"Veszem a bátorságot és átírom Puccini librettóját mai történetté. Zenei munkatársam ezúttal Kéménczy Antal, a nagyszerű zongoraművész lesz." Pintér Béla
A családi nyaraló fiatal és idősebb házasok szerelmi légyottjának állandó helyszíne, egy famílián belül… Nincs is addig baj, amíg el nem vész a nyaralóban lévő titkos rejtekhely kulcsa. Na, innentől aztán jön az őrület-cunami…Pikáns kalandok, elrejtett szeretők és élethazugságok: ahogy kell.Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé. S miközben a néző önfeledten szórakozik este héttől tízig, egy-két gonosz kis gondolat is felrémlik benne: mintha egy pici dráma is átsuhant volna a színen, ami huncutul befúrta magát a lélekbe. Ahogy kell: Moliére-től Heltaiig.
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek. Most egy nő beszél a névtelenek közül, életről, halálról, szerelemről. A férfiak beszédes némaságáról. Egy felívelő és egy lefelé csúszó életpályáról. A gyerekek kiszolgáltatottságáról. Arról a gyilkos labirintusról, amit közösen építettünk, pár ezer évig, fiúk és lányok. Dennis Kelly jellemző írói eszköze a késleltetés, a feszültség fokozása, a kiszámíthatatlan fordulatokra építő hatáskeltés - aki egy Kelly-darab cselekményét előre elmeséli, az egyéb aljasságokra is képes. A Lányok, fiúk egyetlen ária, bravúros hangnemváltásokkal, egy stand-up tragedy: hiszik-e vagy sem, időnként nagyokat fognak nevetni és a sírás sincs kizárva. Ezért járunk színházba, nem?Dennis Kelly-vel az Árvák után már másodszor találkozik a csapat. A Girls&Boys című darabot 2018-ban mutatták be Londonban, majd bejárta az egész világot. A díjnyertes angol drámaíró erős, háromdimenziós női karakterre írt történetét most az ország egyik legismertebb és legsokoldalúbb színésznője, Lovas Rozi előadásában láthatják a magyar nézők.
Misztikus utazás a kapun túl - a Show Dance Company és a Menüett Produkció előadása. Látványos koreográfiákkal új dimenziót adunk az Addams Family-féle világnak. Ismert pop és musical dalok kíséretében egy magával ragadó show részese lehetsz. Lépj át a misztikum kapuján, hogy eléd táruljon egy bizarr világ, ahol Jenna kalauzol át egy sokszínű éjszakán. Látványos koreográfiákkal új dimenziót adunk az Addams Family-féle világnak. Ismert pop és musical dalok kíséretében egy magával ragadó show részese lehetsz. Kinyílik a kísértetkastély és a pompázó revü lélegzetállító világa. Hogy álom vagy valóság? Közreműködk: a Bizarre Ensemble és a Show Dance Company 24 fős tánckara.
Mit tennél, ha egyik napról a másikra eltűnnének a zsidók? Mind egy szálig, kivétel nélkül! Előjel, magyarázat, jótanács és (persze, mivel zsidók) pénz nélkül marad a világ.
Közösségi színház. Mit jelent számunkra az evés? Hol van ma a rituális jelentése a közös étkezésnek? Mit adnak nekünk az örökölt családi ízek, receptek – vagy éppen azoknak a hiánya? Vizsgálható-e egy ember hagyatéka csupán az ízeken keresztül – vagy éppen ízekre szedve? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat civil résztvevőink segítségével, akik vállalták, hogy megosszák velünk családi ételeiket, történeteiket, sorsukat, hogy a lisztes vájling aljára nézzenek a válaszokért kutatva. Tapasztalataikat és történeteiket előadásban foglalják most össze, melyben kísérletet tesznek rá, hogy ne csak szavakkal, de ízekkel is meséljenek. Ők főznek és mesélnek, magukról, a családjukról. Arról, hogy mit visznek magukkal és mit próbálnak letenni. Begyúrják a tésztába, kifőzik a sós vízben, a hűtő utolsó polcára száműzik. Vendégül látnak egy este mindenkit, aki leülne közéjük. Résztvevők: Balogh Márton István, Hajdú Fanny, Horváth Csilla, Király Cintia, Kovács Boróka, Laczkó Andrea Veronika, Ladányi Anna, Szabó Bence Drámainstruktor: Kocsonya Zsófi
Teatro de la Abadia és LAZONA, Madrid, Spanyolország előadása, spanyol nyelven magyar és angol felirattal. María Luisa idősödő hölgy. Független, egyedül él, élvezi az életet. Társasházának portásával folytatott könnyed beszélgetése nyomán beindul az események láncolata. Az elbűvölő hangnemben kibontott, humorral telített cselekmény során feltárul előttünk a különc hölgy kis világa: lakása, városbéli tömegközlekedős útjai, toporgása a táncterem ajtaja előtt, telefonbeszélgetései barátnőjével, Angelines-szel… Juan Mayorga e friss művével mutatkozik be a La Abadía színház művészeti vezetőjeként. Keserédes vígjátéka vallomás a magányról, öregedésről, a valóság és a képzelet között elmosódó határokról. Rendező: Juan Mayorga Ügyelő: Alessio MeloniÖltöztető: Vanessa ActifFénytervező: Juan Gómez CornejoHangtervező: Yaiza VaronaMozgásterv: Xus de la CruzFotó és grafikai terv: Javier NavalProducer: Jair Souza - FerreiraGyártási asszisztens: Elisa FernándezGyártásvezető: Miguel Cuerdo Rendezőasszisztens: Laura Mihon Színészek: María Luisa: Lola Casamayor Benito Beckenbauer: Juan Codina Raúl: Paco Ochoa Emerson Azzopardi: Juan Paños Angelines: Marisol Rolandi Juan Olmedo: Juan Vinuesa
„Idézőjelek” és Nomádok. „Idézőjelek” A kortárs író és költő L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. A koreográfia az író által kifejezésre juttatott megfoghatatlan, olykor szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadja meg és teszi láthatóvá, miközben a szövegben rejlő kódolt üzenet a lélek számára letapogatható módon jelenik meg és táncköltészetként kel életre. Csak úgy, mint az Örkény-balett esetében, a koreográfiában az irodalmi szöveg kap erőteljes hangsúlyt, s ezt egészítik ki a zenei betétek. Felhasznált irodalom: Válogatás L. Simon László A háromlábú lovat etető lány című kötetéből. Rendező-koreográfus: Egerházi Attila Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo Librettó: L.Simon László Zene: Kronos Quartet: Built you a mountain; Laurie Anderson and Kronos Quartet Kimmo Pohjonen and Kronos Quartet: Emo Part 1. Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett Hangfelvételről közreműködik: Sarádi Zsolt (a Vörösmarty Színház színművésze) Hangfelvétel: Kovács Tamás Hangvágás és speciális hangeffektek: Cristina Porres Mormeneo Média design: Falvay Miklós Nomádok A kortárs balett témája a vándorlás. Életünk során szinte valamennyien helyet vagy életteret váltunk, akár többször is. A vándorlás mozgatórugója lehet a kíváncsiság, a felfedezés vágya, de lehet oka a szükség, vagy akár a menekülés is. Sok esetben az élettér-változtatás célja a vélt vagy valós problémák megoldása. Egy dolog azonban bizonyos: akárhová is megy az ember, mindig magával viszi saját magát. Az ősi magyar népmesék központi figurájaként sok esetben megjelenik a vándorlegény alakja, aki tarisznyájával a vállán nekiindul, hogy szerencsét próbálva felfedezze a világot, és benne saját magát. A balett ugyancsak reflektál a táncosok vándor életmódjára.A Nomádok című kortárs balett zenei világa ősi zenei témákhoz nyúl vissza. A zeneművek kortárs táncnyelven íródtak és leginkább az ősi magyar zenei világból merítenek, a táncszínházi produkció pedig kortárs táncnyelven teszi láthatóvá a darab zenei világát. Egyfajta vízió, amely álomszerű világot teremtve ölt formát. Rendező-koreográfus: Egerházi Attila Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo Fényterv: Egerházi Attila Szcenikus:Bajkó György Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett Zene: Lovász Irén és Дeva – Genezis; Album: Gyógyító hang, Lajkó Félix és az Óperentzia - Rét, Balanescu Quartet - Empty Space Dance, Arvo Pärt: Für Alina – Piano: Masako Ohta
Bill az esküvője reggelén egy idegen lány mellett ébred a nászutas lakosztályban. A menyasszony már az ajtón dörömböl, az anyós a legrosszabbkor érkezik, az após a szálloda halljában csinál botrányt, a vőfély pánikol, a szobalány kezdi elveszíteni ép elméjét. Az idegen lány pedig gyönyörű... Pörgős vígjáték, ami egy percre sem engedi elkalandozni a nézőt. Fordította: Danicska Mónika és Straub Dezső
Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! – türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. – hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! – rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve törvénybe került, hogy női karaktereket, csak nők játszhatnak az angol színpadon. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig… Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai: Csengey Márton, Fehérvizi Lajos, Paillot Ábel, Pintér Gergő, Rataj Brúnó, Tok Imre, Urbán Kristóf Fodrász – Smink: Holluby EszterÖltöztető: Kéziné Siket MónikaKellék – Ügyelő: Kónya Mercédesz
Forgács Gábor már majdnem önálló szerzői műsora. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „Humorforgácsok” jelentése – az alkotó szerint - hogy a humoros, vicces, szórakoztató jelenetek, magánszámok – lásd: stand-up - és bohózatok úgy követik egymást a műsorban, mint jól tartott tengerimalac alomjában a forgácsok. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „már majdnem önálló” azt jelenti, hogy a műsorban két neves közreműködő is van. Nevezetesen Csifó Dorina, aki kiváló színésznő, szinkronhang, és végig a NŐ szerepét fogja alakítani kedvesen, aranyosan és kiváló humorral. Továbbá Kárpáti Levente (nem ez a teljes neve, hogy Továbbá Kárpáti Levente, csak Kárpáti Levente. Az alkotó megj.) aki - szintén kiváló színész, rendező és szinkronhang - közreműködik, szerkeszt, rendez, idegesít és vitatkozik. Legtöbbször neki van igaza, de ez csak és kizárólag az alkotó szerint van így. Végül a „szerzői est” jelentése, hogy a fent nevezett működése során írt, illetve szerzett rengeteg vicces, szórakoztató kabaré jellegű művet, amiből ebben a formában előadhatónak ítélt kb. 80 percet, és ezzel tökéletesen egyetért az alkotó is!
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel
Ferdinánd és Luise szerelmesek. De szüleik származása, a rangkülönbségek, a hatalmasok ügyeskedése, valójában minden külső körülmény ellenük dolgozik. Néha kegyetlenül és tevékenyen, máskor csak lassan, bizalmukat és reményeiket apránként emésztve fel. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. A lüktető, költői nyelvezetű szöveg sodrásában magasból mélybe, együttérzésből megvetésbe, reményből kétségbeesésbe, majd vissza – így sodor magával minket a fordulatokkal teli történet. Továbbá: Bálint Barna, Biczó Anna, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Laura, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Mezei Ábel, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Tóth Brigitta, Vati Luca, Viola Péter, Vitárius Orsolya
Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában. Amikor Peg, a konzervatív madárrajongó egy ismerkedős oldalon rátalál az izgalmakat fémdetektorral kereső Irvingre, megérkezik a szerelem, első látásra. Az első randevú és a másnap reggel után a két idősödő romantikus komplikált helyzetben találja magát: a közös jövőhöz bizony még az ő korukban is fel kell nőni. Addig viszont még rengeteget lehet röhögni. Különösen így, a Hernádi–Kern párossal! Író: Michelle Kholos Brooks – Kelly Younger Látvány: Sós Beáta
„Gyertek gyorsan, itt vannak!Ők azok! Ők azok! Ők azok!Végre megvannak!Ezer meg ezer kék madár!Millió és millió!Milliárd!” Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck lírai szépségű drámájában két kisgyerek indul útnak,hogy megleljék a titokzatos Kék Madarat. Kalandjaik különös tájakon át vezetnek – a városból azerdőbe, az éjszakából a hajnalba, a ködből a fénybe. Útitársuk egy izgága kutya és egy fondorlatosmacska, de találkoznak egy tündérrel, több boldogsággal és félelmetes szörnyekkel is.A kérdés csak az: meglelik-e a boldogság kék madarát? És felismerik-e, ha végre megtalálják? Vas István fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta: Cseh Dávid
Időpont: Karácsony előtt egy nappal. Helyszín: Félkész loft lakás Berlin egyik művésznegyedében. Szereplők: egy darab konzervatív Mama (Csöpi, 60) egy darab mindent relativizáló Papa (Egon, 62)egy darab liberálissá vált lány (Lujza, 33) egy darab vegán és környezettudatos nyugat-berlini vej (Oskar, 32)Feltűnik még: egy darab migránskolbászok, kocsonya és szilvapálinkavegán és környezettudatos zöldségek és gyümölcsökegy Fekete Március-os videókazettakisvárosi kisebbségi magyar világnézetnémet fővárosi „Willkommenskultur“magyar, német, román, angol nyelv külön-külön és összekeverveVagyis: Kelet Európa vs. Nyugat Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
A HöKöm Projekt bemutató előadása. Gyuricza Gergely Szabadesés című regényéből színpadra írta: Egressy G. Tamás. „Az erotika a halál ellenszere” Az előadás betekint egy 27 éves introvertált lány életébe. A főszereplő -Petra - kalandján keresztülmegérthetjük, hogy milyen gátlásokkal és szorongásokkal kell megküzdenie egy nőnek, aki szeretnéőszintén megélni a saját szexualitását. Petra szemén keresztül megismerhetjük, hogy a családi ésbaráti környezetéből vett-tanult viselkedési mintái, hogyan befolyásolják mindennapi életét.Az életünk minősége alapvetően az emberi kapcsolataink minőségén múlik.Az előadás során egy olyan teret teremtünk a nézőknek, ahol újra kapcsolatba kerülhetnek önmagukkal és az erotikával. Az emberek éheznek az őszinteségre és intimitásra.Adjunk ehhez teret nekik. A lélektan segít közelebb kerülni önmagunkhoz. Nem csoda, hogy ilyennépszerűségnek örvend manapság, hisz oly sokan küszködnek azzal, hogy megértsék önmagukat.Az előadás célja a párbeszéd elindítása, hogy a nézőben megszülessen az a vágy, hogy őszintén tudjonpartnerével beszélni saját szexualitásáról, így javítva mindennapi életének minőségét is. Zene: Kuna Bence
Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot, s nem kis kalamajkát okoz... Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.
Két nagyformátumú ember és különleges tudós lenyűgözően izgalmas és szenvedélyes párviadala A Díj, amelyet a világon az elsők között mutat be a Rózsavölgyi Szalon. Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda (a háború miatt két évvel később veheti át), Lise Meitnert meg sem említették. Számos tudós igazságtalannak tartotta ezt, hiszen ő adott magyarázatot a folyamatra és nevezte el „hasadásnak”. A stockholmi szállodában Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt. Otto Hahnt az „atombomba atyjaként” is emlegetik. Lise Meitnert pedig az „atombomba anyjaként”. Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott. Lise Meitner meggyőződéses pacifistaként – „Semmi közöm a bombához!”, mondta – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illetik. Lise Meitner és Otto Hahn nevét közösen is őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.