol a közönség vagy azon szórakozik, hogy jó a műsor, vagy azon, hogy Mogács szenved.
Megtörtént esetek. Prostitúció vagy önzetlen segítségnyújtás? Etikátlan ügyeskedés vagy legális üzlet? Az elmúlt néhány évben, itt a szomszédunkban egy rohamos gyorsasággal fejlődő és virágzó iparág roppant bele a járvány és a háború hatásaiba. De a statisztikai számok, a 33 magánklinika és a milliárdnyi eurós forgalom mögött rengeteg fájdalmas, nehéz emberi sors van: nők és férfiak, anyák és apák, biológiai szülők, befogadó szülők, rokonok, testvérek, gyerekek, és sokezer, az egész történetről mit sem sejtő csecsemő... Médiatervező: LŐRINCZY LIA Gyakornok: FEKETE VIKTÓRIA DORINA
Az előadás Claude Lelouch Egy férfi és egy nő (Un homme et une femme) című filmjének alaphelyzetéből táplálkozik, azt gondolja tovább. Egy férfi, egy nő és egy buszmegálló. Négy találkozás, négy évszak, négy különböző pár. Összeköti őket egy dátum, amely fontos a számukra, mindketten valamilyen traumából, veszteségből érkeznek. Mindegyik jelenet egyik szereplője színházi alkotó, aki az általunk épp nézett előadáson dolgozik. Egy díszlettervező, egy zeneszerző, egy dramaturg és egy jelmeztervező. A saját történetük mellett az éppen zajló előadásról is mesélnek, más-más perspektívából. Mit mondhat két ember egymásnak, miközben várják a buszt? A hétköznapi alaphelyzetben négy sors bontakozik ki, négy férfié és négy nőé, különféle történetek, különféle tanulságokkal… És ki tudja, talán közös folytatással. Láng Annamária és Simon Zoltán ötletei alapján írta és rendezte: Rusznyák Gábor
Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Ám tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik az egyik legnevesebb klinika vezetőjévé. Videótervező: Maruscsák Dávid
Két tolvaj nekiáll, hogy a temetkezési vállalkozó melletti bankot kirámolják, a pénzt pedig egyikük nemrég meghalt anyjának koporsójában helyezik el megőrzésre, amíg a váratlanul beállító nyomozót nem sikerül lerázniuk. Szatirikus bohózat gyilkos humorral.
A Brass Cirkusz idén áprilisban a zene- és a mozgásművészet határterületein kalandozó, rengeteg játékkal és sok humorral átszőtt, a cirkuszi előadásokat idéző műsorral várja a 10-14 éves korosztályt a Müpában. A Méhes Csaba pantomimjátékával kiegészülő Brass in the Five rézfúvós kvintett ez alkalommal is felejthetetlen együttlétet ígér a Fesztivál Színház ifjú közönségének és kísérőiknek. Az együttes tagjai tizenhét évvel ezelőtt indították útjára Brass Cirkusz elnevezésű produkciójukat, amellyel egyik céljuk az volt, hogy ismeretlen oldalukról mutassák be a rézfúvós hangszereket a gyerekközönségnek. Azóta első nézőik már felnőttek, és talán már saját gyermekeiket kísérik el a Brass Cirkusz előadásaira, de a társulat tagjai továbbra is gyermeki lelkesedéssel, ugyanakkor kimeríthetetlen profizmussal viszik színpadra újabb és újabb előadásaikat. A kvintett tagjai valóban „játszanak” a hangszereiken, és bebizonyítják, hogy - bár a trombitát, a harsonát, a kürtöt és a tubát legtöbbször frakkba, esetleg katonai egyenruhába öltözött zenészek fújják - a klasszikus zenének egyáltalán nem kell mindig komolynak lennie. A Brass Cirkusz elnevezés nem túlzás, a Méhes Csaba mozgás- és pantomimművésszel kiegészülő kvintett tagjai ugyanúgy kápráztatják el, ejtik ámulatba, és nevettetik meg közönségüket, mint a légtáncosok, az állatidomárok, az erőművészek, a bűvészek és a bohócok a valódi cirkuszokban. Eszközeik pedig maguk a rézfúvós hangszerek, a trombita, a harsona, a kürt és a tuba, amelyekről talán még a szakavatott zenehallgatók sem tudják, milyen sokoldalúak, és mennyire viccesek tudnak lenni. Hogy a tubatigrisek és trombitaparipák mellett milyen állatok tűnnek még fel az előadásban, azt nem áruljuk el előre, úgyhogy érdemes lesz ellátogatni április 22-én a Fesztivál Színházba. Közreműködik: a Brass in the Five Tagjai: Brass in the Five: Simai László, Monoki Attila (trombita), Koppányi Béla (harsona), Soós Péter (kürt), Takács Tibor (tuba)
A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
Tandráma Bertolt Brecht nyomán. A darab a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja. Mi a helyes döntés, ha a szolidaritás erkölcsi parancsa ellentétbe kerül a túlélés parancsával? Elítélhető-e az, akinek saját és szűk közösségének boldogulása előbbre való, mint a bajba jutottért való kiállás? És az, aki a másikért való kiállással saját közösségét sodorja veszélybe? Hol van az a pillanat, amikor már nem helyes csöndben maradni, és hol van az a pillanat, amikor még csöndben kell maradni?Egy, a perzsa hódítás alatt élő apró hellén család történetén keresztül szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, amelyekre együtt is keressük a válaszokat. Gyülekező 19:30-tól az A épület portája előtt, onnan közösen viszik fel a nézőket a teremhez.
Mazsit Gafuri Baskír Állami Akadémiai Dráma Színház, Ufa, Baskír Köztársaság előadása, baskír nyelven magyar szinkrontolmács „..Nincs ördög, nincs pokol, csak a határtalan emberi tudatlanság létezik“. (L. Macih) Elképzelhető-e, hogy a gyönyörű Galima, a jómódú család leánya, és a falu büszkesége beleszeressen egy közönséges parasztfiúba, Zakirba? A maradi gondolkodású falusiak mélységesen felháborodnak, mivel a történet főszereplőit egy ártatlan beszélgetés közben együtt látják. „A saría törvényei megengedik, hogy egy hajadon lány egyedül beszélgessen egy fiúval?“ - kérdezik a hazratot, a falu muszlim vallási vezetőjét. Vajon mi a helyes döntés ebben a helyzetben – a megbocsátás vagy a büntetés? Ha megbocsát Galimának és Zakirnak, akkor a vallási törvények és szokások szerint elveszíti tekintélyét. A közösségben betöltött rangja arra kötelezi őt, hogy szigorúan őrködjön az erkölcsi normák felett. Így nem marad más, mint hogy megbüntesse a két fiatalt, akik valójában semmilyen bűnt nem követtek el. Mit üzen számunkra a Kitagadottak ma, amikor az igazi vallási indítékok háttérbe szorultak, és a hétköznapi, kicsinyes emberi gonoszság vált uralkodóvá? Talán azok felelősek, akik vallási előírásokkal és hittételekkel képesek igazolni saját erkölcstelen cselekedeteiket. A baskír irodalom klasszikusának, Mazsit Gafurinak egyik ismert műve alapján készült előadás a közösség és az egyén tragédiájára fókuszál, amelynek középpontjában az esendő emberi természet áll, mint időtlen, örök téma. Mint az élet. A színpadi változatot írta: Ajrat Abusahmanov, Saura Gilmanova / Shaura Gilmanova Rendező: Ajrat Abusahmanov Díszlet- és jelmeztervező: Albert Nyesztyerov Zeneszerző: Ilsat Jahin Mozgás: Rinat Abusahmanov Fénytervező: Ilsat SzajahovRítus-konzultáns: Aszija GajnullinaKarvezető: Alszu Haszbullina (Alsu Hasbullina) A színpadi változatot írta: Ajrat Abusahmanov / Ayrat Abushahmanov, a Baskír Köztársaság Érdemes művésze, a Baskír Köztársaság Állami Julajev-díjasa Saura Gilmanova / Shaura Gilmanova, az Oroszországi Föderáció és a Tatár Köztársaság Érdemes művésze, a Baskír Köztársaság Érdemes művésze Szereplők: Galima – Gulnara Kazakbajeva (Gulnara Kazakbayeva)Zakir – Artur KabirovFahri – Ahat Huszainov (Akhat Husainov)Hamida – Ilszijar Gazetgyinova (Ilsiyar Gazetdinova)Beder — Gulnara AmirovaGimadi — Irek BulatovGali — Lilia GalinaAkhun hazrat — Hurmatulla Utyasev (Khurmatulla Utyashev)Kazi — Rausz Zagitov (Raus Zagitov)Gilmi — Tanzilja Hiszamova (Tanzilya Khisamova)Nagimkhalfa — Junir Kulanbajev (Yunir Kulanbayev)Gajfulla — Rinat Bajmurzin (Rinat Baymurzin) További szereplők: Ural Aminov, Julia Aszkarova (Yulia Askarova), Azat Valitov, Szabina Kirejeva (Sabina Kireeva), Artur Kunakbajev (Artur Kunakbayev), Murat Rafikov, Fanisz Rahmetov (Fanis Rakhmetov), Milena Szirajeva (Milena Siraeva), Ajnur Szitgyikov (Ainur Sitdikov), Zilija Szitgyikova (Zilia Sitdikova), Ruszlan Hajszarov (Ruslan Khaysarov), Gulnaz Hajszarova (Gulnaz Khaysarova), Zilara Jultajeva (Zilara Yultayeva), Almaz Juszupov (Almaz Yusupov).
Felolvasószínház Gelléri Andor Endre műveiből. A "tündéri realista" novellista a XX.század első felének sikeres, népszerű írója volt. Szeretettel, együttérzéssel és humorral írt a munkásokról, kisemberekről, óbudai társairól, barátairól. 1945-ben halt meg, néhány nappal a koncentrációs tábor felszabadulása után. "Vasvirág" címmel Herskó János készített filmet írásai alapján.