Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal. A Magyar Állami Operaház és a Genfi Nagyszínház koprodukciója. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito rendezésében láthatja közönségünk. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira MendelsonRendező: Calixto BieitoDíszlettervező: Rebecca RingstJelmeztervező: Ingo KrüglerVilágítástervező: Michael BauerVideó: Sarah DerendingerDramaturg: Beate BreidenbachMagyar nyelvű feliratok Alter Katalin nyersfordítása alapján: Benkő MinkaAngol nyelvű feliratok: Richard Neel
Ki ne ismerné a svéd írónő copfos bajkeverőjét, az örök rebellis, neveletlen Pippit? Mellette nem lehet unatkozni, mert ő az, akivel mindig történik valami, de akinek mindig helyén az esze és a szíve.
Kinek képzeled magad szívesebben? Kukorica Jancsinak, vagy Iluskának? Francia királylány lennél gondolatban, vagy huszár? Mintha egy kirakat tükrébe néznél, amely mögött megmozdulnak a babák, megszólítanak a tárgyak.
Bohumil Hrabal közel negyvenévnyi írásaiból összeállított novella-gyűjteményéből emelünk ki egy-egy történetet. A szerzőre hagyatkozva olyan elsöprő fekete humorral ábrázoljuk a kisember válogatlanul pokoli, reménytelen élethelyzeteit, hogy minden fekete-fehérré fakult, kilátástalannak látszó történet(a szerző zsenialitásának köszönhetően) diadalmasan a mennybe megy.Ezzel a fantasztikus érzet-kontraszttal szeretnénk megmutatni mindennapi életünkben az mblematikus pillanatokat. A történetek végsősoron a túlinformált világunk komorságán szándékoznak éket ütni,a kedvetlenségünkön felülkerekedve játékos kiutat mutatni a valóság tragédiáiból. Színészegyeztető: Rácz Annamária
- gyerek egy részben - a Manna és a Csokonai15 közös produkciója. Gyorsan és rágás nélkül eszel, miközben öltöztetsz valakit, akinek az első szava a NEM? Egész napokat végigharcolsz, hogy elaltass valakit, aki amúgy nagyon álmos? Megtanulsz örülni annak, ha kétórás tömbökben aludhatsz? Térdmagasságig kék-zöld folt vagy, és az arcod merő harapás? Koncertek helyett játszótérre jársz? Állandóan cipelsz valamit, sietsz valahova, és izzadsz valamiért? Valaki mindig jobban tudja, hogy kellene csinálni? Ha legalább öt kérdésre igennel válaszoltál, akkor feltehetően kisgyermekes szülő vagy, és rohadt nehéz volt leszervezned, hogy végre el tudj jönni erre az előadásra, de megéri. Ha pedig 7-ből nulla, akkor jól kinevetheted az önkéntes rabszolgák zenés bénázásait, miközben áldod a józan eszedet. A GYED abszurd éveinek bemutatásán kívül arra is vállalkozunk, hogy egész Budapesten a mi előadásunkban legyen a legtöbb említés a véres mellbimbókról, és megmutassuk, hogyan kell leszerelni a buszos néniket. Hangfelvételek: Signals To Noise Lab
Berlin. Az 1930-as évek elején. Igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze az Angliából érkező fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshaw-val, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van... A legendás musical és a belőle készült világhírű film Liza Minnelli-vel a főszerepben sokunknak nagy élménye. A cím hallatán azonnal dúdoljuk a népszerű dalokat, az Ananász-t, a Money-Money-t, a Mein Herr-t és a Kabaré-t. Kisfiú: Chater Áron/Orbán Hunor/Orbán Tamás/Rátkay Ábel
Vasas Művek és a Szkéné előadása. Egy elidegenedett világba, önmaga emlékeibe zárt és ragadt ember keresi a kapcsolódást, a köteléket a távoli külvilággal, és a magány kínzó monotonitásában szemléli annak eredőjét és kutatja életének megmaradt és féltve őrzött értékeit és pillanatait. Az egyedüllét reflektorfényében felsejlő elhallgatott félelmek és félresöpört vágyak mindössze a sallangmentes igazságot kínálhatják, és így lehet a várva várt nagy találkozás, a találkozás önmagával. Smink: Pintér Áron Technikai vezető: Molnár Péter
2023. decemberétől Verebes István is újra a Karinthyban rendez. Fejes Endre ikonikus művét, a Vonó Ignácot állítja színpadra főszerepben Balázs Andreával és Előd Álmossal. Kiss Manyi és Garas Dezső legendás előadásában 1970-ben láthatta a közönség. Végtelenül kedves és szívszorító történet, amely azóta sem vesztette aktualitását.
Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című elbeszéléskötete nyomán „Az ember kínlódik a gyerekeiért, vergődik, mint a szárazra vetett hal, ők meg elpártoltak tőlem. Azt mondják, többet értenek nálunk. Hiába, a mai gyerekek túlságosan okosak…” – így panaszkodik Tóbiás, a tejesember (igen, AZ a tejesember) a gyerekeiről. Tevje, a Hegedűs a háztetőn főhőse eredetileg Tóbiás, Sólem Aléchem teremtménye, aki igyekszik jó apja lenni lányainak, de nem érti, felnőve mivé válnak, mikor ő mást képzelt, mást tervezett, máshogy emlékszik rájuk. A méltán híres musicalhez képest az eredeti elbeszéléskötet talán még árnyaltabban mutatja be, hogyan birkóznak meg szüleink azzal, hogy felneveljenek minket – és micsoda teher nekik látni a mi küszködésünket; hiszen mivégre küszködtek akkor ők egész életükben, ha nem értünk… És vajon hogyan tudnának jól szeretni minket? valamint fiúk, férfiak és lovak: BAGOLY ANDRÁS, LENDVAI PÉTER, MACH MÁTÉ, NÁDASI IVÁN, PÁLI "SVÉD" SZABOLCS, VÁRVÖLGYI SZABOLCS Fordító: Brodszky ErzsébetSzínpadi adaptáció: Németh Virág Jegyek
A Travelogue (Útleírás) egy szóló kortárstánc előadás, amely a szerző közelmúltban bekövetkezett lakóhely váltásáról, és az új környezethez való alkalmazkodásáról szól. Ez egy bensőséges utazás a belső és a külső világokon keresztül a mozgás bizonyos dinamikájából és minőségéből fakadóan, melyek úgy működnek, akár egy mágikus portál, amely magába az előadásba vezet. Az előadás egy autoetnográfia, és a való életből származó, jelentőségteljes hang- és fotó effekteket tartalmaz, a szerző új környezetbe való áttelepülésének időszakából. Zrinski kezdetben Katye Coe és Amy Voris táncművészek, a London Contemporary Dance School kortárstánc MA programjának részeként létrejött projektjéből merített. Az eredeti projekt lehetőséget nyújtott arra, hogy különböző helyeken és médiumokban alkalmazzák, valamint bevezetésül szolgált a módszertanokba is. Egyúttal, megismertette Zrinskit a szóló előadásokra alkalmas mozgásanyag készítéséhez használt eszközökkel. A folyamat érdekes élményekben részesítette a szerzőt, akit ez arra késztetett, hogy további kutatásokba fogjon, aminek eredményeként az autoetnográfiai multimédiás szóló, a Travelogue született. Koncepció, koreográfia, előadás, videó: Stošija ZrinskiFénytervező: Mark WebberJelmez: Frances Morris és Nada Sokolić VukićZene és hangok: Johnnie Lawson, Bob Marley & Wailers, Stošija ZrinskiTechnikus: Tomislav ZrinskiTanácsadók: Katye Coe és Hilary Stainsby
Egy viharos estén titokzatos idegen érkezik a mélyszegénységben élő falu kocsmájába. A nyomorban tengődő emberekben újraéled a remény, hogy vannak még igazi hősök. Mitől lesz valaki kivételes? Mit tesz az emberrel a hírnév? Milyen jövő vár egy magára hagyott közösségre? Synge darabja keserédes humorral, mély emberismerettel, végtelenül szerethető karakterekkel mesél szerelemről, rajongásról és az emberi kiszolgáltatottságról. Helybéliek: Kóbor Balázs, Nánási Attila, Túrzai Zsombor, Szterhárszky László, Varga Nándor
2023 decemberében Istentelen ifjúság címmel mutatja be a színház Ödön von Horváth utolsó két, szorosan összetartozó, Istentelen ifjúság, illetve Korunk gyermeke című regényeiből készülő új adaptációját, amelyet Nagy Péter István rendező Sándor Júliával és Hárs Annával ír. A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, s benne a kisember egyéni felelőssége. Hidegülő, gondviseléstől elhagyott idők allegorikus krónikája ez, melyet szikráival mégis át-átmelegít a lelkiismeret pislákolása, és a mindenkori ifjúság elementáris élni akarása. Media design: Varga VinceSound design: Csizmás András
"Ez az előadás nem önálló est, nem koncert, nem zenés önvallomás, nem egyéni műsor vagy sanzoncsokor. Pontosan mi sem tudjuk, hogy mi, és nem is akarjuk meghatározni. Dalokat fogok énekelni, újakat és jól ismerteket, amiket szeretek, amikhez kapcsolódni tudok vagy hozzám kapcsolódnak – műfaji megkötés nélkül. Évek óta tervezek egy ilyen estét. Most értek össze a szálak, most találkozott az az alkotócsapat, akikben megbízom, és akik nélkül hozzá se mernék kezdeni. Mindent ki kell várni, hogy megtörténjen." (Takács Nóra Diána) Az előadásban részletek hangzanak el Jónás Tamás Cigányidők című írásából és Tina Turner Én, Tina című önéletírásából. Énektanár: Berecz BeátaIrodalmi munkatárs: Ari-Nagy BarbaraRuha: Frank Mónika
„Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” két részben Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett. Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak azokra a kérdésekre, amik a legfontosabbak: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mernek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”. Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes dalszövegeket Zoltán Áron zenésített meg újra a műhelymunka során. Zenészek: KOVÁCS LÁSZLÓ (szaxofon), LACZI SÁNDOR / KOVÁCS GÁBOR (cselló)
Az egyetlen dolog, ami megkülönböztet minket a többi élőlénytől, az érzékszerveink és az emlékeink. Emberként a memóriára és az érzékelésre összpontosítva fedezhetjük fel testünk különböző aspektusait. Képzeld el azt a pillanatot, amikor először születünk a világra, a teljes tudatlanság állapotában. Még mindig megvan bennem az az ártatlanság? Hogyan cselekedtél, amikor először fölfogtad az érzékelést? Koreográfia és tánc: Yeram KangGyártás: A!KO TANZ FEST, Linz, AusztriaTanácsadó: LiLi Jung In LeeZene: Seo Jin Yang
(Folyamatosan fel)A címben szereplő „fel” szó egyszerre jelenti azt, hogy „felhalmozódni” és azt is, hogy „közelebbkerülni”.A felvetés a következő kérdéssel kezdődik: "Hogyan helyezhetjük a lecserélhető ember alkottaerőforrásokat vissza a körforgásba?" Mivel az ember alkotta erőforrások nem kerülnek vissza atermészetbe, folyamatosan újra kell hasznosítani őket.A „fel” és az „újrahasznosítás” folyamata, és ezen akarat kifejeződése öntudatlanul keringenek aközelgő jelenségekben.Közösen visszajuttathatjuk a körülöttünk lévő anyagokat a körforgásba, és megoszthatjukgondolatainkat az öntudatlansággal közeledő jelenségekről. Az előadás során létrejönnek olyanmozdulatok, melyeket az utcai ‘house’ műfaja inspirált és ezeket kombináljuk a fent említett igék(felhalmozódni, közelebb kerülni, újrahasznosítani) behelyettesítésével. Tanácsadó: LiLi Jung In LeeJelmezek: Minchae KimZene: Max Cooper „Stacked moments”Gyártás: A!KO TANZ FEST, Linz, Ausztria
Fekete István azonos című regénye alapján. Kedves fiatal barátom! Lehet, hogy Neked a Tüskevár nem sokat mond. De ha megkérdezed a szüleidet, meg fogsz lepődni, hogy milyen lelkesen mesélnek az ő fiatalkoruk legendás ifjúsági regényéről. Mert a Tüskevár valóban egy egész generáció legkedvesebb története volt, s reméljük, hogy hamarosan Neked is a kedvenceddé válik! A Pesti Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel. De ennél is fontosabb, hogy megtanítja őket a természet szeretetére és tiszteletére. S amikor Tutajos és Bütyök ősszel visszatérnek Budapestre, a suliba – már egészen másként tekintenek a világra, mint addig. Kedves fiatal barátom! Mi, itt a Pesti Magyar Színházban azt reméljük, hogy Te is másként fogsz tekinteni a világra, miután megnézted a Tüskevár különleges előadását.
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt. Nemegyszer előfordult megtévesztési kísérlet ilyenkor: mások vagyonát, kölcsönkért ingóságait mint magáéit mutatta be a legény családja – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkében. Hasonló alaphelyzetből indul ki Gogol ismert darabja, melyben házasodni készülő (vagy éppen hezitáló) ifjú (vagy éppen korosodó) szereplők szórakoztató vívódásainak, a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést: „Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet. Most egészen új világ tárult elém, most már látom, hogy minden mozog, él, érez, valahogy szinte gőzölög, és valahogy az ember maga se tudja, mi történik. Azelőtt nem vettem észre semmi effélét, vagyis…” Azelőtt... Az előadás beregszászi bemutatójakor, 2023 márciusában, egy évvel az ukrajnai háború kitörésekor az azelőtt a háború előtti időt jelenti. Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket...”