Történetünk Tündérország megismerésével kezdődik: egy olyan birodalomba léphetünk be főszereplőink, Jancsi és Iluska segítségével, ahol „nem sír a bánat” és „örökös a tavasz pompája”. A kérdés csupán az, hogy lehet ide eljutni és vajon milyen árat kell fizetni érte? Az utazás, a kaland és a veszély pillanataiban követjük végig hőseinket, akik megélik az egymásra találás szépségét, a másiktól való elszakadás fájdalmát, majd az újbóli viszontlátás örömét. A Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából készült produkció nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy újra – vagy sokak számára éppenhogy először – elmesélje két fiatal szerelmes, Jancsi és Iluska varázslatos történetét. A mesélésben fontos szerep jut a versnek is: ritmusát és dallamát követve gyerekek és szülők egyaránt elmerülhetnek a szavak zenéjében és ismét rácsodálkozhatnak azok teremtő, a képzeletet lángra gyújtó erejére. Zene: Brandenburg ÁdámLátvány: Márkus Sándor
Megújult látványvilággal! A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, és előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását. Előadják a Duna Művészegyüttes szólistái, valamint tánckara: Abonyi Rebeka, Horváth Eszter, Kanozsai Ákos, Kenéz Enikő, Kocsis Vivien, Kolumbán Norbert, Kovács Anita, Kovács Márk, Kuzma Péter, Östör Ákos, Sáfrán Balázs, Soltész Luca, Soós Gyula András, Szabó Tamás, Végh-Pozsár Kitti
Egy gyönyörű példázat minden korosztálynak a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőnőjétől. Élvezetes, fordulatos, magával ragadó mese ez, melyben egy fiatalember; Szádeli, népmesei hősként elhivatottsága ajándékául varázslatos aranyecsetet kap. Amit fest vele, életre kel. Az előadás választ ad a kérdésre: Mit kezd ezzel a világ?...
Egyfelvonásos operák olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. „Féltékenység állt a húsvéti leszámolás hátterében”. „Nyílt színen gyilkolt a bohóc”. Akár Edoardo Sonzogno lapjában is szerepelhettek volna ezek a főcímek. A milánói újságtulajdonosnak és évente meghirdetett operapályázatának köszönhetjük a két legnépszerűbb olasz egyfelvonásost. Pietro Mascagni azt állította, eredetileg egy másik operával akart Sonzogno versenyén indulni, ám felesége a tudta nélkül benevezte a Parasztbecsületet 1889-ben. Utólag hálás lehetett neki, mivel az opera nemcsak az első díjat nyerte el, de hamar meghódította a nemzetközi színpadokat. A kortársak szerint a kiemelkedő budapesti siker is kellett ehhez, Gustav Mahler vezényletével. Ruggero Leoncavallo díjat ugyan nem nyert, mégis Sonzogno gondozásának köszönhetően robbant be a köztudatba első operájával, a Bajazzókkal. A két darab mondhatni ikeropera, sok közös vonással. Szerzőik számára az első operák áldásnak és átoknak is bizonyultak: hiába írtak később vagy egy tucat opuszt, a kezdeti átütő sikert sosem tudták megismételni. Továbbá mindkét mű a verismo, azaz a naturalisztikus, hús-vér szereplők problémáit bemutató operák talán legnagyobb képviselője. Nem csoda, hogy hamar kialakult a szokás, hogy a két darabot egy estén adják elő. A két operát Georges Delnon, a Hamburgi Opera művészeti igazgatójának rendezésében láthatják. Rendező: Georges DelnonDíszlettervező: Madeleine SchleichJelmeztervező: Prisca BaumannMagyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger CraneA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Philip Glass operája Jean Cocteau története alapján francia nyelven, magyar és angol felirattalSzínpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes Éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.” Táncművészek: Carulla Leon Jessica, Kekalo Iurii, Rónai András, Bajári Levente, Boros Ildikó, Gyarmati Zsófia, Kerényi Miklós Dávid, Szigeti Gábor, Kohári István, Pesel Anita Tiffany, Sorokina Nadezhda Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A rendező munkatársai: Mányik Albert, Valkai AndreaZenei asszisztensek: Kálvin Balázs, Zsoldos Bálint
Napközben félelmet nem ismerő hős, aki életét kockáztatva védi a várost, és oltja a lángokat. A tűzoltó, aki mindenkit megment, mindenkinek segít, aki mindenkire vigyáz. Így ismerik őt az emberek!De vajon otthon is egy hétköznapi hős? Gyere és derítsd ki velük, hogy milyen egy hős az otthonában, amikor nem kell állarcot viselnie!
Zenés házibuli. "Tartson velünk egy igazi házibuliba! Idézzük meg együtt a Szent István parkot, az Ipoly mozit, a Dagály Fürdőt – szűkebb hazánk, a budapesti XIII. kerület nevezetes pontjait; és a “ki mit tudok” korszakát, amikor is egy kezdő, fiatal zenekar még pálmafákat tudott a Váci út macskaköveire varázsolni." Tánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland, Dienes Ildikó, Domány Réka, Frindik Nóra, Sasvári Krisztina, Zilahy Emma, Bárány Péter, Brunczlík Péter, Kercsó Attila, Matics Roland, Mezei Ábel
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
A Momentán Társulat 2003 óta sikerrel játszott előadása 100% improvizáció. Nincs megírt szöveg, nincsenek előre kidolgozott poénok, nincsenek beépített nézők. Minden jelenet a közönség előtt, a nézők ötletei alapján születik. Elég, ha mondasz egy műfajt, egy helyszínt vagy egy foglalkozást, és máris a színpadon látod viszont.
Három egyfelvonásos Csehov - komédia:I. A medveSzínészek: Szűcs Nelli ( Popova Jelena Ivanovna), Varga József (Szmirnov, Grigorij Sztyepanovics), Trill Zsolt (Luka)A Medve a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott özvegyet alakító Szűcs Nelli - aki egyébként is elsőként nyerné el a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat - kikacsintás nélkül, oly finoman - bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd sértetten hideg naiva amazonként "teríti le a medvét".A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el. A huszonéveit taposó ifjú A medvében vénséges lakájt alakít. Lukát, az apa - pótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki. A színháztörténet legjobb színházi clownjaihoz hasonlítható színész jutalomjátéka.II. A dohányzás ártalmairólSzínész: Trill Zsolt (Nyuhin Ivan Ivanovics)A dohányzás ártalmasságáról szóló monológban hihetetlenül vékony a szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz ceruza - emberke, aki komoly tudálékossággal lép a " hallgatóság " elé.Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd az idült röhögés egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható fel.III. LeánykérésSzínészek: Trill Zsolt (Csubukov, földbirtokos), Kacsur Andrea (Natalja Sztyepanovna, a lánya), Tóth László (Lomov, Ivan Vasziljevics)Kacsur Andrea sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány - perszonifikációja viszont finomkodó lencsi-baba. Először. Azután a szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki. Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő babbal.
A gazdasági és kormányzati válság tetőpontján az angol miniszterelnök azzal szembesül, hogy egy keleti ország külügyminisztere erkölcsileg megkérdőjelezhető, ám gordiuszi megoldást kínál Európa problémáira. Milyen áldozatot lehet hozni a 21. században a politika és közgazdaság oltárán?
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
A HöKöm Project és a Líra és Logika Alapítvány koprodukciója. A Wándör Wumen es Szupermen egy tabló arról, hogy mivel küzd meg nap mint nap a 21. század férfija és nője, ráadásul nem a DC Univerzumban, hanem a kis magyar valóságban, Budapesten.A 21. században a képregények újra fénykorukat élik, ám a hősképek megváltoztak. Így van ez Kutszegi Csaba darabjában is, ahol inkább a tökéletességre vágyó, megfelelési kényszeres hétköznapi hősök, a diszfunkcionális szerelmek és küzdelmes férfi–nő kapcsolatok történeteit látjuk.A darab olyan, mintha Budapestet néznénk madártávlatból, és véletlenszerűen ránagyítanánk egy-egy pontjára egy kiragadott jelenet erejéig. Zoom be – zoom ki, belesünk kapcsolatokba, szerelmekbe, vágyakba, dilemmákba, melynek alfája es ómegája a szexualitás.Milyen szerepeknek, feladatoknak kell megfelelnünk, hogy beleférjünk az áhított Wonder Woman és Superman ideálba, és mitől leszünk igazi hősök? Videó: Kovács Dorottya, Czenki Vivien Jelmez: Swappis – Ruhaforgó Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Swappis - Ruhaforgó, Líra és Logika Alapítvány, HöKöm Project.
Egy tévesen értelmezhető irányító tábla miatt mindenki Itt keresi a közjegyzőt. Pedig Ő nem Itt van, hanem Ott. Időnként Amott. De Ők, akik Itt, vagy Ott keresik, természetesen azt hiszik, hogy az Itt található Ő, az az Ő, akit Ők keresnek, s lassan Ő, aki Itt van, már maga is kételkedik abban, hogy Ő, csakugyan Ő-e. Mint ahogy abban is kételkedni kezd, hogy Itt jó helyen van-e, és nem kéne neki is Amott lennie. Mert Ez a hely nem Az a hely, hanem Amaz. Világos ugye? Ez, nem Az. Értitek? Nem? Hát Ez-Az. Ahhoz, hogy megértsétek, mindenképp el kell jönni Ide. És ha megnéztétek Ezt, és megértettétek Azt, akkor mindenképp mondjátok el nekem is, mert már én sem értem. Mindenesetre két óra nevetés garantált, s Az mindenért kárpótol.
Bertrand Barnier, a gazdag párizsi szappangyáros élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik. Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között meglátogatják – a fiatal könyvelő, a mumpszos masszőr, a lánya, aki valójában nem is a lánya, vagyis tulajdonképpen igen, de mégse… – , rádöbbentik arra, hogy lányos apának lenni nem is olyan egyszerű dolog.
Mi történik a három nővérrel, miután Csehov darabja véget ér?Eljutnak valaha Moszkvába?És mi lesz Natasával?Olga, Mása, Irina és Natasa a ’20-as évek káoszában.Olga, Mása, Irina és Natasa a ’60-as évek összezártságában.Olga, Mása, Irina és Natasa a kétezres évek elejének kifordult világában.Életművésznők a teljes 20. században.Selmeczi Bea újrateremti a három és fél nővér életét Csehov, Petrusevszkaja, Ulickaja és Szvetlana Alekszijevics alapján. A gondolatkísérletet Telihay Péter viszi színre, akinek a nevéhez már számtalan Csehov-rendezés fűződik. Világítástervező: Gallai Krisztián
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..