Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
„Ha a korszellemnek megfelelően focinyelven kéne bemutatkoznom, nos: fiatal, ígéretes, de kissé elkényeztetett játékosként először parádés gólokat rúgtam, majd sárga lapokat kaptam, mert többnyire elaludtam a pályán, aztán tudatosan lefejelve a bírót, önkéntesen levonultam a gyepről, hogy a kispadról nézzem a meccseket; majd szép lassan a B-középen kötöttem ki, hogy később valahogy mégis felszivárogjak a dísztribünre, hogy onnan egyenesen a pályán kívül találjam magam… de a lejtőn nincs megállás.” Az előadásra kizárólag gyönyörű félvér (lehetőleg etióp-brazil keverék) 18 és 25 év közötti lányok, és csúnya, öreg, impotens zsidó férfiak jöhetnek. Online jegyvásárlásnál igazolni kell a Tinder profilt, valamint mellékelni a telefonszámot és a szabad estéket is előre három hétre - de csak a hölgyeknek. Az uraktól csak a pénzt, a bankkártyaszámot és a PIN kódot kérjük. * * A fenti feltételektől színházunk megpróbált elhatárolódni, de ez csak részben sikerült..(Ez már a kompromisszumos változat.)
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
Mi a gyógyír egy zsiráf fájós torkára? Mihez lehet kezdeni a sötétben? Hogyan lehet gyorsan elaludni, akkor is, ha nem akarunk? Mit csináljunk a kisautónk nélkül egy tanyán? Mi az úszófrizura titka? Hogy kell kibékülni? Lehet élvezetes a takarítás? Milyen a jó szülinapi buli? Maszat és barátai körül a világ állandóan változik, de együttes erővel könnyedén néznek szembe a kihívásokkal, a vadasparkban, egy sötét szobában, a vonaton, vagy akár a fodrásznál is! És az is kiderül, hogy egyedül felöltözni sem olyan nehéz! Az országban először látható, Berg Judit író óriási népszerűségnek örvendő mesekönyvének színházi adaptációja. A Pagony Kiadó gondozásában, Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat sorozat 2009 óta az egyik legkedveltebb mese a kisgyermekek körében. A történetet és karaktereit Kárász Eszter és zenésztársai segítenek életre kelteni a színpadon, dallal, prózával, hangszerekkel, varázslatos kellékekkel, mindentudó kockákkal, jelmezekkel, na meg a gyerekekkel. Mese-összeállításként, elbábozva, elénekelve, eltáncolva kap új formát a sorozat, egyetlen, komplex élménnyé fűzve össze Maszat és barátai kalandjait. A jól ismert mesehősök történetei saját dalokkal elevenednek meg, új köntösbe bújtatva mindazt, amit eddig csak olvasni lehetett. Maszat, Sári és Hochóc kalandjait sok zenével, de a szokásos koncertektől eltérően, különleges összeállításban ismerhetik meg a gyerekek. Aktív közreműködésüknek köszönhetően pedig mindez nem csak nekik szól, de a mese velük együtt kel életre, válik egésszé.
"Fogadjunk, nem tudtátok, hogy Vitéz Lászlónak van Afrikában is rokonsága? Van bizony, s micsoda fickó! Sok mindenben hasonlítanak egymásra, például mind a kettőjüknek piros a sipkája, egyik sem ijed meg saját árnyékától, és ha kell, mind a kettő előkapja a maga palacsintasütőjét-majomkenyérfa husángját és ... ám most nem árulunk el többet. Gyertek, és ismerkedjetek meg Batu-tával!"
Egy lusta délutánon Gulliver függőágyában álomra szenderült. Hősünk ágya vitorlát bontva hajóvá alakult s egyszeriben a tengeren találta magát - ezzel kezdetét vette egy fantasztikus utazás.
Nyúl Péter átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya?
Történetünk Tündérország megismerésével kezdődik: egy olyan birodalomba léphetünk be főszereplőink, Jancsi és Iluska segítségével, ahol „nem sír a bánat” és „örökös a tavasz pompája”. A kérdés csupán az, hogy lehet ide eljutni és vajon milyen árat kell fizetni érte? Az utazás, a kaland és a veszély pillanataiban követjük végig hőseinket, akik megélik az egymásra találás szépségét, a másiktól való elszakadás fájdalmát, majd az újbóli viszontlátás örömét. A Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából készült produkció nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy újra – vagy sokak számára éppenhogy először – elmesélje két fiatal szerelmes, Jancsi és Iluska varázslatos történetét. A mesélésben fontos szerep jut a versnek is: ritmusát és dallamát követve gyerekek és szülők egyaránt elmerülhetnek a szavak zenéjében és ismét rácsodálkozhatnak azok teremtő, a képzeletet lángra gyújtó erejére. Zene: Brandenburg ÁdámLátvány: Márkus Sándor
Megújult látványvilággal! A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, és előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását. Előadják a Duna Művészegyüttes szólistái, valamint tánckara: Abonyi Rebeka, Horváth Eszter, Kanozsai Ákos, Kenéz Enikő, Kocsis Vivien, Kolumbán Norbert, Kovács Anita, Kovács Márk, Kuzma Péter, Östör Ákos, Sáfrán Balázs, Soltész Luca, Soós Gyula András, Szabó Tamás, Végh-Pozsár Kitti
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
Egyfelvonásos operák olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. „Féltékenység állt a húsvéti leszámolás hátterében”. „Nyílt színen gyilkolt a bohóc”. Akár Edoardo Sonzogno lapjában is szerepelhettek volna ezek a főcímek. A milánói újságtulajdonosnak és évente meghirdetett operapályázatának köszönhetjük a két legnépszerűbb olasz egyfelvonásost. Pietro Mascagni azt állította, eredetileg egy másik operával akart Sonzogno versenyén indulni, ám felesége a tudta nélkül benevezte a Parasztbecsületet 1889-ben. Utólag hálás lehetett neki, mivel az opera nemcsak az első díjat nyerte el, de hamar meghódította a nemzetközi színpadokat. A kortársak szerint a kiemelkedő budapesti siker is kellett ehhez, Gustav Mahler vezényletével. Ruggero Leoncavallo díjat ugyan nem nyert, mégis Sonzogno gondozásának köszönhetően robbant be a köztudatba első operájával, a Bajazzókkal. A két darab mondhatni ikeropera, sok közös vonással. Szerzőik számára az első operák áldásnak és átoknak is bizonyultak: hiába írtak később vagy egy tucat opuszt, a kezdeti átütő sikert sosem tudták megismételni. Továbbá mindkét mű a verismo, azaz a naturalisztikus, hús-vér szereplők problémáit bemutató operák talán legnagyobb képviselője. Nem csoda, hogy hamar kialakult a szokás, hogy a két darabot egy estén adják elő. A két operát Georges Delnon, a Hamburgi Opera művészeti igazgatójának rendezésében láthatják. Rendező: Georges DelnonDíszlettervező: Madeleine SchleichJelmeztervező: Prisca BaumannMagyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger CraneA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Egy gyönyörű példázat minden korosztálynak a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőnőjétől. Élvezetes, fordulatos, magával ragadó mese ez, melyben egy fiatalember; Szádeli, népmesei hősként elhivatottsága ajándékául varázslatos aranyecsetet kap. Amit fest vele, életre kel. Az előadás választ ad a kérdésre: Mit kezd ezzel a világ?...
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Philip Glass operája Jean Cocteau története alapján francia nyelven, magyar és angol felirattalSzínpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes Éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.” Táncművészek: Carulla Leon Jessica, Kekalo Iurii, Rónai András, Bajári Levente, Boros Ildikó, Gyarmati Zsófia, Kerényi Miklós Dávid, Szigeti Gábor, Kohári István, Pesel Anita Tiffany, Sorokina Nadezhda Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A rendező munkatársai: Mányik Albert, Valkai AndreaZenei asszisztensek: Kálvin Balázs, Zsoldos Bálint
Napközben félelmet nem ismerő hős, aki életét kockáztatva védi a várost, és oltja a lángokat. A tűzoltó, aki mindenkit megment, mindenkinek segít, aki mindenkire vigyáz. Így ismerik őt az emberek!De vajon otthon is egy hétköznapi hős? Gyere és derítsd ki velük, hogy milyen egy hős az otthonában, amikor nem kell állarcot viselnie!
Zenés házibuli. "Tartson velünk egy igazi házibuliba! Idézzük meg együtt a Szent István parkot, az Ipoly mozit, a Dagály Fürdőt – szűkebb hazánk, a budapesti XIII. kerület nevezetes pontjait; és a “ki mit tudok” korszakát, amikor is egy kezdő, fiatal zenekar még pálmafákat tudott a Váci út macskaköveire varázsolni." Tánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland, Dienes Ildikó, Domány Réka, Frindik Nóra, Sasvári Krisztina, Zilahy Emma, Bárány Péter, Brunczlík Péter, Kercsó Attila, Matics Roland, Mezei Ábel