Zenés házibuli. "Tartson velünk egy igazi házibuliba! Idézzük meg együtt a Szent István parkot, az Ipoly mozit, a Dagály Fürdőt – szűkebb hazánk, a budapesti XIII. kerület nevezetes pontjait; és a “ki mit tudok” korszakát, amikor is egy kezdő, fiatal zenekar még pálmafákat tudott a Váci út macskaköveire varázsolni." Tánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland, Dienes Ildikó, Domány Réka, Frindik Nóra, Sasvári Krisztina, Zilahy Emma, Bárány Péter, Brunczlík Péter, Kercsó Attila, Matics Roland, Mezei Ábel
Egy házasság éppen szétesőben, egy család már romokban, de a mcska természetű Maggie még foggal-körömmel kapaszkodik a reménybe, hogy mindent helyre lehet hozni, hogy kiábrándult férjével talán még vissza tudnak találni a szerelemhez és a boldogsághoz. Maggie bármire képes a házasságáért: talpon marad a jég hátán is vagy a forró bádogtetőn... Tennessee Williams önéletrajz Tennessee Williams 1911-ben született Columbus-ban, Mississippi államban, ahol nagyapja a helyi anglikán templom plébánosa volt. Amikor apja, egy utazó kereskedő pár évvel később a családdal St. Louis-ba költözött, sem ő, sem a testvére nem tudott hozzászokni a városi élethez. A nagy gazdasági világválság idején járt egyetemre, amit pár év múlva otthagyott egy cipőgyár írnoki állásáért. Két évig dolgozott ott, minden estét írással töltve. 1938-ban az Iowa-i Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol diplomát is szerzett, miközben folyamatosan különböző részmunkaidős állásokban dolgozott. Az Angyalok csatája című művéért 1940-ben Rockefeller ösztöndíjat kapott, a Pulitzer díjat először 1948-ban nyerte el A vágy villamosáért, majd 1955-ben a Macska a forró bádogtetőn-ért. További művei: NYÁR ÉS FÜST, TETOVÁLT RÓZSA, CAMINO REAL, BABY DOLL, ÜVEGFIGURÁK, ORFEUSZ ALÁSZÁLL, MÚLT NYÁRON HIRTELEN, AZ IGUÁNA ÉJSZAKÁJA, AZ IFJÚSÁG ÉDES MADARA és A KÉTSZEREPLŐS DARAB. Tennessee Williams 1983-ban halt meg.
- képtelen játék 11 képben, 2 felvonásban; mintegy okulására a következő nemzedéknek, úgyszólván - A bábos játéktól a mozgásszínházas elemeken át a zenés színházig talán nem is olyan hosszú az út. Weiss a bábjáték esetlenségével ruházza fel hőseit, a látszólagos vidámságuk mögött felsejlik lappangó agresszivitásuk. Ez az agresszivitás egyedül a főhősben nincs jelen, hol rezignáltan szenvedi el a körülötte lévők agresszióját, hol egyszerűen nem vesz róla tudomást… ez aztán végképp olaj a tűzre...
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló és hogy csemegepultos lesz csakazért, hogy színt vigyen az életébe. Ezért beleveti magát Budapest - és a Vásárcsarnok - sűrűjébe.
Euripidész nyomán írta: Bagossy Júlia Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilenvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egy rakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk egy rakáson. Bagossy Júlia
A zenés színház történetének egyik legjelentősebb darabja tér vissza a budapesti közönség elé. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperája forradalmasította a zenés színházat, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyek mindmáig érvényesek. Főhőse nem csak a címszereplő Jézus, egyenrangú társa Júdás, aki kétségbeesett igyekezettel próbálja megérteni barátja cselekedeteit, de mindhiába. Kérdéseire rejtélyes válaszokat kap, és egyre világosabbá válik, hogy olyan történetbe csöppent, amelynek folytatására csekély hatása lehet - csakúgy, mint a többi szereplőnek, Pilátustól Heródesig, Mária Magdolnától Kajafásig. Egy hét eseményeibe tömörül minden emberi és emberfeletti történés: Jézus és híveinek jeruzsálemi bevonulásától a keresztre feszítésig tart a cselekmény. A. L. Webber zenéje friss és elsöprő, egyik nagy sláger követi a másikat. Egy nagy ívű pálya első mérföldköve áll most új, modern és látványos köntösben a Madách Színház publikuma elé. Felhívjuk tisztelt nézőink figyelmét, hogy a bibliai történet természetéből adódóan az előadásban drámai, felkavaró jelenetek láthatók. Közreműködik: a Madách Színház Zenekara, Tánckara és Kórusa.
„Egy rejtélyes idős úr éli eseménytelen hétköznapjait lányával egy vidéki kúriában. A hajdan volt filmsztár megdermedt életét egy újabb mindenes jövetele töri csak meg. A fiatal gondnok viszont csak gondot okoz a ház körül, hisz a felmosórongynál jobban izgatja a színház, a bevásárlásnál pedig sokkal jobban a helyi boltos kisasszony.” Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és feledhetetlen élőzenével a Karinthyban.
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító. Laetitia Colombani darabja tele van szeretettel, emberséggel és gyengédséggel. És rendkívül humoros.
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Word musical. Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről, gyarlóságról is. Az izgalmas worldmusical kezdetén Sahriár király szerelmi bánatban szenved, de elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, aki – hogy életét mentse és a királyt felvidítsa – mesélni kezd. Meséiben megelevenedik a varázslatos kelet világa, különleges hőseivel, vicces vagy épp félelmetes figuráival; királyfival, hercegnővel, tolvajjal és gonosz varázslóval, no és persze mindannyiunk kedvencével, a nagydumás Dzsinnel. Ebben az egzotikus és szórakoztató kalandtörténetben egymást követik a váratlan fordulatok, miközben olyan dalok csendülnek fel, amelyek valószínűleg a következő évek nagy slágerei lesznek Magyarországon. A Pesti Magyar Színház közönsége pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy Budapesten elsőként találkozhat ezzel a pompás előadással, a legelső magyar worldmusicallel! Tánckar: Anderson Viktória, Bereczki Karina Anna, Csongor Nóra Erika, Domány Réka, Kuti Petra Gabriella,Máté Zsófia, Sasvári Kissy, Balogh Martin Bence, Besenyi Nándor, Fülöp Balázs, Málits András,Mezei Ábel, Mocsár Patrik, Patonai Norbert valamint, a Pesti Magyar Színház Ensemble Együttesének tagjai: Bartus Botond, Elek Kíra, Fazekas Orsolya, Gréczy Balázs Gábor, Kovács Vivien, Nagy Noémi, Oláh Dóra Rozália, Tóth Norbert Márk, Z. Kovács Gábor
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Zenés ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal „A legmélyebb értelmű szimbólum, amit valaha is a vallás érzékelhető szellemi magjának tartalmaként kitalálhattak” – fogalmazott Wagner a Szent Grálról. Parsifal Wolfram von Eschenbach eposzából megismert alakja szinte egész életében foglalkoztatta, a balga szent végül legutolsó, „fennkölt ünnepi színjátékának” részvétteljes címszereplője és megváltó hőse lett. Az 1882-ben bemutatott művet olyannyira áthatották a vallásos és filozófiai mozzanatok, hogy az öntudatos alkotó el is tiltotta a menthetetlenül profánnak vélt operaházakat a Bayreuth számára szerzett Parsifaltól.Thomas Mann szerint a Parsifalban egyesül „a mese naivitása a körmönfonttal”, s Wagner még arra is képes volt, hogy „a mélységesen groteszket az úrvacsora szentségébe és a csengettyűző átváltozás-csoda köntösébe öltöztesse. A művészetet és a vallást egyetlen operában egyesítette.” Az új előadás látványvilágát a Porgy és Bess, valamint A tündérkirálynő után ismét Sebastian Hannak tervezi, a rendezést Almási-Tóth András művészeti igazgató jegyzi. Fiatal Parsifal: Taba Benjámin Viráglányok: Lőrincz Emma, Egyed Bea, Kapitány Dorottya, Fehér Laura, Rovó Virág Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett)
A világhírű francia mágus, Eric Lee először Budapesten. A francia Eric Lee az illuzionisták vérbeli fenegyereke! Kisujjában van mágia és varázslat, olyan könnyedén mutatja be hihetetlenebbnél hihetetlenebb trükkjeit, mintha így született volna! Vagy így is született? Ez maradjon meg az ő nagy titka! A Fővárosi Nagycirkuszban március utolsó hétvégéjén négy alkalommal látható Magic Show című műsorában megmutatja nekünk is, miért ő a világ egyik legjobb és leghíresebb mágusa. Extremitás, izgalom és boszorkányság jellemzik minden produkcióját, és neki csak egy tanácsa van: nehogy pislogjatok, mert elszalasztjátok a varázslatot! A világhírű Eric Lee négy egymást követő előadásban lép a Fővárosi Nagycirkusz porondjára! Műsorában lesz elképesztő tempójú gyorsöltözés, levitáció és repülő zongora, egy hatalmas középkori inga, aztán egy két ember magas fúrógép és egy sebesen pörgő dupla körfűrész is, Ozmózis című számában átmegy az üvegen, majd szemtanúi lehetünk, hogyan szabadul ki egy vízzel teli, leláncolt akváriumból, végül pedig bevisz minket baldachinos ágyába, és megleshetjük, milyen egy varázsló különös nászéjszakája. Az Európa színpadain már nagy sikerrel bemutatkozott francia mágus, Eric Lee először érkezik Budapestre! Nem érdemes kihagyni, hiszen ki tudja, mikor jár legközelebb Magyarországon…
Interaktív, újgenerációs bűvészműsor, mely színházi elemekkel ötvözve, a közönség bevonásával bemutatja a K.A.M.U. – Központi Akkreditált Mágia-Unio nonprofit Nyrt. hóértékelő meetingjét.A műsor folyamán vendégeinknek betekintést nyújtunk a fiktív cég történetébe, ismertetjük a következő negyedévben kifutó termékkínálatot és a jövőbeni terveket. A műsor humoros formában tart görbe tükröt a klasszikus nagyvállalati kultúra elé.“Termékeinkkel és szolgáltatásainkkal elhozzuk a CSODÁT, új világot tárunk fel“– bármilyen hasonlóság a valósággal, csak a véletlen műve.Szereposztás:Vezérigazgató: NÉMETH GáborKutatás & fejlesztési osztály ügyvezető igazgatója: NAGY (nox) TamásStábtagok:Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeFénytechnika: HAMZA Attila, ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaGyakornok: KOCSIS Albert
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés színművész osztályának előadása. A Balkon egy bordélyház, vagy – ahogy tulajdonosnője, Irma hívja – illúzióház. A kliensek olyan szerepekbe képzelhetik magukat, amelyek a valóságban elérhetetlenek a számukra. Miközben a szobákban szigorúan titkos szerepjáték-szertartásokat tartanak és a vendégek a különféle hatalmiágak képviselőinek szerepeiben tetszelegnek, odakint az utcákon kitört a forradalom… Szereposztás: Első képIrma: Fekete PatriciaA Püspök: Polák FerencA Nő: Vatamány Atanáz Második kép:A Tolvajnő Polák FerencA Bíró: Turi PéterA Hóhér/Artúr: Kerek Dávid Harmadik kép:Irma: Baranyi EmmaA Tábornok: Vatamány AtanázA Colombe: Fülöp KristófArtúr: Kerek Dávid Negyedik kép:A Kis Öreg: Kerek DávidA Lány: Szász Gabriella Ötödik kép:Irma: Szaplonczay MáriaCarmen: Varga-Járó Sáraaztán:Irma: Baranyi EmmaCarmen: Gellért DorottyaArtúr: Krasznai Vilmosaztán:Irma: Fekete PatriciaCarmen: Berkó BoglárkaArtúr: Kerek DávidA Rendőrfőnök: Illés Adrián Hatodik kép:Chantal: Szász GabriellaRoger: Sas ZoltánA Forradalmár: Kerek Dávid Hetedik kép:Irma: Baranyi EmmaCarmen: Berkó BoglárkaA Küldött: Liber ÁgostonA Rendőrfőnök: Nemes TiborArtúr: Kerek Dávid Nyolcadik kép:A Koldus: Kerek Dávid Kilencedik kép:Irma: Fekete PatriciaCarmen: Varga-Járó SáraA Küldött: Liber ÁgostonA Bíró: Tóth DominikA Tábornok: Fülöp KristófA Püspök: Juhász Bence1. Fotós: Kerek Dávid2. Fotós: Turi Péter3. Fotós: Nemes TiborMauzóleum szalon:Irma: Szász GabriellaCarmen: Berkó BoglárkaRoger: Sas ZoltánA Rabszolga: Kerek Dávid
24 ExperiDance táncművész a színpadon, 8 kiváló musicalszínész a mikrofonnál és 21 szenzációs Omega-sláger új köntösbe gombolva!
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, akkor mit tesz a jó nagymama? Először is, a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak. Így kezdődik a nagy nemzetközi kritikai és közönségsikert aratott komédia, amelyben két generáció, két külön világ, két gondolkodásmód és sok ki nem mondott szó keveredik szívmelengető és humoros koktéllá. Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…