Miközben tartunk a magánytól, ki merünk-e lépni az ismeretlenbe, hogy új társra leljünk? Megbocsátunk-e magunknak, ha a veszteség után újra tudjuk, újra merjük kezdeni?Három nő évtizedes barátsága, és mindannyiuk boldogsága a tét, amikor váratlanul - vagy épp nagyon is várva... - közéjük toppan egy férfi. Ivan Menchell pergő, mély emberismeretről árulkodó vérbő komédiája sok-sok kacagás mellett megható, megrendítő pillanatokat kínál mindenkinek, aki valaha szeretett és szerették.
Építkezés egy részben. Egy sötét, havas téli éjszakán K, a földmérő megérkezik a faluba, ami fölött Westwest gróf kastélya tornyosul. K-t földmérési munkákra rendelték oda, de bármennyire is igyekszik feljutni a kastélyba, nem sikerül kapcsolatba lépnie a megbízóival, csak a helyiekkel, akik viszont gyanakodva fogadják. Lehet, hogy a kastély nem is létezik, de talán K sem földmérő, bár másnap jelentkezik nála két segéd... Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Sordini: Bálnt Barna / Szentváry-Lukács Vajk/Máté Áron Hullaszállítók: Gazdik Márk / Patkós Gergő
Nem véletlenül idézik gyakran Dosztojevszkij mondását, miszerint: „mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” - hiszen a világirodalom egyik legismertebb szerzőjének, az ukrán származású, orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogolnak klasszikussá vált színpadi műveit a világ legtöbb nyelvére lefordították, számos, iróniával fűszerezett mondata vált szállóigévé. Legnépszerűbb és legtöbbet játszott színdarabja az 1835-ben írt, majd 1842-ben újrafogalmazott A revizor című groteszk vígjáték, amelyben Gogol nem csak a 19. századi vidéki orosz társadalmi viszonyokról nyújt mulattatóan fonák korrajzot, hanem tértől és időtől függetlenül az általános emberi gondolkodás és viselkedés mai napig tapasztalható ellentmondásait állítja pellengérre a megidézett karaktereken és abszurd helyzeteken keresztül: „Az ember, kérem, természeti lény: ha meg akar halni, úgyis meghal, ha meg akar gyógyulni, úgyis meggyógyul.” – jelenti ki az egyik szereplő. Nem véletlen, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját – hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van rákérdezni mind a társadalmi élet visszásságaira, mind az emberi lét mélyebb értelmére, fájdalmasan szembesítve akár a közönséget is önnön problémáival, amire a darab mottójában elhangzó közmondás is utal: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! Emellett minden társulat számára remek lehetőségeket kínál a virtuóz színészi játékra. A nemzetközi szinten is jegyzett Avtandil Varszimasvili, a kortárs grúz színházi élet egyik meghatározó alakja, a Nemzeti Színházban nagy sikerrel bemutatott A kaukázusi krétakör című előadása után is a rá jellemző, érzelmesen expresszív, játékos teatralitással álmodja színpadra a drámairodalom kiemelkedő alkotását. Rendező: Avtandil Varszimasvili Szolgálólány: Duma Kata
Stefano Massini azonos című monodrámája és Anna Politkovszkaja Orosz napló című könyve alapján. 2006. október 7-én, moszkvai otthona előtt meggyilkolták Anna Politovszkaja újságírónőt. Politkovszkaja élesen bírálta az orosz vezetést az antidemokratikus kormányzás, a csecsen-orosz konfliktus háborúkkal történő rendezése, a csecsen terrorakciókra adott embertelen válaszlépések miatt. Soha egy pillanatra sem adta fel a küzdelmét egy demokratikusabb országért; sokak szerint politikai gyilkosság áldozata lett. Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. Politkovszkaja utolsó munkája, az Orosz napló, 2018. végén Magyarországon is megjelent. E kettőből állítottuk össze az előadás szövegkönyvét, amelyből kiindulva Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.
"Sohasem hittem, hogy az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar: inkább akkor, ha soha sem kell megtennie, amit nem akar." – Rousseau „A sült tojás és a piruló kenyér illatától a mai napig jól tudom magam érezni. A mentáétól meg egyenesen hazarepülök. 1973. Nagykáta, Nagyrét utca 24. Gyiiif. Hazateleportáltam magam az ebédlőasztal melletti laminált hokedlire, a meleg sparhelt mellé. Oda, hétéves koromba, amikor az ember fülén még a potenciál folyik ki. Akinek bejött az élet, az nem fantáziál a sparheltről. Az csak előre. Akinek meg nem jött be, az egyfolytában csak hátra. Miért vagyok itt? Hogy kerültem ide? Miért pont ide? Miért most? Mi hiányzik belőlem? Miattam hiányzik, vagy mások nem adták ide? Ha adták, miért nem tudtam elfogadni? Egyiknek sem lennék a helyében, pedig az egyik mindig én vagyok.” Vajon máshogy végződtek volna a dolgok, ha Emmának születik egy fiútestvére, és nem rájuk, lányokra marad a családi vállalkozás? És ha a nővére, Adél nem menekül külföldre? És ha Emma nem menekül Pestre? És ha 1984. június hó 16. napjának estéjén nem találkozik a diszkóhajón azzal az 1 méter 95 centi magas, enyhén sportos, tejfel szőke, kék szemű, keskeny ajkú, nagy kezű férfival? Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát.
Molnár Ferenc-est. Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.
A HöKöm Projekt bemutató előadása. Gyuricza Gergely Szabadesés című regényéből színpadra írta: Egressy G. Tamás. „Az erotika a halál ellenszere” Az előadás betekint egy 27 éves introvertált lány életébe. A főszereplő -Petra - kalandján keresztülmegérthetjük, hogy milyen gátlásokkal és szorongásokkal kell megküzdenie egy nőnek, aki szeretnéőszintén megélni a saját szexualitását. Petra szemén keresztül megismerhetjük, hogy a családi ésbaráti környezetéből vett-tanult viselkedési mintái, hogyan befolyásolják mindennapi életét.Az életünk minősége alapvetően az emberi kapcsolataink minőségén múlik.Az előadás során egy olyan teret teremtünk a nézőknek, ahol újra kapcsolatba kerülhetnek önmagukkal és az erotikával. Az emberek éheznek az őszinteségre és intimitásra.Adjunk ehhez teret nekik. A lélektan segít közelebb kerülni önmagunkhoz. Nem csoda, hogy ilyennépszerűségnek örvend manapság, hisz oly sokan küszködnek azzal, hogy megértsék önmagukat.Az előadás célja a párbeszéd elindítása, hogy a nézőben megszülessen az a vágy, hogy őszintén tudjonpartnerével beszélni saját szexualitásáról, így javítva mindennapi életének minőségét is. Zene: Kuna Bence
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
"Idén márciusban összesen 15 estén át dolgozom, esténként 1-1 nézővel/résztvevővel a Trafó tereiben. Beszélgetünk, én táncolok, lesz, aki táncol velem, lesz, aki kész tervvel érkezik, hogy mit csináljunk, lesz, aki csak nézi, hogy mi történik – minden alkalommal kettőnk nagyon különleges, személyes találkozása lesz ez. Arra vagyok kíváncsi, hogy mások mit gondolnak a táncról, a koreográfiáról, a néző szerint miből, hogyan épül(het) fel az előadás, hol ér véget és hol kezdődik az előadói tér, hogyan feszegethetem az előadó és a néző jól ismert viszonyait. Április 4-én este a Trafó Stúdióban szeretném megosztani, hogy mire jutok ezekben az egymástól nagyon különböző, de minden alkalommal izgalmas folyamatokban. Várok mindenkit, aki részt vesz a folyamatban, és azokat is, akik nem tudnak most márciusban eljönni."
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
Az eredeti klasszikus mese. Vigyázz! Hallgass a felnőttekre és ne térj le a helyes útról! Ne hagyd magad becsapni! Piroska, a kedves, vidám kisleány nem fogadta meg a jó tanácsokat. Bajba is került miatta. Szerencsére az erdőben nem csak a farkas jár, hanem a vadász is... Szereplők: Piroska, farkas, nagymama és a vadász
Titokzatos, félelmetes élőlény jelenik meg az erdőben... Ő! Maga! Teljes valójában! Kacor király! ...még a nevét is reszketve mondom ki... Valóban király az, aki magát annak mondja? Valóban félni kell tőle, csak azért mert ő úgy gondolja? Az erdei állatok és a gyerekek, talán lerántják a palástot! ...az az a leplet!
Az előadás Pányik Tamás, SZFE harmadéves színházrendező szakos hallgató vizsgája. 1915 májusában, a háborútól lázas Budapesten a Városliget kis oázis. A liget eldugott részén egy gyönyörű fánál a sors három idegent sodor össze. A fiatal pár és az öngyilkosságra készülő férfi kölcsönösen hátráltatják egymást esti terveik végrehajtásában. Az egyetlen megoldás: valamelyiküknek távoznia kell. Szenvedélyes küzdelmet folytatnak a fa alatt lévő padért, miközben akaratlanul is elkezdik megismerni egymást. Ám a sors újra közbeszól és csavar egyet a helyzeten. Az első világháború szele mindent beleng, az elmenekülni vágyók, álmodozók valahogy mégis el tudnak tőle szakadni. Szép Ernő egyfelvonásosában az Élet maga ad reményt a jövőre – nem ereszt, kapaszkodik abba is, aki már letett róla. „Én jót akarok. Én azt akarom, hogy élj. Én nem tudom, ki vagy, mi vagy, én most se tudom. De én látom, én érzem, hogy élsz. Én nem tudlak itthagyni evvel a fával ma éjszaka.” Zenei munkatárs: Gulyás Gergely e.h.Látványtervező: Lonkai Lilla e.h. és Décsi Anna e.h.Dramaturg: Szalánczi Ágota e.h.Rendezőasszisztens: Khudir Jázmin e.h. Szereplők: Krauter Dávid Róbert - Az öngyilkos Polyák Anita - A lány Nagy Noel - A fiú Horváth Dániel - Rendőr
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek című példázatának színpadi változata.Az európai kultúrkörben játszódó színpadi mű a kizsákmányolás társadalmának konfliktus-drámája.Isten groteszk közbeavatkozása révén Sen Te (Gryllus Dorka) lehetőséget kap a boldogulásra, egy jobb élethez, de kettős szerepbe kényszerül.A segítségnyújtás csak a kíméletlen túlélés útján érvényesülhet: a közösség boldogulása csak egymás becsapása által valósulhat meg. Színészegyeztető: Rácz Annamária
Molnár Ferenc műve nyomán. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta. LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan? Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk? Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet. A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi. Előadók: Feledi Project művészei
Opera-mix két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal A SEVILLAI BORBÉLY / FIGARO HÁZASSÁGA / A BŰNÖS ANYA Ősbemutató Három zeneszerző három operája egy estén – ebből kerekedik ki a Figaro3 című előadás. Beaumarchais Figaro-trilógiája Rossini és Mozart jól ismert operáján kívül a ritkán hallható zeneszerzőt, Darius Milhaud-t is megihlette. A produkcióban Dömötör András és Litkai Gergely sajátos feldolgozása látható, mely a drámatrilógiából Rosina és Almaviva történetét teszi meg középpontjául. Sosemvolt lehetőség nyílik az operaénekesek számára: végre végigvihetik szerepeiket a teljes trilógián, amelynek szólamait úgy alakítjuk a széleken, hogy azok a zenei epicentrumot jelentő Mozart verziójából indulhassanak ki. És itt lesz nekünk Léon, a gróf és a grófné kései gyermeke, akinek sorsában összpontosul minden családi dráma és titok, és aki egy egyedülálló terápia keretein belül szeretné visszafejteni a családja történetet, hogy megtudja, mi miért alakult úgy, ahogy azt csak az operarajongók tudják − illetve talán még ők sem.
Színházi stílusparódia a negyediken. A Színházrendezők Viadalában a Momentán színházat játszik: népszerű drámaírók, karakteres színházrendezők, öntudatos statiszták és hóbortos színészóriások bőrébe bújva improvizál. Tragikus királydrámák, vérbő vígjátékok, gimnáziumi kötelezők és posztmodern abszurdok - a társulat sosemvolt színdarabokat ír, rendez és játszik el Shakespeare, Csehov, Beckett vagy épp Spiró György stílusában, mindezt megfejelve a színházi próbák különleges atmoszférájával. Tisztelgés és paródia a klasszikus színház varázslatos világa előtt, persze kiforgatva, átalakítva, momentánosítva és 100%-ban improvizálva, a közönség ötletei alapján. Az előadásban (a filmes műfajokat megidéző Rendezők Viadalához hasonlóan) négy különböző színházi rendezésbe pillanthat be a néző, majd szavazhat, hogy melyik hármat nézné tovább. Az újabb kör után újabb szavazás és újabb kiesés, majd legvégül egyetlen győztes, nagy rendezés és improvizált színházi történet befejezése bontakozhat ki a közönség döntése alapján.