Családtörténet. Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A Régimódi történet önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása a József Attila Színházban, sztár szereposztással. Kislenke: Tournecuillert Lili / Mogyoró VirágStenzinger: Sinka EdinaLórika: Nagy FerencÁcs Lajos: Horváth BarnabásBartók Bella: Kucskár KamillaGerecz: Varga LeventeHalmi: Brunczlík PéterTánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab RolandZenész (cimbalom): Gódor ErzsébetZenész (hegedű): Ottlik Ádám
Szép Ernő halálának 70. évfordulójára készült ez a szép este. Szép Ernő megzenésített versei, visszaemlékezései, szépprózája és villanások az Emberszag c. könyvéből.
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Zenés színpadi játék Karády Katalin tiszteletére egy felvonásban, Gregor Bernadett előadásában. Gregor Bernadett gondolatai az előadásról: "Karády Katalin legendás és varázslatos személyisége már tinédzser koromban lenyűgözött. Kedvenc időtöltéseim közé tartozott csodálni őt filmjei főhősnőjeként és bakelit lemezeken hallgatni bársonyosan mély, búgó hangját. Kezdő színésznőként kezdtem el sanzonestjeimen énekelni néhány ismertebb slágerét, és munkásságának, életének tanulmányozása során egyre lázasabb kíváncsiság fogott el, hogy felkutassam a titkot, amely személyét körüllengte. Karády iránti rajongásom okán összeállítottam egy 70 perces emlékestet, amely során személyes kötődésem mellett életének és pályájának főbb állomásait is megemlítve, dalain keresztül igyekszem megidézni a Nagy Példaképet. Törekedtem arra, hogy távolságot tartsak mélyen tisztelt személyétől és véletlenül se utánozzam, örökzöld dalait saját, személyes stílusomban igyekszem tolmácsolni." Zongorán közreműködik: Hegedűs Szabolcs
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
Ruben Östlund filmje alapján színpadra alkalmazta: Tim Price. Egy családi utazás nagy meglepetésekkel szolgálhat. Tomas, az üzletember egy síparadicsomba viszi szeretteit a téli vakációra. Váratlanul azonban lezúdul egy lavina és magával sodor sok mindent – ha magukat a családtagokat nem is, de sok illúziót, önáltatást, hamis ábrándot. Elvégre hogyan lehet arról beszélni, ha egy családfő a veszélyből első ösztönében nem a gyerekeit, hanem a telefonját menti ki? Ruben Östlund fekete komédiájának friss színpadi adaptációja üdítő humorral és empátiával beszél az emberi kapcsolatok rejtelmeiről. Az előadás a Katona József Színház és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre. Továbbá: Sándor Rebeka Sofie / Vas Hanna Regina, Tereczi Dániel Tamás / Mester Máté
Balett három felvonásban.Liszt Ferencnek mintegy harminc zenedarabjából állította össze és hangszerelte a Mayerling három felvonásnyi muzsikáját John Lanchbery. A sok ismerős mű, mint a Faust-szimfónia, a Mefisztó-keringő, a Transzcendens etűdök vagy éppen a Zarándokévek tételei olyan egységes zenefolyammá állnak így össze, amely nagy erővel és sodrással tudja kísérni a Mayerling romantikus tragédiáját. A történet alapja egy igaz, bár máig rejtélyes mayerlingi gyilkosság és öngyilkosság, mégpedig valós, osztrák–magyar monarchiabeli, történelmi figurákkal: a középpontban az osztrák trónörökös, Ferenc József fia, Rudolf, illetve annak ifjú szerelme, Marie (Mary) Vetsera bárónő áll. A főszerepet, amely a balettirodalom egyik legmegterhelőbb szerepe a rendkívül hosszú színpadi jelenléttel, az előző, 2004-es operaházi bemutatón Solymosi Tamás táncolta, ez volt talán legnagyobb szerepeinek egyike. Ezúttal az ő balettigazgatósága alatt kerül színre Sir Kenneth MacMillan világhírű, 1978-as koreográfiája, akitől a budapesti közönség a Manont is láthatta. Az eredetileg táncművész MacMillan ontotta magából a táncműveket drasztikusan kitolva a klasszikus balett határait a végletekig. Díszletfelügyelő: Cinzia Lo FazioJelmezfelügyelő: Natalia Stewart Világítástervező: Jacopo PantaniSzínpadra állító balettmester: Karl BurnettBetanító balettmester: Grant Coyle, Solymosi Tamás Próbavezető balettmesterek: Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Prokofieva Irina, Solymosi Tamás, Szakács Attila, Szirb György, Venekei Marianna
Vannak hölgyek, akikre Nicu intim szívecskét tetovál. Közben, és utána, megosztja velük az álmait. A jövőbe röpíti őket. Nicuval csodálatos a jövőben élni, heti rendszerességgel. De kinek az életében nem jön el a szerdai nap, amikor rájön, hogy megcsalják? Mita, egy jövőben élő hölgy, és Pampon, egy jelenben élő vőlegény összefog, hogy kegyetlen bosszút álljanak. Nicu ezen az estén éppen jövőt cserél: miniszter lesz. Ehhez nem kell több, mint hogy a farsangi buli elit köreit lenyűgözze az álmaival. Igazán a legrosszabbkor akarják megölni. Az életre-halálra menő farsangi bohózat legfőbb tanulsága, hogy hiába vagyunk őszintébbek álarcban, ha nem tudjuk, kivel beszélünk.
Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…Mi törtènik, ha a bűnözőnek ez éppen kapóra jön, mert egyébként pszichiáterre van szüksége…Mi történik, ha az orvos nem akarja elvállalni… de aztán mégsincs más választása…Mi történik, ha az egész helyzetről a pszichiáter leendő felesége semmit sem…Mi történik, ha egy friss férjet “hazaszállítanak” akarata ellenére a nászútjàról, mert befolyásos páciensének éppen szüksége van rà…Mi történik, ha a bűnöző aztán már azt látja a gyógyulása biztos módjának, ha oda is költözik az orvosához…Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichiáter és a bűnöző életre szóló barátságot köt…
Danny és Helen ünnepi vacsorára készülődnek, amikor belép Helen öccse, Liam, csurom véresen. Dennis Kelly kamaradrámája egy lebilincselő krimi történetén keresztül mesél az előítéletekről, a gyűlöletkeltésről, a társadalmi rétegek szétszakadásáról, a társadalomban pattanásig feszülő félelemről és bizonytalanságról, vagyis arról, ami a legjobban meghatározza a mindennapjainkat. Szereplőinknek nem biztos, hogy van feloldás, de a nézőknek még lehet.
"Soha, senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni" – tisztelgett nagy elődje előtt George Bernard Shaw, aki nem mellesleg az örök második Shakespeare után az angol nyelvű színpadokon. És nagyon úgy tűnik „a Lear királyt egy ideig még Shakespeare legnagyobb művének fogják tartani, mert egyik tragédiájában sem lehet olyan részletesen hallani a modern világ aggodalmairól és problémáiról, mint ebben.” (R. A. Foakes)A Lear, bár címében „király”, mégsem sorolható a klasszikus királydrámák közé. Sokkal inkább önfelszámoló családi tragédia. Balettigazgató : Pataki András Zenei effektusok: Hrencsjár Alex Díszlet koncepció: Juronics TamásDíszlet kivitelezés: Scabello
A Réka és az Oltatlanok című előadásukban lesznek majd olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a „gyűlöletbomba” mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg „gyűlöletbombával” a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek. Technikai munkatárs: Berecz Csaba, Bokor LászlóFodrász: Bari Boglárka
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Henrik Ibsen drámája alapján, Áprily Lajos fordításának felhasználásával. Az eredeti előadás az Attitűd Alapítvány, a Bethlen Téri Színház és a Manna Találkozások tehetségprogramjának előadása Modern klasszikus. Életút töredékek. Emlékképek. Peer Gynt. Peer Gynt a drámairodalom egyik legkülönlegesebb figurája: önmagát kereső, újra és újra átalakuló fiatalember majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde. Blaskó Borbála új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon. Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával – és önmagával. Látványtervező asszisztens: LÖVEI DÁVID és BARANYAI MARCELL Produkciós koordinátor: JUHÁSZ KÁROLY
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege alapján. „Az emberek 2000 év előtt is olyanok voltak, mint most. Az emberiség maga tette magát azzá, ami. Mi az idő?” (Madách Imre) Madách Az ember tragédiájában nagyívű utazásra invitál. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek egyidősek az emberiséggel, és hol felemelő, hol kétségbeejtő gondolatokra lel válaszként. Mi is választ akarunk, tudni akarjuk, miért küzdünk, de sejtjük, hogy a nagy Összefüggést sosem mondhatjuk ki egyetlen pontosan megfogalmazott állításként. Próbálkozunk és elbukunk, egészen addig, míg az életünk egy átlagos szerda délutánon váratlanul véget nem ér. Ádámot és Évát Lucifer vezeti az úton, megosztja velük a tudást, de az „igazság” és a „valóság” csalóka fogalmai újra és újra szétesnek körülöttük. Alkotótársaimmal minket az motivált, hogy nemzeti drámánkat kortárs szövegként olvasva olyan előadást hozzunk létre, amelyben nem Madách nyelvi és dramaturgi bravúrjai előtt hajtunk fejet, hanem megengedjük magunknak, hogy a segítségével asszociáljunk, mellérendeljünk, felnagyítsunk, átkeretezzünk témákat, és a történelmi tablók felsorakoztatása helyett az emberi élet stációit és meghatározó helyzeteit keressük. Vagyis új utazásra hívjuk azokat, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak. Székely Kriszta Díszlet-, jelmeztervező asszisztens Szabados LucaJelmeztervező gyakornok Krausz NádaDíszlettervező gyakornok Karácsony Anna Munkatársak: Bárány Bence, Batta Eszter, Brusznyiczki János, Dögei Mátyás, Elek Bea, Fodor István, Fórián Péter, Frankó Bence, Halász Attila, Kántor László, Kása Ádám, Kertész Janka, Kiss Bence, Kovács Bálint, Kovács Ildikó, Kulcsár Nóra, Makray Gábor, Masát Máté, Mészáros Gábor, Molnár László, Nagy Réka, Németh Ferenc, Ónodi Zsolt, Pap Miklós, Szabó András, Szabó Sára, Szakács László, Szalontai István, Szeberényi Lejla, Sziebert Sebestyén, Tóth Barbara, Tóth Bertalan, Tölli Judit